Póczak és Hári nevek eredete érdekelne. Mind a kettő főként Zalában gyakori, ezért is kételkedem Kázmér Miklősnak a Hári névvel kapcsolatos magyarázatában. Magyar vagy szlovén eredetet (vagy mást) lehet-e sejteni ?
Belák: Vö. szlovák Belák, cseh-morva Belák, ill. morva-sziléziai Bělák, lengyel Bielak. Hirtelenszőke hajú, esetleg világosabb bőrű személyre utaló ragadványnév, vö. szlovák biely, cseh bílý ’fehér’ + -ák kicsinyítő-nagyító képző. (Rokonnév a 10443-beli Beluš.)
Pavelka: Vö. szlovák Pavelka, morva-cseh Pavelka, ill. lengyel Pawełka. Apanév: Pavel ~ Paweł ’Pál’ személynév + -ka expresszív kicsinyítő képző.
Pula: (1) Vö. lengyel Puła, ill. cseh Pula. Képzőtlen apanév az azonos szláv személynévből. (2) Lehet képzőtlen magyar személynév is a Pula településnévből.
Meixner :Meißen varosa szaszorszagban regen Michsen volt.Ebböl keletkezett a Mixner , Meixner. Mivel a varos közepkorban szinonima volt a szövetkereskedes es elöallitasnak egy Meißeni egyben lehetett szövetkereskedö is.
Belusch: Vö. szlovák Beluš, cseh (szlovákos hangalakú) Beluš, esetleg lengyel Biełusz. Ez tulajdonképpen közszó: szlovák beluš (cseh bělouš) ’fehér ló, deres; (régen) hirtelenszőke hajú ember’.
A belinkelted 1768-as anyakönyv szerint az illető egyértelműen szlovák, hiszen a keresztnevén is mäkčeň (lágyjel) van: Šimon. Svedlér (ahol a bejegyzés készült) vegyes német-szlovák település, így a szlávos helyesírásra rárakódó németes -sch valószínűleg a német lelkész műve. A vegyes környezet miatt (ha nem itt másutt, és ha nem ebben a családban, akkor egy másikban) asszimiláció is történhetett.
Gusztony: 1. Ilyen formában csak lengyel vezetéknévként találom: Gustoń ~ Guston. 2. A mai magyar telefonkönyvben Gusztonyi alak van Jánoshalma központtal. Ez utóbbi -i képzős lakosnév, amelynek alapja egy *Gusztony településnév. Mivel a magyarban van képzőtlen lakosnév is, elképzelhető el régi ilyen értelmű Gusztony személy- majd vezetéknév.
A lengyel nevet Gust-ra rövidülő vagy csonkolódó személynév (pl. Gustaw, August) -oń ~ -on kicsinyítő képzős származékának tartják.
A magyar *Gusztony településnév esetén pedig én kapcsolatot vélek a Vas megyei Gasztony településnévvel. Ennek régi neve Goszton(y) volt, amelyből más nyelvjárási környezetben alakulhat Gusztony forma is. Hogy a mai telefonkönyvi Gusztonyi nevek névadója ez a Vas megyei település volt-e, avagy egy másik hasonló nevű, azóta eltűnt, nem tudom.
Ui. Kiss Lajos a Gasztony < Goszton(y) helynév egyik magyarázatául a szláv Gostin, Gostuň-féle személynevek magyar átvételét említi. Így esetleg helynévi áttétel nélkül is, megőrzött személynévként is kialakulhatott esetleg a Gusztony családnév.
Felvidékről származnak (szintúgy) ezek az őseim csak nem tudom hogy milyen származású név is lehet.
Elég sok Belusch vezetéknevű személyt találtam Stósz-on ahol jobbára németek laktak (és azt hiszem az sch vezetéknevek is német eredetre utalnak).javítsatok ki ha tévedtem
De sok Belusch lakott :Nagybobrócon,Szentpéteren,Korompán,Svedléren,Zólyomlipcsén,stb...
Belüsch és Belusčh formában is találkoztam ezzel a névvel.
Nem hiszem, hogy a magyar [ʃux] betűejtés eredménye lenne. A ch betűkapcsolat [x] ejtése ugyanis ezt szerintem kizárja, mert ez idegen mintát mutat. A [ʃux] ejtés a [sux]-hal és a [zux]-hal ellentétben a szláv Šuch ~ Szuch átvétele.
Ha már tévejtést feltételezünk, akkor éppen az ellenkezőjét valószínűsíteném. A ch német írásképet implikál, így a Such nevet akkor is hiperkorrekten németesen [sux]-nak vagy [zux]-nak ejtenék, ha az a magyaros írásmódú szláv Šuch ~ Szuch névvel azonos.
