Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Minden hölgyvendégünknek jó szívvel kívánom, hogy locsolkodókban ne szenvedjenek hiányt.
A fiúk pedig a megérdemelt hímes tojásokkal gazdagodjanak!
hímes tojás: régi népi szokás, hogy húsvétra a lányok tojást festenek a locsolkodó legények megajándékozására. Ezt a különféle technikákkal díszített tojást hívják hímes tojásnak.
A minták és díszítések eredetileg tájegységenként követték a helyi motívumok jegyeit, ma már nagyon sokféle változatban, matricákkal is készül. Sőt, ismeretes a patkolt, a kifújt és az áttört változatok sokassága. Benyovszky Gábor felvételén zengővárkonyi hímes tojások.
Tehát tudni kell, hogy hímes tojás a hagyományosan húsvét alkalmából a locsolkodó legényeknek jutalomból adott díszes tojás, klb motívumokkal, klb színűre festve. A helyi szokások szerint számos technikával készülhet. Ma már e célra kiszerelt ételfestékeket használnak, de még vannak, akik ismerik az eredeti, természetes festékanyagokat. Megpróbáljuk fellebbenteni a titkot:
Sárga szín eléréséhez 2 dl meleg vízhez adjunk 2 teáskanál kurkumát és 1/2 kanál ecetet. Ebben áztassuk a főtt tojásokat. Olcsóbb, ha 2-3 maréknyi vöröshagymahéját adjuk egy liter vízhez. A hagymahéjjal való festés során különböző színárnyalatokat érhetünk el. Azok a tojások, melyeket hideg vízben kevés hagymahéjjal együtt forraltunk fel és utána csak rövid ideig maradnak a festékfürdőben, aranysárga színt kapnak, hogyha a tojások 10 percig a forrásban lévő festékfürdőben maradnak, akkor narancssárgás színűek lesznek.
Gyimesi minta
Narancssárga tojást kapunk, ha 0,25 l. festővízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük.
Rozsdavörös árnyalat eléréséhez lila hagyma külső leveleit tegyük vízbe és főzzük a tojásokat benne 30-60 percig. Minél tovább van a tojás a lében annál sötétebb lesz. Kisebb mennyiségű héj esetén szép levendula színt kapunk.
Ibolyaszínhez áfonyát használunk. Főzzünk erős áfonyateát, ebben 15 percig alacsony tűzön rotyogtatjuk a tojást, és hagyjuk állni benne.
Vöröses színhatást érünk el céklával: kb. fél liter céklalében, amibe 1 evőkanál ecetet kevertünk, 15 percig lassú tűzön főzzük. Halvány ibolyától a mélyvörösig terjedhet a színe, attól függően, mennyi ideig áztatjuk a lében.
Bíborszín a málna vagy a piros szőlő levével (nem bolti) érhető el.
Rózsaszín - főzzünk jó erős csipkebogyó teát. Lehet filteres is. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába. Vagy áztassuk a keményre főtt tojásokat ecetes cékla levében. A színek annál erősebbek lesznek, minél hosszabb ideig áztatjuk a tojásokat.
Kék színt eredményez, ha apróra vágott vöröskáposztára annyi vizet öntünk, hogy ellepje. 30 percen át főzzük, majd állni hagyjuk. Másnap tegyük bele a tojásokat. A káposzta leve bíbor színű, de a tojásokat kékre fogja festeni.
Zöld - apróra vágott spenótra (mélyhűtött is megfelel) öntsünk annyi vizet, amennyi ellepi. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni – zöldre festi a bele helyezett tojásokat.
Barna - 2 dl meleg vízhez adjunk 1 evőkanál instant kávét és 1/2 kanál ecetet. Áztassuk a lében a főtt tojásokat, amíg a kívánt színt el nem érjük. Másként: erősre főzött kávét készítünk, majd ha lehűlt belehelyezzük a tojásokat és állni hagyjuk.
