Egy kis utcában lakom és a szomszédom a havat állandóan az utca közepére tolja ki a garázsa elől. Mindenki takarítja maga előtt a kijárót, de szépen az út szélére lapátolja a havat. Ez a bunkó csak kitolja és otthagyja. Így aki "beljebb" lakik, mint mi is, az nem tud elmenni otthonról, csak ha előtte ellapátolja az ő szemetét is.
Már szóltam neki, de mivel svéd a drágám, nem foglalkozik senkivel, csak saját magával.
Kinek lehet ilyenkor bejelentést tenni?
Ugyanis nem túl kellemes, ha az ember éjjel jön haza a kórházból, vagy épp be kell menni és ott egy hatalmas hótorlasz....
Hát sajnos nem is azokkal van a baj, akik akarnak és tudnak is tovább lépni. Egy részüknek még a betűk is gondot okoznak, nemhogy a kottaolvasás... Node ez egy másik topic, nem szeretném elrontani a hangulatot. Minden esetre, részben még eme népcsoport is oka volt, hogy megpróbáltunk egy másik országban boldogulni.
Természetesen tudom, hogy nincs egyértelműen jó vagy rossz megoldás. Minden rendszernek van előnye, és hátránya. Nyilván ha az ember hozzászokik az egyikhez, furcsa lehet a másik. Viszont ami az un. gyűlöletbeszédet illeti, Magyarországon jelenleg ilyen jogi kategória, (legalábbis mint pl. Németországban) nincs. Az Alkotmánybíróság ugyanis azt mondta, hogy a szólásszabadság olyan alapjog, amelynek esetleges sérülése, nagyobb veszélyt hordoz magában, mint az un. gyűlöletbeszéd. A magántulajdon védelméhez viszont igen furcsán állnak hozzá némely népcsoportok illetve pártok...
Gondolom, van valami szurojuk (adatforgalomra), ami alapjan megnezik az adat tulajdonsagait, es ha epp 1 szolgaltatas nelkuli film-, v zene-, v akarmi letoltes, akkor mar nezik is a gepet...valoszinuleg a heti lottoszamok alapjan dontenek, hogy kit maceraljanak...;D De a tobbiek talan tobbet tudnak mondani a rendorsegi gyakorlatrol, biztos sok ugy van, ami ezekben az ugyekben az itteni mediumokban mar megjelent...
Csak akkor "furcsa", ha a magyar (vagy más konkrét) rendszerhez viszonyítod. Sok különféle módon lehet értelmezni a szabadságjogokat, nincs egyértelmüen jó meg rossz megoldás.
Magyarországon az adótikok az alapelv, itt az adóbevallások nyilvánossága. Magyarországon a prostitúció eltürt, Hollandiában és Dániában teljesen elfogadott, adózo tevékenység, míg itt (elvileg...) börtönbe zárhatnak, ha elmégy egy prostihoz. USA-ban a szólásszabadság az alapelv, Magyarországon, Svédországban, Németországban a "gyülöletbeszéd" különféle formái büntetendöek. Svédországban lefoghatod a tettenért autótolvajt a rendörség érkezéséig (ha tudod), Magyarországon - tudtommal - ez tilos.
Hát ez azért érdekes. Minek alapján tehet ilyet a rendőrség?? Én még nagyon zöld vagyok itt, de azért (vagy éppen e miatt) néha felettébb csodálkozom az emberi jogok itteni furcsa értelmezésén...
Az pedig szerintem is teljesen nyilvánvaló, hogy a hatóságok részéről ez szélmalomharc...
Gyakorlat alatt azt ertettem, hogy torveny ide v oda, itt is tomeges a szerzoi jogokat serto letoltes, es keptelenseg a torvenynek ervenyt szerezni...neha akadnak precedenst teremteni szandekozo buntetesek, de ez mar nem nagyon riasztja el az embereket a letoltestol...;) (nemreeg arra kapott felhatalmazast a rendorseg internetes reszlege, hogy minden elozetes nelkul belephet a privat gepekbe, hogy illegalis anyagokat keressen...a nagy testver mindent lat, de mit tud kezdeni vele...??:DD)
Gondolom az "utánjárás" azt terheli, aki meg akarja nézni a filmet. Azt meg ,hogy ezt hol teszi az már az ő dolga. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor esetleg "bukta van".
Fildelning som sådan är inte olaglig. En fil är olaglig att fildela om den är skyddad av upphovsrätten och upphovsrättsinnehavaren motsätter sig fri spridning.
