A vályú az tetszik, csak talán kicsit nagyobbra kellene csinálni, hogy kihozzon legalább 500fokot. Az már a kánaán. Erőműbe gőz termeléshez elég a 400 fok, de kémiai energia tároláshoz több kell, ha belátható méretű tárolót akarunk építeni.
" És ilyenből annyi, amennyi hőjét el bírjuk tárolni egy félévig" Nem kell túl sok szerintem 10-20 négyzetméter. 500w per nm átlag.
"Meg az hogy mibe spajzoljunk."
Van egy pár reakció itt már.
"Meg hogy mivel szállítsuk el a fókuszvonalból a meleget"
A fókuszban kell megcsinálni areakciót, utána az anyag már le is hűlhet.
Mindenképp olyan reakció kell szvsz ahol az egyik bomlástermék víz vagy oxigén, nitrogén. A téli felhasználáskor ezek beadagolhatók és akkor visszakapjuk a meleget..
Ha már az ember kémiai reakciókban gondolkodik-ugyanis a lent okok miatt rákényszerül-, akkor a 400fok kevésnek tűnik. Én átnéztem nagyon sok reakciót azokhoz meg több kell. Sajna, de hát ez a fizika vagy kémia.
Nem forgási paraboloidból egy síkmetszet, mint ami a műhódos tv-hez kell.
Parabola keresztmetszetű vályú. Kersztben jó nagy. És hosszában is. És ilyenből annyi, amennyi hőjét el bírjuk tárolni egy félévig. No ez a feladat. Meg az hogy mibe spajzoljunk. Meg hogy mivel szállítsuk el a fókuszvonalból a meleget. A többi azért nagyjából adott.
Nem feltétlenül, lehet más megoldást is taláni. De ha motor az se túl nagy gond. Pl.Az autóiparban használnak olyan pici szervó motorokat áttétellel egyben, ami pl. az én kocsimban is van a fűtésszabályozásban ha jól tudom három is. Ezen még gondolkodni kell.
"Úgy kell felépíteni, hogy lehessen tisztítani, mert ha elporosodik, akkor vissza fog esni a teljesítménye Tehát nem lehet nehezen elérhető helyre rakni, és emberileg tisztítható méretűnek kell lennie"
Ez mindegyikre igaz, a parabolára meg a parabola vályúra is. A talajtól mondjuk 70cm-re kell rakni és néha le kell törölgerni. Nyáron a lényeg télen úgy se kell.
Érdekes ez a sok-tükrös változat. A teljesség igénye nélkül, csak ami elsőre eszembe jutott:
Előnye lehet:
- erős szélre érzéketlenebb mint egy nagy, vitorlának is megfelelő tükör
- a napkollektorhoz képest nagyon magas hőmérséklet előállítására alkalmas
- Ha egy vezérlőmotor elromlik, akkor is használható marad a rendszer
Hátránya:
- Sok kis vezérlő motor kell hozzá, amelyeknek ráadásul időjárásállónak is kell lenniük
- Úgy kell felépíteni, hogy lehessen tisztítani, mert ha elporosodik, akkor vissza fog esni a teljesítménye Tehát nem lehet nehezen elérhető helyre rakni, és emberileg tisztítható méretűnek kell lennie
Amelyik számodra egyszerűbben kivitelezhető, nekem a vályú sokkal szimpibb. Olvasd el a képhez tartozó dumát is, eleget melóztam vele, főleg az "Elhelyezés és mozgatás" részével.
Olyan 1kW-ig nem gond a parabola. A nagy antennák leáldozásával bontottan kapni 1,8m átmérőjű parabolát, gyakran csak pár forintért. Igaz ezen nincs foncsor, és a fókusza is inkább 10cm, mint kissebb, de ott is jó párszáz fokot érhetsz el.
Én valahogy a kettő ötvözetét valósítanám meg. Ilyet nem láttam a képeken. Az állványos síktükrös túl brutális, komoly szerkezet kell. A parabolavályús azt kicsit problémásnak érzem a parabola ív miatt, meg az azt iven tartó szerkezet miatt, továbbá a reakciónak nem egy helyen hanem az egész csőhosszon kéne történnie vagy kéne egy höcserélő ami nem az igazi.
