Egy MÁV Rt-s illetékestől hallottam, hogy a hatósági vasúti járművezetői vizsga rendeletben meghatározott előfeltétele legalább 3.200 km felügyelet alatti járművezetés.
Hogy is van ez?
Kremencén megy a játékos 800 kört, kucorogva Valaki mellett, majd mehet vizsgázni?
2-3 éve a KF-en azt mondták, hogy egy hónap műhely, egy hónap tekerés kell...
"2. Az utasítás tartalma."
(cím után nem teszünk pontot, de hát klasszikusoktól csak PONTosan)
Naon érdekes ez a sok kivétel a kiskocsikra vonatkozólag. Rájuk csak azok a jelzések érvényesek, amelyiknél ezt külön előírják.
Én nem akarok a hatalmas népességű hajtányos, meg "kis motorkocsis" (aki kitalálja kitől származik, kap egy hangszórót) táborral vitázni, de nem volna egyszerűbb, ha játszós napokon kiadnának külön végrehajtási utasítást az ő közlekedésükre vonatkozóan?
"A forgalmi szakszolgálat valamennyi dolgozója az utasításból teljes vizsgára kötelezett."
Hát igen, félig levizsgázni elég gáz...
De! A MÁV Rt-nél az egész forgalmi utasításra kiterjedő vizsgát nem minden FSZI-s dolgozónak (most már pályavasút...) kell letennie. Anno volt külön F3-as a vonatszemélyzetnek, meg F4-es a térközőröknek és a bakteroknak. Pl. az F3-asban nem voltak benne olyan dolgok, hogy a vágányútbeállítás bejelentése, amit a kallernak jó esetben nemigen kell tudnia.
Az ÁEV-utasítás szerint a többi szakszolgálathoz tartozó dolgozónak csak a rá vonatkozó dolgokat kell tudnia. Tehát a favágónak, aki időnként kocogtatja is a síneket, nem kell tudnia, hogy mi az a fekete-fehérre mázolt gerenda, vagy síndarab, amiben a két vágány között naponta 3-szor hasraesik. Egyszer csak megunja, felszedi és hazaviszi...
Szó volt az András kapcsán a 492. sor. mozdonyokról (85-ös szerkezetszám). Tulajdonképpen jó tulajdonságaik miatt nagyon kedveltek voltak, és szégyen, hogy egy példány maradt belőle az országban. A Berzászkáról eladott gépek között kettő ilyen mozdony is van: 764-222, illetve 764-243-as pályaszámú. A kérdésem az, hogy nem lenne-e az országban egy olyan vállalkozó szellemű kisvasút, aki az egyiket visszavásárolja az osztrákoktól, mert úgy tudom, hogy mind a kettőnek eléggé rendezetlen a sorsa. A 764-222-esről itt láthattok egy fotót, ez egy olyan múzeumban van elhelyzve, ahol eleve 600 mm a nyomtáv, így a mozdony csak kiállítási darabként jöhet szóba.
Jelentem, én voltam. És ezt a dolgot járművek vonatkozásában (max. 40 km/h) az OVSZ I. tartalmazza - de nem kell oda tartozni mindenképp.
Legyen mondjuk helyiérdekű vasút - OVSZ II. a hatályos.
Itt azonban van egy olyan játék, hogy raksúlyváltó nélkül max. 70-el szaladhat a villamos. Tegyél rá, mehetsz picit többel.
De itt az is szerepel, hogy állomáson új váltó csakis villamos úton központból állított lehet...
Meg még az a néhány, amit megszüntettek :-(
A hajdan volt Sárospatak-Füzérkomlós vonalon is (na jó, a sújhelyi főutcát leszámítva) lehetett volna.
Mintha valaki említett volna egyszer itt egy "kőbe vésett" elvet, miszerint keskeny nyomtávon nem lehet gyorsan menni, és kész :-(
Ez csak két vonal(pár)on lehet célszerű kis hazánkban: Nyíregyházán és Kecskeméten. Ehhez is csak a szokásos három dolog hiányzik, na meg egy negyedik: a szándék... Megszűntetni sokkal egyszerűbb és olcsóbb.
No, akkor itt volna a láma kérdésem:
Kis hazánkban miért csak 1435 mm-en lehet "normális" tempóval menni?