Az alapszín száradása után, ha nem elégszünk meg az egyszínű húsvéti tojással, lássunk hozzá a további díszítéséhez. Kicsi gyerekek jól boldogulnak a tojásra ragasztható bolti matricákkal, de színes öntapadós papírból kivágott formákkal különböző mintákat magunk is készíthetünk. kakastaréj-minta
A nem fogyasztásra szánt tojásokat akril-alapú vagy a barkácsáruházakban nagy választékban kapható dekorfestékkel (pl. üvegfesték), vékony ecsettel díszíthetjük akár geometrikus mintákkal, akár a virágmintákkal v. népi motívumokkal. A művelethez a főtt tojásokat tojástartóba célszerű állítani, s amikor az egyik oldal elkészült, hagyjuk megszáradni mielőtt munkába vesszük a másik oldalt.
Valamennyivel bonyolultabb, ha kifújt tojások díszítésére vállalkozunk. Tudniillik a tojás kifújása igényel némi gyakorlatot.
A kifújáshoz készített lyukon fűzzük fel a tojáshéjat egy hurkapálcára. A rögzítést többféle módon is megoldhatjuk.
Ha a hurkapálca lesz a tojás végleges "szára", akkor egy megfelelő méretű gyönggyel fixálhatjuk a hurkapálcára a tojást. A ragasztott gyöngy megakasztja a tojást, amelynek a másik végén kibújó hurkapálcát egy másik gyöngy felragasztásával rögzítjük.
Ha csak a festés idejére akarjuk rögzíteni a tojást, akkor a gyöngy szerepét egy a pálcára tekert, ragasztott fonál tölti be. (Vigyázat, a ragasztó száradása előtt nem tehetjük a pálcára a tojást!). E módszer révén lehetőség van a tojás forgatására, nem kell kézzel sehol megfogni, és vázába állítva megszáríthatjuk, majd lehúzhatjuk a hurkapálcáról.
A tojás díszítéséhez fantáziánk szabta határokon belül szinte bármit felhasználhatunk. Az egyszínűre festett tojásokra ragaszthatunk tüll anyagból készült masnit, flittereket, vagy gyöngyöket. Ha kézzel festünk mintás tojást, akkor ajánlatos a kész művet lakkozni, hogy a festék ne kopjon le, s a munkának szép fénye legyen. http://www.terrasoft.hu/hcm/
Engem még nem tisztelt meg csak egy kerti rozsdafark-pár, de sajnos bejár a padlásra. Ott viszont rendszeresen garázdálkodik egy macska, s attól tartok, hogy előbb-utóbb beüt a baj.
Bezavart, hogy hozzászólásod alatti mepisz fotókon fekete rigókat látok, és azzal hoztam ügyedet összefüggésbe. Pedig még nem is ittam...
Amennyire silány fészket képesek a balkáni gerlék összeesztergálni, ráadásul ha az ablakpárkány is lejt kifelé, könyen +esik, hogy a két tojgli leesik.
Ezek gerlék voltak, és az én ablakom párkányán, tehát nem hinném, hogy bármilyen más madár feigyelmét felketettem volna azzal, hogy kinézek az ablakomon. Nem keversz valakivel?
Ami azonban a lényeg, akár belátod, akár nem, fekete rigóid sorsát, pontosabban fészekalját Te magad intézted el. Bár lehet, és valószínű, hogy fényképeid jó célt kívántak szolgálni, mégis felhívtad a figyelmét a közelben ólálkodó a varjúfélék (szarka, dolmányos varnyú, szajkó ésatöbbi, meg ecetera...) számára, akik bizony árgus szemmel figyelik ténykedéseinket. Megtanulták, hogy érdemes oda összpontosítani a figyelmet, ahová a nagybötűs EMBER is viszonylag hosszasan "bekukucskál". És ami nekünk kétlábúaknak hálás és ragyogó fotótéma, az nékik nem más, mint élelem. Helyzetfelismerő képességük pedig eccerűjjen példátlan.
Napjainkra ezért is tartják etikátlannak a fészeknél történő fotózást.
