Hát, én annyira precízen nem követem a fogyasztást, mert okos úgyse lehetek ebben, de idén nekem is feltűnt, hogy a plusz tíz fokos decemberben 30%-al több gázt fogyasztottam mint a tavaly ilyenkor. Sajna nyilván nem tudok objektív lenni mivel pl. a melegvíz indirekttel készül, a tavaly meg sima 2 kw-os tárolós volt még, valamint idén többet voltunk itthon decemberben mint a tavaly. De azért elég gyanús, hogy mindezek sem indokolnak 30%-ot. Szomszédék is többet fogyasztottak, mert a számlájuk forintálisan megegyezik a tavalyival, pedig ugye rezsicsökkentés volt :-).
Ezn a teljesítmény dolgon már én is gondolkodtam. A kazánnak most 20 fokra tovább tart felfüteni a lakást, mint régen 21-re. A radiátorok szabályozása is befolyásolhatja a fogyasztást? Mert a torló szelepek a radiátor csere miatt nem biztos, hogy ugy vannak visszaállítva, mint régen.
"A vakolattól eltekintve egyforma a páraáteresztőképesség végig a falban, így kiszellőzik."
Így legalább a vakolat alatt kondenzálódik és fagy meg és nyomja le.
Szvsz meg vagy 8 éve a nikecell honlapján is ez állot és atapasztalatim is megerősítik.
Az EPS nem párazáró, csak korlátozottan páraáteresztő. Mivel a tégla és az EPS egy tömör egységes rendszert képez így a komlett fal páraátbocsájtási tényezője egységessé válik.
Persze, hogy tudok falbontással "szakszerű" dolgokat művelni, de körbe van lambériázva a radiátor. Mint írtam a falbúl kijön az 5 rétegű és egy sarok szeleppel rá a radiátorra, visszatérő egy sarokszelep és be a falba, utána a falon belül be a padlóba. Tehát a pincefödémnél is csak annyi van, hogy előremenő be, padló visszatérő ki. Az összes mindenség betonban van.
Tehát amit vázoltam (a szelep kiherélés bypass ág) az működne falbontás nélkül.
Sokmindent közöltél, de nem látom, hogy a főzés melegvíz előállítás mivel történik ?
Ja látom : " A használati meleg víz épphogy megfelelő." Gondolom gázzal főztök szintén.
Szvsz : a gázfogyasztás nem kirívóan magas ( persze lehetne kevesebb is. )
Az ilyen napi nézegetés nagyon megkeverheti az embert.
Lehet ez egy egyszerű érzéki csalódás is.
Sok minden tényező hiányzik még ahhoz ,hogy objetiven minősíteni lehetsen a gázfogyasztást.
Mert a szigetelésen kivűl (ugye amire rá is kérdeztek ) Lehet még állítani a kazánon, aztán függ a bentlakók számától az életvitelétől stb.
Várd meg a nyarat. Akkor amikor nincs fűtés állípítsd meg a főzési és használati melegvízre fordított gáz mennyiségét, ezt vetítsed éves szintre, aztán majd újra elemezünk.
Ha meg bérlet, akkor mondjál fel a lakás kínálat nagyon jó !
Annyival azért nem nőttek a radiátorok, hogy ennyit nőjön a fogyasztás.
Magamból kiindulva, nem kondenzációs, turbós kazánnál az előremenő letekerése és a teljesítmény felére visszavétele durván megnövelte a fogyasztást.
Ha menüből állítható a teljesítmény, egy próbált megérne visszavenni a teljesítményt illetve az előremenőt is megemelni. Külön-külöm meg együtt is kipróbálni. Ha csak szerelő tudja, az ciki,próba-cseresznye alapon hívogatni drága mulatság lehet.
