Mindig érdeklődve olvastam az oldalatokat, nagyon szép, gondos munka.
Gratulálok a teljesítéshez! Nekem még elég sok van vissza, szinte nem is látom a végét. :o)
Vagyis a végét láttam (Hollóháza), de a közepe még hiányos.
Ami a bózsvai pecsételőhelyet illeti: két helyen is van OKT bélyegző. Egyik egy oszlopon a polgármesteri hivatal előtt, a másik egy kis élelmiszerüzletben. Ez a polg.hivataltól balra kanyarodva kb 200 méterre található. Mellette van egy kis bisztró is. Mi ott bélyegeztünk.
Országos Kéktúra Sátoraljaújhely (Bányi-nyereg) Hollóháza
Ez a körülbelül 45 kilométeres szakasz szerény véleményem szerint az egyik legjobban jelzett szakasza az OKT-nak: gyakorlatilag térkép nélkül, csak a jelzéseket követve is végig lehet járni. Mi három napot szántunk erre a következő bontásban:
1. nap Sátoraljaújhely vá. Bányi-nyereg Vágáshuta
Pecsételtettünk a vasútállomáson, aztán kényelmes túra a Sátor-hegyeken keresztül először fel a Vörös-nyeregbe, aztán le a keskeny Rudabányácska felé tartó aszfaltútra. Itt az útról való letérésnél ismét pecsételtünk: beütöttük az igazolófüzetbe a Sátoraljaújhely feliratú OKT stemplit is a vasútállomáson kapott körbélyegző mellé. Innen tényleg már csak egy rövidebb szakasz volt Vágáshutáig, aznapi uticélunkig. Olyan jók voltak a jelzések, hogy a térképeket el is tettük a hátizsákba!
2. nap Vágoshuta Füzér
Ez volt a menős nap. A jelzések itt is kitűnően vezettek bennünket, két problémára hívnám itt fel a figyelmet:
Bózsván a kéktúrás stempli végleg tönkrement: leszakadt a gumilap a bélyegzőről, és ráadásul el is veszett. Mielőtt még pánikba estünk volna, észrevettük a kb. száz méterre lévő Kőbérc Panzió (és vendéglő, kemping és még sok egyéb) épületét, ahol a recepción tényleg nagyon készségesek voltak és azonnal adtak céges bélyegzést.
Továbbindulva a dombgerinc után Kisbózsván nem találtuk a letérést a régi Füzérkomlós Sárospatak kisvasút töltésére, így kénytelenek voltunk a keskeny, vele párhuzamosan haladó aszfaltúton haladni a következő kereszteződésig. Ott viszont jól volt jelezve visszafelé a letérés.
A továbbiakban a töltésen haladtunk, itt volt egy-két erősen benőtt, csalános, szedres, csípős-szúrós szakasz.
Füzéren belebotlottunk a várjátékokba, akkor, 19.-én le volt zárva a vár az esti tűzijáték miatt.
3. nap Füzér Hollóháza
Tökéletesen jelzett út Füzérről egészen a Hollóháza feletti dombokig. A problémák itt kezdődtek, a Bodó-rét felé haladó keskeny aszfaltútról való letérésnél:
Egy Hollóháza felé haladó középfesz. távvezeték nyomvonalát kellett követnünk a térkép szerint, letértünk a vezeték egyenes nyiladékába, ahol csak egy csapás haladt lefelé. Találtunk egy kék jelzést az első oszlop lábazatán (nem az út felé nézett), de sokáig ez volt az utolsó. A nyiladék ösvényén lefelé haladva erősen a lábunk alá kellett nézni, mert a térdmagas aljnövényzetben nehezen lehetett észrevenni a kivágott fák tönkjeit.
A nyiladék alján, a réten ismét feltűnt egy-két kósza kék jelzés, a Dög-téren és a Sarjános-réten keresztül követhető volt a kék a távvezeték derékszögű jobb kanyarjáig. Itt a jelzéseket elvesztettük (valahol le kellett térnie a jelzett útnak bal felé), és a keréknyomokon haladtunk tovább egészen Hollóházáig. A temetőnél, az északi végen értük el a falut, és nem a közepén, ahogy kellett volna. De akkor már minden mindegy volt.
Lementünk a porcelángyárig és stempliztünk a portán. Visszamentünk a kéktúrás emlékműig, ami a buszfordulóban áll, kezet fogtunk &son-nal és előkaptam egyszem, még kiskorú fiúgyermekemre való tekintettel a (kölyök)pezsgőt!