"Such: I. Szerintem nincs jelentősége, hogy a szókezdő hangot zöngétlenül [s] = /sz/-nek, vagy zöngésen [z] = /z/-nek ejtjük. A Szalai ~ Zalai pár mutatja, hogy ilyen esetben a történelmi tulajdonneveknél a magyarban nincs kontraszt, azaz ezek egymás időbeli, ill. térbeli variánsai. Ez sokkal fokozottabban igaz a németre, ahol a szó eleji szembenállás hiánya a jelenkorra és a közszavakra is kiterjed. A kettősség a magyarba került német nevekre is kiterjed, pl. német Seltner > magyar Szeltner és Zeltner."
Nem a magyarok betűkövető kiejtése miatt van meg a /shux/-alak is? (Itt nem /sz/, hanem magyar /s/ mint só)! Tehát nem a Zápolya - Szápolya váltakozásról van szó.
Neila Sladiva: Mivel egyéb adat nincs, abból indulok ki, hogy ez ebben a formában angol kételemű személynév, ahol a Neila az utónév, a Sladiva a vezetéknév. Mint ilyen a két tag etimológiája eltérő.
Neila: Ez egy új képzésű angol női személynévnek tűnik, amelyet az angol Neil személynévhez képeztek. Ilyenformán az elterjedtebb Nigella variánsa. (Ez utóbbi a Neil latinizált Nigellus formájából jön. Az angol Neil és az ónorvég Njáll az óír Niall [n̪ʲi͡al̪ˠ] személynév átvételei: ennek jelentése vitatott, ’bajnok’, ’heves, szenvedélyes (ember)’ vagy ’felhő’ értelmet tulajdonítanak neki.)
Illetve gondolhatunk esetleg a szláv Нила (Nyila) becézőnév angolos lejegyzésére is. Ez a Неонила (Neonyila) női név csonkolása. Szent Neonilla III. sz.-i mártír volt, a neve a görög νέον (neon) ’ifjúság, ifjúkor; (átv.) új hold’ szó kicsinyítő képzős származéka.
Persze a Neila lehet két kasztíliai spanyol város is, a jóm-kipúr záró istentisztelete (nə‛îlah ’bezáró’), a tamil Nílá női név angol átírása. Tehát, ha nem az a kontextus, amit én elképzeltem, akkor teljesen más konklúzió is lehet.
Sladiva: Ennek magyarázatára visszajönnék Kelet-Közép-Európába. Elviekben lehetne egy ilyen környékbeli vezetéknév tekintettel a cseh-szlovák sladivá alakra, amely a sladivý ’édesítő’ melléknév nőnemű formája; vö. még sladivo ’édesítőszer’. De ebből származó tényleges vezetéknevet nem sikerült fellelnem.
Ha viszont a fenti nevet *Skladiva alakban rekonstruáljuk, akkor, ha ezt a formát nem is, de az -ík kicsinyítő képzős származékát már lehet adatolni, vö. szlovák Skladivík(ová), ill. cseh Skladivík. Ennek alapját a skladať ’(le-, össze-) rak, (le-, össze-) tesz’ ige -ivý melléknévképzős formájaként *skladivý alakban rekonstruálhatjuk kb. ’(össze-) rak(osgat)ó’ jelentéssel, hasonlóhoz vö. szlovák bručať ’dörmög’ > bručivý ’dörmögő’. Ebből -ík képzővel lesz a Skladivík, a *Skladiva pedig a női névként használt nőnemű skladivá alakkal, esetleg az expresszív -a tematikus végződéssel magyarázható.
Persze a fentiek csak akkor érvényesek, ha a részletek hiányában tett feltételezésem helytálló, azaz kelet-közép-európai bevándorlók viszonylag recens, angollá (amerikaivá) lett leszármazottjáról van szó.
Az egyik onomastik.com-os kollégátok (Tarzius) így vélekedik a kérdésről. Ő kettéválasztja a cingaró-elméletet, valamint a Zangen-vonalat. Végső soron a Zingert (Zingerle) is ebből vezeti le :
"hallo,
diese Quelle in allen Ehren (od. eben nicht). Der Name ZENGERLE, auch in den weiteren Schreibweisen Zang, Zangl leite sich, gem. den BAYRISCHE- und auch anderen Namenforscher, nicht von Zigeuner ab.
In Österreich ist der Name rund 12 mal verz.. Und diese in Bregenz und Feldkirch.
