Anyakönyvekben nézelődve találtam egy érdekes nevet ( Dunaszerdahely, 1773), melyet többféleképpen jegyeztek be:
Okolaer, Okolaurin/Okulaurin, Olaurin
2 ötletem lenne ezzel a problémával kapcsolatban:
1, Az 1715, '20-as országos összeírás hoz egy Okerlaur családnevet, illetve egy Akerlauer is található( ez egy általános tendencia volt arrafelé: Amberger->Omberger, Haller->Holler, a->o). A nevek viselői Somorján adóztak, néhány kilométerre Szerdahelytől. Véleményem szerint az Ackerlauer-formából alakult ki több elírással az Okolaur-variáció ( pl. az általam ismert egyik dunai sváb családnév, a Rokobauer is hasonló sorsra juthatott).
2, Ez az eshetőség kevésbé valószínű: él egy Arcularius ( jelentése: asztalos) név is a környéken, de azt kizártnak tartom, hogy ebből eredhetne, mivel az anyakönyv vezetői nagyon ragaszkodnak a -laur-végződésben az u-ra.
Még annyit, hogy a név leginkább németes lehetett (ezért lehetett indokolt az -in -végződés), mivel az adott személy férje és a keresztszülők is németek voltak.
Ad Bockschütz: Erre azért nem reagáltam eddig, mert Eitler a 10552-esben szerintem már megadta a megoldást. Ezt kiegészíti az, hogy a horvát Bokšić normál gyakoriságú név, a német Bockschütz pedig egyetlen törzsterületi adattal képviselteti magát.
Adott esetben tehát egy horvát Bokšić > német Bokschitz > Bockschütz ’baklövész, bakcsősz’ népetimológia játszódhatott le, amelyet az az Eitler által közölt jelenség facilitált, hogy a horvát -ić a nagy-burgenlandi horvát-német-(magyar) érintkezési területen egyébként is -ütz formában jelenhetett meg.
A horvát Bokšić családnév a szláv Bokša személynév apanévképzős származéka. A Bokša pedig a Bog kezdetű szláv nevek (pl. Bogdan, Bogumil) rövidülésének becézője.
Ad Hasibar / Hassibar: Az előző beírásom végéről lemaradt az a megjegyzésem, hogy a bosnyák Hasibović névvel, és az ezzel összefüggő Hasiba, Hasibe nevekkel való hasonlóság csak véletlen. Függetlenül az alább vázolt német etimológiától, nincs olyan –r képző, amely az utóbbiakból kialakíthatta volna a kérdéses nevet.
A bosnyák Hasibović apanév alapneve, a Hasib arab személynév, amely az arab személynevek többségéhez hasonlóan Allah egyik epitetonával azonos: حسيب (ḥasîb) ’számoló, mérlegelő (itt: a tetteké, az ítéleté; azaz bíró)’.
Szenitya: Én ezt az ukrán Сенюта (Szenyuta) családnévvel vélem összekapcsolhatónak. Az /u/ > /i/ változást talán magyarosodás magyarázza (az /i/ hangrendileg semleges, az /u/ nem), de az ukránból a lengyelbe is átkerült Sieniuta ~ Seniuta vezetéknévnek már a lengyelben is adatolható volt történeti Senita alakja.
Maga a családnév képzőtlen apanév: az ukrán Семен (Szemen) ’Simon’ egyházi név összerántásos Сен- (Szen-) rövidüléséhez járult a keleti szláv –юта (–juta) kicsinyítő képző.
NB. Ugyanennek az alapnévnek az ukrán –ек ~ lengyel –ek kicsinyítő képzős formájához járuló ukrán –ович / –евич ~ lengyel –owicz / –iewicz apanévképzős származéka az ismert lengyel romantikus regényíró Sienkiewicz családneve, amelynek ukrán formája a Сенкевич (Szenkevics).