BEFEJETÜK AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRÁT!
És most álljon itt két fénykép, az első a kéktúrázásunk kezdetén (ha nem is az első, hanem a második túránk elején készült Dobogókőn), a második pedig Hollóházán készült a kéktúra végén. E két képből reálisan fel lehet mérni a kéktúrázás hatását az emberi szervezetre:
A gyermekeknél fokozott testi fejlődést okoz, míg az idősebbek inkább csak meggörnyednek, töpörödnek a feladat súlya alatt. Egyéb jellemző egyes férfiaknál a fej tetején található szőrzet (haj) megritkulása. Hogy ez az utóbbi a kéktúrázás hatására történne-e, az még nem bizonyított!
És most egy kis statisztika (ha nem untatlak Benneteket):
A túrát 67 túranap alatt teljesítettük, ami túránként körülbelül 16,5 km. Ebből látható, hogy nem kapkodtuk el, kényelmesen lődörögtük végig a távot.
De ha az első túrától (2003. június 20.) az utolsóig (2006. augusztus 21.) eltelt napokra bontjuk le a távot, akkor csupán csak 1,4 km a napi átlag, ami azt jelenti, hogy a kéktúrázás közben nagyobb távolságot tettem meg a munkába járáshoz kapcsolódó gyaloglással, mint a szorosan vett kéktúra teljesítéssel (érdekes, nem?).
A kéktúra folyamán 6485 fényképet készítettünk, ebből 147-et hagyományos (filmes) fényképezőgéppel, a maradékot pedig digitálissal.
Sajnos, a költségeinket és a leutazott távolságot nem vezettük, pedig ezek lennének a legtanulságosabb adatok. Ezért most be kell érnetek ennyivel! :-))))))
Ma voltam Északi Zöld füzetet szerezni, és meg kell valljam, hogy még az előzetes elképzeléseimet is jelentősen felülmúlja! Gyönyörűen kivitelezett kiadás, szép túraleírás, hasznos információkkal, szálláslehetőségekkel, WGS84 ellipszoidra készítette 1:50000-es térképvázlat (az MH katonani DTA-50 legújabb kiadásából készült), áttekintő térkép, hátul kivágható "mérőkártya", amivel 1"-es koordinátaleolvasás is lehetséges (a legkisebb osztás 2"). Akit tényleg érdekel, minél előbb szerezzen be egy példányt, mert ha híre megy, nem sokáig tart ki az 1000 darab, ami készült. Na és hogy mindez ingyenes?!? Hihetetlen. Ez már tényleg EU-s színvonal, sőt... Olyan szép lenne, ha ilyen színvonalas lenne a Kéktúra igazolófüzete is! Már tényleg csak a szintábrákat hiányolom :-)
Szombaton Pilisi forrásozni tervezünk, ehhez szeretnék kölcsönkérni egy GPS kütyüt. Felazsoé pont nem lesz nálunk és mivel eddig minden forrást felmértünk, nem szeretnénk a mostaniakat kihagyni.
Ha valaki ki tudna segíteni, kérem írjon mailt az itteni címemre!
Túrázz a vonatért!
A Magyar Turista Szerkesztősége a 11-es számú vasútvonal megszüntetése ellen tiltakozva éjszakai és nappali gyalogtúrákat szervezünk a Cuha-völgy és környékén! A túrák célja: kimutatható személyforgalom növekedés a vasútvonalon, és természetesen a csodás bakonyi tájak megismerése.
A részvétel feltétele 1 darab 10 km-es, teljesárú vonatjegy megvásárlása a Zirc Porva-Csesznek útvonalra a saját menetjegyünkön felül (a menetjegyeket az előzetes jelentkezések alapján a túravezetőnél lehet átvenni)! Akik rendelkeznek a plusz menetjeggyel és teljesítik a túrát, ajándékba egy egyedi tervezésű kitűzőt kapnak annak elismeréseként, hogy túráztak a 11-es vasútvonalért, és ezáltal hozzájárultak annak megmentéséhez! A túrákat vezetik: Gyenes Viktor, Harsáczki György és Beck Miklós túravezetők. Információ: 06 (30) 466-7555, gyenesviktor@freemail.hu.
