Látom te is itt angliában tolod! Teljesen elfogadott a radial circuit konnektorok esetében is, meg a ringeknél a leágazás is. Megfelel a szabványoknak.
A cikkről még annyit, hogy sok benne az igazság de nem fedi mind 100%-ban a valóságot.
Pl. nem csak egy kismegszakító van a konektoroknak, mert egy ringbe 5, max 7 konektor köthető, de van amikor megengedett több. "Spur" kiágazás sem kellene legyen de néha az is megengedett. Csak RING tipusu áramkör kellene legyen de néha megengedett a Branch is... Szóval van szabályozás de semmi nem teljesen fekete-fehér.
A Building control, egyéb Inspector dönthet úgy hogy ezek kis "kihágások" megengedettek az adott épületben.
A rajz! ...sok esetben nincs rajz, csak leírás hogy hol lesznek pl. fali konektorok, plafonban spotok, hol hány kapcsoló, de ezek sokszor leírásban. A munka végeztével sem kell rajz, csak egy lista az áramkörök mérési értékeivel.
Az inkorrekt szerviz legtöbbször pontosan tudja, hogy nincs igaza (pert veszítene a végén), csak bepróbálkozik mindenkinél: ahány balek beveszi a hivatalosnak tűnő dumát, annyival is kevesebb a dolga.
A hasonló esetek túlnyomó többségében teljesen felesleges hosszú pereskedésbe bonyolódni: ha a másik fél erősködik, akkor kérsz egy hivatalos szakvéleményt mondjuk egy igazságügyi szakértőtől és elküldöd a másik félnek (ha nem reagál rá, akkor másodszor már ügyvédi levélben küldöd el neki). Ebből látni fogja, hogy nem a levegőbe beszélsz és két év pereskedés helyett akár nyomban létrejöhet egy (peren kívüli) megegyezés.
Egy gerinctelen gyártó/szerviz még egy átfestést vagy akár csak egy ráragasztott matricát is "nem engedélyezett átalakításnak" próbálhat beállítani.
Vannak olyan módosítások egy berendezésen, amire egy korrekt igazságügyi szakértő (bíróság) röhögőgörcsöt kap, ha valaki azt "átalakításnak" próbálja nevezni.
Ha műanyag gégecsőbe teszed jó lenne utánnanézni, hogy milyen gégecsövek vannak.
...nálunk vannak vastagfalú gégecsövek amik tűzbiztonsági szempontból nem jók, mert ha begyujtod úgy égnek mint a gáz... vannak falba tervezett vékonyfalú nagyon olcsó gégecsövek ezek nem égnek annyira de én ezt sem használnám közvetlenül a fára... van olyan ami a cimkéje alapján önmagában nem ég és ha tüzbe kerül el kellene oltsa a tüzet mert nagy mennyiségű füstöt kellene kibocsátania... ez a cimke, a valóságban nincs annak olyan nagy füstje, sajnos... van még a merev "bergmann cső" amiből szintén találtam már olyan plasztikot ami szintén úgy égett mint a gáz.
Szóval ha műanyagra esik a választás, a vásárlás előtt én kipróbálnék 1-1 darabkát... melyik mhogyan viselkedik.
Előfordult-e már valakivel a valóságban, hogy egy klíma szerviz megtagadta a garanciát arra való hivatkozással, hogy a kábel végéről le lett vágva a dugó és a berendezés közvetlenül lett bekötve?
Bíróság valószínűleg két perc alatt elmeszelné a szervizt, ha ilyen mondvacsinált indokkal próbálna kibújni a garanciális kötelezettség alól.
Ha nagyon aszimmetrikus a terhelés eloszlása a fázisokon, akkor a hibás feszültség 230V helyett valóban elérheti a 400 V-ot.
Családi házaknál nem ritka az erős aszimmetria: pl a három fázisból az egyik fázison van az összes dugalj, a másik fázison van az összes világítás (az izzók 3 wattos led-ekre lecserélve, hogy ne legyem magas a villanycszámla :) a harmadik fázison meg még soha nem folyt áram amióta a házat 20 éve megépítették. Ilyen az, amikor a tulaj ért a villanyszereléshez: nem dob ki pénzt szakemberre :)
Köszönöm szépen a válaszokat légkondi ügyben. A típus MDV RAF-035A-SP, de sehol nem látok amper értékeket, csak energiaosztályt. A 2.5-es vezeték elfér a padláson, gégecső meg nem annyira drága, behúzom magam és a szakinak csak be kell kötnie (sajna ma annak is örülhetek, ha kijön záros határidőn belül).
Mellekeltem egy kepet, arrol szeretnem megtudni, hogy micsoda.
A haz, es a villanyszekreny egy resze 1980ban epult, csomo regi technika, es van ez, amirol nem tudom, hogy micsoda. Van 3 fazis, 3x16 Amper. Amikor szepen sorban kapcsolgatom fel, akkor annal, amelyiken hutok vannak, ennel a cuccnal keletkezik egy kis szikra, majd abbamarad. Eszrevettem, hogy idonkent melegszik, de nem nagyon. Szedszedtem, megdrotkefeztem minden reszet, osszeraktam, azota ritkabban szikrazok a fazisok felkapcsolasakor...
"Üzemi áramfelvétel Hűtés A 4.9A(2.1-6.9) Fűtés A 6.0A(2.2-7.2)"
Fűtés üzemmódban a 6Amper az gondolom az átlag, a maximum a 7,2A az 1660w az úgy pont belefér az 1,5mm2-be. Szóval az állandó áramfelvétel kissebb, szóval akkor elegendő az 1,5mm2.
Bár én személy szerint akkor is 2,5mm2 kábel használnék.
"4-est valószínűleg be se tudsz kötni a sorkapcsába."
Ebben igazad lehet, de a legtöbb modelnél önött villásdugó van és a sorkapocsig csak a garancia elvesztésével tudsz eljutni. A saját 1m hosszú vezetéke szerinem is 1,5-2,5mm2.
A 4-es vezeték a távolság+fogyasztás miatt motorikus fogyasztóknál megengedett feszültségesés alapján számított keresztmetszet.
Pontos típus hiányában csak következtetni lehet. Elég lehet a 1,5-es vezeték (jó lenne tudni mekkora a feszültség a kismegszakítóknál). A készülék max. áramfelvételétől függ. Amennyiben nincs szükség mechanikai védelemre nem kötelező, de én védőcsőbe tenném.
Sziasztok, légkondit szerelnek, 3.5 kW inverteres a készülék. Azt kértem, hogy húzzanak be egy vezetéket a kismegszakítókig, ami kb 25-28 m-re van. Ide elegendő a 3 x 1.5-es sodrott ér vagy rakassak be vastagabbat? A szerelők azt mondták jó az, de a tetőtérben védőcsövet sem akarnának a vezetékre tenni (mondván jó az úgy). Ide a gégecső elegendő vagy valami komolyabb védőcsövezés kell? Elvileg nincs járkálás a padlástérben és a gégecsövet fém bilincsekkel a szarufákhoz lehetne fogatni (ha hajlandók lesznek megcsinálni). Köszönöm szépen.
Onnan indult ez az egész hogy ha most fektet sumo69 fórumtárs föld alatti vezetéket akkor azt nem célszerű alulméretezni.
Mekk Elek ezermesterkolléga meg próbálja magyarázni mindenkinek, hogy nem kell a megfelelő vastagságú vezeték hanem autótrafó meg egyéb trükkük kellenek. Igen lehet trükközni bizonyos esetekben ha már nincs lehetőség a kábel cserére, de a legolcsóbb hosszútávon a megfelelő keresztmetszetű vezeték.
Azokon a tanyákon ahol nincs más megoldás az autortafó, egyéb feszültségemelők, más 'TRÜKKÖK' jó megoldások bizonyos esetekben, de a megfelelően kivitelezett kábelezésnél nincs olcsóbb.
Igen vannak kapcsolóüzemű tápok amik tényleg mennek 110-270V vagy a még újabbak 100-270V de nem mind ilyen van ami 200V alatt már összeomlik és van ami 240 fölött már füstöl.
E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ELOSZTÓI ÜZLETSZABÁLYZATA
"Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a névleges feszültség ± 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban."
Rengeteg tanya van felénk az alföldön, sokan annak is örülnének ha náluk 200V meglenne. Na ők előszeretettel használják az Elek által mondott autótrafós megoldást.
Sokan megveszik az OBI-s kis házi vízművet, és rákötnek egy csomó szórófejet, amivel éjjel-nappal locsolják a gyepet. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Teszkós 20ezer Ft-os légkalapáccsal nekiállnak felverni a kocsibejárót. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Barkácsboltos 25ezres asztali körfűrésszel, nekiállunk felvágni a 120mázsa téli tüzelőt. Tönkremegy, ráfogjuk a feszültségingadozásra.
Meg a gyártót is köpködjük, hogy milyen szar terméket ad ki a keze közül.
A nyolcvanas években, kigyulladt az utcánkban a trafó. A 90V körüli feszültséggel, vígan ment a Videoton színes TV. Nagyon nem értettem a dolgot, akkor még nem tudtam mi az a kapcsoló üzemű tápegység.
Tavaly, egy kisebb itéletidő után, az EOn jóvoltából, kb. 1 1/2 napig ingadoztt a hálózati feszültség a 100-180-230 V-os tartományban. A hűtőkompresszorokat, kímélve azokat, leállítottam.
Ellenben vidáman netezhettem, tévézhettünk, stb. mert mindegyik kapcsolóüzemü tápja, röhögött az egészen.
De ne keverjük össze a méretlen fővezetéken megengedhető 2% (MSZ 447 ha még érvényben van) eséssel.
Mekkmester óriási költségekről beszél ha nagyobb keresztmetszetű kábelt tenne le az ember. Újonnan kell jól telepíteni, figyelembe véve, hogy egy ház idővel mindig bővül, mindig több energiát kér.
Az már csak mosolyogtató, hogy helyette autotrafót, meg szünetmentest rakna, hogy kompenzálja a vezetéken eső, kertet fűtő energiát.
Nem minősítettelek, csak sok évtizedes tapasztalat következtetését osztottam meg veled.
Olyat nem írtam, hogy te ilyen vagy olyan vagy. Az a minősítés.
A végzettség meg tök a piacon. Egyrészt messziről jött ember azt mond amit akar, másrészt meg világhírű mérnökök is terveztek már hibásan, sok emberéletet kioltva. Papiros mesterekből is rengeteg van, jó mesterekből pedig csak a töredéke.
Én nem elméletből beszélek, hanem gyakorlatból. Mértem már nálam 180-250V-ig mindent az elmúlt évtizedekben. Érdekes módon soha semmilyen elektromos cuccom nem hibásodott még meg ilyen oknál fogva. Ha nálad sorba döglenek ki a cuccok, akkor tudatlanság, kókányolás lesz az oka.