Lizakovszky: Vö. lengyel Łysakowski, szlovák Lisakovský, orosz Лысаковский ~ Лисаковский (Liszakovszkij), ukrán Лисаковський (Liszakovszkij), illetve német Lisakowski, Lysakowski ~ Lissakowski. A szó belseji /sz/ > /z/ változás mindenesetre német közvetítésre utal(hat).
Maga a név elsősorban lakosnév lehet olyan szláv településnevekből, mint a lengyel Lysaków, Łysakowo, Lysakówek stb. Ezek a telepítő lengyel Łysak, szlovák Lysák, ukrán Лисак (Liszak) stb. ’Kopasz’ személynevét őrzik.
Ebből a személynévből orosz környezetben lehetett Лысаков ~ Лисаков (Liszakov) apanév is, amely a lengyelbe kerülve kaphatott adaptív –ski képzőt: ez egy kevésbé valószínű, de lehetséges alternatív etimológia.
A szlovák i-t és az orosz и (i)-t tartalmazó formák nyelvjárásiak, illetve az orosz лиса (lisza) ’róka’ szó hatását mutató népetimológiás alakok.
A Haszelbar jó fogódzónak tűnik, egyben megerősíti azt, ami bennem motoszkált. A középnémet –el kicsinyítő képzőnek a svájci németben és részben a bajor-osztrák területen van –i megfelelője, vö. Hans > Hansel ~ Hansi (l. ez utóbbiból a magyar Hanzi, mint a németek gúnyneve). A Has(s)ibar és a Has(z)elbar nevek mögött tehát vélhetően ugyanaz az etimológia áll, csak a kicsinyítő képző formájában térnek el. Az is lehet, hogy a népi (helyi nyelvjárásbeli) Has(s)ibar alakban a német irodalmi nyelvhez való közelítés igénye cserélte ki a képzőt.
A német hangtani redukciós jelenségekről keveset tudok, de ha feltételezhetnénk, hogy a –bacher ’–pataki’ tagból kieshet a –ch– [x] hang, akkor elképzelhető a –bacher [baxɐ] > *[ba.ɐ] > *[baɐ] > *[ba(:)ɐ] > –bar [ba(:)r] alakulás. Vagyis ezek szerint a német Has(s)ibar a köznyelvi Hasselbacher népi (helyi nyelvjárási) formája lenne.
Ez utóbbi nyilvánvalóan lakosnév (lakóhelyi név, dűlőnév), amely a gyakori német Hasselbach település- és víznévre utal. A helynév előtagja vagy a mai német Hasel (régi és nyelvjárási Hassel) ’nyúldomolykó, Leuciscus leuciscus’ halnévvel azonos, vagy a Hasel ’mogyoró(bokor), Corylus avellana’ növénynév alakváltozata. Az utótag a német Bach ’patak’ földrajzi köznév.
Egyelőre a megoldás igénye nélkül, csak az öndokumentáció kedvéért, és hátha valakinek lesz valamilyen ötlete, adata (pl. fulco-nak), a http://www.verwandt.at-ról az alábbi többé kevésbé idevonható, megvizsgálandó neveket gyűjtöttem eddig ki:
Hasibar/Hassibar családnév eredetével kapcsolatban lenne valakinek ötlete? Találtam ezzel a névvel iszlám hívőket is, de az én családfámban németekhez köthető (burgenlandi területen viselik a legtöbben). Előre is köszönöm!
Magam részéről annyit tennék hozzá, hogy a Sopron környéki anyakönyvekben az -ütz végződés sok esetben az -its alternatívája. Konkrét példa: Pajerits->Pajerütz.
Egy elég nehéz nevet kérdezek, nem tudom eldönteni német vagy horvát név e. Joseph Bockschütz ősömről van szó, akit eleinte néhányszor Bockschitz, sőt egyszer Boksits névvel írtak be az anyakönyvbe. Előre köszönöm a választ.