A túrák pontos adatai:
1. Éjszakai túra a Cuha-szurdokban
Időpont: 2006. szeptember 8. (péntek)
Találkozás: 21.20-kor Vinye vasúti megállóhelyen.
Útvonal: Vinye-Alsó-Cuha-szurdok-Vinye-Porva-Csesznek vasútállomás-Zirc vasútállomás.
Túratáv: 22 km.
Jelentkezési határidő: szeptember 7. (csütörtök)
2. Barlangkereső túra a Cuha-völgy és környékén (nappali túra)
Időpont: 2006. szeptember 9. (szombat)
Találkozás: 9.10-kor Vinye vasúti megállóhelyen.
Útvonal: Vinye-Likas-kő-Bejáró-barlang-Vinye-Porva-Csesznek vasútállomás.
Túratáv: 15 km.
Jelentkezési határidő: szeptember 8. (péntek)
3. Éjszakai túra a Cuha-szurdokban
Időpont: 2006. október 13. (péntek)
Találkozás: 21.20-kor Vinye vasúti megállóhelyen.
Útvonal: Vinye-Alsó-Cuha-szurdok-Vinye-Porva-Csesznek vasútállomás-Zirc vasútállomás.
Túratáv: 22 km.
Jelentkezési határidő: október 12. (csütörtök)
4. Cuha-völgy-Csesznek túra (nappali túra)
Időpont: 2006. október 14. (szombat)
Találkozás: 9.00-kor Porva-Csesznek vasútállomáson.
Útvonal: Porva-Csesznek vasútállomás-Csesznek vára-Vinye-Cuha-völgy-Porva-Csesznek vasútállomás.
Túratáv: 15 km.Jelentkezési határidő: október 13. (péntek
Igen, erről olvastam a ttt kéktúra fórumában is. Sajnos buta fejemmel előre nem fújtam be magam riasztóval (az használni szokott), mikor felértük a Foltán-kereszthez, a lehetőségekhez képest végignéztem magam, de persze nem olyan helyen volt, ahol láthattam volna :/
Szerény véleményem szerint a Saj-kúttól a Foltán-keresztig (figyelembe véve ennek a kis szakasznak a vegetációját, a mikroklímáját, stb.) közötti részen - hacsak nem röpködnek a mínuszok, vagy nem fedi méteres hó - "kullancsgyűjtés" nélkül nem lehet átjutni.
Valahogy a Börzsönyben eddig alig jártam, Csóványosra több éve szeretnék feljutni, így adta magát, hogy ezen a hétvégén a Kéktúra börzsönyi szakaszát járjuk végig. Nógrádtól indultunk, eredetileg Nagymarosig terveztük, de Kisinóc előtt a lejtőn a térdem fájni kezdett, inkább nem kockáztattuk a komolyabb sérülést, Kóspallagon kiszálltunk.
Érkezésünk után a segítőkész vasutas máris adta a bélyegzőt, ez jókedvre hangolt. Ha már ott voltunk, megnéztük a várat is, megkerestük a kódot, ami a toronyban kialakított kilátó egyik oszlopán van.
A kb. 1 órás kitérő után indultunk el, egy régi kék pamacs alapján. Egy darabig vadonat új jelzésalapokat követtük, majd beértük a jelzésfestők egyik csapatát! Elmondták, hogy a jelzett fa környékének kitisztítása, majd a törzs vónókéses kiegyenesítése után két rétegben alapoznak fényes fehérrel, majd erre jön a színes jelzés. Ha minden igaz, most már a teljes börzsönyi szakaszon szép új jelzések várják a kéktúrázókat. Köszönet a munkájukért!
Miután elértük az erdőt, egy sorompó mellett ásott lukat kellett kikerülni, emiatt persze nem vettük észre a jobbra elágazást, elvétettük az utat és a kék kerékpárútra tértünk. Viszonylag hamar rájöttünk és egy erdei úton korrigáltunk, eközben rengeteg finom ehető gomba esett utunkba. Nem bírtam magammal és percek alatt egy egész szatyornyit szedtem össze. Kár volt értük, egész napos cipelés után estére nagy részük tönkrement :( Legközelebb uralkodok magamon.
Innen kényelmes erdei utakon haladtunk. A Saj-kútnál értük el a jelzésfestők másik csapatát. Itt kicsit megpihentünk, megnéztük a kutat (az atlasz információi helytállóak, a kiépített forrás kiszáradt, tőle 2 méterre fakad a víz) Innen már szép új jelzések vezettek utunkon, ami jócskán bozótos, szedres majd a Foltán kereszthez közeledve nyakig füves volt. (Persze sikerült megint egy kullancsot összeszednem és sajnos csak este vettem észre...)