Mert nekik így "kényelmes". Ellene semmit nem tudsz tenni, mert levédték magukat. Majd ha a házi vízművedet évenként cserélned kell, vagy többszörös áron a szükségesnél nagyobbat kell venned esetleg változik a véleményed.
Az indukciós fűzőlapoknak kapcsolóüzemű tápegysége van, tehát elméletileg kell léteznie olyan főzőlapnak is, ami akár 190-200V-ról is tökéletesen működik. Nem állítom, hogy órákig kerestem, de még nem találtam ilyet.
Mikrohullámú sütőkre szintén nem jellemző a széles feszültség-tartomány.
Eddig még nem láttam olyan kábelfektetést ahol láncfűrész mar utat a földbe, nem mondom hogy ilyen nem létezik, csak nem láttam. Sok kábelt fektettünk de mindig valamilyen ásás volt kézi, markolós...
Kiváncsi lennék hogy az elméleti rész után a valóságban hogyan működik.
Tiszta homokban, löszös talajon lehet hogy megy, de sok helyen rengeteg a szemét a földben, tapasztalatból tudom.
Szeretnék egy videót látni egy ilyen eszközről működés közben.
Ne rágják már a csontot a kisfeszültség nagy probléma hívők!
"Magyarországon a névleges hálózati feszültség 230V. Az áramszolgáltatói szabvány szerint a +/-10%-os differencia számít elfogadhatónak, a hazai villamos áramszolgáltatók feszültségérték tartománya 207 és 253V között tekinthető szabványosnak."
Jelen eszmecsere szerintem erről szól: "Milyen elektromos megoldásokat alkalmazhatunk (milyen készülékeket vásároljunk) egy házban, ahol alacsony a hálózati feszültség" és nem erről "Hogyan sápítozzunk egy alacsony hálózati feszültségű házban, ha olyan dolgot vásároltunk, amit oda inkább nem kellett volna?"
Sehol nincs névleges feszültség hisz már a halózatban sem 230V van mindenhol. Trafó közelben van akár 240 is a legmesszebb ponton meg 220 vagy kevesebb.
"egy aszinkron motor terhelés alatt nem biztos hogy "vigyorog" ha nincs meg a kellő feszültség."
Jó látod: pl világvégi nyaralóknál a hűtőszekrénnyel és a vízszivattyúval lehet gond. Erre alapestben jó trükk szerintem egy +5-10 százalékos feszültségemelésre belőtt autotrafó alkalmazása,
durvább feszültség ingadozás esetén egy több kimenetes trafó akár automatikusan kapcsolgathatja is magát (feszültségszint-stabilizálás).
Jó megoldásnak tűnik a szünetmentes tápegység is, de az olcsó szünetmentesek kimenetén szinuszhullám helyett durva szögletes jelforma jön ki, amitől némelyik hűtőszekrény / szivattyú tönkremehet (némelyik viszont vidáman elviseli),
egy szép (valódi) szinuszos kimenetű szünetmentes tápegység viszont olyan sokba kerülhet, amennyi pénzt talán már érdemesebb inkább vastagabb betáp kábelre költeni :)
Egyszerűen nem vagy hajlandó tudomásul venni, hogy a névleges feszültség alatti feszültséggel üzemelt készülékek "visszaütnek". Legyen az akár csak egy bojler vagy rezsó esetleg házi vízmű. Így aztán többe kerülhet a leves mint a hús.
Számos trükk létezik alacsony hálózati feszültség esetére, ezért nem a berendezések működtetése az igazi probléma, hanem a túl nagy ellenállású kábelen fellépő ENERGIA VESZTESÉG, amit a villanyszámlában muszáj kifizetni, viszont azt az energiamennyiséget nem mi használtuk fel, hanem a talaj fűtésére pazaroltuk el. Nagyobb összegű villanyszámlánál nagyon nem mindegy, hogy a villanyszámlában szereplő kilowattóráknak 2 vagy 10-15 százalékát dobjuk ki az ablakon, ha viszont a villanyszámla kis összegű, akkor akár 15% pazarlás is kevesebbe kerülhet, mint egy marhadrága betáp kábel. EZÉRT lehet igazán szükség jó vastag betáp kábelre az egyik esetben és ezért nem kell bepánikolni a másik esetben.
Erre célozgatok már az elejétől fogva: keveset használt épületeknél, nyaralóknál ez az energia-forint veszteség talán még sok év alatt sem éri el azt a szintet, ami indokolna egy költséges kábelcserét.
"Úgy érzem, hogy Mekk Elek ezermester fórumtárs néha csak irja ami kijön a fejéből."
Én meg azt érzem, hogy az engem kritizálók 99 százaléka szakmailag nem áll olyan szinten, hogy homályos célozgatását életszerű példákkal is alá tudná támasztani,
márpedig aki csak úgy a levegőbe kötözködik, az tulajdonképpen nem mondott semmit :)
Ha csak 220V-ot mérsz a végén amikor 230 van a közepén, a fűnyíró még vígan tökéletesen fog működni. A kapcsolóüzemű tápok pedig 80V-tól már működgetnek, de 110-től egészen biztosan. Ha biztosra akarsz menni a lapostévé -ámítógép elé tegyél egy szünetmentest.
Nem tudom, hogy ott felétek az áramszolgáltató milyen feszültségszabályozót használ ez gondolom területenként változhat még azonos szolgáltatóknál is.
De itt mifelénk a (RO) a transzformátorállomásokon mechanikus a feszültségszabolyozás tehát olyat kijelenteni hogy egy adott területen állandóan magas a hálózati feszültség az kicsit merész kijelentés.
Olyan van hogy állandóan alacsony a tulfogyasztás és a vékony vezetékek az alulméretezett trafóállomás miatt, de hogy állandóan magas az ritka.
Persze tökéletes állandó 230 sehol nincs de ez a névleges és ezzel számolunk és igenis kell számolni a feszültségeséssel.
Igen, az is igaz, hogy a modern eszközök közzül sok működik 110-270 Volt feszültség között problémamenesen, de egy aszinkron motor terhelés alatt nem biztos hogy "vigyorog" ha nincs meg a kellő feszültség.
...de aki nem ásott még telkeken kábelfektetés miatt az el sem tudja képzelni mik vannak a földbe pár cm-re a gyönyörű pázsit alatt.
Van ahol semmi, de van ahol a tökéletes állapotban lévő üvegpalackoktól kezdve a mindenféle vasdarabon át a műszálas szövettadrabok, biciklik gumiabroncsa, tégla, stb... stb...
Na hogy mindenki megnyugodjon, a 4*16mm (helyesen 4 ér, 16mm2 a keresztmetszet) kábel már kb 10 éve elvan ásva(nincs választás,ez van) és egy kb 200-220 méterre lévö házba szállitotta az áramot.
most kb 100 métrnél ellett vágva és ott kapott egy kapcsolo szekrényt amiböl csak az én házikom fog müködni + garázsgan fog világitani a lámpa rola
volt nállam az elmü
kisebb hiba javitás miatt (ez még a régi tulajnál füstölhtett el, mivel én még csak rádiot hallgattam áramrol)és végig nézte amit lerajzoltam ide és megnyugtatott h teljesen jo a rendszer csak a régi földelés csatlakozását ujitsam fel mert az gáz ahogy kinéz (azt szakember csinálta, és kétlem h 10éve elfogadott megoldás volt a csavarra hajtogatott rézdrot ) azt is mondta, a feszültség esésre, szerencsém van, a telek elött lévö hálozaton 238-235volt körül van "235voltbol le eshet pár volt"
amugy köszönöm az épitö hozzászólásokat, még ha vannak is akik csak ugy tudnak segiteni h aszt hiszik ök a baszájba és csak ugy tudnak vélemény mondani h fikázzák a másikat. (ettöl még lehet h okos dolgot mondanak) lehet h ilyen a villanyszerelö szakma /elöször etz kell megtanulni a mestertöl :-) / majd megszokom.......
Ügyes ember tudna barkácsolni hozzá "kábelfektető talicskát". Egy ekéhez hasonló vágó él belemélyed a talajba, a végén lévő lyukból jön ki a vezeték :)
"nem csak a kábel ára a költség ha utólag kiderül hogy mégsem elég és cserélni kell... A földmunka sem olcsó..."
Pont a durva kábel+földmunka árak miatt terveztem most egy nagy terület (2000 négyzetméteres kert) világítását épphogy a gyepszőnyeg alatt (10-20 centi mélyen) vezetett olcsó MKh vezetékkel ;) A villanyszerelő körökben szokásos megoldásokhoz képest SOKKAL olcsóbb lesz (számos egyéb előnyéről nem is beszélve).
"És sokan számolnak feszültségesést és nem gondolnak arra, hogy a feszültségesés sok esetben nem is annyira nagy baj, mint amekkora költség a nagyobb keresztmetszet kiépítése lenne."
"Szóval az okosító elektronika jó de nem minden esetben."
Mindenre van megoldás. Persze van olyan kombináció is, amikor tényleg a vastagabb kábel a legokosabb megoldás :) de jóval kevesebbszer van valóban szükség a nagy keresztmetszetre, mint sokan gondolnák.
"Sokan csak terhelhetőséget számolnak, feszültségesést nem."
És sokan számolnak feszültségesést és nem gondolnak arra, hogy a feszültségesés sok esetben nem is annyira nagy baj, mint amekkora költség a nagyobb keresztmetszet kiépítése lenne.
ez a dolga, ezért van, heti szinten hallok ilyet és a legtöbb esetben valami okos szaki mikor nem találja a hiba okát kiköti, átköti, vagy ha lokalizálta legalább a zónát ahol a feltételezett hiba van akkor azt a részt kiiktatja... "megoldva a tüneteket"... aztán majd jön a baj...
A FI relé az a villanvezetékek egyik legokosabb életbiztonsági ezköze a földelés és szigetelés után amit az elmúlt 50 évben kitaláltak, szerintem.
...'ahol okosabb, ha a magas kábelköltség helyett inkább különböző trükköket alkalmazunk: pl egy időben nem menjen több nagyfogyasztó'...
Nagy távolságra lévő kutakhoz szerelem már ilyen elektronikát, konkrétan három kút volt vízpompával és az automata csöpögtetőrendszer tartálytöltését úgy oldottuk meg, hogy a az első pompa beindulásakor relé letiltotta a következő kettő táplálását, a második bekapocsolása letiltotta a harmadikat.
Ott megoldahó volt hogy ne menjen egy idően mert 24 óra alatt egy-egy pompa max 1 órát dolgozott.
Szóval az okosító elektronika jó de nem minden esetben.
Fontos a kábelvastahgság a feszülség esés miatt. Sokan csak terhelhetőséget számolnak, feszültségesést nem.
Szerintem a földkábel fektetéskor azért el kell gondolkodni hogy vastagabb keresztmetszetű kábelt használjon az ember, mert nem csak a kábel ára a költség ha utólag kiderül hogy mégsem elég és cserélni kell... A földmunka sem olcsó...