S igaz ugyan, hogy a fekete rigó, mint faj, nem Neked fogja a kipusztulását köszönni, ám az egyed szintjén felbecsülhetetlen károkat okoztál. Legközelebbi pikcsörvadászatod során erre is gondolnod kell.
Nem tudom, vannak-e szarkák, de itthon voltam egész nap, csetepatét nem hallottam. Azt láttam, hogy nagy a sertepertélés, hoztá-vitték az ágakat, akkor fényképeztem őket, estére meg semmi....
Odalent megtaláltuk a tojásokat is 4 emelettel lejjebb. :(
Azt hiszem, annyit elmondhatok róla, hogy kinyomtatva úgy másfél métert töltene ki a könyvespolcon. Találsz benne több mint 10 ezer - madarakkal kapcsolatos - fotót, s minthogy valóságos lexikon, cimszavak tömegét. Hogy pontosabb legyek: több mint 22 ezer szócikket.
Több, mint 10 évnyi munkám terméke, amely Szőcs Béla barátom további nagyon-nagyon sok évnyi odaadó és önzetlen munkája eredményeként valódi elektronikus könnyvé vált...
De minden további helyett szívből ajánlom, hogy kukkants bele abba a változatba, amely Péli úr jóvoltából a hálón is megtekinthető.
Remélem, nem okoz csalódást, s ha érdekelnek a madarak, akkor haszonnal nézegetheted, s örömödet fogod lelni benne.
galambfajták: a szirti galambból több, mint 5 000 éve kitenyésztett házigalambnak az azóta eltelt évezredek során több száz fajtáját tenyészették ki. A hasznosítás, a kitenyésztés helye, a nagyság, az alak, a röpmód és a szín (stb.) szerinti csoportosításban nálunk is előfordul rengeteg. És az elmúlt évtizedek tanulsága szerint egyes fajták divatossá válnak, mások kikopnak a tenyészetekből. Mi igyekeztünk a lehető legtöbb fajtát a lexikonban szerepeltetni, a munka során kiderült, hogy az eddig forgalomba levő listákon van némi zűrzavar. Pl. fajtaként szerepel az egyiptomi swift (fecskegalamb) változata, a reehani, ráadásul eléggé megtévesztő módon, mint toroklebenyes fajta.
Ezen túl a teljesség igénye balgaságnak látszik, ha pl. arra gondolunk, hogy a magas állattenyésztési kultúrával rendelkező japánok galambjairól úgyszólván sehol nem lehet magyar nyelven olvasni.
GALAMBFÉLÉK: (COLUMBIDAE - Wildtauben - Doves and Pigeon): a galambalakúak rendjének családja 41 nemzetség 299, másutt mintegy 600 (Mauersbergernél 291 - legújabban, az ITIS szerint 185+129) fajával, az Északi és a Déli-sarkvidék kivételével az egész földkerekségen. A galambfajokban a leggazdagabb az örökzöld ázsiai trópusi erdő.
A jellemzőik:
- a farkuk közepes hosszúságú, esetleg lépcsőzetes;
- a csőrük karcsú és rövid, lileszerű, a tövén csupasz, húsos orrnyílású ún. viaszhártya található;
- a fej viszonylag kicsi és kerek;
- a láb rövid, mégis könnyű mozgást biztosít a talajon. Lépegetnek, s közben a fejük előre-hátra inog;
- a sűrű tollazat vastag és lágy tapintású. A színe gyakran feltűnően tarka, de leginkább szürke, barna, kék v. zöld árnyalatos, ill. fehérrel szegélyezett. Ezen túl gyakran előfordul, hogy bizonyos, fajra jellemző testrészeken fémes csillogású. Itt általánosak a púdertollak, amelyek feladata a tollazat vízhatlanságának a biztosítása;
- a fartőmirigy kicsi v. teljesen hiányzik - helyette vannak a púdertollak;
- a hangjuk síró, búgó és turbékoló, de némelyek sziszegnek v. fütyülnek, ill. a szárnyukkal csattognak is;
- a fészkük többnyire néhány gallyból tákolt, de valószínűleg odúköltők voltak, hiszen valamennyi faj tojásának a színe fehér és a fiókáik csak kissé pelyhesek;
- a fészeklakó fiókák néhány napig vakok, s kezdetben a szülőknek a laktációs hormon hatására termelődő pépes, nyálkás váladékával (→begytej) táplálkoznak;
- a csőrüket a vízbe merítve hosszan szürcsölve isznak, anélkül, hogy a fejüket felemelnék.
