A sorkolimat egy ilyen vezerlo kapcsolgatja, de idonkent megjelenik a DEF (gondolom defrost) felirat a kijelzon, es ilyenkor csak a felso gomb hosszu (5 mp) nyomasaval tudom ujra munkara birni. Hogy a fenebe lehetne legyilkolni rola ezt a funkciot?
A kollektorcsövezést kitalálták a hőtechnikához értő emberek. Ahogy lerajzoltad, az abszorber felületéről nem egyenletesen vezeti el a hőt. Párhuzamos csövezésnél 15-ös osztó-gyűjtőnél a 12-es cső anyagpazarlás.
Be és kivezetés átlós sarkokban, úgy veszed igénybe az egész felületet.
Értem, köszönöm. Én is első körben így terveztem a rendszert, lehet ennél maradok és talán csak télen kell bekapcsolni a kazánt, amikor a fűtés miatt úgyis be kellene.
Majd akkor fog engedni képet beszúrni a fórum, ha elértél egy bizonyos hozzászólásszámot.
Nekem is kombi kazánom van, arra van rákötve a szolár, meglehetősen egyszerűen: a tartály kimenete a kazán hidegvíz-bemenetére. A vezérlés manuális: ha várható, hogy aznap elég meleg lesz a tartály vize, kikapcsolom a kazánt. (Teljesen. Nem tudom, le tudom-e szabályozni annyira, hogy ne gyújtson be. Addig biztosan begyújtana, amíg "leér" a melegvíz, ez pedig nem kívánatos.) A nyár nagy részében ki van kapcsolva. A víz ilyenkor simán átfolyik rajta, ártani ez vélhetőleg nem árt neki. Ha úgy találom, hogy nem elég meleg a víz a pancsikálásra, akkor elfordítom a kapcsolót... Én a szolár termelést egy egybites bináris számmal jellemzem: be kellett-e kapcsolni aznap a kazánt, vagy sem. Ez a rendszer nem marad mindig így, két hőcserélős tartályt vettem, a felső most nincs bekötve, legközelebb már nem kombi kazánt veszek, ha ez is tönkremegy. Persze van egy termosztatikus csap is beszerelve a kád fölé, nehogy a szolárral véletlenül leforrázzam magam.
Most regisztráltam a fórumon. Napkollektor építését tervezem. Ami megvan az egy 300L-es hőcserélős tartály és egy 30L-es tágulási tartály.
Egy gravitációs rendszert terveztem, csatolom a terveket.
Két kérdésem lenne:
1. Véleményetek szerint megfelelő-e így az 1m magas és 4m széles abszorber csőelrendezése, vagy pedig inkább a második csatolt képen lévő elrendezés a preferálandó? Ezt itt láttam a fórumon tegnap este, remélem nem szerzői jog védett :)
2. Egy kombikazánunk van, ami gondoskodik a fűtésről és a melegvízről. Van valakinek tapasztalata napkollektor és kombikazán összeköttetésben? Nem károsítja a kazánt a hidegvízágon beérkező melegvíz? Ha megnyitom a csapot, akkor nem kezd el mindenképpen melegíteni a kazán? Netán át kell állítani valami minimális hőmérsékletre a kazánt, és akkor nem kapcsol folyamatosan be?
Lehet, de abban bízom, hogy a víz nyomása - ha összefüggő marad a réteg - akkor mintegy belső vékony burkot nekifeszíti... egy próbát megér, ha nem jön be akkor szerzek másikat, de erre a méretre is már vagy 1-1,5 éve vadászok... :)
Szerintem nincs festék, ami jó lenne a tartályba. Pláne, hogy: A tartályod igen rozsdás volt. Vagyis tiszta rücskös a bele. Persze foszfátozod, de a rozsdakráterek zegzugaiban, akkoris megbúvik minden "jóság". Erre hiába kenünk csodaszert. Előbb-utóbb leveti magáról. Merthogy nincs megfelelő alapja. Indok: Csak abból tudok kiindulni, amit láttam, tapasztaltam magamnál. A bóti, K-sorozatú hajdú bojler alaplemeznél, a kemencében ráolvasztott porszórás, hámlása. Holott alatta, színtiszta acéllemez bújt elő. Vagyis, még az új acéllemezről is leázott.
Más: Hoztam MÉHészetbű 1 APC Smart UPS 600-at, 500-ba. A kütyü jó, csak a 2db (24V) aksija fos. Ha kék valakinek, akkor pijacra vetős lesz. 1000-be vihető. (Az még óccsó.)
Meg elhoztam a nagymedve hőcserélőt is (60 lemezest). Bár még nem telt le a 6 napos köcsög törvény. :-) Megnyomáspróbáztam. Katasztrófális. Annyira elfagyasztották, hogy a teljes hátulja meg van puffadva. Ez eddig nem látszott, mert klímatechnikai habgumi kabát volt rajta. Csak miután leszedtem róla. Annyira ereszt, és annyi helyen, hogy ezt már én sem tudom megvarázsolni. Ráadásul: Még rekuperátornak sem tudom használni, mert a gázoldal egyik csonkja (folyadék-gáz bemenet) csak 12mm-es. Azon lehetetlen, gazdaságosan fuvallatot átpréselni. Szóval megy vissza. Bár -ilyenkor- nem vagyok boldog, de mégis annak örülök, hogy NEM LOPJA EL TŐLEM AZ ÁLLAM AZ ÁFÁT (a kis köcsög). Még nem fizettem érte, csak próbára hoztam el. Ha valakit érdekel, akkor tehetek fel képet róla.
