A réz elvileg baktériumölő, de kérdés, milyen hatékonysággal és van-e rá szükség, lassabban lehet vele dolgozni. Műanyagcsőnél, ha nem roppantósak a fittingek, melegvizes körnél szivárgás lehet.
Fürdőbe ytongot akkor tegyél, ha a vízszigetelését 110% biztonsággal meg tudod oldani pl folyékony fóliával. Vizet kapva elporlik.
Adott egy veranda. Körben 1 méter 1 centi magas fal, 4 sarkán oszlopok, fölötte kb. 2,5 méter magasan tető. Az 1 méter miatt ez már beleszámít az építmény magasságába - de nem tudom, hogy mivel számolnak. Az 1 méterrel vagy a 2,5 méterrel.
A másik kérdésem az lenne, hogy kiakadnak-e az előadók, ha ez a kérdéses varanda mondjuk 3 méter hosszú és összesen 1 méter széles? Igazából egy épített pad, tetőszerkezettel.
Köszönöm! :)
(igen, az építménymagasságot próbáljuk csökkenteni, az a kérdés, mit csapjunk hozzá a házhoz, hogy az legalább 4 méter mélyen benyúlhasson a kertbe de még beleférjünk a beépíthetőségi korlátba, ami még max. 10nm-t enged beépíteni)
Szeretnék építeni egy melléképületet, kazánház+lim-lom tároló (9x6 m). Mivel nem vagyok járatos az építőiparban szeretnék tanácsot kérni, hogy miből érdemes megépíteni az épületet, illetve kb. mennyibe kerülhet az építkezés? Tetőanyagra, nyílászáróra nincsen gondom, "csak" az alapra+falra+stb.-re. Előre is köszi a segítséget!
1. építőmérnök ismerős mondta, hogy sok házat azért készítenek 60 centi széles vasalt sávalapra, mert a tervező nem simeri a talajviszonyokat és szívesebben téved a biztonság irányába. a talaj szerkezetét ismerve sokkal racionálisabban lehet alapozást tervezni. szikás, kötött talajba valószínűleg nem kell 60 centi széles öntött beton alap.
2. az alább olvasott részletesebb ktgvetést átszámolhatod arra a megoldásra, amiről írtál, csak oszlopok, közöttük valamilyen profil, amire felcsavarozható a kerítésléc / széldeszka / haidekkerháló / stb.
Én is gondolkodtam ezen, de pont az utca felöli részen annyira sziklás a talaj, hogy ásóval nem menne a dolog....
Hatalmas kőtömböket emeltek ki az építkezésnél. Ebből lesz majd a ház lábazatának borítása. Még mielőtt azt hiszed, hogy valami hegyre építkeztünk, ez csak egy balaton-parti domboldal.
A lányomat próbáltam rávenni , hogy futtassuk be a jelenlegi vadhalós kerítést vadszőlővel, és csak egy normális kaput csináltassunk. Nem díjazta az ötletet...(a ház csak annyira az enyém, hogy én voltam mindig ott az építkezésen, meg intéztem az ügyeket ).
Az utcán, nem vízszintes. Egyelőre csak a kapun belül, de az sem egészen. Fel van szórva murvával, hogy be tudjunk állni kocsival. Vízszintes soha nem lesz az egész telek, mert akkor vagy 2-3 méteres támfalat kéne építeni a szomszéd felé.
Mindig éreztem, hogy a drótháló két oldalára ültetett orgona, buxus, magyal, stb. kerítés/sövény a kedvencem. Ha raksz közé például tűztövist, és metszés/ntyírás után "hanyagul" szeded össze a nyesedéket, akkor a kutyákat sem fogják eléd szaratni a gazdik. Ha van időd, magad is nevelheted a metszéskor összeszedett nyesedékből, akkor -szinte- ingyen van, de akkor +1-2 év, mire kerítésed lesz. Ha megveszed (20-100 000,-), akkor 2-3 éven belül már nem látnak be, tehát a dróthálót tuti nem kell többet újrafesteni. Angolos stílusú kerthez-házhoz még jól is megy.
én építettem egy kb 8 m3-es esővízgyűjtőt. valójában a fő értéke az, hogy a tetőről lefolyó csapadékvíz nem mossa a telket, mert locsolni iszonyúan gazdaságatlan. ráadásul a legvízzáróbb vízzáró vakolattal és kátrányos festéssel is eleresztette még a vizet, így egy hosszabb aszályos időszak végé kinyomtam belőle a maradék vizet is és a tartályt kb az egy méterig kicsempéztem (a kapható legolcsóbb csempével és lényegében fuga nélkül). csináltam volna tovább, de jött az eső, viszont azóta nem ereszti el a vizet.
