Legfeljebb, ha azt a trakon csengőt lecserélem, valami trafósra. Végeredményben csak azt kell cserélni. Áramnak lenni kell a csengőnél. Mindjárt goglizok valamit.
Ebből a fajta nyomógombból létezik vízálló kivitel is (sőt, talán robbanásbiztos is, ami még komolyabb fokozat), és a fém háza leföldelhető, tehát lehet, hogy nálad kivételesen nem életveszélyes megoldás 230V-ot kivinni a kapura.
Ettől függetlenül szerintem komoly szakember mindig olyan megoldást keres, ahol nem életveszélyes feszültség van kitéve az időjárás (és az emberi hülyeség :) viszontagságainak**.
Tehát nem 230V-ot viszünk ki a kapura drága kábellel és drága tömített szerelvényekkel, hanem az egészet benn a házban áttesszük a picike feszültségek tartományába és attól kezdve minden anyag lehet olcsó és a végeredmény mégis biztonságos. Tulajdonképpen egy 1.500 forintos trafóval/tápegységgel megspórolunk 15.000 Ft értékű kábelt és tömített alkatrészt plusz megfizethetetlen értékű életveszélyt.
(** az alacsony-lámpás kerti világításokat is jobb lenne törpefeszültséggel csinálni, vagy legalábbis leválasztó trafóval)
Egyik ismerősömnél, ahonnan a példát hoztam az északi falról, olyan jól benedvesedett a kontállux nyomó egy novemberi nedves két hétben, hogy az ilyen Tracon-csengő-féle állandóan, bár halkan szólt.
Ami Lacivill hozzászólását illeti, hogy nem illik, azzal olyan szempontból nem értenék egyet - de ez már ismétlés ebben a topikban, ez már ugyanígy meg lett tárgyalva - hogy legtöbbször már a csengőnyomó mellett úgyis van világításra kapcsoló, és abban úgyis bent zizeg a 230...
Ez már így sikerült valamikor. Nyomógombot viszont elég masszívat, erőset, vízállót kerestem, aminek az alumínium háza is mélyen be van építve, nem sérül meg. Mondjuk bombázáskor lehet.
A csengőt is villamossági szaküzletben vettem. Árulják, gondolom engedélyezett.
(Ráadásul az régi orosz bim-bam csengők tűzveszélyesek is voltak, mert beragadhatott az egyik pozíciójában, és ezáltal folyamatosan vette fel az áramot, így melegedett, míg ki nem gyulladt...)
Nekem az osztásméretű sínre pattintható van, de emlékeim szerint, mikor a dallamcsengő divat lett mondjuk a nyolcvanasok közepén, azok mind 220-asok voltak. Akkor már mindenkinek erősáramos szabvány volt a csengőnyomója, elvégre az egyforma stílusú szerelvény volt a menő. Így elvileg már csak a vezeték volt kérdés.
Az más tészta, hogy a beltéri nyomót kirakták az északi falra esőztetni, az a magyar iparűzési kultúra jellemzője volt. :)
Most válaszolt, hogy a házban csak az óráig illetve maga az óra került felújításra, ő a saját lakásfelújításánál csináltatta meg a saját hálózatát, plusz a FI-t. Az kötelező is volt, ugye és ahogy mondja is.
Szóval a házban máshol nem is nagyon van FI.
Viszont a flexeléssel végeztek, azóta megint minden rendben.
Akkor ezek szerint jó eséllyel szivárgó áram van a földhálózaton illetve eph-n?
A kérdés akkor csak az, hogy a flex volt a gáz, vagy a földszinti lakó hálózata...
Ez a szürke vezeték gyengeáramú vezeték, éppen elképzelhető, hogy a próbafeszültség több, mint 230 V, de a névleges üzemi feszültség az akkoriban, mikor az a csengőtrafó lejött a szalagról, 48 V volt.
13,8 W, papíron, elméletileg, azért nem mindegy :D
És szerintem a kisebb része fog menni a földelés felé, teljes zárlatnál is, akármilyen hiper-szuper földelésed van, akkor sem 0 Ohm. Ha meg szar a földelés, pláne. Persze, ha a hurokellenállás még ennél is nagyobb...
Illetve kérdés az is, hol van szétválasztva a PEN. Ha az ÁVK előtt, akkor tényleg fifti-fifti körül. Ha nem, akkor a jóég tudja. Úgy rémlik, a dobozban nem láttam átkötést, az óra mögé/bele meg nem látni.
