A perlitet nevezik néha duzzasztott perlitnek is. Mert a perlitközetet bányásszák ( pl. Pálháza környékén ) majd örlik, osztályozzák és végül magas hőmérsékleten duzzasztják. Akár a pattogatott kukoricát.
Így lesz belőle hőszigetelő és egyéb anyag.
Aztán már nem dagad. De a nedvességet magába szivja mint akármilyen más nyitott pórusokkal rendelkező anyag.
A kémények hőszigeteléséhez viszont jó - ha megfelelően alkamazzák.
10cm átmérő csökkentés nagyobb huzatveszteséggel jár szerintem, mint az 1cm-es érintkező csíkohoz tartozó szigetelésből adódó hőfoknyereségből nyert huzat nagysága. Mondom szerintem. Majd valaki kiszámolja, aki ért hozzá, de én biztosan nem csökkenteném e miatt az átmérőt!
Igen, a hőfoktól hosszában. Igen, olyan gallért szoktak jobb megoldásoknál használni. Nem mindenhol figyelnek erre...
Nem tudom, de tényleg! Én arra gondolok, hogy a fémcsőnek mindenképpen jobb, ha szigetelés veszi körbe és nem ér a téglához, mert ez utóbbi esetben akkor sokkal jobban hül. Csak emlékeztetőül: nekem külső kéményem van, ami 3 oldalfalával kültérrel határolt.
A csőátmérő csökkentés nem igazán probléma az esetemben, mert az épített kémény kürtője - hacsak nincs nagyon felrakódva - akár 26-27 cm is lehet, ebbe gond nélkül bele megy - persze azért végig lenne húzva egy cső az elemek megrendelése előtt - egy 180-as cső, még szigetelő paplannal is, de lehet, hogy még egy 200-as is elféren. Mivel a kémény meg 7,5 - 8 m magas ezzel az átmérővel (akár 180, akár 200) egyetlen kazánnak sem lehet igazán gondja (sima vegyestüzelésűeket tekintve) persze.
A kéménymozgás témakört nem értem teljesen. A hőtágulsából adódó hosszirányú méretváltozt érted ez alatt, vagy a szél hatására az oldalirányú mozgást?
Gondolom a gallér rátakar a teljes kémény főre és megfelelően hosszúra hajtott függűleges oldalperemmel rendelkezik, ami lefele-oldalra vezeti és dobja le a kémény küls oldala mellett a vizet. Persze nem vagyok kéményes szaki, tehát lehet, hogy teljesen máshogy van! :)
Szerintem a cső átmérőjének csökkentésével többet rontasz, mint ha a cső egy csíkban hozzáérne a falhoz. A perlites kiöntéssel vigyázni kell, hogy ne érje nedvesség. A csövet nem lehet a kéményhez rögzíteni, azaz meg kell oldani, hogy mozoghasson a kilépési pontnál is, de ne essen be az eső. Ezt a csőre erősített esőelvezető karéjjal meg lehet oldani(ez nem a kalap, az külön van, hogy a csőbe ne essen az eső), ami letakarja a rést, de együtt mozog a kéménnyel ha kell.
Rakok paplant is meg valószanűleg perlitet is. A paplant rátekerve a csőre, a perlitet meg beöntve a paplannal már szigetelt cső mellé, hogy kitöltse a kör kersztmetszetű cső és a négyzet keresztmetszetű kéméynkürtő saraki között kialakuló "táskákat".
Most már "csak" azt kell meghatározni, hogy mekora cső küldhető le maximum, hogy még a paplan is ráférjen legalább 1 rétegben (+ 5 cm átmérőben).
Akkor mégegyszer : érdemes szigetelni a kéményt, jobb lesz. Hogy mennyivel ? Nincs rá mérőszám.