Ahol a természeti adottságok megengedik, lehetne gyorsabb pályát építeni....
Azt hiszem, azt bátran leszögezhetjük, hogy a kisvasút a keskenynyomközű vasút fogalomkörének valódi részhalmaza, másképp: minden kisvasút keskenynyomközű vasút, de nem minden keskenynyomközű vasút kisvasút. Itthon ezt nyilván nehéz lenne alátámasztani, de nem kell túl messzire utazni ahhoz, hogy előkerüljenek ezek a "keskenynyomközű nagyvasutak".
Beírod, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult az utasforgalom a Királyréti ÁEV-n? Vagy várunk holnapig, hogy beírjam én?
Hogy egyértelműek legyenek az adatok, a jegyeladást vegyük figyelembe, az arcképessel, 65 év felett és potyázva utazók saccolt számát hagyjuk figyelmen kívül!
Én a fokföldi nyomtávot nem tartanám kisvasútnak. Szinte mindenütt, ahol ilyen van a világon, nagyvasútként üzemel. Nem is akármilyen nagyvasútként. Dél-Afrikában némelyik Beyer-Garratt jóval nagyobb, mint a legtöbb európai normál nyomtávú mozdony és sokezer tonnás szénvonatok közlekednek a "kisvasúti" pályán.
Régi Ganzos kollégám szerint, aki részt vett ezek tervezésében és üzembe helyezésében a helyszínen, 130 km/h-val is mentek - mennek a mozdonyok és motorvonatok.
Japanban a nyomtav 1067 mm az egykori allamvasut vonalain, valamint egyes maganvasutaknal is. Jelenleg a legnagyobb engedelyezett sebesseg ezen a nyomtavon 130 km/h. Egyetlen kivetel a Hoshu es Hokkaido kozotti alagut, ahol 140 km/h.
A sinkanszen azert lett 1435 mm-es, hogy nagyobb sebesseget lehessen vele elerni, keskeny nyomtavon 140-nel tobbet nem mernek engedelyezni. Monsjuk ez is szep, szerintem.
Mielőtt elkötötte volna, gondosan befűzte a szalagot vagy bedugta a floppyt. Miután megállították, készségesen átnyújtotta a bizonyítékot a rendőröknek.
Nemrég jártam Vietnamban (még mindig komcsi ország). A fö vonal Hanoi és Saigon között mint szinte valamennyi Vietnamban 1000 mm-es. Most helyeztek üzembe néhány uj kocsit, és valamennyi uj mozdonyuk 110 km/h van engedélyezve (ha nem is megy mindenütt ilyen gyorsan, de a jobb részeken biztosan 80-100 km/h között vagdal. Ez egy olyan országban, ahol a Plasserról csak prospektusokban hallottak, a két Mantissa mérökocsit meg különleges ketrecben tartják, nehogy valaki megdézsmálja), a vágányokat meg 4 fejü PTK tartja rendben (1 a fönök, az férfi, ceruzával meg papirral, 1 csákányos, szintén férfi, 1 lapátos szaki - férfi vagy nö, a lapáton egy zsinorral, amit a csapat 4. embere - szinte kizárolag nö - huz, és igy cserélnek ki naponta kb. 50 m talpfát (saját bevallásuk szerint, és filmezve munkájukat.)
Nem emlékszem pontosan a történetre, de valamikor kb. 10-15 éve egy svájci magánvasút 1000 mm-es vonalán (ha jól emléxem a GFM volt az) egy faszi elkötött egy villanymozdonyt és jól meghajtotta. Ha jól rémlik, nem ment jobban, mint 110-120. Elnézést a töredékes infoért, de azért jó sztori.
Az évvégi szünet előtt szó volt róla, hogy nehány keskeny nyomtávolságú érdekességről beszámolok. Egy (saját megnevezése szerint) keskeny nyomtávolságú vasúton (a narrow gauge line ugye ezt jelenti) a következő sebességeket érték el:
1957_____135 km/h
1959_____163 km/h
1960_____175 km/h
1984_____169 km/h
1985_____179,5 km/h
A helyszín a Japán Vasút egyik 1067 mm nyomtávolságú vonala.
