OFF
A Karácsonyt nem lehet megérdemelni. Az mindenkinek jár. Mert ez a szeretet ünnepe, ha igaz még ez a mai globális való világban. A Karácsony nem egy korsó sör, vagy egy ötös a naplóban, amit tényleg megérdemel az ember.
/OFF
Ahogy összevetem a térképtárban levő ábrát az emlékeimmel, eltérés a pályaudvar közepén van, a pár éve épült háromvágányos csarnok vágányzata új.
Egyébként elég nehéz őket követni, mire rajzolsz egy vágányhálózatot, mindig építenek valami újat. Amikor tőlük kértem és kaptam rajzot, még azt is javítanom kellett.
A Csömödér-Lenti vonalról így szóbeli térképként annyit lehet elmondani, hogy a Doboskerti rakodó alatt (a térképen nincs név feltüntetve) deltával csatlakozik a Lenti fővonalba, félúton pedig egy csonkavágány ágazik ki, csúccsal Lenti felé. Ezen túlmenően az erdeti lenti vonalon a katonai ipv. kereszt lenti oldalán egy kétvágányos állomás épült.
Csütörtökön meglátogattam a derék csömödéri végeket. sajnos csak Feketeberegig jutottam el, de odáig sem teljesen. Egy rakás képet készitettem, remélem, meg tudom velük örvendeztetni kisvasútbaráti szivecskéteket igy, Karácsony előtt.
Chikán Gábor rajzait letöltöttem indulás előtt a térképtárból, de utólagos visszaemlékezéseim szerint egy kissé más a helyszinrajza a csömödéri pályaudvarnak. Van valamelyikteknek pontosabb, aktuális helyszinrajza, vágányhálózata? Nagyon megköszönném. És ha szerepelne benne a Lenti-Szilvágyi vonal, az lenne a földi paradicsom.
OFF:
Váci barátom, elékpzelhető, hogy az illető urak alaposan túllőtek a célon, mert utána kellene érdeklődni, hogy azook erdők tényleg magántulajdonban vannak-e, mert még magántulajdonú erdőből sem lehet bárkit csakúgy kitiltani. Van valamilyen "szolgalmi" jog-szerűség, majd utánanézek. Ha konkrétan éppen vadásztak, akkor viszont fel is jelenthetnéd őket, mert a "hajtóknak" naranccsárga mellényben, a területre bevezető összes utat le kellett volna zárniuk, és a vadászatra figyelmeztetniük (mint ahogyan legutóbb velem történt, mikor Hamuháztól jöttem le gyalog a Csarnavögyben, és Vilatinál megállítottak egy háromnegyed órára).
Váci:
Nem teljesen OFF:
Ha jól tudom (találkoztam már hasonlóval kirándulás közben én is) a téli hajtóvadászatok idején a vadásztársaságok kötelesek "figyelő-embereket" kiállítani a vadászterületet érintő utak mellé, és figyelmeztetni az arra járókat.
Mondjuk udvariasabban is lehetett volna, de ez sajna nem elvárás, úgy tűnik.
Teljesen ON.
Tegnap délután villámlátogatáson voltam Szigetváron, utána kihasználtam a még világos 2 órát...
Megpróbáltam bejárni az egykori GV Szigetvár és Szentegát közötti szakaszának egy részét, középről, az egykori Hamuház állomás környékéről kezdve. Meg is találtam a nyomvonalat, szépen járható "szekérút" az "X-patak" hidjától északra, Szigetvár irányába. A hidtől délre, Hamuház irányába aszfaltos út, egészen Szentegátig.
Szentegáttól nem messze (szerencsére az érdekesebb részeken már túl voltam), jött szembe az úton egy terepjáró, két vadász-szerű emberrel.
Megállitottak és megkérdezték, hogy mit keresek itt.
- Semmit - mondtam - csak úgy kirándulok.
- Akkor kiránduljon máshol.
- Miért, rossz helyen járok?
- Igen, ez lezárt vadászterület.
- És ezt honnan kellene tudnom? Nem volt se sorompő, se tábla?
- Ez akkor is lezárt terület, menjen innen gyorsan!
Tényleg, honnan lehet azt tudni, hogy mondjuk vadászterületre "tévedtem"? Tényleg nem szabad akármerre bóklászni az erdőn-mezőn?
Tényleg elküldhetnek a "tilosból", vagy legfeljebb csak figyelmeztethetnek, hogy menjek onnan, mielőtt véletlenül seggbe lőnek?
Hát igen. Ha a pl. a MÁV és a HÉV utasítás szerkesztőit csak "valamilyen szakértő"-nek nevezzük, akkor valóban igazad van. Idézném szó szerint az idevágó pontot:
"1.75. Nyomtávolság
A vágány két sínszálának egymástól való távolsága. A normál nyomtávolság 1435 mm, a széles ennél több, a keskeny ennél kevesebb." (MÁV F2).