Ne sajnáld paplant, ha drágállod gondolkodjál esetleg az említett perlitben, perlit betonban. Egy fi 180 - 200 -as béléscső és a téglafal közötti teret ki lehet tölteni sokmindennel. A tégla kémény belső értelemszerűen 25 x 25 ős lehet, elvileg kisebb szelvény is elképzelhető, de akkor sok téglát kell vágni. Egyébként jól kapisgálod a témát . Elviekben egy sima vascső is megtenné (mint ahogy nem is olyan régen építettek ilyen kéményeket is.) Természetesen ezek áramlási , hőtechnikai és egyéb tulajdonságai közel sincsenek olyanok mint egy jólszigetelt modern kéményé.
Mert mi a feladata egy kéménynek ?
Első, hogy az égésterméket a magasba vigye, hogy az megfelelően higuljon, aztán a többi _ megfelelő szelvény a teljesítményhez kell, a magasság az előbb említetteken a huzat miatt is kell, az anyag meg egyrészt az állékonyság miatt másrészt az élettartam miatt. A szigetelés pedig a lehűlés elkerülése céljából. Egy lehült füstgázbók sokminden melléktermék is kiválhat. És azok mivel a kémény félig lakott térben van hát tudnak szörnyű látvány csinálni. További jó fontolgatást !
Az összes hőszigetelés tulajdonképpen arról szól, hogy a levegőt a szigetelt felület/elem mellett tartsuk valamilyen módon (szálak között, cellákba zárva, stb.), mert ha eláramlik onnan, akkor a szigetelendő felület/elem további hőt veszít az új légrétegen keresztül.
Egy ilyen hőálló paplan 2,5 cm-es vastagságban 2670 Ft/m2 (Árendás kéménytechnika). Ha már 2 rétegben (5cm vastagság) feltenném, akkor csak az anyag kb 26E Ft -lenne (kb. 10 m2 kellene 180-as béléscső, 8m hosszán hulladékkal nem is számolva).
Tehát számomra éppen az a lényeg, hogy a jelenlegi kürtő és a majdan beépített béléscső között szorult levegő (3 helyen teljes keresztmetszetben ki lenne tömve a kürtő-béléscső hézag ezzel az anyaggal) elegendő, jó szigetelést biztosít-e már? Vagy a másik irányból nézve: mivel a kémény külső építésű, ezért ha egyszer már kialszik a tűz a kazánban (azaz nincs füstgáz - és azzal hő - utánpótlás), akkor már - hacsak időszakosan is, de - úgy is nedves üzemmel kell számolni. Ami viszont a drágább béléscsövet jelenti, amihez akkor meg már teljes hosszon való paplannal szigetelés pláne feleslegesnek tűnhet.
Egyébként ha már szigetelés, akkor perlit nem lehetne (pl. http://www.anzokft.hu/html/perlit.htm)? A tulajdonságai alapján bőven megfelelne, nem kellene a csőre rögzítéssel bajlódni, a kémény belseje biztos nme húzná, szakítaná el.
Valahol mintha hallottam volna, hogy nem alkalmazható, csak azt nem tudom, hogy miért.
" Kell-e, érdemes-e a behelyezett béléscsövet még hőálló paplannal szigetelni teljes hosszban?"
Olyan nincs hőszigetelésben, hogy kell. Viszont ajánlatos, mert a behelyezett palannal jobb lesz a hőszigetlés.
Gondolat menetedben az van hogy a levegő jól szigetel. Így van, de ha benne van a paplan akkor is szigetel nem más mint a levegő ami apró cellákra van .
A 4. pontban . az az 1m -es túlnyúlás semmi, megfelelő az állékonysága.
Épített téglakémény belső bélelése, béleltetése kapcsán lennének kérdéseim, melyekre adott hozzáértő válaszaitokat előre is köszönöm!
Adott egy, a homlokzathoz épített - azaz külső térben haladó - tégla kémény (kb. az alsó 2 m-en nem, mert ott a melléképületen belül van, ee az sem fűtött tér, csak amit a kazán ill. a füstcsövek leadnak), amire vegyestüzelésű kazán csatlakozik, melyet alapvetően fával hazsnálok (bár ki tudja mikor kel/lesz érdemes részben vagy egészében szénre átállni). A kémény kürtője jelenleg kb. 25-28cm-es, magassága, kb. 7,5 - 8 m. Ezt a kéményt tervezem saválló béléscsővel béleltetni.