In D rund 360 Einträge (rund 1000 Namenträger). Die Meisten in Bayern und Baden-Württemberg.
(zum Namen ZINGARO sind in Italien sehr viele Einträge verz.. Jedoch keinen Eintrag im/aus dem Süd-Tirol(tal.= Alto Adige).
ZENGERLE (ZANGER/ZENGER) ist ein Übername für einen Schmid der Zangen herstellte; Zangenschmied. Die Endung le bzw. -lein nennt sich "Verkleinerugs- Verniedlichungs Form. So wie Brot- Brötlein.
Der Vollständigkeit halber: zenger, zanger hat noch weitere Bt.:scharf; munter, lebhaft usw..
ZIGEUNER in Romanisch, in den vers. Idiome/Dialekte: (Rumantsch Grischung (der Versuch eines Einheitsromanisch)= zagrender, zighingher.
Sursilvan= zagrender. Sutsilvan= zengher. Surmiran =zighingher. Puter= tschianuger. Und im Valader= tschiander.
Romanisch wird "nur" im Kanton GR/CH gesprochen. Der "Dialekt" Puter im Oberengadin. Valder im Unterengadin. Fährt man durchs Unterengadin gelangt man ins S-Tirol.
Nun, es steht Dir frei zu glauben was Du willst, jedoch zweifle nicht nur ich an den Aussagen in der von Dir genannten WeBSeite.
Wenn das Wappen historisch ist, fress ich einen Besen…………usw.:
Nekem mindenesetre elég korainak tűnik az, hogy a XIII. sz.-ban Tirolban a cigányokról nevezzenek el valakit. (Ettől függetlenül a későbbi Zinger-ek esetén lehetett ez a motiváció.)
http://www.zengerle.de/ <-igazad van, a Zinger valóban a lat. cingaróból( magy. cigány) alakult ki. Érdeklődtem az onomastik.com-on is a kérdéssel kapcsolatban, de ott teljesen tanácstalanok voltak.
Wukován: Némileg hibrid írásmódúnak tűnik a w és a v kettőse miatt. A w-től tekintsünk is el. A Vukovan ~ Vukován nevet ismeri a RadixIndex a Bánságban. A mai szerb telefonkönyv szerint Torak (Bégatárnok) és Zrenjanin (Nagybecskerek) településeken laknak ilyen vezetéknevűek. Az előbbi a RadixIndex listáján is rajta van Nagytorak néven.
Ehhez jön, hogy a szlovák névtár ismer Vukovanovic vezetéknevet, amely vélhetően a Vukovan-ból származik a szerb-horvát –ović apanévképzővel.
Mindez megerősíti a névből magából kitetsző eredetet: ez szerb-horvát név, amelynek alapja a szerb-horvát Vuk ’farkas’ személynév, amelyhez az –ov birtokos toldalékon keresztül az –an kicsinyítő-személynévképző járult. Ez így szokatlan, de mintájául az olyan melléknévi igenévi alapú származékok szolgálhattak, mint a Milovan ’kedvelt’, Radovan ’szeretett’, Dragovan ’simogatott, becézgetett’, amelyek felfoghatók alapszó + -ovan képzőseknek is, vö. mio (mil-) ’kedves’, rad ’(régen) szeret vmit/vkit, szívesen (tesz vmit)’, drag ’drága, kedves’.
A „csizma a csizmához, bocskor a bocskorhoz” elv talán itt is érvényesül (mint „gyakori a gyakorihoz, ritka a rikához”). A Vajzlik olyan ritka név volt, amely nem maradt meg máig. Ezzel szemben a Hanzlík (amelyet mintaként hoztam) tarja magát. Ezzel éppen passzolni látszik az, hogy a német alapnevek közül a Hans(e)l gyakori, a Weisel kevésbé.
Ezért én nem látok okot arra, hogy az egyébként nem aggálytalan r > l hangváltozást indokoljam. Nem látom szükségét, hogy a Weiser nevet bekapcsoljam.
Ui. Indokoltabbnak látnám viszont így utólag a Weiß(e)l ~ Weiss(e)l (< német weiß ’fehér’ + -(e)l kicsinyítő képző) említését, amellett, hogy ez is ritka. Olyan lengyel nevek vannak ugyanis, mint Wajzberg, Wajzbrot, amelyek nyilvánvalóan a weiß ’fehér’ színnévvel függenek össze (Weißberg ’Fehér-hegy’, Weißbrot ’fehér kenyér’), csak a szlávban a követő zöngés mássalhangzóhoz hasonultak: az –l-nek is lehet ilyen hatása. Ezzel magyarázható pl. a lengyel Wajze (< Weiße), Wajzek, Wajzyk.