a következő év viszont annyira csapadékos volt, hogy többször is túlömlött az esővíztartály. átmenetileg készítettem egy túlfolyót, ami az évek óta használaton kívüli régi szennyvízmedencébe vezette a fölös esővizet, de az igazi megoldás az lenne, ha az esővizet WC öblítésre, esetleg valamilyen szűrővel megtisztítva mosásra lehetne használni (a csapvíz nagyon kemény).
az esővíztartály elé építettem egy kavicsos szűrőt (kb százliteres betonmedence kövekkel megtöltve, ebbe ömlik be az esővíz és a tetejéről továbbfolyik a ciszternába), így a faleveleket, ilyesmit megfogja, de egyrészt a szűrőt is rendszeresen takarítani kell, amire még nem találtam ki jó módszert (egy mázsa kavicsot kitermelni, a rárakódott feketséget nagynyomású vízsugárral slaggal lemosni, kavicsokat visszarakni... brrr), másrészt a ciszternában ezzel együtt is összegyűlik sok kosz. szóval ezen még agyalni kell.
Kb. 2O kocsi földdel ott (építkezésekből kiemelt) tartunk, hogy vannak már vízszintes részek. Éppen a kapunál. Muszáj volt valamit alakítani, mert annyira hepe-hupás volt, tiszta bokatörős terep. Persze vannak lejtős részek, amit nem bánok.
Még azon agyalok, hogy kéne egy tartály a ház tetejéről lefolyó capadékvíznek, mert valahová azt is elkéne vezetni a háztól, utána talán azzal kéne locsolni a leendő kertet.
a rajz alapján ide simán lehet tolókaput csinálni. ilyen oldalirányban lejtős terepen inkább a nyíló kapu okoz gondot: az egyik szárny kinyitva a levegőben lóg, a másik meg bemegy a föld alá HACSAK nem csinálom meg a kapu szélességében a terepet vízszintesre, aminek meglesz a következménye a lejtőn felfelé és lefelé következő pár méteren. a telken még hagyján (támfal, lépcső), de az utcán is.
A tolókapu csak tetszik, ill. kevesebb helyet foglal el. Lesz...m a trendet, nem érdekel, hogy másnak milyen van. (Ha a trendet követnénk, most biztosan piros, sárga, vagy vörös vagy...mittudomén milyen színű házunk lenne, de nekünk fehér van, stb. )
Most síma vadhalós kerítés van, egy befelényíló kapuval. Sima zártszelvény, felül egy pánttal vagy mifenével záródik, beláncoljuk, rá lakat. Szóval ennél könnyebb szebbet álmodni. De muszáj volt valami kerítést csinálni, mert az emberek úgy jártak be a telekre az építkezés alatt, mintha ez lenne a kék túra útvonala.
... én kérek elnézést ... aszittem, az előzetes alapján dönteni fox tudni ... :)
Mapefinish nagyon jó, de csak 2-3 mm vtgban hordható fel. Esetleg több rétegben ...
A Mapegrout Tissotropico és a Planitop (boccs, a múltkor Planigout-ot írtam vletlenül) 430 viszont 30-35 mm-ig is, sztem ez lenne az igazán jó megoldás. Ráadásul a Planitop 430 relatíve a legolcsóbb, 150,-Ft/kg+sarc. Én legtöbbször ezt használom, teljesen kezelhető. Ha kell, szívesen elküldöm az adatlapját (pdf-et nem tudok ide csatolni).
Egy általam tervezett társasházban a megrendelő cég mindenáron tolókaput akart. Csakhogy az előkertben méter magas feltöltések vannak, mert az utca felé lejt a terep, és otrombán nézett volna ki a ház enélkül.
Viszont a feltöltés értelemszerűen a keritésnek a lábazatáig tart, tehát a tolókapu egyszerűen nem tud hová becsúszni. De hogy neki az kell...
Megcsináltam a kiviteli részlettervet rá:
- a kerités lábazata mögött még egy zsalukő fal, ami tartja a feltöltést
- a 30 cm-es résből több ponton ki kellett vezetni a vizet
- a lefagyás ellen elektromos fűtőszál kell
- kell a keritésbe szerelőajtó, ahonnét hozzáférnek a sinhez
2-3 miller körül számolj, anyagtól függően (zsalukő vakolva vagy tégla). Valami extra kőburkolattal még feljebb is mehet. Lejtős telken a legnagyobb nonszensz a toló/úszó kapu. Macerás, jó drága, de persze vannak körök, ahol a nyílókapu egyszerűen "prosztó" (haveromat a "lakópark"nak nevezett kaptárban megkérdezték, tán rosszul megy a cége, hogy nem futja "rendes kapura (azaz úszóra) csak ilyenre? (azaz nyílóra)").
Kb. ez lenne az elképzelés. Bár, amilyen árat kaptunk, lehet, hogy elég lenne csak az szlopos megoldás, és persze úgy a lécek hosszabbak lennének. Ez 26 méter hosszú. ehhez jönne egy síma vadhálós oldalkerítés.