Családi háznál valóban feltételezhető 10-16 amperes egyidejű fogyasztás,
de léteznek olyan ipari, mezőgazdasági tevékenységek, amelyekhez nagyon kevés energia szükséges
és létezik olyan keveset használt ház (pl nyaraló) is, ahol okosabb, ha a magas kábelköltség helyett inkább különböző trükköket alkalmazunk: pl egy időben nem menjen több nagyfogyasztó, széles feszültség-tűrésű készülékek alkalmazása, szükség esetén feszültségemelő trafó (újabban elektronika) alkalmazása, stb
Ha éves szinten nagyon keveset van használva, akkor a vékony kábel okozta energia(forint)veszteség nem jelentős tényező.
Ráadásul sok esetben nem is pénz nincs a régi kábel vastagabbra cseréjére, hanem pl soksok méter betont kellene feltörni vagy egy gyönyörű díszkertet feltúrni.
A megengedett feszültségesést 1,5%, a cosfi-t pedig 0,8-ra vetted. Világítási hálózatnál 2%, általánosnál 3% a megengedett. A cosfi irreálisan alacsony még motoros fogyasztók esetén is. Lakás esetén nyugodtan számolhatsz 1-el.
Akkor tesztelj csak le mindent, ha ez egy "új" ház, cseréld ki azt a vezetéket mindenestül. Lehet, hogy van ott más sunyiság is, csak eddig nem bukott ki. Villanybojler?
"A klímások tegnap jártak nálunk, a falat nem "bontották meg" újra, csak földelték a klímánál mert az elmaradt szerintük. Ők azt mondják, hogy a fi relé a rossz, mert amikor le volt kapcsolva a klíma megszakítója és miközben szerelte le a klímát akkor is lecsapta egyszer. Illetve szerintük egyből le kéne csapnia, amint bekapcsoljuk a klímát."
Attól, hogy a klímás lekapcsolta a klíma kismegszakítóját, még leoldhatott a FI relé attól, ha leszerelés közben a nulla, és földelő vezetéket összeérinthette, úgy, hogy nem is vette észre.
Mellesleg az utólag csatlakoztatott földelés is előidézhette, jogosan az időszakos hibát, ha a klíma áramkörben leromlott valahol a szigetelési ellenállás, pl., ha volt egy kis párásodás, beázás.
A sérült vezetéket, amúgy tényleg rendbe kell tetetni.
- ez az ideiglenes bekötés jó ötlet, így tényleg fény derülne a hibára. Én nem merek nekiállni újrakötni, de megbeszélem a villanyszerelővel.
- engem is egyre jobban zavar az elfúrt kábel és így, hogy már tudom hogy hibát is okozhat tényleg újra kellene kötni, csak szeretném, ha ezt a klímások fizetnék ki, mert külön felhívtam anno a figyelmét, hogy oda nem fúrhat, mert ott vezetékek vannak... Elmentem 1 pillanatra és mire visszajöttem már átfúrta... :(
- nintendó/kávéfőző/egyéb kütyü: vettünk közben azért ezt-azt, mert most költöztünk oda és pl november óta már lett TV, kávéfőző, kislámpa, meg még sok apróság. Ezt mondjuk még úgy le tudom tesztelni, hogy csak a klíma megszakítóját és a hűtőjét hagyom fent egy ideig és ha úgy is lecsapja...
Rossz kismegszak? Persze... Azt a gányolt drótot ki kell cserélni, addig is kösd (köttesd) be egy alatta levő konnektorba ideiglenesen.
Nem vettetek tél óta egy nintendót aminek van védőérintkezős dugója? Vagy egy vízforralót, kávéfőzőt, akármit? Nem tutibiztos, hogy csak a klímadrótozás a rossz, de együtt már kicsapják a relét.
Ezzel a sérüléssel az a baj, hogy nincs rálátásunk az állapotára, ami idővel romolhat. Én a magam részéről minden képpen feltárnám. Akkor is, ha utólag kiderülhet, hogy egyedül a biztosíték hibás.
Végy egy kábelt és ideiglenesen kösd be vele a klímát közvetlenül a kismegszakítójára, a falban kifúrt vezetékszakaszon pedig ne legyen semmi feszültség.
Ha ettől megszűnnek a hibák, akkor lehet kivésni és megvizsgálni a falban a gyanús helyet.
Tudna segíteni, vagy legalább ötletet adni egy hozzáértő?
Az történt, hogy kb 3-4 hete teljesen véletlenszerűen lecsapja valami a FI relét. Tavaly lett felújítva a teljes villamos hálózat a lakásban, jó sok kismegszakítóval. A klímának is teljesen külön köre van, ezért nyomozás után arra jutottam, hogy akkor nem nyomja le, ha a klíma kismegszakítója le van kapcsolva.
Aztán eszembejutott, hogy amikor novemberben szerelték a klímát akkor a szerelő átfúrta a vezetéket, de elmondása szerint megjavította, szigetlte, majd vissza is gyógyította gipsszel a falat. Télen használtuk is néha fűtésre a klímát, nem is volt vele gond.
Aztán ahogy beköszöntött a melegebb idő, azóta csinálja ezt a hibát. Egyeztetve a villanyszerelővel, szerinte egyértelműen ez okozza a hibát és a klímásokkal kellene megjavíttatnom, hogy ne vesszen el a garancia a készülékre.
A klímások tegnap jártak nálunk, a falat nem "bontották meg" újra, csak földelték a klímánál mert az elmaradt szerintük. Ők azt mondják, hogy a fi relé a rossz, mert amikor le volt kapcsolva a klíma megszakítója és miközben szerelte le a klímát akkor is lecsapta egyszer. Illetve szerintük egyből le kéne csapnia, amint bekapcsoljuk a klímát.
Tegnap aztán a javítás után ahogy elmentek, visszanyomtam a klíma áramkörét, éjszaka meg megint arra ébredtem, hogy elment az áram... :(
Ennyiből egyértelműsíthető szerintetek, hogy mi lehet a gond?
Ezek szerint nincs kapcsolási rajz, tehát nem tudjuk, hogy pontosan mit is csinál az a relé.
"se hőkioldó, se mágneskapcsoló, se inverter"
Ettől még lehet ott valahol SSR relé, triak, tirisztor...
"Lenyomom a vészgombot, leáll a vezérlés, és egy fázis kint marad a motoron?"
Tisztán érintésvédelmi szempontból az a fázis nem "igazi" fázis, mert ártalmatlan. Leválasztó trafó utáni áramkör bármelyik pontját akár nyalogathatod is (persze ezt azért nem javaslom :) lényeg, hogy mindig csak egy ponton érintsd. Nem lehet baj, hiszen a földhöz képest (amin állsz) az áramkör minden pontjának nulla a feszültsége.
nem, ez egy irányba forog, és ez az egyetlen kapcsolási pontja a motornak, se hőkioldó, se mágneskapcsoló, se inverter (az csak az 1f gépben van!)
1F gépen a relé az invertert indítja, 3F gépen nincs inverter, ugyanaz a panel.
Betápon van egy 1200VA 3x400V > 3x230V trafó, tehát ok, leválasztó trafó, de akkor is. Lenyomom a vészgombot, leáll a vezérlés, és egy fázis kint marad a motoron?
20 éve forgalomban lévő gépről beszélünk, CE tanúsítással, rengeteg eladott példánnyal. (pántológép)
Egy automata verzió, amin van egy 3f pálya motor. Mivel készítettem rá egy kiegészítő elektronikát, ami ilyen gépeken soha nem látott képességeket ad hozzá, rá kellett lépni erre a panelre is, és akkor fedeztem fel ezt, lásd kép. Mellékeltem nagyban a relét :)
Csak nekem tűnik potenciálisan életveszélyes kapcsolásnak? két sarkú relé három fázisra? Ok, motor áll, terhelés nem lesz, de ba...ameg!
akkor valószínűleg PEN ként hozták fel az elosztó szekrényig
tehát ha leverek 2-3 méterre egy földszondát és rákötöm a PENre mielőtt szétválasztom, és beviszem a házba 5X4 földkábelen, valószínűleg nem hibázok nagyot
de ha valakinek van más ötlete szívesen meghallgatom
Én bizosan leásnék egy "szondát" ahogy te nevezed (lehet ez a hivatalos magyar neve is... nem tudom) nem biznám arra az alu vezetékre.
Ipari területen ugye van olyan te is láttad.
A másik az EPH hálózat amikor egyen potenciálra hozzák a különböző berendézések fém részeit, vagyis leföldelik a villanyóra dobozát, a gázóra dobozát a fém kádat a fém víz illetve gázvezetékeket.
A vízvezetékek bár földelésként nem használhatóak de sok esetben még az EPH rendszerbe kötés előtt ha kiméred mint földelést tökéletes mérési értéket kapsz. Tehát azok mint "szondák" müködnek. Amikor rákötöd az EPH rendszerre akkor tulajdonképpen ott van még egy levezető ágad a védőföld hálózaton.
Persze nem használhatod mint földelést mert nem ismert a hely ahol közvetlenül a nedves földel kapcsolatban van. Vizvezetékszerelő megbontja, műanyag összekötő használ és vége a földelésnek, elektrokorrozió, stb.. stb...
én is erre gondoltam h egy iparterületen egy betáp van egy villanyorával de akár 3-4 épület is és mindegyiket láttam földelve (nem villámhárito) még egy indokom volna a több szonda használatára,
a villanyóra a telek utca frontján van földszondával ellátva szabályosan föld-nulla összekötve, de a kb 100 méterre lévö kapcsolo szekrényig 4X16os alu földkábel van leásva és valahonnan rémlik h ilyenkor a külsö héj alatti aluminium árnyékolást lehet használni védöföld elvezetésére , de itt nállam nem látom h használta volna a kábelt telepitö szaki
Minél több annál biztosabb de lehet valami szabály tíltja.
Az engem is érdekelne, hogy van e ilyesmi szabály és a magyarázat is. Mert volt már olyan hogy régebbi lakásban átépítéskor el kellet távolítani a vilanyóra dobozán kivül minden lehúzó ágat. De magyarázat nem volt.
De pl. ipari épületekben sokszor van olyan hogy egyes gépeknek saját földelésük van de a az elektromos betápnál bejön a földvezeték is, szóval ott van olyan hogy akár 10-20 ponton is le van földelve a védőföldhálózat.
Ha sehol nem található hiba akkor le lehet cserélni a fi relét mert lehet annak a hibája is, ez egy villanyszerelőnél általában már ott figyel a kismegszakító mellett a táskában.
Amúgy csak megjegyezném, hogy a fi reléket ajánlatos lenne tesztelni mindet beszereléskor mert az utóbbi évben találtam angliában és romániában is 30mA / 63A reléket amik 270-300mA között oldanak le. Hogy miért van ez? Hát a magyarázat az lehet hogy a kinában készült fi reléket rosszul feliratozták, gondolom tévedésből és nem abbol az okból hogy egy 300mA legyártása kevesebbe kerül mint egy 30mA legyártása.