Upphovsmannen kan uttryckligen tillåta spridning av sitt verk genom att licensiera materialet med en fri licens. Exempel på sådana licenser är Creative Commons, GFDL och GPL.
I Sverige har man rätt att kopiera visst upphovsrättskyddat material för privat bruk, familj eller vänner. Om man köpt en DVD eller CD har man rätt att kopiera den för eget bruk och till familj och bekanta utan tillåtelse från rättighetshavaren. Det gäller inte för datorprogram eller för hela böcker. För denna rätt betalar man en kassettavgift på tomma skrivbara media (exempelvis kassettband och brännbara cd-skivor), som sedan fördelas mellan upphovsrättsinnehavare.[6]
Man får inte ladda ner material som vem som helst lagt ut på nätet, utan att först veta att det är godkänt av rättighetshavaren. Om rättighetshavare inte godkänt detta så är materialet skyddat och faller under upphovsrättslagen a fájlcsere mint olyan nem törvénytelen, csak akkor ha védett az upphovsrätt(lehet egyedi jogként értelmezni) által és a szerzö nem egyezik bele a szabad f.cserére. a szerzö engedélyezheti a müvének a cseréjét( terjesztését a neten) un.szabad licens által mint pl. Creative Commons, GFDL och GPL. svédországban jogában áll mindenkinek bizonyos védett anyagokat saját használatra vagy a család és a barátok részére letölteni. ugyanezt meg lehet tenni a dvd és a cd- vel is. nem lehet letölteni az akárki által feltöltött anyagokat mielött meg nem gyözödött, hogy az jóvá nem hagyott az egyedi joggal rendelkezö által. ha a mü nem engedélyezett az upphovsrätt által, akkor annak letöltése törvénytelen.
Azért itt van egy kis zavar. Amit lektor leírt, az teljesen egyértelmű. Viszont ezek a cikkek (és gyanítom, hogy a svéd nyelvű cikkek is) a fájlcseréről írnak. Szerény ismereteim szerint ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy én mint felhasználó (vagy torrent oldal tag) letöltök és FELTÖLTÖK (!!). Amit én kérdeztem az pedig azt jelentette volna, hogy (tegyük fel én) egy oldalról letöltök egy filmet, majd utána törlöm a gépemről, mégcsak ki sem írom dvd-re. Tehát fel nem töltök filmet, én csak kihasználom, hogy az ott van a neten. ("Házilag" használom, azt nem osztom meg mással.) Ahogy írtam, ezért van nagy különbség a magyar és a svéd jogszabályok között. Ugyanis a magyar szabályozás azt mondja, hogy én nem tudhatom azt, hogy a filmet ki tette fel a netre, tehát vélelmezhetem, hogy ő volt és az nem az ő tudtán kívül került oda. (Ártatlanság vélelme?) Akkor viszont már jogszabálysértést követek el, ha azt a filmet másokkal is megosztom ("fájlcserélek"), mert erre biztos, hogy nem kaptam engedélyt.
(Természetesen tudom, hogy ez itt Svédország, és így itt a svéd jogszabályok érvényesek, tehát ez csupán "akadémikus" eszmefuttatás volt részemről.)
Nyáron mennék Svédországba nyelvet tanulni. Pontosabban Uppsalaba. A szállás a rokonaimnál lenne Stockholmban!Spórolok a szállással, viszont sokat kell majd ingáznom. A kérdésem az lenne hogy szerintetek melyik éri meg jobban? A busz Stockholm és Uppsala között? Vagy vonat? Az Upplands Lokaltrafik honlapján találtam ezt: http://ul.se/sv/biljetter/ULSL-kort/ És ha jól értelmezem akkor 1570 koronáért utazhatok a főváros és Uppsala között. (Hela UL (inom länet) + hela SL) Gondolom ez magába foglalja a városi és a két város közötti közlekedést is. Nem tudjátok hogy ez metróra is érvényes? Arra is gondoltam, hogy vonattal utaznék a két város között és Stockholmban pedig nem vennék bérletet helyette használnám a két lábam, mert a rokonaim kb. 1,5 kilométerre laknak a vonat állomástól, és Uppsalában az iskola hol tanulnék olyan 2 kilométerre van az állomástól. Anno még suliba is gyalog jártam pedig az több mint 2 kilométerre volt tőlünk.
Így van, ahogy mondod. A styrelsen dönti el, de a lakógyülésnek jóvá kell hagynia a költségvetést - és valóban mindig meg szokta szavazni, amit a styrelsen beterjeszt.
A lakógyülés (aminek te is szavazó tagja vagy) dönti el idöröl-idöre, hogy mekkorák legyenek a havidíjak
akkor nálatok igazi demokrácia müködik, nálunk ugyanis a styrelse dönti el. viszont lehet morogni emelés esetén.:)
a tapasztalatom ezekröl az ülésekröl az, hogy a lakók többségének fingja sincs a förening gazdasági helyzetéröl és ezzel kapcsolatban rendszerint mindent megszavaznak, már csak azért is mert már alig várják kávézást.
ps. 20 éve 2800 volt a közös költség, most 6000, de volt 6700 is.
Általában 10 % önerö kell, de banktól és lakószövetkezettöl függöen változhat, néha akár 0 % önerövel is kaphatsz lakást (de akkor magasabb a kamat az utolsó 15-20 %-on).
mi 0 önerövel vettük a házat annó. a kölcsön 10%-ra kellett a kezes.
Azt, hogy mennyi ideje kell itt dolgozni, nem tudom, de valószínüleg legalább egy adóbevalláson túl kell lenned.
az állandó (tillsvidare) munkahely igazolása a legfontosabb, ideiglenesre nem adnak kölcsönt.
Én is kb iigy gondoltam ha már van hivatalos munkád akkor 2 év után már kapsz lakáshitelt. A páromnak már több mint egy éve van munkája, nekem sajnos még nincs.....úgyis mindenki tudja milyen nehéz a helyzet itt is..:( De csak akkor szeretnénk hitelt felvenni, ha már nekem is lesz rendes munkám. Fő a türelem és a kitartás, ezt már észrevettem:D Köszönöm a sok info-t, nagyon sokat segiitettél, kezdek megvilágosodni:D Még úgyis iirok, mert mindig jönnek az újabb és újabb kérdések:DD
De ez mondjuk nem emelkedhet meg nagyon ha már mondjuk ott laksz 2 éve, ugye? Gondolom ezt is a szerződésbe beleiirják...
De. Ha megemelkednek a kamatok akkor nyilván ez is emelkedik. Vagy ha a fütés lesz drágább, vagy ilyesmi, akkor is emelkedhetnek (vagy ellenkezö esetben csökkenhetnek) a díjak.
Nincs ilyesfajta szerzödés. A lakógyülés (aminek te is szavazó tagja vagy) dönti el idöröl-idöre, hogy mekkorák legyenek a havidíjak.
Van pár nagy lakószövetkezet-hálózat, mint a HSB, Svenska bostäder stb. De te egy konkrét helyi szövetkezetnek vagy a tagja, ami esetleg 3-5-10 háztömböt foglal magába, és ez a szövetkezet a tagja a HSB-nek stb.
Ha elég jó a (legális) fizetésed, akkor könnyü hitelt felvenni. Házra talán egy picivel könnyebb, de bostadsrättre sem nehéz egyáltalán. Nem kell adóstárs. A fizetésedröl nem kell igazolás, az adóhatóságtól kikérik az adatokat. Az egy före jutó jövedelmet nézik, úgyhogy ha több ember él egy fizetésböl, akkor nehezebb hitelt kapni, mint ha ugyanazzal a fizetéssel egyedülálló lennél. Általában 10 % önerö kell, de banktól és lakószövetkezettöl függöen változhat, néha akár 0 % önerövel is kaphatsz lakást (de akkor magasabb a kamat az utolsó 15-20 %-on).
Azt, hogy mennyi ideje kell itt dolgozni, nem tudom, de valószínüleg legalább egy adóbevalláson túl kell lenned. Én kb. két év után ittlakás (és munka) után vettem fel hitelt. Ismerek olyat, aki egy év után, de neki nagyon magas jövedelme volt, az gondolom, megkönnyítette az ügyet.
Ja meg még annyi, hogy azt iirtad a havi diijban benne van a lakásszövetkezeti tartozás. De ez mondjuk nem emelkedhet meg nagyon ha már mondjuk ott laksz 2 éve, ugye? Gondolom ezt is a szerződésbe beleiirják...
Örülök hogy nem csak én vagyok aki érdeklődik:DDD Elég érdekes, de gondolom mindenki csodálkozik és értetlenkedik hiszen itt sokminden másképp működik:) És amúgy sok ilyen lakásszövetkezet van? Mondjuk kommünönként akár több? És a szabályzata mindegyiknek más? Pl. mondtad hogy a gondok javiit, ha vmit kell stb. Elég sok svéd lakásban él. Talán más feltételek vannak a hitelfelvételnél ha bostadsrätt-et akarsz vásárolni? Könnyebben kapsz hitelt? Vagy a feltételek ugyanolyanok ha házvásárlásra kérsz hitelt? és egyébként nehéz hitelhez jutni? Tudom hogy ez összetett kérdés, de kb. mennyi önerő kell? És úgy tudom elég alacsonyak a kamatok, szóval nem nehéz törleszteni ha normális munkahelyed van. De mennyi itt dolgozott idő után vehetsz fel hitelt? És ugyanúgy kell adóstárs mint otthon?
A 4-5-6ezer korona picit sokknak tunik kozos koltseg gyanant, Pedig ez ekörül szokott lenni. De az árban benne van többféle szolgáltatás, a mosókonyha üzemeltetése, vízdíj, fütés stb.
ha pedig van benne szovetkezeti tartozas (ami bizonyara az epitesnel felvett bankhitel...gondolom;), akkor annak le kellene jarnia egyszer, es elvileg nagysagrendekkel kevesebbnek kellene lennie a havi dijnak is... Elvileg. Csak ezek 30-50 éves lajáratú hitelek.
Es mikor valok valodi tulajdonossa...?? Soha. Ez egy ilyen tulajdonforma - a lakószövetkezet a tulajdonos, te pedig a szövetkezet tagja vagy.
1 dolog homalyos meeg kisse...;) A 4-5-6ezer korona picit sokknak tunik kozos koltseg gyanant, ha pedig van benne szovetkezeti tartozas (ami bizonyara az epitesnel felvett bankhitel...gondolom;), akkor annak le kellene jarnia egyszer, es elvileg nagysagrendekkel kevesebbnek kellene lennie a havi dijnak is... Es mikor valok valodi tulajdonossa...??
pl ha oda van iirva az ár egy lakásnak pl 400 ezer kr, akkor azt le kell perkálnod, és még utána havonta 3000 kr?
Ez így van. A 400 E kr (ez jó olcsó egyébként, Norrlandban keresel lakást...?) a vételár, ezt az eledónak fizeted. A 3000 kr a havidíj, ezt a bostadsrättförening-nek (lakószövetkezet) fizeted. A vételárra vehetesz fel hitelt, hiszen nyilván nincs a zsebedben 400 E kr, ennek a fedezete a lakás lesz. Az, hogy ezt milyen ütemben törleszted, az gyakorlatig a te döntésed, de ez értelemszerüen a 3000 kr-ás havidíjon felül van. Amire céloztam korábban, hogy magának a bostadsrättföreingnek is lehet adóssága, akkor ez a törlesztés be van építve a havidíjba, de ennek nincs köze a te törlesztésedhez a te bankod felé.
Ahaaa! És akkor pl ha oda van iirva az ár egy lakásnak pl 400 ezer kr, akkor azt le kell perkálnod, és még utána havonta 3000 kr? Vagy havi törlesztés a 3000 és iigy törleszted a bostadtsratt-et? És ha lehet törleszteni ahhoz hitelt kell felvenned? VAgy egyszerűen szerződést kötsz a lakásról és mintha bérleti diijat fizetnél havonta törlesztheted? VAgy kell önerő? Tök jó hogy itt mindent tudtok! :D Aki hülyeségnek tartja amiket kérdezek legyen elnéző:))))) Csak azért kérdezek ilyeneket, mert jövőre vagy azután szeretnénk a mostani bérleményből sajátba menni, vagy a bostadsratt is jó lenne. Csak érdeklődök:)
A családi ház (villa) az saját, arra ez nem érvényes. A lakás viszont mindig vagy bostadsrätt vagy hyresrätt - ez utóbbi mondjuk az egykori tanácsi lakásnak felel meg - de ennek nem fogod a hirdetését olvasni, mert elvileg tilos pénzért eladni. :-) Egy bostadsträtt nyugodtan kerülhet 1,5 millióba, söt sokkal többe is.
Tervezik bevezetni az ägarlägenhet-et, ahol tényleges tulajdonosa vagy a lakásnak, de tudtommal ez még nem indult be ténylegesen (és ha a szocik gyöznek szeptemberben, talán nem is fog).
De egyébként jó dolog is a bostadsrätt, mert van gondnok, akivel meg lehet csináltatni, ha elromlanak dolgok, meg szokott lenni mindenféle közös helyiség, nálunk pl. van klubszoba, szauna, pingpongszoba, bérelhetö vendégapartman, amiket a laszószövetkzet üzemeltet.