Bocs a belepofázásért, a Vajzlik kapcsán nekem a Weiser (Waiser, Vajzer) név ugrott be. Ez a forrásod szerint jóval gyakoribb a Weiselnél, kérdés, megérthető-e itt az l>r csere.
Drigan: Meglepő lehet, de ennek a névnek kelet-szlovák párhuzama van, vö. szlovák Drigan ~ Drigaň családnév. Ez a szlovák drgať ’lökdös, bökdös; ráz, zötyög; rángat, vacogtat’ ige nyelvjárási változatából képződött -an ~ -aň személynévképzővel. Vö. még ólengyel drygać ’remeg, reszket, rázkódik’ ige.
Csaszkó: Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy nyugati szláv képzés (vö. cseh Časko, szlovák Časko, lengyel továbbképzett Czaskowski). A név alapja mindenképpen szláv személynévnek tűnik, vö. cseh Čáslav, lengyel Czasław. De ez a név korán átkerült a magyarba, vö. a szatmári Császló települést. Ez a név mind a magyarban, mind a nyugati szlávban lerövidült Csász (Csasz), ill. Čas alakúvá és mindkét nyelvi környezetben kaphatott -kó, ill. -ko kicsinyítő képzőt.
Dorkó: Az előzőhöz hasonló eset, de ez anyanév. Mind a magyar Dorottya női személynév, mind a szláv Dorotea megfelelője lerövidülhetett Dor-rá, és ehhez járult a magyar -kó, ill. a szláv -ko kicsinyítő képző (vö. cseh Dorko, szlovák Dorko, lengyel Dorko, ukránt nem kerestem, de az sem kizárt). Szerintem némileg a szláv változat javára szól, hogy anyaneveken a magyarban a -ka képző gyakoribb, mint a -kó.
Oszkó: Lehetne az Oszkár becézőjéből, de Kázmér gyakorisági alapon inkább az Oszvald névhez kapcsolja, mert régen ez utóbbi volt a gyakoribb. Itt is zárt szótagra való rövidült alakhoz kapcsolódott a -kó kicsinyítő képző. Az előző két esethez hasonlóan a szláv etimológia (csehtől az ukránig) sem zárható ki.
Benkovics: Vö. horvát Benković, szlovák Benkovič, keleti szláv Бенкович. Ez a Ben-nel kezdődő személynevek rövidüléséből -ko kicsinyítő képzővel lett szláv Benko személynév -ović (-ovič, -ович) apanévképzős származéka. A Benko önmagában is családnévvé lett (pl. a szlovákban, csehben). A magyar Benkó vezetéknév is a szláv Benko névből származtatható inkább, mint belső képzésként, mivel magas hangrendű tőhöz tipikusan nem járul mély hangrendű toldalék. Ennek ellenére az /e/ hangrendi semlegessége miatt a magyar képzés sem zárható ki, vö. Ferkó becéző.
A horvát Benkovac településnévhez nem lesz Benković lakosnév, mivel az -ić képzőnek ilyen használata nincs. A benkovaci lakosokat úgy tűnik, Benkovčan-nak hívják.
Vajzlik: Ilyen formában nem leltem nyomát, azonban számomra ez a cseh-szlovák Hanzlík, lengyel Hanzlik mintáját mutatja:tehát egy német eredetű alapnévhez cseh-szlovák -ík, lengyel -ik (-yk) kicsinyítő képző járult.
A lehetséges német alapnévhez vö. német Weisel család- (korábban személy-) név. Ennek etimológiája a Duden szerint: 1. Ragadványnév a középfelnémet wīsel ’vezető, vezér, fő’ szóból. 2. Méhész értelmű foglalkozásnév, vö. középfelnémet wīsel ’méhkirálynő’ (ill. mai német Weisel). 3. Ragadványnév korai újfelnémet weisel ’árva’ szóból (vö. mai német Waise[nkind]). 4. A lakóhely jellegzetességére utaló név a középfelnémet wī(h)sel ’meggy(fa)’ szóból (vö. mai német Weichsel[kirsche]). 5. Lakosnévnév egy azonos településnévből (Rajna-Pfalz, Baden-Württemberg tartományokban).
Nem tartom valószínűnek, de az alapnév elméletileg magyar eredetű is lehetne: a Vajszló település nevét adó régi magyar személynév rövidüléseként. Ez a magyar személynév a szláv kéttagúVojislav személynév átvétele. A magyar etimológiának azonban ellentmond, hogy ebben az esetben a németnél korábbi szláv alakulattal kellene számolni, és ehhez nem illik a Vajzlik „kevésbé szlávos” hangalakja.