Amúgy mind márkás volt legalábbis a logó szerint amit szintén a feliratozáskor nyomták rá valahol!
az lenne a kérdésem h nagyobb területen villanyórától távol levő fogyasztótoknál szabad földszondát lerakni? (és ezzel is erősíteni a földelést) van valami szabály erre? kimondottan tilos vagy minél több annál biztosabb
Egy olyan villanyszerelőt kell hívni akinek van megfelelő tesztere (nem multiméter, egy annál kicsit nagyobb ás drágább eszköz, hogy konyhanyelven leirjam egy kb. kilós kenyér méretű nyakbaakasztahtó mérőműszer ).
Be kell mérni (tesztelni) az érintésvédelmi relét (fi relét), kell mérni egy szigetelésellenállást a lakásban és ha ez a kettő megfelelő akkor be kell mérni azokat a elektromos eszközöket - gépeket a lakásban amik az előző leoldásokkor valószínűleg a hálózatra volt kapcsolva.
Van olyan hogy nem található még ezekkel a módszerekkel sem a leoldás oka.
A lakás falaiban hosszú vezetékeknél lehet kapacitív is a hiba, lehetnek olyan elektromos eszközök főleg számítógép tápok, tv-k, egyéb eszközök tápegységei ahol vannak fázis - nulla - földkondezátorok és azok hibája is lehet.
Olyant akinek kellő ismeretei vannak az ilyen jellegű hibakeresésben. Lehet akár villanyszerelő vagy érintésvédelmi felülvizsgáló is (az alap végzettségük nekik is vagy villanyszerelő, vagy erősáramú villamosmérnök).
Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz, hogy egy egy éves családiház elektromos hálozatában egy Prodax pak 254 es fi relé van beépítve. Idönként leold, amikor csak az állandó fogyasztók mennek. (most két héten belül két alkalommal, előtte kb 3 hónapja 1×). Most a nagy vihar és a villámlások közepén tette. Nem tudom lehet-e összefüggés, a villámlással, bár az elöző esetekben száraz napos idő volt. Érintésvédelmi szakembert kéne hívjak, vagy csak simán villanyszerelőt. Köszönöm a válaszokat előre is.
"Bizony vannak ilyen gépek és nagyon kezes masinák.
Példaként említhetem a vörösproletárt, de ma is rengeteg kínai gép készül ezen az elven, de már dolgoztam német gépen is aminek eleve így találta ki a mérnökcsoport a működését.
De ne kelljen külhoni példákkal előhozakodnom E400-as is készült kuplungosan."
Ha te mondod biztosan van ilyen megoldás is, bár nem ez az általános, ahogy pl. ( kisesztergáknál ) láttam.
Van olyan irányváltási megoldás a hossz szán mozgatására, amit külön motor visz:
"Kezdetben békésen beszélgettünk az irányváltásról. Írtam, hogy ahol baj lehet a túl gyors váltásból (pl motor leégés), ott a lassulási idő kivárását is lehet automatizálni, a gép kezelője hiába türelmetlenkedik.
Ekkor arra célozva hogy hülyeséget beszélek a hajánál fogva előrángattál egy példát (esztergával menetfúrás zsákfuratba), amikor valóban nincs idő a motor lelassulásra várakozni. Arról nagyvonalúan megfeledkeztél, hogy ilyen munkáknál NEM az eszterga villanymotorját kapcsolják ellenkező forgásiránya, az irányváltás mechanikusan történik."
Nem kellett itt hajánál fogva előrángatni semmit, szerszámgépeknél, menetvágógép, síkköszörű, stb. a gyors irányváltás működik.
Volt eset, hogy asztali fúrógéppel irányváltó kapcsolóval meneteltünk zsákfuratba M2,5 ös menetet 8 mm mélyen egy 12 es tengelyvégre kézben! Mindez órákon át ment a motor sem égett le.
Nem tudom hol láttál olyan esztergát ahol "NEM" a gép villanymotorját kapcsolják ellenkező irányba, de ritka szerencsés ember vagy, mert én ilyet még nem láttam, az én gépemen sem tapasztaltam, így hát nem feledkezhettem meg "nagyvonalúan erről."
"Azzal, hogy egy hülye példával próbáltál meg engem hülyének beállítani azzal feljogosítottál engem is hasonlóan hülye ellenpéldára :)"
Azt, hogy miért volt hülye a példám nem igazán értem, és azt sem, miért próbáltalak volna ezzel hülyének beállítani, a te dolgod, hogy miért gondoltad így.
"Dehát éppen te irtad a menetvágás esetén a kapásbol irányváltást. Akkor miért csesztek le?
Kuplungos E400-on nagyon kényelmes, de pl. E2N-nél nyűgös a hasonló menetvágás, vagy fékezés"
Azért cseszett le az oktatónk (15 éves korunkban) a kontrázgatásárt, mert kímélni akarta a gépet, meg a balesetveszélytől is óvott minket.
Ugyanis ez egy EAN gépnél volt, ahol fennállhatott a tokmány esetleges letekeredése, lévén, hogy ezen még nem volt kontraanyával is rögzítve.
Ennél a gépnél a szíjfeszítést a motor súlyával oldották meg, és az ugrott egyet a hirtelen irányváltáskor, és olyankor a szíj is kicsit megcsúszott, mert ezt a gyors megállítást viszonylag nagyobb sebességnél csináltuk, nem úgy, mint menetvágáskor.
Ezeken túl az ilyenkor fellépő dinamikus erőhatások sem tesznek jót a gépnek gondolva itt a reteszekre, ékekre, fogaskerekekre.
Én pl. az otthoni gépemen leállás után, mielőtt ellenkező irányba indítanék újra, a tokmányon kézzel mozdítok egy keveset a fogaskerekek ,reteszek holtjátékának kiküszöbölésére, hogy ne egy csattanással indítsam el a gépet.
Ilyen esetekben zárt hurokkal szabályozott hajtásokat alkalmaznak. Rendszerint valamilyen szervó hajtást (szinkroin szervó + encoder). Vagy DC motorokat ha pozicionálni nem kell (motor + tacho).
A fékezéskor visszajutó regeneratív energia jellemzően egy ellenálláson elmelegszik (brake resistor).
De vannak DC linkes megoldások ahol sok-sok szervó dolgozik. Felfűzik a DC buszt egy sínre. ha az egyik épp fékez, a visszatáplált energiát egy másik elhasználja.
A túláram védelem itt sok problémát felvet (a 0.55kW-os szervó egyenirányító hídja ne akarja megtáplálni a a DC-re fűzött 20kW-ost ha ott a terhelés, stb), ritkán alkalmazzák.
És persze vannak a szinkron egyenirányítós megoldások, amikor a hajtásvezérlő DC körét nem egyszerű három fázisú dióda híd táplálja, hanem vezérelt félvezetők.
Ez lehetővé teszi hogy a regeneratív energiát visszatáplálja a hálózatba. Ez a megoldás bonyolult, sok olyan hibalehetőséget visz bele a rendszerbe ami nélküle nincs és a védelem itt is sok fejtörést okoz.
Talán ez a jövő de jelenleg ritkán találkozni ilyen megoldással (drága).
Ez betonvázas ház volt, közfalak kirakva téglával betontol betonig, nem lehetett sehol máshol elvezetni a csövezést
Aljzat nem volt lehetséges mert parketta, kivéve a konyha és a gyerekszoba felé, mert oda járólapot rakatott a tulaj.
A folyosói főfal magasságban is ketté volt osztva betongerendával
Berajzoltam , talán a mérő új helyét. Segitő meg nekiesett az ott levő betongerendának. Alig bírtam kiszedni a kezéböl a gépet :) hogy ugyanmár vésse pár centivel feljebb
teljesen természetes hogy akár furatban vagy külső menetnél ha közel a tökmány, nincs lényeges lassitás, hanem gyors irányváltás, visszakapcsolás
Előtolást nem lehet kikapcsolni menetvágásnál/normál esetben/
És nem mechanikusan valahogy, hanem ténylegesen a motor irányát váltják
Kéményt nem csak a szilárdság/tömörség, hanem a melegedés miatt sem illik megvésni vagy vezetéket elhelyezni a falában
Vannak kivételek amikor mégis
pl tartóoszlopot is tilos megvésni. De mit lehet tenni ha a falak csak díszböl vannak és a szobákat mindenhol betonoszlop és koszorú választja el egymástol
Kezdetben békésen beszélgettünk az irányváltásról. Írtam, hogy ahol baj lehet a túl gyors váltásból (pl motor leégés), ott a lassulási idő kivárását is lehet automatizálni, a gép kezelője hiába türelmetlenkedik.
Ekkor arra célozva hogy hülyeséget beszélek a hajánál fogva előrángattál egy példát (esztergával menetfúrás zsákfuratba), amikor valóban nincs idő a motor lelassulásra várakozni. Arról nagyvonalúan megfeledkeztél, hogy ilyen munkáknál NEM az eszterga villanymotorját kapcsolják ellenkező forgásiránya, az irányváltás mechanikusan történik.
Azzal, hogy egy hülye példával próbáltál meg engem hülyének beállítani azzal feljogosítottál engem is hasonlóan hülye ellenpéldára :)
"Dehát éppen te irtad a menetvágás esetén a kapásbol irányváltást. Akkor miért csesztek le?"
Nem minden alkalmazott szakmai trükköt helyesel a gép gyártója/gazdája is :)
Akármilyen erősek is a kontrázásban résztvevő vasak, mégiscsak sokkal intenzívebben fárad/kopik az anyag, tehát csökken a gép élettartama, gyakoribbá válik a nagyjavítások szükségessége.
Persze az is elképzelhető, hogy a kontrázással (idő=pénz) annyival nő a termelékenység, hogy az bőven kifizeti az extra gépköltségeket.
"Szabályos megoldás lenne, ha a kötődoboztól a födémen keresztül felvezetem a padlásra és ahová szeretném a konnektort ott vissza leállok vele."
Ez teljesen jó megoldás. Arra ügyelj, hogy ez a cső el fogja hagyni a fűtött lakóteret, ezért télen a hideg csőszakasz belsejében a párás lakáslevegőből vízpára fog kicsapódni, ezért a hidegbe kimenő csőből víz csepeghet. Ezért a cső lakás felőli mindkét végét tömítsd jó légmentesen (pl FBS nevű truymúval) és a padláson sem árt a csőre pár pici szellőző nyílás.
De ezt az egészet megspórolhatod, ha a kéménynél csak a vakolatot vésed meg és azon a szakaszon odavaló (közvetlenül bevakolható) lapos vezetéket vezetsz (ez a vezeték utólag nem bővíthatő/javítható/cserélgető, ezért a valóban szükségesnél több eret vakolnék be oda a helyedben).
Falon kívül nem szeretnék vezetéket vezetni, festés lesz és akkor már vakolat alatt szeretném elvezetni.