És mindemellett rendkívül változatosak! Vannak faodvakban költő és fák gyümölcseivel, sőt, állati eleséggel (giliszta, csigák) is táplálkozó fajok.
A döntő többség zömök testalakú erdőlakó, viszont akadnak a talajon v. magas sziklákon élők is.
A kicsik a költés 13-28. napján kelnek. Kirepülés a 12-36. napon várható.
Az ivarok között nincs határozott különbség. Egyesek kizárólag párban élnek, mások időnként hatalmas csapatokban mutatkoznak. A többség jó repülő és ismerünk vonuló fajokat. A szárnyak nagyok, és erőteljesen izmoltak (szárny izmai az egész testsúly mintegy 31-44%-át teszik ki).
Két legismertebb csoportjuk:
- a gerlék és
- a gyümölcsevő galambok (Treroninae).
A hazai (vad)galambok közül legelterjedtebb az 1930-as években hozzánk dél felől betelepülő →balkáni gerle (Streptopelia decaocto), amely csaknem kiszorította a mi gerlénket (S. turtur).
Az →örvös galamb (Columba palumbus) és a →kék galamb (C. oenas) sokkal ritkább, az erdőségek lakója.
A →házigalamb őse minden valószínűség szerint a Földközi-tenger vidékén élő →szirti galamb (Columba livia). Ha ez igaz, akkor a házigalamb monofiletikus, vagyis egyetlen őstől eredő.
A hajdanában milliós csapatokban vonuló észak-amerikai →vándorgalambot az ember kiirtotta.
A ma élő legtermetesebb galamb az Új-Guineában honos, világos szürkéskék színű →koronás galamb (Goura victoria) pulyka méret, a testsúlya 2-4 kg közötti. A legkisebbek, az amerikai fürjgerle fajok (Columbina) mindössze termetes veréb nagyságúak.
Az ember rég óta foglalkozik az ide tartozó fajokkal. Hasznosításuk szerint négy tenyésztői irányzat képviselői foglalkoznak az e családba tartozó madarakkal:
díszgalambászok,
röpgalambászok,
haszongalambokkal foglalkozók és
postagalambászok.
Eszerint az ember által szaporított, tartott és tenyésztett galamboknak négy nagy csoportját különböztethetjük meg. Más szisztéma szerint 11 főcsoportba vannak osztva a →házigalambok.
A galambfélék nemzetségei (zárójelben a fajok száma):
2. →Astarténak, a szerelem és a nemzés föníciai istennőjének jelképe és szent állata;
3. az európai kultúrákban a béke jelképe;
4. az álmoskönyvek szerint szelídség párosul vele;
5. a római katolikus vallásban a Szentlélek megjelenési formája;
6. (átv.) valakinek a kedvese;
7. tájnyelvi: madár alakúra sütött tészta;
8. az egyik legrégebben háziasított állat, a →házigalamb, mely pecsenye formájában már az i. e. 3000-ből előkerült egyiptomi étlapokon is szerepelt, s a Talmud az i. e. 5. századból már 10 galambfajtát említ;
GALAMBALAKÚAK (COLUMBIFORMES régen: Columbae - Pigeons and Sandgrouse): a madarak egyik rendje számos, a lexikonban követett szisztematika szerint 299 (Szűcs-Szécsényi szerint 311 vadon élő) fajjal, melyek többsége a trópusokon fordul elő.
