Én ehelyett egy 200*200 méteres 100 m mély tartályt építenék, és akkor elég lenne 1 cm-es szigetelés is, persze ennyi melegvizhez legalább 10000 felhasználó lakás kell, a fűtőtestek meg a melegvízelosztó hálózat már megvan a nagyobb távfűtőművelnél, csak a kazánokat kellene lecserélni egy nagy víztartályra, meg vagy 50-100000 m2 napkollektorra.
Találkoztam egy tanulmánnyal, 200 m3-as tartály elég volt a teljes téli fűtéshez, persze mellette a téli napsütést is kihasználva. Elmentettem, ha valakit érdekel, küldöm mailban.
Egy átlagos ház mondjuk 10*10-es. Lemondasz a pincéről, helyette építtetsz horribilis pénzér, egy fél méter EPS-el körbeszigetelt nyomásálló pince-víztartályt, ami mondjuk 3-4 méter mély.
Úgy tudom pesten valahol van egy ilyen ház.
Úgy sejtem nem érné meg, érdemesebb inkább erdőt telepíteni a pénz feléből mondjuk.
Ha a talaj nem vezeti a hőt, akkor nem tudod felmelegíteni, ha viszont vezeti, akkor elveszik a bevezetett hő. Tehát szigeteni kell, és akkor már pl a legegyszerűbb egy föld alatti szigetelt víztartály, egy kb 500 m3-es bojler elegendő lenne egy átlagos lakás teljes téli fűtésére, a probléma csak az, hogy nehezen lehet egy 500 m3-es tartályt ésszerű költséggel annyira szigetelni, hogy fél évig tartsa a hőt. A dolog szvsz kicsiben ezért nem nagyon működik. Nagy léptékben pl egy egész város fűtésére pár millió köbméteres tartállyal valószínűleg megvalósítható lenne.
Mit szóltok ahhoz az ötlethez, ha furatnák mellé kb.10 méterre egy másikat. Ezután egész nyáron napkollektorral melegíteném a vizet amit kinyerek az egyik kútbol. A forró vizet beküldeném a másik kútba, tehát visszafelé. Így egész nyáron melegíteném mélyen a talajt, ami egy nagy hőtároló lenne. Egy családi ház fűtésének hőtárolásához, az olvastam legalább 700köbméter kell. Több száz köbméter föld. Azután télen visszanyernék belőle amit lehet.
Egyszer asszem én is kiszámoltam már itt, hogy mondjuk számoljunk 2 millió házzal, házanként mondjuk 30 m2 napelemfelület, mondjuk 15% hatásfok, mondjuk csak évi 2500 napsütéses óra, az évi 0,9 Milliárd Kwh. Az sok vagy kevés?
Természetesen, mint sok más megoldásnál, itt is nem az áramtermelés, hanem a hőhasznosítás lenne a leggazdaságosabb megoldás. A számítás viszont, mint már sokszor, rávilágított arra, milyen hatalmas energiákat nem hasznosítunk. Pedig ez a hőmennyiség, pl. abszorpciós hőszivattyúval nyáron hűthetné lakásunkat áramfelhasználás nélkül (na jó, keringető szivattyú és ventillátor kell), télen pedig minimálisra lehetne korlátozni a plusz fűtésigényt.
A 10 % kinyerése szvsz egy picit optimista, mert pl 20 C fok bemenő és 70 C fok kimenő levegőhőmérséklettel számolva még az ideális körfolyamat elméleti mechanikai energiatemelő hatásfoka is kevesebb mint 15 %, a gyakorlatban valószínűleg a felénél-harmadánál kevesebbet lehet kinyerni. Ennyi energia kb 10-15 m2 napelemmel is kinyerhető, kérdés, hogy melyik az olcsóbb megoldás.
S.P.T. Napkémény házilag: Meredekebb alpesi jellegű tetőt kétrétegűre kialakítani. Alul, a házfalnál nyitott, a házfalon felmelegedett felszálló levegőt begyűjti, a tető rétegei között továbbmelegszik. Fenn a gerincben összefut egy gyűjtőcsőbe, amit felfelé még meg lehet nyújtani egy kéménnyel, amiben egyúttal a turbinát is elhelyezhetjük. Már csak ki kellene számítani, mekkora teljesítményt lehetne kivenni belőle!
Példaként a saját házam: Emeletes, a déli fal 10*7m=70 m2. A tető déli oldala 11,5*7m=80,5 m2. A függőleges falra beeső max. energia 1,2 KW/m2 : 2 (beesési szög miatt) *0,3 (a fal színe világos, kicsi elnyelés, de ki festené feketére a házát?) ~ 0,2 KW/m2. Össz 14KW. A tetőre beeső max. energia 1,2 KW/m2 (jó beesési szög) * 0,5 (szürke pala) *0.5 (legalább a fele kifelé sugárzódik le, ha ez lenne a belső réteg és üveggel fedném, jobb lenne) 0,3 KW/m2 ~ 24 KW. Ezt még szemmel láthatóan fokozni is lehetne, de egy családi házra számítva 38 KW (nem tudom, mennyit tudna kiszedni belőle a turbina) nem is olyan rossz teljesítmény. Ha csak a kiszámolt teljesítmény 10%-át lehetne napi átlagban családi házanként (persze csak ahol a benapozottság megfelelő) kiszedni (24* 4 KWh ~96 ~100 KWh/nap),már az is szép eredmény lenne. Persze, ez még jelentős mértékben függ a tető tömítettségétől, a széljárástól, a külső hőmérséklettől, a gyűjtőkémény magasságától, ami még további energiagyűjtőként szerepelhet, bár ez az eddig felsorolt tételek mellett nem meghatározó.