Szabályos megoldás lenne, ha a kötődoboztól a födémen keresztül felvezetem a padlásra és ahová szeretném a konnektort ott vissza leállok vele. Így kevesebb vésés lenne és a kéményt is kikerülöm.
Én magam ugyan sosem esztergáltam, de dolgoztam ilyen cégnél kb. 10 éve, ott teljesen normális az kézi esztergákat így megállítani.
Három műszakban ontják az anyagot, de két év alatt míg ott voltam nem láttam szétszedve egy gépet sem, pedig látszott már rajtuk a kor.
Szóval szabad-nem szabad a kezelő csinálja, a gép kibírja.
SMD alkatrész beültető gépeket láttam működésben, nem tudom milyen motorok mozgatják, de az a tárazó asztal amiről az anyagot szedi rohadt nehéz, és nagyon gyorsan indul, áll meg, vált irányt, mindezt tized miliméteres pontossággal.
Youtube videót keresetem, de csak olyat gépeket találtam ahol kicsi az asztal, vagy maga a fej áll rá a megfelelő anyagra.
"Úgy 35 éve esztergályoztam én is szakmai gyakorlaton akkor az volt a módi hogy a szánvezérlő kart egy adott pillanatban az ellentétes irányba egy pillanatra lát kellett csapni és a tokmány megállt izibe ... :)"
És akkor ezért a kontrázgatásért az oktató által "hivatalból" le lettünk cseszve.:-)
Ha csak te használod és nem eladásra van az a 3 gombos kütyü akkor teljesen jó az nem kell túlcizellálni mert csak hibalehetőséget viszel bele a tulbonyolitással.
Úgy 35 éve esztergályoztam én is szakmai gyakorlaton akkor az volt a módi hogy a szánvezérlő kart egy adott pillanatban az ellentétes irányba egy pillanatra lát kellett csapni és a tokmány megállt izibe ... :)
"Kértem mindenkit, hogy számomra értelmezhetően segítsen."
Nem tudom mire gondolsz. Én a magam részéről a igyekeztem a lehető legvilágosabban fogalmazni. Talán sikerült is. De ha valami nem kerek, akkor kérdezni kell!
Sajnos nem lehet előre tudni hogy számodra mi érthető és mi nem, ha nincsen semmi visszajelzés és nem is ismerünk téged.
- ha továbbra is egy fázis fog bejönni a házba, akkor lehet, hogy az invertert is erősebre kell cserélned (bírnia kell a nagyobb motor indításkor illetve az irányváltáskor megugró energiaigényt is)
- de mindenekelőtt megnézném a helyedben, hogy a jelenlegi motorod valóban deltába van-e kötve, mert ha annak idején a mester átkötötte csillagba, akkor motorcsere nélkül is lehet lényegesen erősebb drehád: csak át kell kötni deltába a villanymotort és máris megtáltosodik (feltéve hogy az inverter is bírja a megnövekedett teljesítményt).
Fékekről eddig nem volt szó, csak irányváltásról, nyomógombokról meg reteszelésről. Ha van fék is a rendszerben, akkor a nyomógombokat/mágneskapcsolókat lehetőleg ne egy amatőr drótozza össze.
Tehát az egy fázis 230 hoz olyan frekiváltó való, aminek a betáplálása 3x 230 voltos. 400 voltos bemenetűt tehát ne vegyél meg. A 3x 230 as bemenet két tetszőleges kapcsára köthető a 230 volt, a harmadik üres marad.
A frekiváltó az egy fázisból 230 voltot alakít át szűrt egyenfeszültséggé, ebből nem lehet a kimeneten 3 x 400 voltot kivenni, mert ez nem transzformátor.
A motor ezért mint írták olyan 3 fázisú 230/400 voltos lehet, aminek ki van vezetve mindhárom tekercsének összesen 6 vezetéke, ezeket háromszög (delta ) kapcsolásba lehet kötni a kapocslécen, és akkor minden rendben lesz.
Szóval, ha még nincs meg a motor, és frekiváltó, akkor ilyen paraméterűeket keress.
Végül szerintem egy KI/BE gombos, megfelelő áramtartományú motorvédelmi (hőkioldós) kapcsolóval nem ártana megtáplálni az egészet.
"Láttál te már nagy tömegű (lendületben lévő) mozgó szerkezetet, amit most az ellenkező irányba kellene mozgatni? Ha egyszerűen rákapcsolod a villanymotorra az ellenkező áramirányt, akkor mire a nagy tömeg lelassul, megáll, majd szép lassan felveszi az ellenkező fordulatszámot, addigra szénné ég a motor."
Láttam, emelőgépeknél, ahol elektromágneses, + hidralikus, vagy elektrohidralikus fékrendszer van.
( Mivel állandó üzeműek ezek a fékek leálláskor, áramkimaradáskor, azonnal működésbe lépnek.)
Sőt kúpos forgórészű fékmotorok is léteznek ilyen célra.
Ezek is irányváltás előtt lefékezik, megállítják a még mozgó tömeget.
Nem feltétlenül mondható üzemszerű használatnak, de az ember találékony.
Régi esztergákon, marókon elterjedt megoldás az egyenáramú fékezés. Trafó egyenirányító, mágneskapcsoló. Amíg nyomják a gombot DC-t kap a forgó motor. Megáll mint a satu. Ez viszont üzemszerű és kevéssé veszélyes (nem indul el visszafele ha túltolják a fékezést).
"Álltál te már esztergályos háta mögött, aki éppen zsákfuratba menetet vágott?"
Láttál te már nagy tömegű (lendületben lévő) mozgó szerkezetet, amit most az ellenkező irányba kellene mozgatni? Ha egyszerűen rákapcsolod a villanymotorra az ellenkező áramirányt, akkor mire a nagy tömeg lelassul, megáll, majd szép lassan felveszi az ellenkező fordulatszámot, addigra szénné ég a motor.
Ezernyi helyen kell irányt váltani, erre te találsz egyet, ahol azonnal kell és gyorsan ideírtad. Gratulálok :))))) ezzel mindent bebizonyítottál :)
Ha letiltja a vezérlést, akkor az nekünk jó vagy rossz?"
Üzem alatt persze, hogy jó, de szervizüzemben zavaró.
Lehetett volna úgy is programozni a PLC-t, hogy szervizüzemben a nyugtázás áthidalható legyen.
Erre a helyzetre írtam ezt nem a villamos vezérlésének átverésére.
Egy biztonsági lánc helyzetkapcsolóinak, jeladóinak ellenőrzését egyszerűbb egy ideiglenesen áthidalt nyugtázóval végezni, mint valakit a vezérlőszekrényhez odaállítani gombot nyomkodni.
Visszakapcsolás után a rendszer az esetleg ottfelejtett áthidalást meg úgyis ki fogja jelezni, le fog tiltani.
"Úgy is lehet csinálni, hogy az irányváltó nyomógomb nyitó segédérintkezője sorba van kötve a stop gombbal. Tehát az irányváltó gomb benyomásának első pillanatában mindig egy "stop" művelet hajtódik végre és csak utána kezd záródni a másik forgásirány áramköre.
Így tulajdonképpen megspórolható a a stop gomb nyomkodása is minden irányváltáskor. Persze figyeljünk arra, hogy a nyitó mágneskapcsoló már EGÉSZ BIZTOSAN nyitva legyen, amikor a másik zárja az áramkörét (akármilyen gyorsan nyomjuk meg a gombot), ezért a mágneskapcsolók segédérintkezőit is be kell vonni az akcióba."
"Ha túl nagy az irányt váltó tömeg (motor-leégés vagy mechanika fáradás veszélye), akkor az irányváltás megtörténésének feltétele lehet pár másodperc késleltetés (lassulási) szünet, vagy akár (pl elektromos) fékezés. Ezt is jobb automatikával intézni, mert a gépen dolgozó csak addig fogja kivárni a kötelező lassulási időt, amíg ott állunk a háta mögött."
Álltál te már esztergályos háta mögött, aki éppen zsákfuratba menetet vágott?
Ott nincs pár másodperces késleltetésre idő, tömeg ide, vagy oda, ott kontrázni kell!
Ha túl nagy az irányt váltó tömeg (motor-leégés vagy mechanika fáradás veszélye), akkor az irányváltás megtörténésének feltétele lehet pár másodperc késleltetés (lassulási) szünet, vagy akár (pl elektromos) fékezés. Ezt is jobb automatikával intézni, mert a gépen dolgozó csak addig fogja kivárni a kötelező lassulási időt, amíg ott állunk a háta mögött.
"nyomógombos reteszelésnél ha beragad az egyik kapcsoló, akkor a másik még vidáman rákapcsol zárlatot okozva ezzel."
Úgy is lehet csinálni, hogy az irányváltó nyomógomb nyitó segédérintkezője sorba van kötve a stop gombbal. Tehát az irányváltó gomb benyomásának első pillanatában mindig egy "stop" művelet hajtódik végre és csak utána kezd záródni a másik forgásirány áramköre.
Így tulajdonképpen megspórolható a a stop gomb nyomkodása is minden irányváltáskor. Persze figyeljünk arra, hogy a nyitó mágneskapcsoló már EGÉSZ BIZTOSAN nyitva legyen, amikor a másik zárja az áramkörét (akármilyen gyorsan nyomjuk meg a gombot), ezért a mágneskapcsolók segédérintkezőit is be kell vonni az akcióba.
"A villamos vezető ugyanis olyan rutinos volt, hogy -akaratlanul- kijátszotta az automatikát."
Tapasztaltam, hogy ahol már PLC- t alkalmaznak a vezérlésben ott már a nyugtázást sem lehet hosszabban nyomni, vagy áthidalni, - amire pl. karbantartáskor szükség volt - mert letiltja a vezérlést.
"A másik gond a frekvenciaváltóval az lehet, hogy kb. állandó nyomatékot tud a motortengelyen. Ezért a névlegesnél kisebb frekvencián (lassabban) "gyengébb" lesz."
Ha vektorszabályzású a frekiváltó, akkor a nyomaték már jobban tartható.
"Csak részben. A két megoldás nem lesz teljesen egyenértékű.
A nyomógombos reteszelésnél ha egyszerre nyomják a start gombokat, akkor egyik kapcsoló sem fog kapcsolni, a mágneskapcsolós reteszelésnél pedig az egyik kapcsolni fog.
Fontosabb különbség azonban az, hogy a nyomógombos reteszelésnél ha beragad az egyik kapcsoló, akkor a másik rákapcsol még vidáman zárlatot okozva ezzel. A kapcsolós reteszelés ezt kivédi."
Igen, ez így pontos a kettő együtt szokott előfordulni egy komolyabb vezérlésben.
Akik ilyen technikai témába vágják a fejszéjüket, érdemes lenne tanulmányozniuk a szegedi villamos esetét, amikor is vezető nélkül kiment a remízből és ment egy megállót, mire áramtalanították a szakaszt. A villamos vezető ugyanis olyan rutinos volt, hogy -akaratlanul- kijátszotta az automatikát.