Ugyazez a HÉV utasításban:
Nyomtávolság
60. A vágány két sínszála közötti távolság. A normál nyomtávolság 1435 mm, a széles ennél több, a keskeny ennél kevesebb."
Én nem mondtam, hogy definiálni akarom azt, hogy "kisvasút". Már csak azért sem, mert ez nem egy hivatalos, definiálni való szó. Ahogy a "szeder" is mást jelent minden faluban.
De ha már ennyire osztod itt az észt: mi a "szabványos nyomtáv"? (De légy szíves, ne Ádámtól-Évától, csak a lényeget!)
Találkoztam olyan régebbi elemzéssel is, hogy van KISVASÚT és KIS VASÚT.
Egybeírva a keskenynyoközű vasutat jelenti, különírva pedig a rövid mellékvonalakat. Ez utóbbi különösen a magánvasúti társaságok idején volt értelmes szóhasználat, hiszen a KIS vasútcégeket jelölte.
Milyen "finom felszólítás"-ról beszélsz? Ti próbáltátok meg eladni a saját utasítás-tervezeteteket úgy, mintha az valamennyi állami erdei vasútra bevezethető lenne. (Miközben a ti múzeumvasutatok nem is ÁEV.)
Időnként olyan meredek csúsztatásokat írtok le tényként, hogy abból egyszer gyűjteményes kiadást kell írni.
Időnként belelapozok a remeknek mondott utasításba. Egy-egy gyöngyszemet mindig találok...
Mi is ezen akadtunk fel, amikor ennek alkalmazása helyett új szabályzatot szerkesztettünk a KEMV számára, és ez okból kaptak a hazai erdei vasutak egy finom felszólítást, hogy készítsenek egy új, általános erdei vasúti utasítást.
Tetszik az elemzésed, jöhet a többi is.
A kérdés komoly, mert ha itt, és most, ki is zárjuk azokat az egyébbként szintén hétköznapi értelmezéseket amelyek szerint a kisvasút a modellvasút, vagy éppen a Bz motorvonat, (Biztosan mindenki hallotta már Vácott a Hernyón ülve azt a mondatot: "Itt kell átszállni Romhányba a kisvasútra!")
Akkor is egy igen tág fogalomkör marad!
Mióta?
Mióta meghatározták a szabványos nyomtávtot. Addig nem volt probléma, bárki, bármikor, bármely vasutat nevezhetett kisvasútnak. Ám a szabványos nyomtáv megszületése óta, az ettől keskenyebbet már nem nevezhették másképp, csak keskenynyomközű vasútnak. A világon elég sok féle keskenynyomtáv fordul elő, a Kárpát-Medencében szerény ismereteim szerint 1100-400 mm kötötti értékek fordultak (fordulnak) elő.
A vasutak osztályozásával a Német Vasútegylet foglalkozott először az 1870-es években. (a német szó ne ténesszen meg senkit, valójában már akkor egy közép-európai szervezetről volt szó, bár az alapját valóban az akkor még független német fejedelemségek rakták le).
Négy kategóriát állítottak fel:
I.rendű vasutak, amelyek (gőz)mozdony vontatással, 50-60 km/ó sebességgel közlekednek, átmenő teher és utasforgalmat bonyolítanak.(ide sorolták az országos fővonalakat, de ne feledjük, akkor még itt is kéttengelyes, favázas, kézifékes szerelvények zakatoltak)
II.rendű vasutak, amelyek mozdonyvontatással, 30-35 km/ó sebeséggel közlekednek, teher és uatsforgalmat bonyolítanak, alapvetően helyi igényeket szolgálnak ki.
III.rendű keskenynyomközű(!) vasutakat amelyek mozdonyvontatással 30-35 km/ó, esetleg az I. rendű vasutakét megközelítő sebességgel és komforttal utasszállítást, és átmenő teherforaógalmat bonyolítanak.
IV.rendű keskenynyomközű vasutakat, amelyek jellemzően állati vonóerővel (ritkábban mozdonnyal) 8-15 km/ó sebességgel saját árúszállítást és személyszállítást végeznek. Közforgalmi célokat nem, vagy csak korlátok között látnak el.
Tehát úgy 130 évvel ezelőtt már szükséges volt a keskenynyomközű bizonyos fokú csoportosítása. A kisvasút szó megjelenésére (történelmi mérkékkel nézve) sem kellett sokat várni. 1905-ben vasúti cégnév volt a Nyíregyházavidéki Kisvasutak. Járművei NyVKV cégjellel futottak. Az elmúlt évszázadban aztán a magyar nyelvben polgárjogot nyert a szó, és a 400 mm-es hollóházi porcelángyári kis nyompályától amelyben a kerámiákat szállítják a kemencébe, az 1000 mm-es tátrai villamosig mindent kisvasútnak nevezünk, hogy csak a Kárpát-medencében tekintsünk körbe.