Cziralik: Nagyon hasonló az előző névhez: annyiban, hogy a jelenkorban nem adatolható, de egyértelműen nyugati szláv -ík (-ik, -yk) kicsinyítő képzős névnek imponál. Ebben az esetben viszont az alapnév megtalálható a történelmi lengyel névkincsben Cyral formában. A jelenkori cseh névtárban Cyrel, a szlovákban Cyrul található, emiatt a régiségben a Cyral ~ Cyraľ személynév léte itt sem zárható ki.
Véleményem szerint az alapnév esetén a görög eredetű szláv Cyril egyházi név -al ~ -aľ kicsinyítő képzős származékáról van szó.
Haramia: A haramia szó abban a szemantikai csoportban van, mint a hajdú. Tehát egyrészt jelent: 1. reguláris gyalogos katonát, 2. irreguláris harcost, 3. útonállót. Az adott korban ez a három „foglalkozás” nemcsak hogy egy szóban, de egy személyben is egybe eshetett. (A haramia oszmán-török eredetű, szerb-horvát közvetítésű szó, így elsősorban a Délvidékhez kötődik a hadszervezeti használata.)
Kázmér Miklós a Régi magyar családnevek szótárába felvette ezt a vezetéknevet, és ő az 1. jelentést (reguláris gyalogos katona) veszi alapul, mondván, hogy a 3. erősen pejoratív jelentéssel vezetéknév nem szilárdul meg.
Én nem osztom ezt a nézetet, mert (mint a következő név is mutatja) erősen pejoratív ragadványnév is megjelenhet családnévi funkcióban. A családnévi funkciónak a Kázmér által vizsgált időszakban nem sajátja a generációk során való megszilárdulás: csak a széleskörű konszenzus a vezetéknév adott személyt illető megnevező erejéről, amelynek (kvázi) hatósági jogkört viselők (pl. az anyakönyvet, bírósági jegyzőkönyvet, adóösszeírást vezető) is részese. Kázmér is csak egyedi okirati előfordulásokat hoz a szócikkekben, nem vizsgálja a generációk közti szilárdságot.
De hiába is van lokális konszenzus a XVI. sz.-ban arról, hogy a haramia ’(délvidéki) gyalogos katona’ jelentésű, ha a későbbiekben a szélesebb nyelvi közönség ’útonálló’ értelmet társít hozzá. Ennek ellenére máig vannak Haramia családnevű emberek (19 országos telefonkönyvi tétel). Ugyanígy vannak /ördög/ és /tolvaj/ vezetéknevűek, amelyek sosem voltak pozitív konnotációjúak. Nincs ok tehát arra, hogy a pejoratív értelmet kizárjuk a Haramia név motivációi közül.
Persze, nem átesve a ló túloldalára, a ’(délvidéki) gyalogos katona’ jelentés is valószínűsíthető. Ezek mellett arra szeretnék még utalni, hogy a ragadványnevek gyakran közvetettek. Annak is adható Haramia ragadványnév, akinek pl. a gyerekkori barátja (rokonastb.) útonálló lett, vagy volt egy afférja egy útonállóval. Ez esetben az is elképzelhető, hogy szavajárási névről van szó: pl. ha ezzel a szóval szidalmazta a leggyakrabban a környezetét. A nagy nyilvánosság körében ismertté lett ragadványnév pedig az elnevezett akarata ellenére is vezetéknévi szerepet kaphatott.
Baszó: Én itt elsősorban a szavajárási névi motivációt vetném fel. Idézném pl. (az általam) Zerkula Jánostól ismert „Baszom, aki hová való” kezdetű gyimesi népdalt: http://www.youtube.com/watch?v=puR5pvREizM Itt pl. a szó egyszerűen ’nem érdekel, nem törődök vele’ jelentésű.
Köszi a választ, végül tovább tudtam vezetni az ágat, tényleg Cingel az igazi név, így a kérdésem már tárgytalan. A Zingernek tényleg cigány lenne a jelentése? A Zigeunerből alakult becézésforma? Más jelentése nincs?
ezekkel kapcsolatban esetleg csak a Driganrol tudok annyit irni ,hogy ha roman akkor ilyen format nem talaltam.Nem hiszem hogy aDraganbol keletkezett volna de letezik egy Trihan nev amel a görögböl került a romanba.Eredete egy görög TRICHA lehet amely "ször ill. hajszal"-t jelent.