"két nyomógomb segédkontaktusaival is elérhető ugyanez a védelem."
Csak részben. A két megoldás nem lesz teljesen egyenértékű.
A nyomógombos reteszelésnél ha egyszerre nyomják a start gombokat, akkor egyik kapcsoló sem fog kapcsolni, a mágneskapcsolós reteszelésnél pedig az egyik kapcsolni fog.
Fontosabb különbség azonban az, hogy a nyomógombos reteszelésnél ha beragad az egyik kapcsoló, akkor a másik még vidáman rákapcsol zárlatot okozva ezzel. A kapcsolós reteszelés ezt kivédi.
"A szerkezet most 220 (230)v-ról működik ezt alakítom át frekiváltóval így a 380 v-os motor hajtja a gépet."
Fontos, hogy egy 230V egy fázissal táplált frekvenciaváltó csinál ugyan a motornak 3 fázist, de 380 (400) voltot nem. Egy ilyen frekvenciaváltóra ezért csak 230/400V-os motort lehet bekötni delta kapcsolásban (400/690V-os motor se csillag se delta kapcsolásban nem tud kihajtani).
A másik gond a frekvenciaváltóval az lehet, hogy kb. állandó nyomatékot tud a motortengelyen. Ezért a névlegesnél kisebb frekvencián (lassabban) "gyengébb" lesz. Fele fordulaton tehát kb. fele teljesítményt tud leadni azonos nyomatékkal, míg egy mechanikus áttétellel kb. azonos teljesítményt kétszer akkora nyomatékkal.
A frekvenciaváltós megoldás tehát nem egyenértékű a mechanikus áttétellel.
Persze ettől még lehet ezzel esztergálni megfelelő méretezéssel és a fentiek figyelembe vételével...
"Ha a két zöldet akkor arra indul el amelyik betáp jel előbb ér a behúzó tekercshez.
Nagyon minimális az esély arra, hogy mindkét input azonnal dolgoztassa a mágneskapcsolót. Na meg elég ésszerűtlennek tartom az ilyen próbálkozást."
Ezt hívják keresztreteszelésnek, és a mágneskapcsoló segédérintkezőin kívül a két nyomógomb segédkontaktusaival is elérhető ugyanez a védelem. Az irányváltáskori fáziszárlat elkerülése érdekében is fontos ez a vezérlésekben.
ha valami rendellenesség miatt túl gyakran / túl sokáig van szükség rá, akkor a segédfázis indító kondenzátor áramkör gyakori extra áramfelvételét is hibás motor-üzemmódnak fogja értékelni a motor leégés-védelme (hőkioldó) és valószínűleg ugyanúgy lekapcsol mindent a motorvédelem, mintha a motor tengelye szorult volna meg.
Ha rászánsz 50ezret kb, azért már 4+kw körüli névleges teljesítményű frekiváltók vannak.
Persze még egy nagyobb motort is kell venned, de mivel a műszerész kategóriás(nak kamuzott) játékesztergák mennek ilyen 200-250 körül, az a százas ami még plusszba erre kell, egy profi megmunkálásnál ahol számít a vágás sebesség nem pénz.
Annyi van még evvel,-ha már villanyszerelő topic-, ha natív 3 fázisod nincs odahaza, a 4Kw inverter kezdi a 25A-es bejövőt önmaga karcolgatni, és ezenfelül olyan zajt "okádik" terhelés alatt, hogy még a szomszéd lcd tévéje is csíkoz (kis túlzással, ha azonos fázison vagytok)
(+mondjuk én egy házilag tákolt 2.5kw feletti géptől már "félnék", de nem is vagyok esztergályos...)
Ahha, és ha 2 másodpercenként szorulgat,és-vagy a tárcsa is kopott,percenként hányszor engednéd a segédfázis pofozását? Használtál már ilyen fűrész? Laikusnak az álló búgó motor is csak egy üzemszerű állapot, pláne ha meggyőzted arról, hogy majd várja ki a "villanyturbó" bekapcsolását,az majd kirántja a szorult helyzetéből............
Itt nem egy ábra megjelenéséről van szó, hanem arról, hogy a gyár hazudott-e arról, hogy ismeri és betartja a vezetékekre vonatkozó EU előírásokat. A gyár akkor is hazudik, ha a terméken nincs semmiféle CE felirat, maga a hamis nyilatkozat ténye a félrevezetés, függetlenül a felirat tényétől és formájától.
Ha a terméken nem szerepel a CE logó, akkor viszont az importőr/forgalmazó a sáros, mert olyan terméket forgalmaz az EU területén, ami talán életveszélyes vagy egészségre ártalmas.
"Ha üzem közben rá-rá dolgozik a plusz kondenzátor a segédfázisra,az rossz.Tönkre fog menni a motor. Pláne ha egy körfűrész megszorul"
Nem csak olyan megszorulás létezik, amikor teljesen megáll a fűrészlap/fűrésztárcsa. Amikor a fában egy sűrűbb részhez ér a fűrész (pl van ott a fában egy csomó csomó), akkor hirtelen megnövekszik a terhelés és lelassul a motor. Ebben a másodpercben a röpsúlyos kapcsoló bekapcsolhatja a plusz nyomatékot, majd kikapcsolja mihelyt a motor újra megközelíti a normál fordulatot.
A tekercsrelés után gyengébb motorok fő oka valószínűleg az, hogy kézi (kis-szériás) tekercselésnél igen nehéz ugyanannyi vezetéket belefésülni egy-egy horonyba, mint a gyárban profi gépekkel, ezért a tekercselő inkább csal egy kicsit (lefelé), hogy gyorsan tudjon végezni egy-egy horony lezárásával.
Nem biztos hogy a horonyt teljesen kitölti a gyári tekercselés. Egy motorházon belül több teljesítmény létezhet,ahol a vasmag ugyanaz a profil,csak a nagyobb teljesítményű vasmag hosszabb. Gazdaságtalan lenne minden motorhoz egyedi mélységű hornyú vasmagot gyártani.
Van lehetőség eltérni a gyári huzalozástól, max nem lesz a faék végigtolva.
Amikor a bátyám tekercselt, dobonként hozta a nagykerből a huzalt. Természetesen azt a méretet tartotta ami szezonális volt. Pl nyáron a szivattyúk amiből a Baja,Bácska,Sever,volt a leggyakoribb. Ha egyedi huzal kellett és nem érte meg felmenni Pestre, hát kölcsönkérte a megfelelő mennyiséget onnan ahol tároltak belőle a kollégáik.Mármint megvette.
Trafóknál lehetett trükközni a huzalátmérőkkel,általában van hely ha duplán kellett vinni a huzalt.
Igen ő is megmérte a huzal súlyát az elszámolás miatt. Egyéni vállalkozóként nem trükközött a huzallal hogy maradjon fusira, mert önmagát nem lopta meg. :-) A garancia,az elégedett kuncsaft is fontosabb volt mint a trükközés.
De ez már régi történet. Már nem tekercsel.
Hogy nagy tekercselő üzemben ki hogy, azt nem tudhatom........
Valamilyen EU szabvány biztosan előírja a papíron 1,5 mm2-es vezeték alsó tűréshatárát (legkisebb megengedett valódi keresztmetszetét). Amelyik gyártó ennél vékonyabb vezetékre hazudja azt, hogy 1,5 mm2-es, azt a gyártó fel lehet jelenteni csalásért, plusz a CE nyilatkozat jogtalan használatáért.
Továbbá felmerülhet a termék importőrének/forgalmazójának vétkessége is.
Ha megfeszül se tud olyan menetszámot belerakni a horonyba a legtöbb tekercselő amennyit gyárban a profi gépsor bele tesz. Nem beszélve az így ráfordított időről.
Valszeg trükköznek a réz mennyiséggel --ismerős helyen grammra adják ki a motorhoz való anyagot---mert akkor miből tudja a "fusi "motort trafót megtekerni?
Ahol 3-8 motortekercselő dolgozik , mindig lessz fusi munka is.
Villanyturbó??? Még viccnek is rossz! Ha üzem közben rá-rá dolgozik a plusz kondenzátor a segédfázisra,az rossz.Tönkre fog menni a motor. Pláne ha egy körfűrész megszorul akkor a motor fulladjon le.Le kell választani a hálózatról és ki kell szabadítani a tárcsát a fa szorításából.
Jellemzően ahol indító relés motort alkalmaznak,és emberi felügyelet mellett üzemel a gép,(pl körfűrész) a relét hamarosan átszerelik nyomógombra a második leégés után.
A tekercselők sem trükköznek a réz mennyiséggel,hiszen a tekercselésre garanciát kell vállalniuk.
Ha megméred hány kiló réz van egy villanymotorban, és utána jársz az adott huzal kereskedelmi árának meglátod hogy nem az a nagy tétel hanem az egyéb munkafázisok kerülnek sokba. Kiégetés gázzal, huzalgombolyítás,a hornyokba illesztés,ékelés, tekercsfej kialakítás-lekötés,kivezetések készítése,munkaidő ráfordítás, ADÓ,..stb.
Jó lehet a kitermelt rezet valószínűleg le tudják adni, de ez az ő bizniszük.
Ha nincs az adott huzalból lehet számolgatnak más átmérővel persze amíg a horonyba beférnek a huzalok.
Azt ugye még korlátozott ismeretek mellett is belátod, ha egy gomb ugyanazon érintkezők zárásával hajt végre eltérő műveleteket és a műveletek közül néhány működik, akkor nem a gomb a rossz?
Vannak itt màs készulékek is a topicban amiknek nem sok kozuk van a villanyszereléshez.....Egyébként ha 3000 ft-os àron mutatsz egy màsik ilyen mérleget, rogton megveszem.
Egyelore azt talàltam ideiglenes megoldàsnak hogy nem kapcsolom ki a mérleget és utàna ugyis automatikusan eloltja a hàttérvilàgitàsàt az lcd kijelzonek ha nem csinàlok semmit egy kis ideig...elég aztàn a TARE gombot megnyomni és lehet hasznàlni....gondolom ilyenkor mikor nincs hàttérvilàgitàsa nem fogyaszt majdnem semmit, mivel az egész csak 3 wattos mikor rendesen mukodik.....Mivel fillérekbe kerul egy ilyen "érintos" gomb gondoltam venni egy ujat de azt hiszem igazad lehet nem a kapcsologombbal lehet baj......
szerintem táphiba, nem gomb, főleg ha kikapcsolni lehet vele.