A nagyvasút szóval már más a helyzet, hiszen ezt kifejezetten az országos vasutakra tarjuk fennt. Hiába szabványos nyomtávú a városi vasút, a helyiérdekű vasút, vagy egy iparvasút, senki nem nevezi ezeket nagyvasútnak. Ezt a közlekedési, közlekedéstörténeti szakirodalom és a köznapi beszéd is így használja.
Nem látszik semmi kivetnivaló a KISVASÚT szó használatában. Az biztos, hogy óriási területet fed le. Csakúgy mint ha azt mondom: VASÚTBARÁT vagy VASUTAS. Az, hogy mely vasutak keltik fel elsősorban az érdeklődését, vagy hol dolgozik, majd a továbbiak folyamán derül ki, ha a beszélgetőtársat érdekli.
A topicunk neve KISVASUTAK ez még a fentieken túl is azt üzeni, hogy sok(féle) kisvasútról szó lehet itt.
Hol itt a probléma?
Viszont az elsőnek feltett kérdést komolyan gondolom! Te hogyan határoznád meg másképp azoknak a vasutaknak az összeségét amelyekről beszélgetünk?
Valami szakértő úgy definiálta a kisvasutat ebben a topikban, hogy minden olyan vasút, ami a normál nyomtávolságnál keskenyebb vágányon közlekedik. Az ő szavaival élve ide sorolhatók asvájci keskenynyomközű fogaskerekű vasutak és a téglagyári sínen tolt kulik egyaránt.
Kezembe akadt egy külföldi szakmagazin, amiben egy 1067 mm nyomtávolságú vasútról írnak. Van benne egy s más érdekesség. Ez nég kisvasút szerintetek? Írjak róla, hogy mit olvastam?
Időnként belelapozok a remeknek mondott utasításba. Egy-egy gyöngyszemet mindig találok...
191. Közlekedés a pályán
"A vonatok csak azokon a pályákon közlekedhetnek, amelyikre menetrendjük készült."
Aha, tehát létezik olyan vonal, ahol két állomás között nem csak egy pályán lehet közlekedni (pl.: Bp.Kelenföld - Tárnok)
"Ha nyíltvonalon - két szolgálati hely között -..."
Tehát a jegykiadóőri bodegával felszerelt megállóhely is megosztja az állomásközt?
"...a vonat, kiskocsi menet valamilyen oknál fogva megállni kényszerült, vagy visszatolni kénytelen, erről a rendelkező állomást minden érintett hellyel közli a vonat megállását, visszatolását és helyzetét. Az esetleg visszatoló vonat előtt ilyenkor a 186. pontban foglaltak szerint küldöncöt kell előre küldeni."
Ennek alapján biztosan tudni fogja a vasúti szabályokból csak ezt a valamit ismerő erdészeti betanított utazó dolgozó, hogy a "rendelkező állomást minden érintett szolgálati hellyel közli.." Tehát, elszalad Marika nénihez, a patakhídhoz, vagy Sanyi bácsihoz, a két bükkfa közé és elmondja, hogy pl. "Makkos-Gesztenyés", ha ez a rendelkező állomás neve.
Jó, legyen elírás.
Tehát a rendelkező állomással közli, hogy megint nem akar dolgozni, vagy nem is tud. Hogyan teszi ezt? Általában kérdezve a dolgot. Egyes vasutakon rádiónak látszó tárggyal értekeznek, máshol meg?
"Szaladj fiam, oztán kűggyenek gyorsan segélytraktort, de izibe!"
186. pont Vonatforgalmi értesítések
[..]
"Értekezési lehetőség hiányában a menetrend szerint közlekedő vonatoknak írásban kell adni, amely továbbítja az érdekelt szolgálati helyek felé.."
Mindez nagyon szép és jó, hasznos, nem is gátolja az üzemet. Olvassuk tovább!
"..Értekezés hiányában a vonatközlekedés csak úgy lehetséges, ha kétszeres fékút távolságra előre küldött vonatkísérő a vonatot fedezi. A vonat fedezőjét lépésben és látótávolságban maradva követheti"
Ja, tehát ha nincs értekezés, de megküldték a passzust, hogy ezek a vonatok ekkor és ekkor mennek erre-arra, akkor is csak lépésben mehetnek a járgányok. Ami jelenlegi fejlett erdei vasutainkon is jelentős menetidő-növekedést okoz - kivéve ott, ahol a forgalom szünetel, természetesen.
Na mindegy, elszalad a dolgozó két fékútnyira, az mennyi is? Általános fékút, legyen. Tehát 400 m-re. Láttávolságban követhetem, tehát az ívekkel teli pályán elég jól felzárkózhatok mögé, hogy lássam, nem?
Akkor meg minek küldtem először olyan nagyon messzire?
