így van. Ha hideg sört nyáron kiveszel a hűtőből, vizes lesz az oldala.
Ugyanez történik a fal belső oldalára ragasztott hőszigetelés és a fal között: a fal hideg, és a szoba levegőjéből oda szivárog a pára a szigetelőanyagon keresztül. Lassan szivárog, de ráér - és a falon kicsapódik, mint a sörösüveg oldalán.
Mivel ezután sem lesz ami összefogja a két réteget, ezért a szélső furatokat ferde szögben váltakozó irányban bele kellene fúrni a zsalukőbe minél vastagabb furattal.
Ha a furatok felteltek a cementlével betonvasakat tegyél bele amik talán összefogják a betonokat
Azt azért tegyük hozzá (mert a gyártó nem teszi) hogy a festhető akryl tömítő valóban festhető, (rajta marad a festék) csak a tömítőre festett réteg a büdös életben nem lesz olyan szinű mint a mellette lévő falfelület, ezért alapos tesa-zással érdemes csak haszálni hogy tényleg csak oda kerüljön ahova kell.
A koszorú elkészülte előtt rendesen megázott egyszer a ház, a felső 3 téglasorban állt a víz. Miután a koszorú lezárta, könnyen nem is tud már kipárologni és kb másfél hónap után is sötétebbek még a felső téglák, ki is jött rajtuk a sziksó.
Amit nem tudom, hogy vakolás szempontjából ez mekkora probléma, nem-e lesz gond a sziksós felülettel?
Csak tippem van, nincs látnoki végzettségem. ( még)
Ha a felső lemezen most nem látható repedés akkor talán nem törik el
Én meszüntetném a hézagot
kb 16-os fúróval kb 50x50 es kockásan körbefúrnám a felső réteget a szélétől 20-30 cm-el beljebb, levegővel kifújatnám vagy vízzel kimosatnám a furatokat, a fúrással szemben felékelném a két réteg közötti részt +2-3 mm-t majd híg cement tejjel kiönteném, majd kis idő múlva kivenném az ékeket és a lemez belenyomódna a cementbe
2. nem "minden" ötletszerűen szigetelt ház péniszedik, hiszen egy ötlet néha lehet jó is.
ha te kívülről raktál 5 centis szigetelést a falra, az pl jó ötlet volt. manapság megváltoztak az árarányok, a szigetelőanyag relatíve olcsóbb lett az egyéb anyagokhoz és a munkához képest, a gáz is drágult, így a 8 centis népszerűbb, de láttam már amikor komplett lakótelepeket (fél évszázada épült négyszintes tégla blokkokat) 14 centis lapokkal szigeteltek.
gond akkor van, amikor csak a HŐ mozgásában gondolkodik valaki és a három hőátadási jelenséget (hővezetés, hősugárzás, légmozgás) nem vizsgálja külön-külön is, illetve amikor a levegő utánpótlásra (folyamatosan szuszogó emberek által lakott térről van szó) és a kint-bent eltérő nedvességtartalomra nem gondol. ha csak megfogom a polisztirolhabot: "hiszen ez meleg, ilyet ragasztok a falra belülről" -- na abból lesz pénisz, a szigetelés és a fal között, tehát jobbára nem látható helyen.
"hogy miért szoktak penészedni az utólagosan ötletszerűen hőszigetelt régebbi építésű házak..."
ez az info honnan van !??
tehát az újépítésű házak nem penészesednek a a régebbi építésüek meg, főleg ha ötletszerűen vannak szigetelve , akkor penészednek !
Felettébb érdekes.
Mán csak azért mivel az én házam - az egyik épült 32 -ben tehát nem egy fiatal, és ötletszerűen lett még 28 éve hőszigetelve -az ötlet egy osztrák minta alapján történt ( Warmedammung ), mit umlaut. A lényeg, a javaslat az volt az kb. olyan 35 -40 éves, hogy 5 cm -es hőszigetelés és ok. Erre esküdtek számoltak. De ez már amúlté. Azóta bebizonyosodott minél vastagabb a hőszigetelés annál jobb.