Kérdések:
1) Anyagvastagság: 0,8 mm vs. 1,0 mm?
Árendás kéménytechnika honlapján (http://www.femkemeny.hu/hu/home.html) a tanusítvány T400-as üzemi hőmérsékletre és D, azaz száraz (harmatpont feletti) üzemre vonatkozik.
Ugyanakkor az Árendás kémény is megkapta a V3-as korrózióállóssági besorolást, ami szén, ill. tőzeg tüzelésére is alkalmassá teszi. Koromégés szempontjából mindkettő G, tehát ellenállnak.
Természetesen az árat tekintve jelentős az eltérés.
Komplett rendszeremre kapott ajánlatok:
Árendás 0,8 mm: ez a viszonyítási alap
ALU-KO 0,8 mm (ennek nincs meg a tanusítványa, tehát nem tudom, hogy D, vagy W): 1,36 * Árendás
ALU-KO 1,0 mm: 1,68 * Árendás
Melyiket válasszam, úgy, hogy feleslegesen költséges építés se legyen, de a tartósság rovására menjen az olcsóság?
A külső építésű kémény miatt erősen kételkedem, hogy nálam a kémény teljes hosszában megvalósulna a száraz üzem egy különösen hideg napon, vagy a begyújtást követőe első x percben.
2) Béléscső átmérő: 160, 180, 200?
Érdemes, kell ezt méreteztetni gépésszel, figyelembe véve a tüzelő berendezést vagy jó érzékkel közép út, azaz 180 aztán annyi?
Ha méretezés, akkor mennyire fontos a tüzelő berendezés pontos típusának ismerete? Vagy elegendő azt megadni, hogy vegyestüzelésű, lemez kazán, felső füstkivezetéssel?
Megj.: a jelenlegi füstcső átmérőm 160, valamint a jelenlegi - kb 30 éves - kazánt 1-2-3 (majd kiderül) éven belül tervezem cserélni.
3) Kémény béléscső hőszigetelése
Kell-e, érdemes-e a behelyezett béléscsövet még hőálló paplannal szigetelni teljes hosszban?
Én arra gondolok, hogy a legjobb hőszigetelő maga a levegő, azaz, a béléscső, és a kémény belső fala között megrekedő levegő jól hőszigetel majd. Persze, hogy ne legyen felesleges légáramlás, a tetejénél illetve a tisztító idomoknál azért egy-egy szakaszon lenne illyen paplan betömve, de az a teljes hosszon kb. 3 db, mondjuk 0,5 m hosszú szakaszt érintene.
Mi a véleményetek? Nagy baromság, amit fent írtam?
4) Túlnyújtás az épített kémény tetején
Arra gondoltam, hogy ha már úgy is csöveztetem a kéményt, akkor a tetejét túlnyújtanám, 0,5, max 1m-rel.Természetesen ez a szakasz egy 3-rétegű, szigetelt csőtoldat lenne, nem csak a béléscső kilógatva. Kell ezt külön merevíteni, vagy a belső cső + a jelenlegi kémény tetejére erősítendő gallér megtartja?
Részben ide kapcsolódva: érdemes, kell a kéménycső tetejére az eső beesését megakadályozó tárcsa, vagy csak gond van vele?
5) Hivatalos "papírozás"
Kell-e bármit lépni a kéményseprők felé? Kell-e egyáltalán szólnom erről az átalakításról (magaságot nem csökkentem) előre, ill. a végén át kell venniük az új kéményt?
Amit eddig találtam a neten az annyi, hogy:
- a beépített anyagról legyen tanusiítvány (tényelg feleljen meg a használat kívánalmainak)
- a kivitelezésről legyen kivitelezői nyilatkozat.
Volt, ahol írták, hogy kell még áramlástechnikai méretezés is, de ez nem volt egyértelmű számomra (ld. 2. kérdést fent) . Ill. az egész nem az hivatalosság tekintetében nekem. :)
Még egy kapcsolódó kérdés: a kivitelezői nyilatkozat egyébként mit kell tartalmazzon?