Amúgy ha úgy tűnne, hogy ez a festék elenged, leválik (gyorsan meg fog gondolom látszódni az anódon, ha fogyásnak indul a kvázi zárt rendszerben), akkor valószínűleg kipróbálok még egy számomra ígéretesnek tűnő alvázvédő cuccot, ami nem bitumenes, hanem gumialapú, és korróziógátló anyagokat is tartalmaz... a neve dinitrol protect super, guglizva van adatlap is rá...
Én is így teszek... vettem ma flexibilis vastagzománcot, azt megkapja belül a tartály a rozsdamarós kezelés után, és kap mg anódot. Majd nézegetem, hogy fogy az anód... :) Ha nagyon fogy, akkor kitalálok mást...
A tartály merevítés mindenképpen meglesz, azt muszály... a bajom az hogy annyira egyedi méret az amit be tudok tenni, és ez annyira pont olyan, hogy meg akarom menteni... :) Ezért erőlködöm... :)
Ja meg! Hoztam néköd 1 KN0-át. De -szerintem- erre, Te sem tartasz igényt. Ilyet sem láttam még!:
Nem lukas, ámde! Ha vizet adunk a spiráljára, akkor "klattyan" 1-et, majd brutálisan fojt. Szinte csak csöpögve enged át 5 bar vizet. A hangjából ítélve, tök olyan, mintha fickándozna a gumi térelválasztó szalag vége. Nyilván az klattyan. Szóval ennyit a féreg-spirecről.
Jut eszembe! Azt a 2 kövér varta akksit (100Ah-s), sikerült nagyon óccsón megbótóni. Bartell. Vittem helyettük, gané akksikat. Ígyhát, nem kerültek semmibe. (Ide vezet a köcsög törvény! Számla-ki, számla-be, adókártya. Lófszt!) Ráadásul fajinak is!
Te Norby bátyó! Miért akarod csodaszerrel védeni a zártvizű tartályt? Annyira ramaty? Ha esetleg igen és félsz, hogy kipisál, vagy összeesik, akkor hegessz rá, itt-ott gyűrűket, mint a hordóra.
Fox 20-as laposvasat. Gyűrűket hajtasz belőle a tartályra. Ezeket a gyűrűket, 20-30 centinként kifurkálod. Ráhúzod őket a tartályra, összevarrod a gyűrűk végeit. Majd a kifurkált likakba, bele nyomod a hegesztőpácát. Összepontolod a tartállyal, mintha ponthegesztés lenne. Így csak minimális heg.varratot csinálsz, de mégis masszív lesz.
(Bár ha nagyon ramaty, akkor nem ragaszkodnék hozzá.)
Ha nincs forradalmi bevonat akkor marad a Mg anód (megnézem meddig bírja... ) vagy meg kellene csinálni ezt az idegenáramú anódot mint pl. ez is (első cucc) ... boltba sem túl drága (viszonyítás kérdése persze, mert 30 ezer HUF körül van), de nem hiszem, hogy nagy dolog lenne...
Tegnap meg ma, 25kWh jött be 30 csőről, déltől estig. (2db fél nap) Nem tudom, hogy ez annak köszönhető-e, hogy megtoldottam a koliszenzort 20ohm-al. Vagyis a koli pt1000-je, kb. 5-6°°-al többet mér. Így csak kb. 600W bejövő hőteljesítménynél áll le a szol.szivattyú. Eddig nagyobb teljesítménynél volt, még a lengőszenzorral is.
Akar valaki menni a Hóbagoly, új induló üzletágának a megnyitására? Már csak azért, mert küldtek meghívót, de nekem nem lesz pízem menni. :-( Azonban bárki mehet! Pestiek előnyben! Ha valakit érdekel, akkor itt kukucs: http://zoldenergia.soos.hu/
Amiért érdemes lehet: (idézek)
"Hibrid napelem/napkollektor. Áramot és használati meleg vizet is termel egyidejűleg!"
Persze: a második mondat mögé kérek odaérezni egy jó adag öniróniát - lévén, hogy általában az a tapasztalatom, hogy soha sincs új az alatt a bizonyos nap alatt...
Nos: igen. A hőcső = az a heat pipe, a termosz = vákuumcső. Azon eszelek, hogy egy tükör segítségével nyomom a hőcső köré "szervezett" hőgyüjtőre a Napot. Többszörözve - merthogy előttem szép nagy vízfelület van és télen két nap süt nálunk. Hozzáteszem, nagyobb veszteség nélkül és egész nap. Lehet abban a hőgyűjtőben - azaz abszorberben - más cső is mint, hőcső, de a hőcsőnek megy a gyűjtés fagyban is, nem kell félni, hogy szétveti a jég.
Nem, nála a vákuumcső vesztette el a vákuumot, ami az alján, illetve sokszor még az oldalán is látszik (alján színváltás ezüstről fehérre egy spec. anyag miatt, ami ha levegőt kap, akkor így jár! :) )... A hőcső (heatpipe), ha vákuumot veszít akkor az nem látszik - csak nem működik, de szerintem az elég ritka, hacsak nem reped szét csúnyán ...
Az igen..... nem semmi, hátha meg tudod reparálni a már bevált módszerrel... :) vagy akár szekcionálni, ha más nincs! :) Na, látjátok mondom én; még hogy nincs működő aranybánya Magyarországon... ?! :)
Ólmos javítást illetően: nem mondott butaságot a kolléga az autóknál történő felhasználásról: még most is használják, amikor egyedi karosszériaelemeket alakítanak ki, építenek át, vagy restaurálnak! Én is láttam már, tolják bele rendesen az anyagot... :) Mondjuk inkább tengerentúli technika... :)
Vagy maga a hőcső vákuumvesztett? De azt meg hogyan látod messziről? Bocs, de vákuumkollektort még csak a barkács-nagyáruház előtt láttam, az meg nem volt valami nagy szám...