A standby tápfesz kicsi, nem éled fel az elektronika, kondi gond pl. Nyomtatóm is ilyen, ki kell húzni, majd bedugni, akkor be lehet kapcsolni. egyébként csak kikapcs
Màr vettem kinai mérlegeket tobbszor és évek ota hasznàlom oket probléma nélkul...Ez a mérleg okozott csak gondot. Itt is csak az ON/OFF gomb mivel most màr csak kikapcsolni hajlando a mérleget kulonos modon...Egyébként jol mukodik a mérleg, csupàn mindig ki kell huzni és visszadugni az adapter kàbeljét...Ilyet eddig nem tapasztaltam màs kinai mérlegekkel.Sot...eddig màs kinai mérlegekkel semilyen problémàm nem volt évek folyamàn. Reméltem hogy valakinek van elképzelése mi lehet az ok és esetleg mit lehetne megkisérelni hogy ujra képes legyen bekapcsolni a mérleget ez az ON/OFF gomb.....
De komolyra fordítva, van egy problémád két megoldással az egyik szétvered a meglévő rendszert vagy egy egyszerűbb megoldással kikerülöd a szétverést. Ezzel megspórolsz magadnak egy felfordulást ahol laksz és x idő helyett és y pénz helyett X/4 időbe és y/10 pénzbe kerül. Szerintem nem gondolkodnál sokat rajta melyiket fogod preferálni :)
Ide is beírom! Nincs valakinek egy vagy kettő tekercs 32-es Symalen csöve? Nagyon kellene most. Elmegyek érte! Budapest és környéke lenne jó... Köszönöm!
Azért akarja, hogy a villanyszerelő a klímákhoz az energiát a házon kívül körben vezesse, nehogy belül meglássa benn a drága számítógépeket.
Tartósan nagy hőmennyiség elvezetése úgy a legokosabb, ha a hőt a talajnak adjuk át (talajszonda/talajkollektor/talajvíz/patak).
A tető felől érkező extra hőmennyiség (napsugárzás) ellen egy komoly hőszigetelés ezerszer okosabb, mint a gatyánkat is hűtésre költeni.
A számítógépeket pedig halogén izzók helyett okosabb odavaló LED-ekkel megvilágítani: ugyanakkora fényerő, viszont harmadannyi hőtermelés (és villanyszámla).
"Elég volt egy kis átfedés, ( az önindukciós visszahatásokról nem beszélve ) és az egyen/váltó zárlata tönkretette a tirisztor-dióda hígegyenirányítót."
Hasonló esetben én úgy csinálnám, hogy nem a vezérlés kapcsolna át egyikről a másik ütemmódra, hanem maga a motorköri feszültség megszűnése indítaná el a másik üzemmódot. Tehát pl az egyik üzemmód SSR reléjének kimenetéről indíulna el a másik üzemmód (pl ellen-fázisú fékezés). Tehát amíg a motor körön akad bármiféle kóbor áram (pl önindukció), addig el sem tud indulni a fék üzemmód.
Ezek lefutása szerintem kb 2-4 század másodperc, tehát ettől az egész fékezés megkezdése nem szenved jelentős késést
"Segédfázis kapcsolására ott az áramrelé,mitől lehet jobb egy centrifugál kapcsoló attól?"
Munka közben a villanymotor pillanatnyi lelassulása/megszorulása esetén a lassuló röpsúly újra rákapcsolhatja a kondenzátort (plusz nyomatékot) egy pillanatra. Villanyturbó :) Áramfigyelés esetén valószínűleg jóval lassabb ez a pillanatnyi reakció.
Ami most eszembe jut: pl fűrészgép pillanatnyi megszorulása, szalagos magnónál a gyorscsévélés első másodpercei.
Egy villanymotorból kivehető maximális teljesítményt tulajdonképpen a vasmag mágneses erővonal (fluxus) árvezető képessége, tehát a vasmag határozza meg.
Ha a motortekercselő az újra-tekercselésnél nem a gyári vezeték keresztmetszetet és menetszámot alkalmazza, azzal ő tulajdonképpen nem csökkenti a motor teljesítményét, csupán pl 230V 50Hz-es villanymotor helyett csinál nekünk egy mondjuk 190V 60Hz-es villanymotort :)
Persze mi ezt nem tudjuk (nem közli velünk, hátha nem vesszük észre) csak azt látjuk, hogy 230V 50Hz-en az újratekercselt motor jóval gyengében muzsikál mint azelőtt.
Gyártó / márkajelzés nélküli kínai termékek egyik hátránya: a termékhez nincs suppport (honlap, szerviz, műszaki leírás, kapcsolási rajz, szervizkönyv, pótalkatrész, stb). Ez az (egyik) ára az olcsóságnak.
Ha rendszeresen használsz egy eszközt, arra a célra a nullánál komolyabb megbízhatóságú terméket válassz (pl. egyetlen komoly villanyszerelő kezében sem fogsz látni Csáng-Csung márkájú kínai fúrógépet, nem véletlenül, mert nekik a fúrógépre minden nap, megbízhatóan szükségük van)
"A kémény mint önálló építmény efféle korlátozások alá is esik, azonban egy olyan fal, amelyben kéményjáratok vannak, attól még fal és nem "kémény", tehát ezek arra nem igazak."
A téglakémény egy "téglából épített magas oszlop", ezen oszlop statikáját nem szabadna meggyengíteni bármiféle véséssel. Aki ezt megteszi, saját felelősségére teszi, de ha nem vés pofátlanul mélyre, akkor szerencsére kb nulla az esély kéménydőlésre emiatt.
Ne mossuk egybe a kéményt és a tőle jobbra-balra esetleg továbbfutó téglafalat.
"Akár még igaza is lehet. A hosszú, vékony kábelen jelentős feszültség eshet, ami a teljesítmény csökkenésével jár. Túl lehet terhelni így egy motort."
Ezt az inverteres "hegesztőtrafókkal" kapcsolatban is hallottam.
Mondjuk, ahhoz 3x 1.5 es, nem túl hosszú, és rendesen kiterített, nem kábeldobos hosszabbítót használok, remélem az már oda elég jó.
A ki-be nyomógomb feletti lámpa a hővédelmet jelzi ki?
Ha igen, akkor van benne (megfelelő?) védelem. A legbiztosabb megoldás a tekercsfejbe helyezett termisztor, vagy klixon érzékelő a vezérlő körben. Tulajdonképpen tekercselés után is beszerelhetők ezen alkatrészek.
Alapelv: SZERSZÁMOT, gépet, pénzt,járművet,....nőt kölcsön nem adunk! Nem tudjuk mire,és hogyan használják, milyen állapotban adják vissza és egyáltalán viszontlátjuk-e valaha.
"Eddig úgy képzeletem hogy nagy motorok ellenáramú,ill egyenáramú fékezésnél használják a forgás detektálására a vezérlő körben."
Ilyen megoldáshoz még nem volt szerencsém, viszont ARC hajtáshoz igen, aminél a motortengelyen lévő fazékformájú "csoppertárcsás" optokapus jeladóval vezérelték az örvényáramú fékezést egy diagram szerint egészen Vo-ig.
Nagyon kihegyezett áramkör volt ez, mert a leállításnál, fékezéskor 0,1 sec alatt kellett a váltófeszt a tekercsekről lekapcsolni, és ugyanoda a DC-t "pumpálni".
Elég volt egy kis átfedés, ( az önindukciós visszahatásokról nem beszélve ) és az egyen/váltó zárlata tönkretette a tirisztor-dióda hígegyenirányítót. Mindez 2x 55 Kw-os motorokkal működött. ( Moszkva-téri nagy mozgólépcsők.)
Később ezt kiváltották a korszerűbb frekiváltókkal.
"Segédfázis kapcsolására ott az áramrelé,mitől lehet jobb egy centrifugál kapcsoló attól? "
Azt nem tudom, hogy az USA ban miért így oldották meg, de működőképes.
Nem városi legenda az újratekercselt motor teljesítménycsökkenése. Nem a tekercselőhuzal a ludas hanem a vasmag minősége romlik mikor kiégetik a rezet. A lemezek közötti lakkréteg ami az őrvény áramokat (is) hivatott csökkenteni kiég. Illetve a drót korong amivel kitakarítja vasmagot szintén torzítja a vasmag saru végeket. Az esetleg a vasmagba bevert forgórész sem javít az állapotán akár össze is zárhatja a vasmag végeket. Ezeket a mechanikai sérüléseket nem lehet helyrehozni sajnos. Az hogy egy újra tekercselés közben 2-300W-ot elveszítsen azért túlzás lenne.
A kémény mint önálló építmény efféle korlátozások alá is esik, azonban egy olyan fal, amelyben kéményjáratok vannak, attól még fal és nem "kémény", tehát ezek arra nem igazak.
Én legalábbis nem láttam még családi házat, ahol a víz, a fűtés, a villany, a bármi kikerülné a kémény falazatot, mondván ott nem szabad vésni.
Sőt elvileg magát a füstjáratot úgy kell megtervezni ,hogy az ne csökkentse a fal statikai szilárdságát.
Ettől valóban lehet vastagabb ott a fal, ennek ellenére nem kell úgy értelmezni ,hogy akkor egy egy vékony fal és egy kémény ""szorosan egymás mellet"", hanem az végig teljes terjedelmében egy fal.
Az általad berakott kép alapján én ezt a tűzhelyet legalább egy 5x1,5 kábelel kötném be (5x2,5 még jobb lenne): 2 fázis (L1+L2), 2 nulla (N+N) és 1 földelés (PE)
Egyébként már indukciós tűzhelyeket is lehet kapni elfogadható áron, én olyat vettem volna.
Egyes készülékeknek elektronikus a bekapcsolása, tehát a bekapcsoló gombban akkor is van egy pici feszültség, amikor maga a berendezés nem működik. Ilyen pl a TV-knél a távirányító vevő-áramköre: amikor a készülék ki van kapcsolva, a vevőben akkor is van egy kis energia (várja a távirányítótól a bekapcsoló parancsot).
Na a te mérlegednél is volt mindig feszültség a bekapcsoló gombban, még a mérleg kikapcsolt állapotában is. Erről szokott le most a mérleged: valamilyen alkatrész mekkdöglött benne (talán a tápegységében). Tehát NEM a gomb romlott el, azt hiába cserélnéd.
Ha a mérleged pontos típusát nem kezelnéd titkos információként, akkor talán most kedvem lett volna utánanézni a kapcsolási rajzának/szervizkönyvének hogy merre lehet a hiba.
Ezek szerint ha felcserélném a kozépso szàmomra folosleges "szàmolo" gombbal ezt a "furcsàn viselkedo" ON/OFF gombot az semmit se vàltoztatna.....? Nincs mit tenni vagy inkàbb megkisérelni hogy ujra hasznàlhatovà vàljon ez az ON/OFF gomb?
Szükség lenne egy plusz konnektorra, de a kötődoboz és beépítendő konnektor között megy a kémény. Mü III védőcsőbe elvezethető a villanyvezeték? Vagy a kéményt kerülni kell, hogy oldható meg szabályosan?