Első körben ennyi lenne, és még egyszer mindenkinek köszönöm az érdemi visszajelzését!
Most látom, hogy zárt égésterű, akkor talán igen. Újabb bélés nem megoldás, mert a furán nem tudom mit csinálna a forró betétcsőtől. Egyébként tényleg, mi lenne a furán béléssel ha nagy hőt kapna, begyullad? Az biztos, hogy tönkremegy, de bajt okoz? Olyan lenne, mint egy koromégés? Lehet, hogy így lehetne kiszedni onnan? :) Nem tudom, ezek csak kérdések...
Szerintem a 14x14 kicsi egy kandallóhoz. Nem hiszem, hogy a furánflexet bármilyen módon ki tudod szedni, kivéve a lebontást. Jó lenne tudni, hogy a kéményseprőnek fel van-e írva, hogy mekkora a kéményed(nézd meg a papírokat van-e olyan adat, ami erre utal). Ha nincs, akkor építs gyorsan-csendben egy nagyobbat...
Segítséget kérnék. Kandallót építtetnénk házba, zárt égésterű fatüzeléses vízterest. Van is egy "szabad" kémény. Az előzőtulaj szerint 20x20-as, aminek némileg ellenmond, hogy a tető fölött másfél kistégla széles, vagyis akkor inkább 14x14-es.
A gond az, hogy korábban bélelték, de gáztüzelésre. Furán-flex-szel. Ami fatüzeléshez ugye nem jó.
Mekkora munka azt kiszedni?
(A 14x14-es kéménybe még ugye lehet vízteres kandallót kapni, legfeljebb kisebb teljesítményűt? 120 m2 a ház alapterülete, kétszintes.)
Miért engedtem fel a padlásra? 1. mert a településünk honlapján le volt írva, hogy milyen retorziókra számíthat, aki nem engedi be a kéményseprőt oda, ahol körül akar nézni. 2. mert a kéményem rendben volt, magam takarítom, mindent szabályosnak gondoltam. 3. mert a kéményseprő közölte, hogy bevonták őket a katasztrófavédelem alá, és nem akarja az állását kockáztatni. 4. gondoltam, hogy a rezsicsökkentést kompenzálják valahogy, és az a csapat, aki a „népnyúzó” kifejezést bevezette a köztudatba, meg is tölti tartalommal azt. Így nem lepődtem meg, mikor az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a 6000 Ft körüli összeget (+ 200-300 Ft borravaló, mert soha nem tudott visszaadni) kéri a kapuban, hanem fog valami hibát keresni. 5. ha nem engedem föl, akkor azért jelent fel a katasztrófavédelemnél.
A 12 cm-ről: Én ezt leteszteltem kerti bográcsozás, hússütés keretében. Gödörbe raktunk tüzet, bontott téglából 3 sor magasan keretet köré. Annyit tüzeltünk benne, hogy a parázs majdnem színültig ért, a téglák olyan forrók voltak, hogy a hús sercegett, égett rajta. Másnap reggel még a hamun vizet tudtam melegíteni kávénak. Na, a téglatűzrakó mellé tettem szorosan bontott fenyőgerenda darabot már az elején. Semmi jele nem volt, hogy meg akarna gyulladni, ahol rések voltak a téglák közt, ott kormos lett. Hol van ettől a hőmérséklettől a kémény, mikor a hó sem olvad meg körülötte?
Egy faipari mérnök elmondta, hogy egy gerenda ilyen módon nem gyulladhat meg. Arról is beszámolt, hogy vannak tűzvédő festékek, amik 240 percig ellenállnak az égetésnek, és így tűzbiztosnak tekinthetők. Burkolatok is léteznek, ami mögött nem a fa, de még a szalma sem tud lángra kapni. AKéményseprő Tudományos Társaság nem tart lépést a technika fejlődésével?
A régi parasztházak mind úgy épültek, hogy a szarufa a válaszfalon, tehát kémény mellett van, sok esetben két oldalról is. Ennyire hülyék a régiek?