Már nagyon elcsigázódtunk, mire a Foltán-kereszthez értünk, így itt egy nagyobb pihenőt tartottunk lábszellőztetéssel, pólószárítással.
Csóványosig már nem volt sok hátra, ráadásul nem is túl meredeken vitt az út, így viszonylag könnyen, de már nagyon éhesen értünk föl. Beírtuk magunkat a csúcskönyvbe, befaltunk 1-1 szendvicset és csak utána másztunk fel a toronyba. Végre! Évek óta terveztem és most ott voltam! Sajnos a torony tetején vagy 10-en szorongtunk (páran már hosszú ideje ott tanyáztak), így nem tudtam a pillanatot annyira átélni, de nagyon tetszett a kilátás, igyekszem mihamarabb felmenni újra.
Lefelé igyekeztünk kicsit kilépni, de a Szabó köveknél azért megálltunk bámészkodni. Errefelé elég meredek volt az út, de szerencsére nem okozott problémát (Felazso közben álmélkodott, hogy nem is emlékszik, hogy ilyen nagy mászás volt szemből :))
Mikor már éppen keztünk morgolódni, hogy elvitték a házat, mikor elértük a Rakodót, majd kapaszkodni kezdtük felfelé. Nagy lihegve értünk a Nagy-hideg-hegyi turistaházhoz, ahol csalódnunk kellett, a felújítás még csak részben van kész, a konyha nem üzemel, így csak üdítőt és édes péksütit vettünk (pedig egy pár finom sült virslire vágytunk...), hozzá egy kis hazait is fogyasztottunk :) A bélyegzőt a pultnál adták.
Nem üldögéltünk 15 percnél többet, indultunk tovább, mert nem álltunk túl fényesen az idővel. A széles, majdnem teljesen száraz talajon jó sebességgel tudtunk haladni, kétszer kellett csak megállnunk, egyszer crossmotorosok jöttek szembe (legalább megköszönték, hogy félreálltunk) egyszer meg a gombák rendetlenkedtek a hátizsákra kötve, meg kellett regulázni őket :)) Egy dolog kergetett az őrületbe minket: az arcunk előtt rajzó apró legyek!!! Az Inóci vágás környékén túrabot használata mellett is egyre erősebben fájt a térdem, elkezdtem bukdácsolni és drasztikusan lelassultunk. A turistaház felett kifejezetten köves, vízmosásos volt az út, alig bírtam haladni, gyakran meg kellett állnom, ilyenkor a böglyök rohamoztak meg minket. Én már akkor eldöntöttem, hogy Kóspallagon megállunk. Megváltás volt, mikor elértük a Kisinóci turistaházat.
A bélyegző a kerthelyiség pultján hevert, önkiszolgáltunk, majd vártuk, hogy valaki előkerüljön és rendelhessünk. Miután egy ideje már fixíroztam a kerítés mellett beszélgető nőket, az egyik kelletlenül bevonult a pult mögé, de olyan tisztes távolból kérdezte, hogy mit szeretnénk. Étel itt sem volt, így üdítőt és jégkrémet vettünk és gyorsan továbbálltunk. Legyalogoltunk a faluba, megnéztük a buszmegállóban a táblát és elkeseredtünk. Több, mint 2,5 óra múlva, 20.30-kor megy busz Kismarosra!
Filóztunk, mi legyen, közben lesétáltunk a falu alsó végére. Felazso továbbment volna, az én lábam egyre jobban fájt, féltem, baj lesz belőle, ha erőltetem (próbálok tanulni a már egyszer elkövetett hibáimból...) ráadásul nagyon lelassultam. Gondoltuk, hogy Törökmezőig viszonylag síkon elmegyünk és onnan vissza az országúthoz, de végül inkább a biztos várakozást választottuk. Ettünk egy hamburgert a falu alsó végén, majd kiültünk a megállóba.
A hosszú várakozást én az addig magunkkal cipelt gombák kiválogatásával, megpucolásával ütöttem el, Felazso asszisztált hozzá. Azt hiszem, a falubelieknek jó kis látványosság lehettünk :))
Epilógus:
9 óra körül szálltunk vonatra, 10 után értünk a Nyugatiba. A villamos pár percen belül jött, pont 6-os, ami nekünk kellett. 2 megállót haladtunk, majd műszaki okok miatt leszállítottak. Örültem a plussz gyaloglásnak... Éjféltájban már tisztán, illatosan neki is ülhettünk a vacsorának :)
Könnyű sétának indult, de a végkifejlet bizony-bizony elkeserítő.
A kocsmától a már jól ismert aszfaltcsíkon indultunk, követve a K+ jeleket. Mikor azok balra el, akkor mi maradtunk az úton.
Ritkultak a jelzések, majd indult egy szekérnyom lefelé, de jelet nem találtunk.
Picit továbbmentünk, jel semmi.
Úgy döntöttünk, alaposabban körülnézünk a szekérnyomos útféleségen, hát nem ott volt a jel, kicsit odébb!?
Magas gaz, sáros keréknyomok, de lehetett haladni. Jelek is akadtak.
Emlékeim szerint a kanyarnál hatalmas falerakat volt, ezt vártuk, de semmi.
Egy furcsa jel, mely mintha azt mutatná, hogy aki jobbról jön, annak balra kell fordulni, de jobbról csak egy ösvány féleség érkezett, méteres gaz között. Előre mentem a patakmederig, de jelet nem találtam. Zsákutca.
Mivel a lerakat csak nem akart jőni, bambán továbbmentünk.
Jel semmi, és az irány sem tetszett. Visszafordultunk.
Akkor fedeztük fel a másik csapást, mely még magasabb gazban indult. Bíztató volt, hogy balra kerítést véltem látni, bár a gaz olyan magas volt, hogy ki sem látszottunk belőle.
Hamarosan megláttam az első jelet a kerítésen.
A várva vár lerakó tehát eltűnt, helyét felverte a gaz.
Kicsit elkeseredve tapostunk, a gaz magassága csökkent, de gyakorlatilag a kerítés mentén végig méteres gazok között haladtunk.
Mikor az út elindul jobbra, kicsit felfelé, akkor már nincs gaz.
Elérünk egy szekérúthoz, melyből balra ágazik ki az az ösvény, mely a Perei-Gaja átkelőhelyéhez vezet. Nem volt sok víz a patakban, sikeresen vettük az akadályt.
Innen nagyon kell figyelni, hisz az út kanyarog, de vannak jelek.
Egy különös kanyarnál érdemes figyelni, hisz a régi, lefestett jelek egy rétre vezetnek, mely felgazosodott, nincs tovább.
Visszamentünk megkeresni a jeleket.
A réttel részben párhuzamosan, sok-sok ösvény, vannak jelek is, de a váratlan fordulókra érdemes figyelni.
Nehéz szakasz.
Egy idő után a gazban az "ösvény" elindul a rét felé. Kevesebb, mint 100 méter, és elérünk egy szekérnyomot a magas fűben. Itt balra kell kanyarodni, később, a rét szélén jelek is lesznek.
Nem tart sokáig, indul ui. egy újab "ösvény" (taposás), itt jobbos kanyarral elhagyjuk a szekérnyomot.
Az első nagyobb fán ott a jel.
Sok gaz, keskeny nyom, a jelek eltűnnek.
Keresztezzük a vezetéket, de jel nincs.
Elérjük a keresztező jól járt földutat, jel itt sincs.
Picit balra, majd irányban indul egy füves, sáros út, ezen mentünk. Jelet nem láttunk.
Elértünk egy dombhoz, "megjött" a vezeték, de jel sehol.
Ahogy a térkép jelzi, követtük a vezetéket, volt szekérút is, jelet nem találtunk.
Mikor a vezeték jobbra el, akkor a mi utunk feljavult, de jelet nem találtunk.
Az irányt jónak minősítettük, folytattuk tehát a bandukolást.
Teljesen véletlenül visszafordultam, és találtam egy jelet.
Ezt követően újabbak.
Az útkereszteződés után kicsit balra, sok-sok jel.
Le kellett ereszkedni a patak melletti útra, ott volt a jel.
Elértünk egy "hidat", ezen átkelve felfelé indult egy szekérút. Jobbra, elől, a vízmosásnál volt egy jel, feltételezem, hogy az átkelő nemrég készült el, régebben kicsit odébb volt egy szűkület, ott lehetet átkelni.