Van esetleg ötletetek arra vonatkozóan, hogy miért olyan gyakori a Nyugat-magyarországi németek körében a Böhm családnév? Az egész német nyelvterületen jellemző a név, még a dunai svábok körében is, viszont Sopron megye keleti, illetve Vas megye északi részén meglepően sokan viselik. Mi lehet ennek az oka? Valamikor jelentős csehországi német betelepülés érhette a területet? Kösz előre is!
I. Vö. Benič, horvát-szerb Benić, német Benitz, esetleg cseh Benič családnév. Ez a Benedek név szláv megfelelőjének rövidült alakja, az –ič ~ -ić (~ régi szlovák –ic) apanévképzővel. A német név szláv név átvétele.
II. Vö. német Wenners, Ez –s birtokragos apanév a német Wenner < Wänner névből, amely: 1. A készítőre utaló, a német Wanne ’(mosó-, fürdő) kád; gabona-, takarmánytároló dézsa, vályú’ származó foglalkozásnév. — 2. Mélyedésben, teknőhöz, vályúhoz hasonló környezetben lévő lakóhelyre utaló ragadványnév. — 3. A Wanna, Wanne német helynevekhez alkotott lakosnév.
III. Vö. magyar Venesz, lengyel Weneś, Wenes, szlovák Venes. Egyelőre passz.
Miksó: Régi magyar személynévből: a magyar Miklós, vagy a régi magyar Mikhál ’Mihály’ személynév Mik rövidülésének továbbképzése magyar –s és –ó kicsinyítő képzőkkel.
Saltzer/Szaltzer: Vö. német Saltzer, amely a német Salzer (Sälzer) írásváltozata. 1. A német Salz ’só’ szóból származó foglalkozásnév ’sóárus, sókereskedó’, illetve ’sózott hússal, hallal kereskedő, azt előállító iparos’ jelentéssel. — 2. Lakosnév a német Salz(e) vagy Bad Langensalza településekről.
Schlezinger: Vö. német Schlesinger (No., Au.). Ahogy 3x írta, ’sziléziai’ értelmű lakosnév: vagyis onnan származott el az elnevezés helyére, vagy oda voltak (kereskedelmi, rokoni stb.) kapcsolatai.
Krukenfelner: Vö. német Krukenfelner, Krukenfellner családnév. Egy Krukenfeld(en) ~ Krukenveld(en) nevű német földrajzi névhez képzett lakosnév. Ilyen település nem találtam, de Bruck an der Mur-on van „Am Kruckenfeld” nevű cím (dűlőnév), és van Krukenburg nevű helység. tehát lehetett máshol is Krukenfeld(en) ~ Krukenveld(en) dűlő vagy eltűnt település. — Érdekes adalék a http://sjef-en-franca.reismee.nl/fotos/138768/van-luang-prabang-naar-phonsavar-vlakte-der-kruiken/2108348/#fotoanc címen látható fotó holland felirata: „het krukenveld …”, amely ugyan helyesírási hibás „het kruikenveld” helyett, de az előtag alnémet alakja kruke. Ezen a képen ’korsó, kancsó, serleg’ alakú sziklákkal borított mezőt láthatunk. A köznémet Krugfeld dűlőnevekkel is találkozhatni.
Lehmann: Vö. német Lehmann (No., Au.) családnév. Ez jogállási név, l. mai német Lehnsmann ’hűbéres; bérlő, zsellér’ szó.
Manninger: Vö. német Manninger (No., Au.) családnév. Ez a felső-ausztriai Manning településre utaló lakosnév.
Albensteiner: Vö. a ritka német Albensteiner családnév. Ez egy német Albenstein nevű településre utaló lakosnév, vagy egy Albenstein nevű dűlő-, tanya- ill. háznévre utaló lakóhelyi név. Idevonható települést nem találtam, de az észak-német Warlitzban van Hof Albenstein nevű tanya. maga a név valai olyasmire utalhat, mint nálunk a bábakó, vö. német Alb ’tündér, manó, kobold; lidérc’ és Stein ’kő’. Rokonértelmű Elf ’manó, tündér’ előtaggal találni alsó-Szászországban Elfenstein nevű ismertebb sziklaformációt.