Ha nincs, mi van, ha az ÁVK előtt összekötjük a nullát és a földet?
Most nem vagyok benne biztos, hogy minden lakásban van ÁVK, vagy a barátnál csak azért, mert ő meg másfél éve csináltatta meg és be kellett tenni.
Egy társasházban meg mindig kérdés, hogy milyen földelés és EPH van.
De ahogy írtam, elvileg tavaly nyáron csinálták meg, szakszerűen.
Mindegy, a lényeg, hogy önmagában egy nulla-föld zárlat nem nem feltétlenül fogja levágni az ÁVK-t, de az igaz, hogy nem kell sok hozzá.
Elek, nyilván nem egy "ezt ide, azt oda és fasza lesz" választ vártam.
Kellene egy jó villanyszerelő. Mondjuk azt mondtam barátomnak, hogy a közös képviselő és a munkát végző villanyászok kellenének első körben. A fenti kérdésekre sincs még válasz, nem tudom elérni :)
Figyu, ott röhög az optikai internetdrót. Ne égesd szegényt. Mi lenne, ha ezt az őskövületet kidobnád és egy elegáns, szép fehéret vennél a helyére, vagy inkább egy vezetéknélkülit aminek a belsője konnektoros.
"Az EPH és a fémcsövek közösitik az áram utakat . Ráadásul az egész utcát belevonhatod!"
Ha a lakásunkban lévő földvezetőik / EPH / csőhálózatunk feszültség alá kerül (akár az egész házé/utcáé), de ez az energia nem a mi FI relénken keresztül jutott oda, (hanem pl a szomszédtól) akkor a mi FI relénk szerintem nem fog lecsapódni ettől. Mert a szomszéd áramszivárgásából a mi FI relénk nem lát semmit, az ő szemében minden rendben van (rajta átmenő fázis és nulla áramok eredője).
Ezért is igen furcsa szerintem, ha a szomszéd dugaljából le lehet csapni a mi FI relénket.
"Azzal kezdtem, hogy nincs földzárlat, se más durva hiba."
Lehet, hogy a föld és a nulla között nem zárlat (nulla ohm) van, ugyanezt a jelenséget okozhatja elvileg akár 7600 ohmos ellenállás is. Ráadásul ez az ellenállás lehet időszakos is, pl átmenetileg nedves dolog vagy valami ideiglenes változtatás eredménye is.
"Hurokellenállást persze nem tudok mérni."
Az, hogy a FI relé 30 mA-nél kisebb vagy nagyobb "illegális" áramot érzékel, az több dolog eredője. Nem csak a rövidzár ténye a fontos, számít a helye, az ellenállás érték, az oda vezető nullavezető és födvezető ellenállásai, az áramot kiváltó terhelés (flex) csatlakozási pontja a rendszerben az oda vezető fázis- és nullevezetők ellenállása, de még az se mindegy, hogy hány wattos az a flex, mert ugyanott ugyanakkor kevesebb wattos fogyasztó talán nem lenne képes léterehozni a 30 millampert a FI relében.
Tehát ne reméld, hogy valaki azt fogja mondani a fórumból neked, hogy "ilyenkor mindig össze kell kötni a ződsárgát a lilakékkel és megszűnik a probléma" :) Az ilyen problémákhoz nagyon okos villamos ember olykor több órányi nyomozása szükséges. Ha nem egy tulajdonos van, az ráadásul további problémákat vethet fel, mert pl ha az alsó szomszédod tőled lopja az áramot, akkor valószínűleg nem lesz túl segítőkész, amikor a villanyszerelőd szeretne műszerrel méregetni az ő lakásában is.
Az okok részletes elmagyarázása sokáig tart, ezért én sem teszem.
A lényeg: a ledek nagyon-nagyon picike energiától is képesek halványan világítani, akár annyira kevés energiától is, amennyi a falban egymás mellett párhuzamosan futó fázisvezetők között "átszivárog".
Én ilyenkor ezt szoktam javasolni: ha olyan helyiségben van, ahol nem zavar, hogy halványan világít, akkor ne törődj vele, hadd világítson. A villanyszámlában havonta mondjuk 2-5 forint plusz kiadást valószínűleg el tudsz viselni anyagilag. A halvány fény megszüntetése valószínűleg többe kerülne, mint a halvány fény ezer évnyi energiafogyasztása.