Megindult az út felfelé, majd elértünk egy szántót. Innen már szekérút az erdő szélén, majd kicsit be az erdőbe.
Már látszott a víztorony.
Nagyeszterágáron rengeteg tiszta jel. K- és Z-.
Asszonykámnak elég volt, buszra szállt.
Kicsit később "jött" a kocsma, sör be, irány Zirc.
Még 1,5 kilométer aszfalt, de az állomás büféjében már várt a meleg bableves, na és a sör.
Kényelmesen elértük a 17:34-es majomringatót.
Az IC természetesen késett, de akkor már mindegy volt:o)
Kicsit melegebb volt, mint gondoltam, de örülök, hogy "letudtam" ezt a szakaszt.
Még pénteken beszéltem Pusztai Sándorral, ha lehet, vinnék néhány igazolófüzetet a Mályvád túrára, meg különben is, már másnak is ígértem, hogy küldök, de szokásától eltérően elég barátságtalan volt, nem kaptam, csak két darabot. Azért a héten elmegyek még egyszer, hátha még néhányat kapok. Korán ígértem, hogy mindenkinek tudok majd adni, de azért amennyit lehet, megpróbálok vinni Gyulára.
Ha adnak több füzetet is akkor én szeretnék kérni 3 db-ot. Mályvádon át tudom venni. Ha sikerült füzetet kapni lécci szólj hogy keresselek a túrán vagy előtte.
Sziasztok! Már sokat olvasgattam a fórumot, 2005.07.04-én kezdtem el az OKT teljesítését, most szerény 252,8 km-nél tartok. Beszámolóimat mindig honlapomon teszem közzé, ahol GPS-el készült útvonalrajz (újabban Google Earth-ben megnyitható, 3D-ben körbeforgatható) és szintábra is megtekinthető a leírás és a szép fotók mellett. Legutóbb a Badacsonytördemic-Tapolca szakaszt abszorváltam, 18-án gyönyörű időben. Érdemes már csak a képek miatt is megnézni :-)
Eladó egy CASIO Protrek PRG-80-1 túraóra. Mindent tud: digitális iránytű, hőmérő, magasságmérés (komplett elemzések!), barométer, stopper, világidő, napelemes, stb. Az óra vadonatúj, abszolúte karcmentes, két napos, usából kaptam, de az én vézna csuklómon nem mutat jól. Garancia tehát nincs hozzá, de nem is hiszem, hogy kellene. Megtekinthető, elvihető. 45.000,- pénzért. Borkutime szaküzletben 59.000,-ért árulják. Érdeklődj e-mailen! Üdv, Viktor. eviktor@fw.hu.
Ma voltunk az Északi Zöld igazolófüzetért a Kiadóban és csak egyet adnak személyenként, mert nagyon kevés van. Ezt mondták. A párom is csak egyet kapott, nekem nem tudott hozni, úgyhogy a jövő héten mehetek be én is.
Jövő hét elején bemegyek a kiadó könyvesboltjába és kérek még igazolófüzeteket, amit a Mályvád túra előtt minden érdeklődőnek oda tudok adni. Az igazolófüzet ingyenes és nagyon igényes! Esetleg postán elküldhetem, az még talán jobb is, mert szombaton amilyen korán lehet, indulnom kell a túrán, hogy a 18:35-ös vonatot elérjem, mert 26-ára szól a jegyem :))) és persze az én tempómban nem sok időm lesz a célban időzni. Tehát akit érdekel, szívesen kérek neki igazolófüzetet és így vagy úgy eljuttatom hozzá, csak dobjatok egy mail-t!
Lemaradt a link, tehát a http://www.karpategyesulet.hu/doksik/KL/ címről tölthetők le a Kárpáti Lapok, amiben 2005 májustól 2006 májusig vannak cikkek az Északi Zöldről.
Az Északi Zöldet a Magyar Kárpát Egyesület kezeli, ők alkották meg a túrautat. A Kárpáti Lapok c. újságban egy éven át rendszeresen beszámoltak az útvonalfestés nehéz munkájáról, nagyon élvezetes stílusban, sok képpel. Tanulságos olvasmány, innen tölthető le, illetve nekem is megvan, el tudom küldeni mail-ben (13 szám, 20 MB). Délután megyek a HTM szerkesztőségbe igazolófüzetet venni, olyan régen várom már, hogy megjelenjen :))) Jó túrázást!