Mit szólsz ahhoz ha síktükröket alkalmaznék kb. úgy elhelyezve a földön mint a parabolavályút, de egy központba tüktöznének, ahol a reakció "edény" lenne.
Talán nem brutális szerkezet, egyszerű tartó szerkezet a föld közelében, rajta síktükrök. A mozgató vezérlés ugyan bonyolultabb, de nekem nem gond, mivel elekrtomosan és gépészetileg sok mindent csináltam már. Bármit meg tudok tervezni és építeni ha jó az alapelv.
Amelyik számodra egyszerűbben kivitelezhető, nekem a vályú sokkal szimpibb. Olvasd el a képhez tartozó dumát is, eleget melóztam vele, főleg az "Elhelyezés és mozgatás" részével.
Szerinted a parabolavályú hány fokot tud? Minnél tőbb annál jobb. Annál energiadúsabb reakciót lehet keresni és annál kisebb a szükséges anyagmennyiség.
Ha különféle reakciókat vizsgálgatok akkor azok jöhetnek számításba amik legalább 200-400kj/mol energia igénnyel járnak. Ez molekulától függően 2000-3000kj/kg. De ezekhez a reakciókhoz kell 400-1000fok hőmérséklet. Ha olyanokat keresünk amik alacsonyabb kötési energiájúak, akkor parabola tükrökkel el lehet érni a hőfokot. Tehát magasabb hőfok -parabolával- kissebb reakcióanyag mennyiség. Lényeg az hogy pl. beférjen a pincémbe. A szén energiaértéke 30000-35000kj/kg. Nekem elég 50mázsa szén egy télre, ami befér 3köbméterbe. Tehát 7-8szoros mennyiségű egyéb alacsonyabb kötési energiájú, de még a nap pár száz fokos hőjével reagáltatható egyéb anyag kell.
Lásd 4130. Kattints a nevemre, a Hozzászólásokra, aztán a kívánt topic mellett álló 467-es számra. Csak az utolsó 50 (vagy 30, IE-nél) hozzászólást fogod látni, és nincs manőverezési lehetőség, lapozás, korábbiak kérése. Próbáltam már magasabbra állítani a látható listát, nem sikerült.
Nekem az volt a legfőbb problémám a glaubersóval, hogy igen nehéz elképzelni, hogy egy alacsony hőfokon olvadó, tehát alacsony kötési energiával rendelkező anyag ilyen sok energiát tudjon tárolni, ehhez az egységnyi térfogaban levő fizikai vagy kémiai kötések számának kell rendkívül nagynak lennie, ami feltehetőleg nem igaz a glaubersóra. Összehasonlítva pl a részszulfáttal, ott 4 vízmolekula kötődik egy molekulához, viszont nagyobb energiával mint a glaubrsónál, mert magasabb hőfokon veszti el a kristályvizét, így szvsz nem lehet a glaubersóban tárolt energia nagyságrenddel nagyobb. Ez a nyolcszoros érték (3000 MJ/m3 ) még a jég olvadáshőjének is magyjából nyolcszorosa, pedig úgy tudom, hogy a jég olvadáshője a legnagyobbak között van. Szerintem elvileg nagyon nehéz elképzelni egy olyan anyagot, amelyik alacsony hőmérsékleten tehát kis kötési energiával alakul át, és nagyon sok energiát tárol. Az általam talált Li vegyületek is 7-800 fokos átalakulási hőmérséklet mellett tárolják a 2500-3000 MJ/m3 energiát. Térfogategységenként talán a gyémánt-grafit átalakulásból nyerhetnénk a legtöbb energiát, csak egy picit extrém átalakítási körülmények kellenek hozzá.
Ha kis térfogatban akarunk energiát tárolni, akkor valamilyen nagyobb kötési energiájú kémiai folyamatot kellene találni, ez viszont csak magasabb több száz fokos hőmérsékleten mehet végbe, ezért ezt inkább naptükrökkel lehetne létrehozni mint napkollekttorokkal.
És ha a glaubersónál játszik valami kristályvízvesztés-visszavevés üzemi hőmérséklet függvényében, és az egész az átkristályosodások energiamérlegéről szólna?