Az egyedüli baj vele, hogy akár tükrös, akár üvegházas, igen nagy területet foglal el, és így nem lehet (nem érdemes) alkalmazni kisebb teljesítményű változatban.
De mi van akkor, ha egyszerűen egy henger alakú fém kémény az abszorber felület, és be van burkolva egy átlátszó szigeteléssel (pl. polikarbonát).
Így a nap állásától függetlenül (na jó, csak majdnem) ugyan akkora felületen hasznosítja a napenergiát, maximalizált hatásfokkal.
A levegő felmelegszik benne, s már csak az axiál kerekeket kell belepakolászni...
Szerintem egy szolid méretű cucc is egész jó lenne egy háztartáshoz...
Például, ha van egy déli házfal, oda lehetne erősíteni egy ilyen kéményt (ott a formát optimalizálni kellene, tehát nem kerek lenne a metszete, hanem kb. fél ellipszis) és még esztétikailag is szinte láthatatlan lenne - csak egy fekete külső kémény...
Ja, mondjuk az alját illeszteni kéne a környezethez, tehát lenne egy kisebb paraboplikus tölcsér alja...
Nos, én egy olyan "építményre" gondoltam így elsőnek, amibe minden oldalról bejut a szél, és forgásra kényszerül. Itt egy sima függőleges tengelyű kerék van, sugár irányú lapátokkal.
A levegő alul, illetve fölül tudna kiáramlani, ahol (alul, illetve fölül) a függőleges tengelyre még van építve egy-egy axiál kerék, tehát a nyomáskülömbség adta kiáramlás is rásegít a forgásra.
Bár abban nem hiszek, hogy túl jó lenne a hatásfoka, de fene tudja...
Csináljak rajzot?
JFeri:
Ugyan arra vagyok általában, mint ahol a mutkor találkoztunk, úgyhogy semmi akadálya...
Visszatérve, a fókusznak csak akkor van értelme, ha magasabb hőmérsékletet akarunk elérni. 600 Celsiust is mértünk már 1méteres parabola fókuszában. Ilyesmi hajt néhány kísérleti erőműegységet, amik Stirling motorral dolgoznak. Elektromos áramot adnak,
1. annak felülete is reflektál, így a beeső fény egy részét még vissza is veri,
2. nem tökéletesen tiszta az üveg, így a fény egy része az üvegen belül alakul hőenergiává - ami ugye nem ér hozzá a rézlemezhez, csak a kollektor-házat fűti.
Az üvegrúdnak semmi értelme nincs a dologban! Az 1mm-es (jó drága) rézlemez helyett az olcsóbb és könnyebb, akár 0,4 mm vastag fekete vaslemez is megteszi. Persze síkban kiterítve, hogy a négyzetméterenkénti 1200 W-nyi beeső napsütésből minél több érje. A csöveket meg miért dugnám el a háta mögé? Csak ki a napra! Érje közvetlenül a meleg!
Ha csak minimális többletenergia keletkezik, mi értelme van az egésznek? Nem értem, hova akarsz kilyukadni vele. S.P.T. "nem a kerék forog, hanem a szél." És? Hol veszed ki az energiát?
Sok hűhó semmiért! Ha bármilyen, zömmel dél felé néző kollektort nem síklemezzel, főleg nem nagyon jól tükröző üveglappal, hanem pl. UV-stabilizált műanyag hullámlemezzel fedsz, nagyjából eléred ugyanezt. Sőt, ezt még tovább is lehet fejleszteni. Meg jóval olcsóbb is!
Mielőtt a tornádos többletenergia szöveggel együtt ezt is minősíteném , kérlek tégy fel egy rajzot, mert nem értem, miként fog a 10mm-es üvegrúd az íves felületeken nagyobb energiát termelni, mint amennyi a felület vetületére eső napfény energiája?
Némi segítség napkollektort építőknek. Anyagszükséglet:1tábla rézlemez(1000x2000x1mm);1m hosszú,10mm átmérőjű TÖMÖR üvegrúd;lágy rézcső 8,vagy 10mm átmérőjű, kb 10m,hőcserélő.......stb.Meghatározom az üvegrúd gújtótávolságát.A rézlemezt az1000mm-es oldallal párhuzamosan,ívesre kell hengerelni,az ívek 120°-osak legyenek,rádiuszuk pedig azonos az üvegrúd gyujtótávolságával.Miután a teljes lemezfelületet megmunkáltam(1m-es párhuzamos ívek sokasága egymás mellett) a hátoldalra szerpentin formában ráforrasztom a rézcsövet,az elejére pedig rögzítem az üvegrudakat,úgy,hogy a rudak felülete egyenlő távolságra legyen a rézlemez felületétöl és a lemez az üvegrúd "gyujtóvonalában" legyen, majd mehet a tetőre. A 120°-os kiképzés miatt a kollektor napi 8 órán keresztül maximális hatásfokkal üzemelhet mozdítás nélkül.A hátoldali csőrendszerbe célszerű magas hőállóságú folyadékot tölteni mert az itt fellépő hőterhelés több száz C° is lehet. Meg kell említenem,az ötlet nem saját,Jekkel Jánosbácsi fejlesztése. Sok sikert a próbálkozáshoz.
