Ma reggel voltam az utolsó műtét előtti gyógytornán, jól esett nagyon. Hiányozni fog az ilyen mozgás, az biztos. (Hát még a foci hogy hiányzik, most már négy és fél hónapja nem fociztam, ekkora kihagyásom szerintem az elmúlt 15 évben nem volt).
Jövő héten szerdán műtét, addig még húsvét és a vele járó sonka, tojás, torma, majd jön a D-nap:) Jó lenne már magam mögött tudni a műtétet és a felépülésre koncentrálni.
Addig nem hiszem, hogy jelentkezem, de pénteken este vagy szombaton beszámolok, hogy mi a helyzet velem. Legalább is remélem, hogy tudok majd nyugodtan netezni otthonról:) A kórházban nem lesz netem, mert most nincs mobilnet előfizetésem, ott meg nincs WiFi:), pedig jól esne.
Addig is, mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket, jó tornát és felépülést! És persze köszönet az eddigi sok támogatást és tanácsot!
Sajnos ebben semmit nem tudok segíteni, de ahogy látom, más sem az aktívan itt lévők közül, mert már érkezett volna válasz. Remélem valaki mégis ír valami hasznosat.
dr Béres György neve sokszor felmerült és tudtommal a jó sebészek között tartják számon, de én személy szerint semmit sem tudok róla.
Segítséget kérek azoktól, akiknek már volt térdprotézis műtétjük.
Anyukám 74 éves és volt egy porcleválása, azóta már nagyon fáj mindkét lába és tavaly nyáron az egri kórházban azt mondták neki, hogy 2016 nyarára kap előjegyzést!
Azonban annyira leromlott az állapota, hogy csak folyamatos nagy kínokkal tud menni. Kellene valaki, aki jó orvos, s talán mégsem annyira drága, de az első fontosabb, mert szerintem az első műtétjét elrontották azért alault ki ez a helyzet.
Jövő keddre egy magánrendelőbe megyek vele dr Szerb Imréhez. Valaki tud róla valamit? A falubeli emberek ajánlották anyunak őt.
De mások dr Béres Györgyöt ajánlgatják nagyon, viszont ott nem olvastam térdprotézist, hanem inkább szakadásokat, porcleválásokat.
Jól megszívtam a hétvégére, pénteken délután belázasodtam, lehet, hogy valami vírusos, mert hasmenés és láz, de ma már jobban vagyok. Van még 9 napom a műtétig, addig csak elmúlik teljesen, remélem ez miatt nem kell halasztani a műtétet. Persze ha egy-két nappal a műtét előtt nem leszek 100%-on, akkor tuti nem műtenek, de mivel addig még több, mint egy hetem van, bízom benne, hogy elmúlik.
Lehet, hogy a kórházban szedtem össze valamit, egész délután ott voltam:(
Ha jól emlékszem, kb a második vagy harmadik héten kezdhetem majd el az intenzív gyógytornát, addig csak az ágyban fekve otthon csinálhatom a megengedett gyakorlatokat. De erről majd műtét után mond véleményt az orvosom. A gyógytornásszal már egyeztettem, hogy amint engedélyezi az orvos, már mehetek is hozzá (elvisznek) és csak velem fogalkozik majd. Addig marad otthon a lábmozgató gép.
Ja a lenyeg, mar a korhazban kellett kicsit tornaztatni, de nem is ezert volt jo a gyogytornasz, mert azokat ugye lehet egyedul folytatni, hanem pont azert hogy latja a fejlodest es uj feladatot ad annak megfeleloen, megmondta hogy mikortol eleg a fel manko, meg ilyenek. En messze voltam a dokitol, az 1 hetes kontrollon lattam utoljara, meg mondta hogy szoljak ha barmi gond van.
TB-sen ennyi jar. Mondjuk neked rogzitos valtozat, nem tudom, nekem csak mankom volt semmi egyeb segedeszkoz (jo, vettunk olyan felfujt uloparnat egyensulyozva allast tanulni rajta, meg volt itthon egy szobabicikli, de labra rakando nem volt). Kb. egy het keses lett benne, mert elsore nem adta a papirt a doki csak masodikra az en korzetim meg nagyon kis pedanska, aztan meg meg egy het mert annyira tele vannak meloval hogy nem tudtak egybol embert biztositani hozza, de amugy teljesen jo volt, ekkor egyedul veled foglalkozik ertelemszeruen.
Konkrétan a mellúszásról nem beszéltünk, hogy később mi lesz, csak arról, hogy műtét után úszhatok, de nem mellúszásban. Bár gondolom, ha már focizni és fallabdázni szabad, akkor egy rövid távon a mellúszás sem jelenthet gondot. No, simán megvagyok nélküle.
Hát, rákérdezek majd az otthoni gyógytornára, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet! Ezt a háziorvos írhatja ki a műtő orvos ajánlására? Bár tudtommal amint szabad tornáznom, már mehetek is tornára, addig meg csak alap dolgokat fekve, így lehet, hogy ez nem érdekes, de aztán lehet, hogy segítene is.
Hat lehet, hogy doki ill. gyogytornasz fuggo, de nekem a melluszast azt mondtak, eleve felejtsem el. Meg hogy egeszsegeseknek se tesz jot, se terd se gerinc szempontjabol.
Persze ha a te dokid mast mond, akkor hajra.
Ja, es a gyogytornara a korzetid a mutetet vegzo ajanlasara kiirhat 14 db ingyenes (TB-s) otthonaban vegzendo gyogytornat, azt erdemes lehet kihasznalni.
Most is járok gyógytornára, meg erősítem gyakorlatilag december óta a lábam, minden héten két alkalommal elég kemény gyógytorna, otthon is csinálom, amennyit az időm engedi, 1,5kg súlyokkal a lábamon. Nem annyira vészes a combom, persze láthatóan gyengébb, mint a másik lábam, de azért van még rajta izom.
A gyógytorna és a fizikoterápia is már meg van szervezve, amint engedélyezi az orvos a műtét után, már megyek is. Eleinte egyedül velem fog foglalkozni a gyógytornász, utána csoportos, de mindenki "térdes". Ha minden rendben lesz, rajtam nem fog múlni, hogy mennyit csinálom az erősítést, tornát. Csak legyen minden rendben.
A mellúszás tudom, hogy tiltott az elején, de majd gyors és hát. Meg amint lehet, bicaj, kocogás, konditerem. Ha minden jól megy, akkor jövő ilyenkor már focizhatok meg fallabdázhatok. Az más kérdés, hogy merek-e majd focizni, de ez nagyrészt fejben dől el, ha a térdem már rendben van. Gondolom az orvos is majd csak akkor enged vissza focizni, ha úgy látja elég erős a combom és rendben van a térdem, és remélem így lesz.
Uszasbol gyors, hat megengedett, viszont a melluszast felejtsd el. Igy nem uszom en a mutetem ota... pedig korabban voltam par balcsiatuszason is (igaz, nem jartam rendszeresen sehova, de pl. a csalad amig napozott szivesen lenyomtam egy km-t, minden raedzes nelkul, es jol esett). Nekem talan ez az ami megmaradt mint legnagyobb hatrany. Illetve korcsolyazni nem mertem elmenni, mert ott aztan pont van oldaliranyu erohatas, meg rossz egyensuly, inkabb kivulrol nezem a lanyokat.
meglátod, hamar túl leszel a nehezén. Már most szervezd a gyógytornádat, ez minden egyébbnél legyen fontosabb, és akkor te magad fogsz a legjobban csodálkozni, mi mindent tudsz majd csinálni nyáron :-)
Tegnap voltam a kórházban. Teljes labor, aztán pár szó az orvosommal, de már igazán nem is tudtunk miről beszélni, mert mindent megbeszéltünk előtte. Azért rákérdeztem, hogy hiányzik ez nekem? Erre csak mosolygott:) A combomba valami felszívódó csavarral rögzíti, csak a sípcsontnál használ titánium csavart/kapcsot.