A Roštár /s/-sel ejtődik. A szó eredetije, a német Röster azonban /sz/-szel: talán ez hathatott a leíróra. Ha azonban a Rosztar-t „legyelül” olvassuk ki, akkor az sz betűpár /s/-nek ejtendő.
Tariska: A RadixIndex szerint magyar kontextusban a Tariska kárpátaljai név. Ugyanakkor a Tariška Szlovákiában gyakoribb, elsősorban Barsban, ezen belül a Nagykoszmályban (Veľké Kozmálovce). Ez a település történetileg is római katolikus szlovák, így magyar vagy kárpátukrán betelepülés kevéssé feltételezhető.
A névre etimológiát csak Kiss Lajosnál találtam a (régen szlovák üveggyári munkások által lakott) parádi Tariska külterületi név kapcsán. Ezt a családnévből vezeti le, és a tar ’kopasz’ szó nyelvjárási tariska származékával kapcsolja össze, illetve a tariska-búza ’tar, szálkátlan búza’ kifejezést említi.
A név etimológiája tehát magyarnak tűnik, viszont ez némi feszültségben az inkább szlávokra utalni látszó van a település-földrajzi adatokkal.
Manyaszek: Ehhez vö. lengyel Maniasik, Maniaszek, szlovák Maňas, Maňaska. Ezeknek megfelelően az északi szláv Maňa ~ Máňa személynév –ś és –ek kicsinyítő képzős származékának tűnik. A Maňa ~ Máňa elsősorban a Mária személynév becézője, másodsorban a Man alakúra rövidülő-csonkolódó férfinevek származéka (mint. pl. szláv Manomir, bibliai Emanuel, ortodox Manuil, német Herman stb.)
> még Sajtnerként is szerepel a Sautner az anyakönyvekben.
Ez már valami magyarosodás lehet: az /au/ kettőshangzó elkerülésének egyik módja a magyarban az /aj/-jal történő hanghelyettesítés.
> Valahol olvastam, hogy Dél-Németországban az -er, míg Észak-Németországban az -e dominál
Ez így az alma és a körte összehasonlítása. A német –er képző: foglalkozásneveket, lakosneveket, apaneveket képez. A német –e azonban nem képző: vagy a tő része, vagy a –le, –ke (esetleg –[t]z[e]) kicsinyítő képzők része.
Névtanilag e mögött talán olyan megfigyelés lehet, hogy Dél-Németországban gyakoribbak a képzős foglalkozásnevek, lakosnevek, apanevek stb., mint északabbra. Azaz egy patak mellett lakó délen inkább kapja a Bacher ’tulajdonképpen: Pataki’ nevet, északabbra pedig a Bach ’tulajdonképpen: Patak’ nevet. De hogy az alapnév –e-re végződik-e, az ettől független kérdés.
A másik vonulat a kicsinyítő képzős formák: a http://de.wikipedia.org/wiki/Diminutivaffix#Hochdeutsch cikkben olvashatni a német kicsinyítő képzők nyelvjárási formáiról. A –le délen az alemann (sváb) területen is megjelenik, de a bajor-osztrák területen már ennek –l a formája (vö. Lidl, Meinl) . így tehát ez utóbbi nyelvterületen az –e végű nevek emiatt is ritkábbak (de itt viszont nem feltétlenül az –er az alternatíva, hanem az –[e]l).
Rostar, Rosztar: Vö. szlovák Roštár családnév. Ez foglalkozásnév a szlovák roštár ’ércpörkölő munkás’ szóból. Az sz-es írásmód vagy hiba, vagy az ſs (hosszú s + rövid s) digráf lett félreolvasva, vagy lengyeles helyesírás eredménye (bár ez a szó hiányzik a lengyelből). Esetleg a szlovák szó forrásával, a német Röster ’pirító, pörkölő’ szóval való kapcsolat visszahatása (németül ui. /sz/ hang hallik).