Magyarázat kellene az alábbi jelenségre. A bérelt lakásunk kb. 1960-ban épült 104 m2, átlag 3.9 m belmagassággal. A fűtési rendszer 12 éve lett kialakítva egy 23 kW-os Quadriga kazán és 11 db radiátor. A nyílászárók is akkor lettek kicserélve és szigetelve is van a ház. A radiátorok (22K) a kazántól távolodva: Fürdő: 800x1000 Háló: 600x900 Szoba1: 600x900 WC: 600x400 Előszoba: 600x900 Nappali: 2 db 600x1600 Szoba2: 600x1400, 600x1100 Konyha: 600x1200, 600x2000 Ez a harmadik telünk itt. Az első két évben 1700 m3 gáz fogyott el évente. Tavaly a legtöbb gáz januárban fogyott, 325 m3. Napi átlag kb. 10,5 m3. Az előre menő víz potmétere max.-on két év óta. Nappal 21 fok éjjel 19. A szoba2-ben eredetileg 2 db 600x700-as radiátor volt, de mivel ez a szoba északi fekvésű és egy folyosóból lett kialakítva mindig 2-3 fokkal hidegebb volt, mint a lakás többi részén. Sikerült rávenni a tulajt, hogy cserélje le a radiátorokat nagyobbra, azóta meleg van a szobában. A lényeg: Tavaly októberben kitisztították a kazánt (előtte senki sem tudja, hogy mikor volt) pontosabban csak kiporszívózták és lecserélték a fent említett két radiátor. Pár héttel később feltűnt, hogy sokat megy a kazán. 13-15 m3/nap. Kint napi átlaghőmérséklet +7-8 fok. Hívtam egy másik szerelőt, aki szétszedte a kazánt kisavazta, kitisztította, beállította rendesen. A kazán közelében lévő radiátorok torló szelepeit félig betekertem. Gázfogyasztás 12-13 m3. Közben kiderült, hogy megadta magát a 12 éves programozható honeywell termosztát. Vettem egy új Computherm termosztátot. Gázfogyasztás 10-11 m3. Kint még mindig +7-8 fok. Szerelő vissza. Állított a gázszelepen visszább vett a teljesítményből. A használati meleg víz épphogy megfelelő. A termosztátot nappal +20 fokra, éjjelre +18,5 fokra állítottam. Előre menő hőfok potija felére letekerve. Gázfogyasztás 9-10 m3, kint már +8-10 fok. A szerelő nagyon lelkiismeretes, de tanácstalan. Nekem meg, ha lenne hajam már rég kitéptem volna. Mi lesz itt -10 fokban. Kérdéseim: 1. A nagyobb radiátorok miatt fogyaszthat ennyivel többet a kazán? 2. A két termosztát működésében lehet ekkora különbség, ami a fogyasztást befolyásolja.? 3. A kazánon lehet még állítani vmit, hogy kevesebbet fogyasszon, de ne fagyjunk meg?
A vakolattól eltekintve egyforma a páraáteresztőképesség végig a falban, így kiszellőzik.
Ha a jó páraáteresztő falra egy kellően vékony eps azt eredményezi, hogy megreked a pára.
Ha átmész a hőszigetelős topikba, ott szakemberek pontosan is le tudják írni. De itt is kaphatsz pontos választ, elég nagy átjárás van néhány topik között.
Radiátoros fűtésű a házam. Bővítve lett a ház. Az új részen is radiátoros fűtés van, plusz padló temperálás.
(Ex) Apósom volt a kivitelező (gáz, fűtésszerelő) és mivel "ingyen" dolgozott igyekezett a "legegyszerűbben" megoldani.
Tehát: a radiátor vissza térő megy a padlóba azaz sorba kötötte a radiárort a padlóval. Fizikálisan pedig úgy néz ki, hogy az előre menő cső a falból kijön és egy sarokszeleppel megy a radiátorra a visszatérő pedig egy sarok torló szeleppel be a falba. Mindez 5 rétegű cső. Tehát falbontás nélküli variálási lehetőségem nulla.
Ezen radiátorok egy T elágazással vannak a meglévő fűtésrendszer gerincébe kötve
Ez igazán nem is probléma, hanem hogy a ház ezen része túl van fűtve.
Ha termo fejet rakok a radiátorra akkor hideg a padló, mert a csökkentett tömegáram miatt a radiátorban leadja az összes hőt.
Vélelmezésem szerint valszeg a padló kifűtené ezt a részt. (pufferről fűtök, padlófűtés keverőszeleppel, max előremenőm 50 fok.)
Készitenék egy bypass ágat amivel kikerülöm a radiátort.
Elgondolásom: ha kibelezem az előre menő sarokszelepet akkor fel tudom fúrni 18 mm-esre, az alsó sarokszelepet 15-re.
A felső sarokszelepbe beforrasztok egy 18-as rézcsövet melynek az oldalára teszek egy 5 mm furatot. A réz csövet úgy tolom be a kibelezett sarokszelepbe (a tűszelep helyére), hogy az 5-ös furat a radiátor felé nézzen a cső alja pedig teljesen ráül a bekötésre.
Az alsó kibelezett sarokszelepbe csak addig tolom be a rézcsövet, hogy szabad maradjon a radiátor visszeatérő.
A két sarokszelepet összekötöm rézcsővel és közbe iktatok egy szelepet.
Ha elzárom a bypass ágon a szelepet akkor a radiátoron keresztül menne a víz, ha kinyitom akkor pedig a kisebb ellenállás elve alapján kikerülné.
Hát azt az építész ellenőrzi, hogy megfelel-e páradiffúzióra. Csak azt hittem van valami speciális oka is amiről nem hallottam, pl nem ragad rá vagy hasonló.