Aztán beszéltem az altatóorvossal. Jó magas volt a vérnyomásom (sajnos eleve az), de ez tuti a stressz miatt. Végül valóban a combba és ágyékba adott két injekcióval érzéstelenítik az egész lábam (vezetett érzéstelenítés, FIB), de engem mellette felületesen el is altatnak, mert tuti beparáznék. Meg előtte adnak egy Dormicum tablettát, ami elméletileg elég erős, amitől félálomban leszek és nem fogok parázni. Hát, kíváncsi vagyok rá, hogy valóban kiüt-e eléggé, mert pl egy 0,5mg-os Xanax egyáltalán nem üt ki, mások pedig teljesen tompák lesznek tőle. Mást nem kérek majd még:)
Előfordul, hogy nem hat teljesen az érzéstelenítés, akkor elaltatnak. Lesz két drain-csövem, amit másnap reggel kivesznek, harmadik nap meg már mehetek is haza, ha minden rendben van. A rögzítőt műtét közben rárakják a lábamra.
Végül csak lesz térdmozgató gép, valószínű, hogy két hétre otthon. Az orvos támogatja és kizártnak tartja, hogy megfelelő használat mellett bármi kárt okozna, sőt. Aztán át kell térnem minél előbb önerőből történő mozgatásra, hogy a saját combizmaimmal mozgassam.
Kb ennyire jutottunk, igazából már kérdésem sincs, most már nagyon várom, hogy túl legyek az egészen. Sajna nagyon nyomasztó érzés így előtte, főleg a műtéttől és a fájdalomtól, meg persze az is, hogy a nyáron nem nagyon tudok majd semmit csinálni (na jó, tornázni igen). Azért remélem úszni és sétálni (nem túrázni), pl. egy nap az állatkertben jellegű séták :), meg hasonlók, már menni fognak június végén, július elején.
Ha lesz erőm, akkor írok/vezetek egy blogot az egészről, de ez még nem biztos.
Túlvagyok a 2. gyógytornán és egy kicsit már jobban ment, mint kedden. Már ez is egy kicsit megynyugtatott. :)
Beszéltem a doktor úrral. Elmondtam a panaszaimat és megvizsgálta a térdemet. Az első az volt, hogy megnézze mennyire vizes. Azt mondta, hogy minimális, leheletnyi víz van még benne. :) No ennek is már nagyon örültem! Aztán a szúró érzetre az volt a válasz, hogy belül vannak hegek, amik megkeményednek és valószínűleg az szúrja. Aztán behajlította a térdemet és mintha még meg is lepődött volna egy kicsit, hogy milyen jól behajlik. 120 fokban tudta/tudtam behúzni - persze az utolsó fokokban már dülledt a szemem... :)
Végeredmény: az ég világon minden természetes amit érzek és mindent tovább kell folytatnom, ahogy eddig csináltam: séta, torna. :D
Köszönöm mégegyszer mind a hármótoknak a SOK segítséget!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D
Igyekszem minden tanácsnak megfelelni a magam érdekében!!! :) Őszintén szólva, sokkal felszabadultabb vagyok, amióta Veletek megoszthatom a gondomat! Persze itthon is támogatnak, de Ők nem tudják milyen érzés is ez valójában.
Gurabli! Le a kalappal, hogy ilyen mélyen beleástál az orvosi szakirodalomba!!! :) És meg kell műteni a keresztszalagodat? Olyat hallottam, hogy anélkül is lehet élni és sportolni. Valami olyasmi a lényege, hogy az oda tartozó izmok át tudják venni a szalag szerepét... Vagy nem? Bocsi, ha hülyeséget írtam... :)
EverEszt! Veled még nem "csevegtem". :) Örülök, hogy Te is tudtál fordítani rám egy kis időt! :) Amikor voltam egy ortopédusnál, a vizsgálatnál nagyon meglepődött, hogy milyen erős a combizmom. Majd a doktor úr is, aki megműtött, Ő is beleírta a státusz részbe, hogy erős quadriceps. Bár mindezek ellenére valóban összeesett a combom.