Amnikor csinálgattam a szigetelést megkeresett egy mester, mondá , megkéri a mérnök urat, hogy számolja ki nekem mennyi szigetelés vastagság kell ! na amérnök úr azóta is számol, a mester meg mindenhová egységesen 5 cm szigetelést tett. akkot mit szaámoltatott??
Ja és a házam falai nem penészesek sehol sem, belül !
A másik érdekeltségemben tartó kégli 118 éves és a fal sehol sem penészes !
A MFP lapról nem is hallottam eddig. Most olvasok róla. A gyártása miben különbözik az OSB-tól? A mű értéke? Találtam egy termékismertetőt, az azt írja, hogy 50-100, ami jelen esetben kedvezőbb, mint az OSB.
Másik kérdés:
"Ja, pára okokból én nem 6+6 hanem inkább 4+8 raknám le. Illetve a javasolt összesen 16 cm vastagságot is 4+12 vagy 6+10 formában."
Tehát alul egy vékonyabb réteg, rajta egy vastagabb. Ennek mi az oka??
A lefektetett OSB/MFP lapokat mivel szokták egymáshoz rögzíteni?
Egyébként nemigen csapódik ki. Jön - jövöget az a levegő befelé. Ez lehet minusz 20 fokos is akár a cső felülete meg gyakorlatilag a környezet hőmérséklete és az éppen beáramló levegő között van valahol.
A talaj hőm. általában + 10 fok, de itt valamivel magasabbb, közel a lakott tér.
Nincs itt semmi problém, meglegyen a kívánt mennyiség, ennyi !!
Persze van kicsapódás, de nem a padozatban fektetett csőnél, hanem a lakótérben elhelyezettnél - a cső külsején !!
Az ilyen csövet nem érdemes jól körbeszigetelni? Nem hűti ki nagyon a talajt a ház alatt, abban a sávban (gondolom ez csak akkor okozhat problémát, ha nincs túl vastag szigetelés a padlóban)? A talajpára is kicsapódik a külső részén, nem tudom azzal kell-e foglalkozni.
hat azokat ne szurkozd ossze, mert ragacsos lesz a gyerekek cipoje, ruhaja.
ha akarod beaztatod tetolba, ha nem nem, lerakod es kesz. par ev mulva meg ujat teszel. mondjuk kulon erdekes hogy miert bukkbol csinaltak, mert az akac erre idealis, es az akac fo problemaja hogy elagazora no, es nincs belole sokmeteres egyenes darab tul sok. de rovid az van rogyasig... na mindegy.
"az égéshez szükséges levegőt a padló alatt húzódó 110 mm-es PVC cső szállítja"
Tehát már méretezve is van - elvileg - kérdés, hogy elgendő lesz é ?
De ha már készen van a szerelőbeton akkor gáz van - talán még nincs.
És még egy kérdés/megjegyzés . Nem tudja hogy hová vezesse a kéménybe avagy a kandalllóba - na erre mit lehet mondani - a fizika ilyen hiányos ismerete már betegség !
Szerintem vesz 130 - 150 -es csatorna csöveket - idomokat, lefekteti és körül betonozza - ha tudja hová menjen.
Erre :
"A külső levegőbeszívó csatorna bekötésekor fokozottan ügyeljünk a tökéletes tömítettségre."
Miért ?? Elszivja a levegőt a lásból az esetleges tőmítetlenség ?? A betonon keresztűl ??
te: ha nem egy méter magas támfalat épitesz belőle (mint én az elvileg védett, 'zöld' fenyő cölöpökből), 5-6 évet talán kibír. (a fenyő cölöpök alja 5 év alatt humusszá korhadt a vékony bitumen kéregben.)