És a fő kérdés, hogy ha a szakember hibát talál, miért nem tud korrekt választ adni a megoldásra? Miért mond mást, mit a kollégája? Miért nem lehet állásfoglalást kérni a hivataltól, és miért csak 7000+ÁFA összegért lehet a szabványt megvásárolni?
5 vödör korom meggyűlhet a kéményben, de épp arra lenne való az évenkénti két alkalom ellenőrzés, hogy ne gyűlhessen meg – ugye??
Sok okostojás kitalálta, hogy 12cm-es falon keresztül begyullad a fa! Ididóták! 10méteres kémény végén jó ha kimegy a füst, nem hogy meggyújtson bármit is. A koromégésnél pedig nincs annyi korom, ami átizzítana egy tömörtéglát úgy, hogy az tüzet okozzon. 23éve a kéményehez ér minden oldalról egy léc és a főgerenda is mellette van. Nem látszik, hogy bármi megpörkölte volna pedig kétszer is volt koromégésem amikor átálltam fűrészporra. Azóta korom sincs a kéményben, a jó égés miatt(tudom, most bontottam ki a béléscső miatt!) és a füstöm már a füstcsőben 180fok alatti, nem a kéményben.
De azzal tisztában vagyok, hogy ha jönne egy ilyen szerencsétlen katasztrófavédelmis képviselő, nem lenne jó neki, ami 23évig jó volt! Meddig tűrjük ezt?
Szeretném a tisztelt fórumozók segítségét kérni 2 kérdésben:
Az első, hogy pontosan hogyan szól a "12 cm-es" szabály, hol találom meg? Idén a kéményseprő (pontosabban a katsztrófavédelem) megtiltotta a kémények használatát nálam, a szüleimnél és a bátyáméknál is azzal, hogy a faszerkezet (szarufa) 12 cm-nél közelebb van a kéményhez. Szerinte nem létezik más megoldás, mit az, hogy vagy a kéményt, vagy az ácsolatot odébb kell vinni. Ezzel szemben a másik sorelellnőrző szakember szerint, ha a fát 10 mm vastag tűzálló építőipari lemezzel burkolom, akkor ez a távolság 6 cm-re csökkenthető. Olvastam olyat is, hogy bélelt kéménynél ez a távolság szintén csak 6 cm.
A másik: mi egy sima téglakémény megszüntetésének szabályos módja? A kéményseprő így fogalmazott: "én azt szeretem, ha le van bontva tetősík alá", de én nem arra vagyok kiváncsi, hogy mit szeret, hanem hogy mi a szabály, ugyanis valahol meg azt olvastam, hogy elég befalazni a bekötőnyílást, és egy fedlappal lezárni a kémény legfelül.
Érdekelne a szabály fizikai magyarázata is. Az én házam 1905-ben épült, a válaszfal, a kémény és a tetőszerkezet is ugyanazon a helyen áll. Eddig baj nem volt, és jellemző módon a régi parasztházakat úgy építeték, hogy a kémény épp a szarufa mellett van. A tetőléc lehet a kémény mellett, a gerenda nem? Tele van a piac bevizsgált tűzálló anyagokkal, bevonatokkal, tűzvédő és lángmentesítő festékekkel, miért nem lehet ilyen megoldást választani? Évtizedekig nem volt baj, hogy közel van a gerenda, a szabályok változtak meg (mikor?), vagy a fizika törvényei?
én a több évtizedes saját tapasztalatot írtam le - lehet béleltetni a kéményt, de attól még a meglévő folt nem tünik el, sőt az újravakolt felületen ismét átjöhet, mert a korom - kátrány nem ismer határokat, azt le kell zárni.....nálam folt sincs, és a kémények is egyben vannak, pedig nem ma készültek, hanem '71-ben ill. '78-ban.......viszont a kéménybélelés előtt is volt élet, meg tapasztalat - főleg az öreg festőknek, akik láttak már néhány foltos kéményt..........ja, igen hát át is lehet rakatni - én nem azt tettem.........