Ormió! Kellett ez az ijesztés! Helyre pofozott egy kicsit! :) A gyógytornával az a bajom, hogy 4 fős csoportban vagyunk és a gyógytornász csak levezényli a feladatokat, de nem jön oda, hogy ellenőrizze, hogy jól csinálom-e. Tudom, mindenki a saját belátása szerint dolgozik, de én akkor is hiányolom azt, hogy csak rám figyeljen és bíztasson. Kell egy visszacsatolás, hogy megmondja, ha kevés vagy már túl sok amit beleadok a feladatba.
Csak KICSIT akartam rád ijeszteni, hogy vedd komolyan. Bocsika érte :-)
Annyi mindent lehet érezni egy sérült, műtött térdben, ami "nem normális", ámde a gyógyulás velejárója! Az biztos, hogy ha szakavatott gyógytornász személyes tanácsát követed, akkor nem csinálhatsz bajt. Lehetne az is szabály, hogy "kicsiit fáj: jó". De ezt ki kell tapasztalni.
Én is ugyanígy voltam műtét előtt. Neked a saját példámból tanulva azt javaslom, hogy erősítsd meg a beteg lábadon a combizomdat, amennyire csak tudod, még a műtét előtt. Persze szigorúan csak zárt láncban végzett gyakorlatokkal, azaz nyújtott visszafeszített lábbal rengeteg emelés. Sok szenvedést megspóroltam volna magamnak, ha ezt kicsit komolyabban vettem volna még mielőtt műtötték. Gondoltam, hogy elég erős a sok sporttól, de most tapasztalom, hogy bizony nagyon rá kellett volna még dolgozni. Sok sikert!
Nem vagyok orvos, csak egy ideje küzdök már sajnos a térdemmel, volt már egy műtétem és most lesz április 3-án a keresztszalag-pótlásom. Azóta rengeteg mindent olvastam a térdről, itteni és külföldi fórumokon is. Csak nagy általánosságban tudok bármit is állítani, ezért amit írok, az szigorúan csak saját vélemény, és nagyon fontos, hogy az orvossal beszélj meg mindent.
Szerintem teljesen normális, hogy nem egész két héttel a műtét után kellemetlen érzést érzel terheléskor. Nem szabad, hogy nagyon fájjon, de biztos, hogy érzi az ember. A lényeg, hogy ne legyen lázad, ne legyen gyulladásban.
De holnap minden kiderül, fontos, hogy mindent mondj el az orvosodnak, kérdezz rá arra, ami nem világos. Addig pedig ne aggódj.
Nekem több, mint három hónap után is szúr néha terhelés közben, és vannak különböző kisebb-nagyobb kellemetlen "fájdalmak" bizonyos mozdulatoknál. Mondjuk nekem hiányzik (még) a keresztszalagom. De pl nem instabil a térdem, nem "megy ki", csupán nem az igazi. Nehéz ezt körülírni.
Kedves Gurabli!
Neked is nagy köszönet a válaszért! :)
Nem tudom,hogy mindenki a saját tapasztalatát írja le,vagy hozzáértők is vannak-e,de akárhogy is legyen,minden válasznak örül az ember - ha ijesztő,ha nem!
Mégis olyan furcsa azt olvasni,hogy ezek a tünetek előfordulnak. Én azért kezdtem el aggódni,mert azt mondták,hogy napról-napra jobb lesz a térdem - és ez így is volt! Szó sem volt arról,hogy megszakad vagy megpattan egy picit valami és visszaesek a műtét előtti állapotba és megáll a gyógyulás.. :( Nagyon bízom abban, hogy Nektek lesz igazatok és felépülök!
Akkor gondolom az is normális,hogy a varrat helyén amikor ráteszem a testsúlyomat tompa nyomást vagy valamikor szúrást érzek?
A gyógytornán találkoztam egy sorstárssal, akit az engem műtő orvos műtött, ő is megerősítette, hogy combba adott érzéstelenítéssel műtötték (a felső comb környékére kapott egy vagy több injekciót). Igaz, őt végül altatták is, mert nem volt teljesen sikeres az érzéstelenítés, de alapból csak az injekció van + a gyógyszerek, amivel nyugtatnak, kábítanak. Holnap megyek a kórházba a kötelező kivizsgálásokra, és megtudom, hogy pontosan hogy is történik az egész, kíváncsian várom, hogy mit mondanak.
12 nap az még két hét sincs, nem szabad elkeseredni, a térdnek nagyon sok idő kell, amire újra normálisan működik.
Fontos, hogy a szalagok épek, a meniscust pedig rendbe rakták. Ha duzzadt a térded és sok benne a folyadék, akkor az nagyon megnehezít mindent. Ezt az orvosod dönti majd el, hogy leszívja a folyadékot vagy sem. Az biztos, hogy ha indokolt, és leszívja, akkor sokkal jobbnak fogod érezni a térded, megszűnik (csökken) a nyomó, feszítő érzés, enyhül a fájdalom, jobban tudod majd mozgatni is. Persze van "mellékhatása" is, ami miatt nem mindig alkalmazzák, mivel minimális fertőzés veszéllyel jár és megbolygatják a térdet, ami újra folyadéktermelést eredményez, egy ördögi kör.
Mivel gondolom a műtét óta nem nagyon nyújtottál, ezért valószínű, hogy a letapadt izmok, szalagok adták a pattanó hangot. Szalagot (ha nem sérültek) lehetetlen sima, jóleső nyújtózással elszakítani. Szép lassan vissza fogod nyerni a teljes mozgásterjedelmet, elsőként főleg a nyújtás, majd a hajlítás. Az orvosod elmondja majd ezeket, és a gyógytornán úgyis csinálni kell majd a megfelelő gyakorlatokat.
Kérdezz az orvostól, és vedd komolyan a gyógytornád, de szépen, fokozatosan haladj, jegeld sokat (de vigyázz, nehogy lefagyaszd a bőröd), nagyon jól leviszi a duzzanatot és csökkenti a fájdalmat, és nem szabad idegeskedni.
A sérülésed, a leírtak alapján, nem tartozik a különösebben komoly térdsérülések közé! Megfelelő tornával, türelemmel, idővel, teljesen tünetmentes kell, hogy legyél. Persze soha nem lesz olyan, mint egy egészséges térd. A tiédhez hasonló sérüléssel és műtétet követően kb 2-3 hónap után már egész komoly szinten vissza lehet térni a focihoz is, aminél nagyobb veszélyt a térdekre talán csak a kézilabda jelent (no meg a peches síelés). A tánc is nagyon igénybe veszi a térdeket, szerintem hasonló kategóriába sorolandó, mind a foci, kézilabda, kosárlabda, tenisz. Talán a teniszhez áll legközelebb, mivel egyikre sem jellemző a kontakt, mai ugye az előző sportoknál igen csak jelen van.
Tudomásom szerint a meniscust szokták nagyon ritka és kivételes esetben varrni, de nálad nem ez történt, ezen kívül mást nem varrnak, csak a kis sebeket, amin a keresztül a műtétet végzik.
Fel a fejjel, és majd számolj be, hogy mire jutottál az orvosnál.
Kedves Ormió!
Nagyon szépen köszönöm a választ és a bíztató szavakat!!!
Először is nagyon ledöbbentett a hozzászólásod utolsó gondolatai! Bár még apró tünetekkel,de "jó" úton haladok az Általad említett lefele vezető úton... Kicsit sikerült helyrepofoznod!
Nagyon bízom az orvosomban! Holnapra kaptam időpontot és már tűkön ülök!
Nagyon meg akarok gyógyulni, mert még aktívan táncolok és ráadásul ez a munkám is!
A bioptron lámpa valamelyik színét tanácsolnád vagy tanácsolja valaki?
Szia, ne csüggedj, ne aggódj, hanem konzultálj orvossal és ezen a téren tapasztalt gyógytornásszal! Egy műtét után annyi minden kattoghat, csattoghat, leginkább összenövések, letapadások. De hogy pontosan mi és hol és mekkora, milyen irányú behatásra, stb. - ezt csak tapasztalt szakértő tudja eldönteni személyes vizsgálat alapján.
Én a magam részéről nem hinném, hogy az általad leírt módon komoly bajod eshetett volna, de ez csak egy neked drukkoló sorstársad magánvéleménye :-)
A rehabra ne sajnálj semmi ráfordítást (pénz, idő, fájdalom, stb.), mert ezen múlik a térded funkcióképessége! A műtét csak egy lehetőséget ad, de például ha akár csak a sérüléstől való félelem marad benned, akkor ezért fogsz sántikálni, ezért szűkül majd be az egyébként jobb sorsa érdemes térded mozgása, megváltozik az egész tested statikája, jön a derékfájás, fejfájás, élettér beszűkülés, depresszió...
Mindenik lebeszélnék arról, hogy egyedül, kétségek közt szenvedjen!
Én is csatlakozom a kétségbeesett térdsérültek közé.
2 éve volt az első térdsérülésem, aztán jött még 1 nagy és még egy pár apró sérülés. Eljutottam odáig, hogy megműtsék. A műtét sikeres volt. A medialis meniscus hátsó szarván lap szerinti szakadást észleltek, melyet rescáltak. A keresztszalagok épek, egy széles plica az elülső KSZ előtt észlelhető, ezt shaverezték. 12 nappal a műtét után szerettem volna már egy óvatos, jóleső nyújtózást csinálni. Éreztem 2 pici megpattanást és azóta, vagyis az 5. napja ugyan olyan fájdalmaim vannak mint a műtét előtt. Szúr, feszít (valahol a vizesedés is "rásegít"), kattan...... Állítólag nem csináltak belső varratot, vagyis az nem szakadhatott el. Akkor mi történhetett és miért fáj ismét a lábam?
ELőre is nagyon hálás lennék a válaszokért!!! Köszönöm: DanceS
Mennie kéne a dolognak. Már a műtét másnapján! Nem gondolnám hogy nem bírod a fájdalmat, már abból hogy sportolsz. Ha nincs ilyen gondod, akkor valami baj lehet.
Nekem 11 napja volt LCA pótlásom, az orvos (akit egyébként nagyon jó orvosnak tartok, ismerőst is műtött már sikerrel) szerint szépen gyógyulok, és már le kellett volna tennem a mankót, de sajnos nem tudom. A rögzítő rajtam van, 0 fokos hajlítási szöggel, és még így is marad 1 hétig. Ti mikor tudtátok letenni a mankót ilyen műtét után és sikerült rögzítőben járkálni? Sokat sportolok, de a műtétre 2 hónapot kellett várnom, és ezalatt teljesen elgyengült a lábam, a sima nyújtott lábemelés sem megy a nehéz rögzítőben, pedig kéne gyógytornáznom. Hasonló tapasztalat? Köszi!
A kirándulást felejtsd el, ha arra gondolsz, hogy mondjuk a hazai hegyekben sétáltok egyet, ezt leghamarabb sztem 4-5 hónaposan fogja engeni az orvos, de az is lehet, hogy inkább kivárja a 6-8 hónapot. (Én 5 hónaposan egy 20 km-es alföldi teljesítménytúrán vettem részt, 8 hónaposan pedig a Bukura-tónál voltunk a Retyezátban, mindkettőt orvosi engedéllyel.) Egy laza városnézés persze lehet, hogy belefér, de nem tudom, mit értesz kirándulás alat. Vezetni fogsz tudni. Én 6-7 hetesen kezdtem el biciklivel közlekedni napi rendszerességgel (csak napi 6-8 km volt), szobabiciklizni meg a BTB után 2 héttel, az utolsó pótlás után 3-4 hetesen kezdtem.
A hétvégén a haverokkal felmerült pár májusi és júniusi program, amin én is részt szeretnék venni:) Szerintetek reális, hogy május közepén, végén már el tudok menni egy egész napos kirándulásra? Vagy pl. május vége felé már tudok bicajozni? Autót vezetni? Elméletileg május közepén (6 hét táppénz) már mehetek vissza dolgozni is.
Április 3-án lesz a műtét (BtB).
Kíváncsian várom a csütörtököt, hogy megtudjam milyen érzéstelenítést alkalmaznak majd.