Laczo: Vö. szlovák Laco családnév. Képzőtlen apanév, a szlovák Ladislav ’László’ szlovák becézője. (NB. Ez a becéző alak más nyelvre nem jellemző, a magyart is ideértve.)
Futasz: Problematikus név. A Futász (Futasz) igen ritka magyar vezetéknév, a RadixIndex a XIX. sz. végén Gömörből és Zólyomból adatolja. A XX. sz. elején több pécsi adata van, de ezek között van Nyíregyházáról való áttelepülésre utalás. A magyaron kívül a szlovák névkincsből mutatható ki a Futas ~ Futás, a magyarnál nagyobb gyakorisággal. Ezenkívül a történeti lengyel adatként találtam továbbképzett Futasewicz-et.
A fentiek szláv eredetet implikálnak inkább, mint magyart. A lengyel név a lágy –ewicz képzőváltozatot tartalmazza, ez megengedi azt, hogy a név végén a szlovákban ritka, de elő-előforduló esetként a szláv lágy –ś kicsinyítő képzőt lássuk (amelyik a szlovák nyelvjárások többségében a lengyellel ellentétben megkeményedett). A képző előtt vélhetően a szlovák (régi, nyelvjárási) futa ’durva kendervászon kötény’ szó áll, az elnevezett jellegzetes viseletére utalva.
Nicolaides: Vö. görög Νικολαΐδης (újgörög: Nikolaídisz, ógörög: Nikolaidész) családnév. Ez a görög Νικόλα(ο)ς (Nikóla[o]sz) ’Miklós’ személynév –ιδης (újgörög: –idisz, ógörög: –idész) apanévképzős származéka.
Esetünkben azonban lehet, hogy nem „eredeti” görög névről van szó (vö. evangéliksu vallás), hanem a humanista hagyományt folytató névklasszicizálásról, csak nem a tipikusabb latin, hanem görög alapon. Ebben az esetben a korábbi névalak a Miklós személynév német, szlovák vagy magyar formáján alapulhatott.
Mindenesetre a név még Breznóbányán (és Ötösbányán ~ régen Kotterbach) ma is megvan: Nikolaides ~ Nikolajdes.
Boncik: Ez a név a mai névtárakból nem adatolható. Közel van hozzá a szlovák Bončík ~ Bončik családnév. A Boncik talán ennek hibás lejegyzése. A szlovák névnek megfelelő lengyel Bonczyk relatíve némileg gyakoribb. Ez a Bon kezdetű személynevek (pl. a latin Bonifacius egyházi név) becézője.
Pinka: Vö. szlovák Pinka, esetleg cseh Pinka családnév. Ez metaforikus ragadványnév a szlovák pinka ’pinty’ madárnévből.
Kreszka: Talán idevonható a morva-cseh Křeska, a szlovák Krska ~ Krška, cseh-morvaszlovák Krska, Krška. Ezek mögött a szlovák krst, cseh křest ’keresztelés, keresztség’ szó állhat, amelyhez az 8adott esetben a nemváltás miatt) expresszív –ka kicsinyítő képző járult. A /t/ hang kiesése ilyen hangtani környezetben rendszerszerű. A –ka képző előtti lágyulás (vagy keményedés) nyelvjárási sajátság.
Agner: Vö. szlovák Agner, német Agner (No., Au.) családnév. Egyértelműen német alakú név, de etimológiáját nem találtam. Úgy vélem, hogy a német Aigner név alakváltozatáról lehet szó. Mivel a jelenkori szlovákiai előfordulások nagyságrendje azonos a németországival, lehet, hogy a fonetikai egyszerűsödés Felső-Magyarországon történt, majd a név onnan került vissza német területre (de az is lehet, hogy mégis törzsnémet területen alakult ki, vagy független fejlemények).