Közepes (pulykajérce és pacsirta közötti) testnagyságú, kis fejű, rövid nyakú, többnyire kemény tollú madarakat felölelő rend.
A csőrük gyenge, a vége enyhén hajlott, s azt az orrnyílás körül hólyagosan fölfúvódott, puha bőr fedi. (Ez alól kivételek a galambalakúak egyik alrendjébe, a pusztai tyúkokhoz tartozó fajok. Ugyanis az ide tartozó galambok csőre erős, strapabíró.)
A lábuk rövid, az ujjaik szabadok v. hártyával összekötöttek. Hátsó ujjuk érintkezik a földdel.
A fiókák etetéséhez az ún. kettős begyükben termelődő begytejet hasznosítják. Többségükben magevők.
II/1. család: →GALAMBFÉLÉK (Columbidae - a fotón: postagalamb),: az egyik legrégebben háziasított állat, a →házigalamb, mely pecsenye formájában már az i. e. 3000-ből előkerült egyiptomi étlapokon is szerepelt,
Dididae v. más néven Raphidae).
(A régebbi szisztematika egyetlen családot sorolt ide, a galambfélékét /Columbidae/ a következő alcsaládokkal:
erdei galambok /Columbinae/,
fogasgalambok /Didunculinae/,
futó- v. földi galambok /Geotrygonidae/,
gyümölcsevő galambok /Carpophaginae, újabban: Treroninae/Legújabban 40 nemzetséggel egyetlen család
A legismertebb galambok a gerle nemzetségbe (Streptopelia) soroltattak, mint pl. a vadgerle, a balkáni- és a kacagógerle. Más nemzetségbeliek közül a legtöbb ember hallott már a szirti galambról, az örvös- és a kék galambról v. az állatkerti madárházak egyik ékességéről, a koronás galambról. Hazánkban 4 galambfaj (balkáni gerle, kék galamb, örvös galamb és vadgerle) él vadon.
http://klub.wz.cz/holubi.htmltartozik ide: a Columbidae. (Rögtön tegyük hozzá, hogy ezt a szisztémát is sokan támadják, egyebek között Derek Goodwin is, aki a nemzetségekből néhány sajátosat kiragadva azokból önálló családokat alkot.)
Legújabban 40 nemzetséggel egyetlen családtartozik ide: a Columbidae. (Rögtön tegyük hozzá, hogy ezt a szisztémát is sokan támadják, egyebek között Derek Goodwin is, aki a nemzetségekből néhány sajátosat kiragadva azokból önálló családokat alkot.)
A gerlék és galambok folyamatosan építgetik a fészküket, mert mint tudjuk nem a galambfélék fészkei a legstrapabíróbbak. Láttam olyan balkáni fészket (fán) hogy amikor elmentem alatta láttam a tojásokat aluról. Enyhén szólva légkondicionált volt a lakásuk:)
Nem szakítva a régi, és mondhatjuk, jól bevált hagyományokkal, kis csapatunk (H18) idén is neves, és a szakmailag korrekt, felkészült előadókkal kívánja színesíteni egyesületi életét. Nem kivétel ez alól a mostani, soron következő taggyűlés sem, melyre felkért vendégünk, dr. Leitold József a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Közép-dunántúli Regionális Kollégiumának tagja, a Veszprémi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal vezetője, nem utolsó sorban pedig a H28-as Veszprém megyei Díszmadárbarát Egyesület oszlopos tagja, aki diavetítéssel egybekötött előadását tartja 2011. május 06. –pénteki- napján. Az előre megbeszéltekkel szoros összhangban a doktor úr mondanivalóját 3 fő téma köré fogja fűzni, melyek a következők:
1,
Pályázatok írása, elbírálása, különös tekintettel a H18-
as Egyesületre.
2,
Papagájok kültakarójának rendellenességei,
bőrbetegségei.
3,
APEH terhek a díszmadártartókra-, és tenyésztőkre
vonatkozólag, elkerülendő az ominózus Szentesi börzén
megtörténteket.
Az előadás pontos helyszíne és időpontja még egyszer: