Üdv! Sajn rohanóban vagyok, de azért belekotyogok... 1. BlackStar-nak igaza a csövekkel kapcsolatosan. 2. A 601-est a legjobb szenekre tervezték, erre vonatkozólag van valahol vmi. leírásom... Kis F.
nincs mit, szívesen. scannelni éppen én is tudnék, de mint írtam volt, ez nekem csak _fájlként_ van meg, ergo szerezni kellene egy eredeti kiadású Pallast...
Köszi a menetrendet, nagyon érdekes. Felajánlom, hogy scanneljük be jobb minőségben. A munkahelyemen lévő scanner 1200 dpi-ig tud nagyítani. Egy jobb minőségű menetrendet mindenki könnyebben tudna böngészni. (mh: 374-2873)
Tudtam, hogy kiszúrod! :))
Szerintem a különbség az állókazán- vagy tűzszekrény koszorúból illetve a tűzszekrény az állókazánba való beerősítéséből ered. Mivel a tűzszekrény nem lebeg az állókazánban, hanem alul (máshol is, de ez most nem fontos) össze is van erősítve egymással, feltételezhetően nem mindem külső felülete érintkezik gőzzel és vízzel. A 324-nél találtam még külön feltüntetve a két adatot, ott is nagyobb a kazán felülete belül, mint kívül. :)))
Megnéztem a 601-est is. Volt rajta indítókészülék (ha igaz, Borries-féle) és ezt negyed kerékfordulatig, a mozdony megmozdításáig lehetett működtetni.
(Az elsöt, ha jok a forrásaim 1906-ban épitettét kizárolagosan tolató mozdonynak...)
Tényleg, ez föl is veti azt a kérdést, hogy vajon a 601-es is tudta a késői mallettek trükkjét, hogy indításkor friss gőzt kaptak az amúgy kisnyomású hengerek? Eddig semmi infót nem találtam róla.
Nem vedd sértésnek, mert sok helyen (ott is ahova a 601-es lett tervezve) a szamár többet ér mint a ló.....
Nyilván nem a Big Boyjal kell összehasonlitani, de a 601-es korában volt Amerikában már egy kisebb sereg Mallet meg csak egyszerüen több keretes mozdony is, amelyik valamennyi joval nagyobb vala a 601-estöl. (Az elsöt, ha jok a forrásaim 1906-ban épitettét kizárolagosan tolató mozdonynak...)
Az biztos, hogy a fűtőfelülete nagyobb a tűz és füstcsöveknek, mint a tűzszekrénynek. Példának megnéztem a 328. sorozatot. Itt a tűzszekrény tűzzel érintett fűtőfelülete 18,1 m2, míg vízzel és gőzzel érintett fűtőfelülete 16,2 m2. Ugyanez a két adat a tűz és füstcsöveknél 133,5 m2 illetve 148,5 m2, amihez ennél a típusnál még hozzá tartozott a túlhevítő elemek fűtőfelülete mely a füstcsőfalig 51,7 m2 és 43,4 m2 volt. Én annyit mondtam, hogy mivel a tűzszekrényben élő tűz volt, a csövek pedig az égéstermékeket szállították a kémény felé és huzatot csináltak, a bennük utazó füst fokozatosan hűlt lefelé, így valószínűleg kevesebb hőt adtak át az őket körülvevő víznek, mint maga a tűzszekrény.
Triplex: A 383 tonnából tapadási tömeg: 345 t, a teljes fűtőfelület 640 négyzetméter, a túlhevítő felület 143 négyzetméter.
601: A 162 tonnából tapadási tömeg: 97 t, a teljes fűtőfelület 275 négyzetméter, a túlhevítő felület 66 négyzetméter.
A fűtőfelületek aránya az eltüzelt szenek erőteljes különbségére utal. A kazánnyomások gyakorlatilag azonosak voltak. Így a járművek teljesítményében nem a vonóerő arány szerinti közel 3,5 szeres, hanem kb. 2,2 - 2,5 szeres arány állhatott fenn, az amerikai szén minősége valószínűleg antracit szerű, magas fűtőértékű, kevés hamutartalmú volt. 1912 körül még a petrozsényi szenekre tervezték a hazai mozdonykazánokat, ezek minőségben a mecseki szenekhez álltak igen közel. A 424-es erre már ritkán ácsingózhatott.
Bár sosem elemeztem a mozdony (és más) kazánok höátadási viszonyait, véleményem szerint a kazánban lévö tetemes mennyíségü viz felmelegítésének nagy része az állókazánban történik.
Hát. Előkeresem a Gőzmozdonyok I-hez tartozó jegyzetemet, de szerintem nem. Nekem valami olyasmi dereng, hogy a füstcsövek felülete a nagyobb részét adja a fűtőfelületnek. Különben gondolom nem is lett volna értelme a Porta-féle bordázott füstcsöveknek.
Triplex: 8,36 négyzetméter rostély, 383 t szolgálati súly, 72 t indító vonóerő. 601: 5,20 négyzetméter rostély, 162 t szolgálati súly, 22 t indító vonóerő.
Érdekes a rostélyok és a vonóerők aránya (illetve ezek arányának aránya).
Vajon a 601-es vonóerőbeli hátrányát csak a nem igazán indításra/tolatásra való mallett szerkezet adja, vagy maga a hegyimozdony-konstrukció? Feltételezem, hogy 1912-ben még nem volt szénminőségi problémák, mint a majd' ekkora rostélyt, de kisebb teljesítményt felmutató 424-eseknél?
Bár... 25-szörös szorzó azért csak nincs a kettő kategória között?
(a többit már vendégsin megirta - csupán ezért épitettem meg anno a 601-es modellt, hogy össze lehessen hasonlitani az amerikai rokonokkal - valahol az indexen fenn van a kép is.....)
Igen... De a bigboly, mint az összevetés tárgya azért mégiscsak fiatalabb vagy 30 évvel. A másik irányba siftelve azt a 30 évet, négycsatlós őskemelbekkeket meg klasszikus prériket találnánk valszeg.
Bár sosem elemeztem a mozdony (és más) kazánok höátadási viszonyait, véleményem szerint a kazánban lévö tetemes mennyíségü viz felmelegítésének nagy része az állókazánban történik. A füstcsövek feladata az égéshez szükséges huzat biztosítása valamint a füstgázok és az ehhez óhatatlanul társuló bizonyos mennyiségü pernye és korom elvezetése. Terrmészetesen (gondolom nem elhanyagolható mértékben) e közben is melegíti a vizet. Hömennyiségének ezen kívül a túlhevítök "túlhevítésében" van szerepe, de ezen feladatához még feltehetöen ilyen hosszú kazán esetén is elég az általa szállított hömennyiség. Ebböl következik, hogy elsösorban a rostélyfelület nagysága határozza meg a kazán hötermelését. Egy ilyen méretü kazánhoz pedig már elég tekintélyes rostélyfelület tartozik.
Igen, valóban hülyeséget kérdeztem. Arra gondoltam, hogy nem-é hül le túlságosan a füst, mire a füsttérhez ér (tehát képes-e vizet melegíteni elől is...)?? Vagy a rostélyfelület nagyságának nagysága befolyásolja a befűthető kazánhosszt?
Kérdés az értőkhöz: az akkori amerikai gőzmozdonyokhoz hogy viszonyul a 601-es?
Mint a szamár az elefánthoz....
(a többit már vendégsin megirta - csupán ezért épitettem meg anno a 601-es modellt, hogy össze lehessen hasonlitani az amerikai rokonokkal - valahol az indexen fenn van a kép is.....)
"A magyar óragyártás tudomásom szerint sohasem vetekedett a svájcival, de az tény, hogy 1912-ben Budapesten gyártották a világ legerősebb mozdonyát. Ez kissé elszomorít engem (..)"
Sose szomorítson, Attila bátyám, merthogy ez így (tulajdonképpen (C) by Torgyán és DGKUm :)) ) nem igaz. :)))
Feltehetően a 601-esre gondolt, ami Európa (gondolom) akkori legerősebbje volt akkor, ha minden igaz (meg a második legszebbje is a 301-után : ez akkoris igaz, ha gőzláncfűrészek potyognak az égből :)) ).
Kérdés az értőkhöz: az akkori amerikai gőzmozdonyokhoz hogy viszonyul a 601-es?
Ha jól sejtem, akkoriban még náluk sem készültek azok a 30-36 tonnáss tengelynyomású rettenetek, amik a 30-as és 40-es években, meg feltételezem, hogy ennek megfelelően 8000 lovas gépük sem volt akkor még. Viszont nem sokkal később készülhetett a topikban nemrég szerpelt moci, amit az Erie-nak készítettek, és 1-D-D (D) kerékképletű volt. Feltételezem, ez is azért fölötte volt a 601-es 170-valahány tonnájának.
Én 18 és 35 között rá sem néztem semmiféle vasútra és vasútmodellre. (utólag jön rá az ember, hogy a nôk mennyi érdekes dologtól vonják el az idôt és energiát ;-))))
Én például nem azért szeretem a NoHAB-ot, mert 20 volt belőle. A gépészete, a hangja, a kinézete, az ergonómiája mind-mind független attól, hogy csak 20-an voltak. Üdv: 2585
nos, ha jobbat akarsz - bár nem tudom az eredeti nyomtatás milyen - keress egy eredeti Pallast a könyvtárban és nézd meg a menetrend címszó mellékletét. ha sikerül jobbat digitalizálni, kérek egy példányt, OK? :))
