GALAMBFÉLÉK: (COLUMBIDAE - Wildtauben - Doves and Pigeon): a galambalakúak rendjének családja 41 nemzetség 299, másutt mintegy 600 (Mauersbergernél 291 - legújabban, az ITIS szerint 185+129) fajával, az Északi és a Déli-sarkvidék kivételével az egész földkerekségen. A galambfajokban a leggazdagabb az örökzöld ázsiai trópusi erdő.
A jellemzőik:
- a farkuk közepes hosszúságú, esetleg lépcsőzetes;
- a csőrük karcsú és rövid, lileszerű, a tövén csupasz, húsos orrnyílású ún. viaszhártya található;
- a fej viszonylag kicsi és kerek;
- a láb rövid, mégis könnyű mozgást biztosít a talajon. Lépegetnek, s közben a fejük előre-hátra inog;
- a sűrű tollazat vastag és lágy tapintású. A színe gyakran feltűnően tarka, de leginkább szürke, barna, kék v. zöld árnyalatos, ill. fehérrel szegélyezett. Ezen túl gyakran előfordul, hogy bizonyos, fajra jellemző testrészeken fémes csillogású. Itt általánosak a púdertollak, amelyek feladata a tollazat vízhatlanságának a biztosítása;
- a fartőmirigy kicsi v. teljesen hiányzik - helyette vannak a púdertollak;
- a hangjuk síró, búgó és turbékoló, de némelyek sziszegnek v. fütyülnek, ill. a szárnyukkal csattognak is;
- a fészkük többnyire néhány gallyból tákolt, de valószínűleg odúköltők voltak, hiszen valamennyi faj tojásának a színe fehér és a fiókáik csak kissé pelyhesek;
- fészekaljanként 1-2 db, egyszínű fehéres tojást raknak;
- a fészeklakó fiókák néhány napig vakok, s kezdetben a szülőknek a laktációs hormon hatására termelődő pépes, nyálkás váladékával (→begytej) táplálkoznak;
- a csőrüket a vízbe merítve hosszan szürcsölve isznak, anélkül, hogy a fejüket felemelnék.
És mindemellett rendkívül változatosak! Vannak faodvakban költő és fák gyümölcseivel, sőt, állati eleséggel (giliszta, csigák) is táplálkozó fajok.
A döntő többség zömök testalakú erdőlakó, viszont akadnak a talajon v. magas sziklákon élők is.
A kicsik a költés 13-28. napján kelnek. Kirepülés a 12-36. napon várható.
Az ivarok között nincs határozott különbség. Egyesek kizárólag párban élnek, mások időnként hatalmas csapatokban mutatkoznak. A többség jó repülő és ismerünk vonuló fajokat. A szárnyak nagyok, és erőteljesen izmoltak (szárny izmai az egész testsúly mintegy 31-44%-át teszik ki).
Két legismertebb csoportjuk:
- a gerlék és
- a gyümölcsevő galambok (Treroninae).
A hazai (vad)galambok közül legelterjedtebb az 1930-as években hozzánk dél felől betelepülő →balkáni gerle (Streptopelia decaocto), amely csaknem kiszorította a mi gerlénket (S. turtur).
Az →örvös galamb (Columba palumbus) és a →kék galamb (C. oenas) sokkal ritkább, az erdőségek lakója.
A →házigalamb őse minden valószínűség szerint a Földközi-tenger vidékén élő →szirti galamb (Columba livia). Ha ez igaz, akkor a házigalamb monofiletikus, vagyis egyetlen őstől eredő.
A hajdanában milliós csapatokban vonuló észak-amerikai →vándorgalambot az ember kiirtotta.
A ma élő legtermetesebb galamb az Új-Guineában honos, világos szürkéskék színű →koronás galamb (Goura victoria) pulyka méret, a testsúlya 2-4 kg közötti. A legkisebbek, az amerikai fürjgerle fajok (Columbina) mindössze termetes veréb nagyságúak.
Az ember rég óta foglalkozik az ide tartozó fajokkal. Hasznosításuk szerint négy tenyésztői irányzat képviselői foglalkoznak az e családba tartozó madarakkal:
díszgalambászok,
röpgalambászok,
haszongalambokkal foglalkozók és
postagalambászok.
Eszerint az ember által szaporított, tartott és tenyésztett galamboknak négy nagy csoportját különböztethetjük meg. Más szisztéma szerint 11 főcsoportba vannak osztva a →házigalambok.
A galambfélék nemzetségei (zárójelben a fajok száma):
Alectroenas
(madagaszkári galambok - 3),
Aplopelia (fahéjgalamb - 1),
Caloenas (sörényes galamb - 1),
Chalcophaps
Claravis
Columba
Columbina
Cryptophaps
*Didunculus (fogascsőrű galamb - 1),
Drepanoptila
Ducula
Gallicolumba
Geopelia
Geotrygon
*Goura (koronás galambok - 3),
Gymnophaps
Hemiphaga
Henicophaps
Leptotila
Leucosarcia
Lopholaimus
Macropygia
Metriopelia
Microgoura
(törpekoronás földi galamb - 1), (szemüveges galambok - 4), (kakukkgalambok - 9), (kontyos gyümölcsevő - 1), (vongagalamb - 1), (amerikai földi galambok - 10), (ausztrál bronzszárnyúak - 2), (óriás gyümölcsevő - 1), (hegyi galambok - 3), (amerikai fürjgerlék - 13), 
(díszgerlék - 5), (fürjgalambok - 18), (gyümölcsevők - 36), (osztottszárnyú galamb - 1),** (sötét galamb - 1),** (törpegalambok - 7), (nagygerlék - 51), (bíboros földi galambok - 3), (zöldszárnyú galambok - 2),
Ocyphaps (copfosgalamb - 1),
1. KORONÁS GALAMBOK (Goura - Krontauben);
2. FÖLDI GALAMBOK (Alopecoenas*, Caloneas, Chalcophaps, Gallicolumba, Geotrygon, Henicophaps, Leucosarcia, Lophophaps, Otidihaps, Phaps, Staroenas, Trugon - Erdtaube);
3. KIS GERLÉK (Chalcophaps, Claravis, Metriophelia, Ocyphaps, Streptopelia, Zenaidura* - Kleine Baumtauben), * másutt Zenaida
4. NAGY GERLÉK (Columba /Palumbus*, Patagioenas*/ - Grosse Baumtauben),
* másutt a Columba nemzetségben;
5.
TÖRPEGALAMBOK (Calopelia, Chrysauchoena, Chrysoenas, Columbigallina, Columbina, Geopelia, Oena, Nespelia*, Scardafella, Stictopeleia, Tympanistra, Turtur - Zwergtäubchen),
* másutt Zenaida;
6.
GYÜMÖLCSEVŐ GALAMBOK (Treroninae - a pihéslábúak /Ptilinopus/ nélkül);
7.
PIHÉSLÁBÚ GALAMBOK (Ptilinopus nemzetség 37 faj);
8. EGYÉB GALAMBOK (Alsocomus, Aplopelia, Dendroteron, Didunculus, Ecltopistes, Leptotila, Macropygia, Melophelia, Nesoenas, Sphenurus, Turacoena, Turturoena).
http://klub.wz.cz/holubi.html
4. az álmoskönyvek szerint szelídség párosul vele;