A mérlegemen furcsa modon egyik naprol a màsikra az "ON/OFF" gombom màr csak kikapcsolni tudja a mérleget de ha azt ujra akarom inditani, ki kell huznom az adapter kàbeljét és visszadugni....ilyenkor a mérleg bekapcsol, elvégzi a beàllitàst és utàna tokéletesen mukodik. Nem tudom hogy a kapcsolo lett a hibàs vagy inkàbb màshol van probléma....?
Hozzàfuzném hogy ezek olyan gyenge nyomàsra reagàlo "érintos" gombok amik nem maradnak benyomva.... Tehàt furcsa hogy mostmàr csak kikapcsolni tud ez az "ON/OFF" gomb.....
Hány darabot kérsz? Az összes kis pántológépben ez van, és idegbeteg is lesz az összes tekercselő, amikor meg kellene tekertetni. Már nem is próbálkozunk, gyűjtjük a bontott de jó motorokat
"Nem láttam villanymotort ami centrifugál kapcsolóval kapcsolt volna segédfázist"
Nekem van egy amerikai 120 voltos 1 kW-os asztali körfűrészgépem, ami inkább oszlopos fúrógéphez hasonlít, az úgy működik,hogy az elért fordulat után a centrifugál kapcsoló bontja a segédfáziskört, és a motor a főfázissal megy tovább.
"A hasítón áramot kellene mérni, egy újra tekercselés miatt nem eshet a teljesítmény jelentősen."
Ellent kell, hogy mondjak. A réz arany árba van, a tekercselők nem "pazarolnak". Általános tapasztalatom, hogy bizony csökken a teljesítmény. Dolgozom légtechnikásnak is, elég sok újra tekercselt motorral találkozom. Általános a következő észrevétel a légtechnikásoktól: "Ez eddig gyorsabban pörgött fel".
Nincs eltérő fordulatszám, hanem a névleges fordulatszámig míg fel nem pörög,addig kell a nagyobb nyomaték a motornak. Ezt egy nagyobb értékű kondenzátor állítja elő,de ez tartós nem lehet mert leég a segédfázis tekercse.
Hogy ezt az áramkört centrifugál kapcsoló vagy áramrelé állítja elő mindegy. Ha nő a terhelés mindkettő rá-rákapcsol a segédfázisra ami vagy beégeti az érintkezőket,és amikor kellene nem kapcsol,nem tud felpörögni a motor és leég,vagy a segédfázis ég le a túláram miatt mert összeragadtak az érintkezők.
Sz.v.sz. inkább fulladjon le a motor,kapcsoljon le a védelem,(ami a rönkhasítódon feltételezem nem volt) mint leégjen a motor.
A hasítón áramot kellene mérni, egy újra tekercselés miatt nem eshet a teljesítmény jelentősen.
Jószerével csak fékpadon. Újratekercseléskor a tekercselő nem tud (nem is akar, nem akar szenvedni) annyi menetet belerakni a horonyba amennyit gyártáskor tesznek bele.
A kondenzátorokat tervezéskor méretezik, de ökölszabály, hogy az üzemi kondi 50-70 mikroF/kW. Ismeretlen motor esetén ezt az ökölszabályt alkalmazzuk. Még az is lehet, hogy nincs különbség a két motor kondenzátorai között.
Hat vezeték esetén lehet centrifugál kapcsoló benne. A centrifugál kapcsoló csak az indító kondenzátort kapcsolja le, attól még tudsz mérni ellenállást a segédfázis tekercsen. Amennyiben a kapcsoló működik, felpörgés után nem mérhetsz feszültséget az indító kondenzátoron.
Nem láttam villanymotort ami centrifugál kapcsolóval kapcsolt volna segédfázist. Áramrelével igen.
Az adat táblát kellene lefotóznod azon rajta kell legyen a kondenzátor értéke. Az áramrelé viszont lehet hogy kis értékű és meghúzva marad. Ha a relét megfelelően kiiktatjuk, egy nyomógombbal ki lehetne próbálni ,és behatárolni a problémás részt.
Ha jól sejtem nem mai gyerek vagy a szakmában,a faterom rajzolt ilyen "lehetetlen érintkezőket". Általános vita volt a bontó és záró érintkezők állapotáról. :-)
Ha megjegyezhetem Magyarországon nem a nullát kapcsoljuk. A ki gomb általában sorba van kötve a be gombbal....
Ha feszültség kimaradás volt egy pillanatra,elejt a tűzérzékelő relé és már nincs is mit nyugtázni,illetve a kezelő a főkapcsolóval,vagy kismegszakító működtetésével is ugyanazt éri el mint a nyugta gombbal.
Ha a kérdező kérdezője elméleti síkon akarja megoldani a problémát azaz nem célja a megvalósítás pláne hogy a kereskedelemben kapható biztonsági relét ajánlanák (ami sok forint).
A helyette lévő érdekegyeztető tanács meg sz@.....t sem ér!!!!
Ha az eladó/vállalkozó nem ismeri el --akkor mehetek a............ba!!
Hiába adnak egy papirt amit a biróság elfogad, nem érek vele semmit.
A biróság úgy dönt ahogy a jogszolgáltatás kivánja!!!!
"esetemben"; A munka el lett végezve , kifizetve -nincs itt semmi probléma (semmi minőségi stb kifogás) mindenki mehet a dolgára . A perköltség meg megfelezve , 8 napon belül befizetendő!
Tehát ennek megfelelően biztassatok bárkit, hogy emeljen kifogást!
Ez azért nem jó mert ha nyomom a nyugtázó gombot és visszaáll hibakőr,máris aktiválódott a rendszer.
A nyugtázás arról kell hogy szóljon,hogy ha a hiba áramkör visszaáll csak utána legyen aktiválható a nyugtázó gomb.Hiba alatt-közben hatástalan kell hogy legyen.Azért nyugtázó.
Két fázisnál is szerintem kevés lesz. Tudtommal ezek egyfázisú főzőlapok, csak el vannak osztva 2 vagy 1 fázisra. A fázisvezetőn folyó áramok összege átfolyik az 1 db nulla vezetőn, ha az 1,5-ös hamar el fog égni. Min 2,5-öst javasolnék.
Nem zárt helyen futó 1,5mm2-es vezeték 20 amperig terhelhető.
Ha csak 16 amperrel terhelem, akkor 2 vezetéken (fázis+nulla) átmegy 3680 watt, tehát 4 vezetéken 7360 watt.
Tehát egy okosan legyártott 7 kilowattos tűzhely számára elegendő, ha lóg a hátulján 2 db 3x1,5 mm2-es kábel konnyektorral a végin és van mögötte a falon 2 db 16A-s dugalj.
Azt persze nem állítom, hogy a tűzhelyek fejlesztői mind okosak ;)
Nagyobb áram (vagy pl három fázis) esetén a berendezés tényleges kapcsolása (energiaellátása) nem a nyomógombos vezérlő áramkörön keresztül történik, hanem
Beépíthető kerámia főzőlap vezetékezésével kapcsolatban lenne kérdésem. Adott egy Gorenje főzőlap, aminél az adatlap szerint a csatlakoztatási teljesítmény 7000 Watt. A használati útmutató a bekötés kapcsán 4x1.5-es vezetéket ír elő (a H05VV-F-re 16A terhelhetőséget találtam egy katalógusban):
Szerintetek nem kevés a 1.5-es vezeték egy 7000 Wattos, 4 lapos tűhelyhez? Vagy ez a teljesítményérték csak elméleti, valójában nem vesz fel ennyit tartósan egy ilyen berendezés (mondjuk egyszerre mind a 4 lapot járatva)?
Köszönöm. Egész jó ez a virtuális áramkör, de nem egészen úgy működik szerintem, ahogy azt én gondoltam. Miután benyomom a tűzjelző gombot, meg kellene nyomni a nyugtázót, hogy induljon a rendszer, de az nem akar működni.
"Nekem nem a csilingelő hanggal van a problémám, hanem az üzem közbeni erőteljes morgás és remegés.
Mindemellett 5 perc terhelés mentes járatás után irreális hőmérséklet emelkedés tapasztalható.
Korábban, már írtam ez a 3-ik ilyen jellegű motor az előző kettő szépen teszi a dolgát."
Egyszer egy öreg motorral jártunk így, az is hasonlót produkált, mintha egymás ellen dolgoztak volna a tekercsek. Kicsit hosszabb járatás után fel is robbant rajta a segédfázis kondenzátor, úgyhogy légy óvatos.
Azért ezt mert itt volt szerintem olyan moduláris kalapsínre rakható dolgot ami neked kellhet és még akár szép is lehet.
Itt megkeresed hogy moduláris mágneskapcsolók akkor KMC 20-11 szerintem egy záró és egy bontó érintkezővel rendelkezik
VAn olyan hogy kmc 63-04 vagy 63-40 az egyik 4 bontó mágneskapcsoló a másik megy 4 zárós egység.
Kellenek ugye nyomógombok záróak meg bontóak no meg egy olyan amin van záró is meg bontó is amit ki lehet alakítani kétváltós nyomógombból.
HA van otthon robusztus mágneskapcsoló a kért érintkezőkkel barmi lehet ami van es a lehetőségek megengedik. Hova kell, hány fázis, mennyi lehetőség van a helyre ... stb stb ...
Ez az egy kétérintkezős relés lehetne akár kisebb is ha mondjuk törpefeszültségről menne az áramkör de akkor kellhet bele trafó is mondjuk 24V-os de akkor a mágneskapcsolónak és a relének a tekercsének is 24V-osnak kell lennie.
Mielőtt esetleg rendeltek innen van akárhonnan, fel kellene hívni őket hogy kedves eladó úr jól értem-e a kmc 20-11 az egy záró egy bontó és mehet rá 230V 10A ugye ...
Mielőtt esetleg rendeltek innen van akárhonnan, fel kellene hívni őket hogy kedves eladó úr melyik az a mágneskapcsoló a fenti kettő közül aminek záródó érintkezői vannak ...
Most figyelem hogy a mágneskapcsoló 3 fázis esetén picit necces mert van 3 fázis egy nulla és kell egy 5. záródó érintkező is.
Beszélj a megrendelővel hogy hány fázis es amit rajzoltam ha az logikailag érthető az a működési modell elegendő-e ...
Úgy tudom, hogy a szabvány csak azt írja elő, hogy a motor fém testét szabályosan földelni kell
azt viszont nem írja a szabvány, hogy kizárólag UGYANAZZAL a kábellel szabad földelni, amely kábelen az energia megy a motorhoz. Tehát ha a motor nem lett leföldelve a kipróbáláskor, az talán a te hibád és nem a kábelé.
Persze ha
- a motor nem kettős szigetelésű
- és a motor gyárilag földeld csatlakozóval van szerelve,
- és a földelés nincs rákötve a motor testélre
...akkor te jóhiszeműen jártál el és valószínűleg a gyártó a hibás.
- nyugtázni nem a vészleállást kell, hanem a tűzjelzést kell (hogy újra leget dolgozni)
- mindenképpen nyomógombbal kell nyugtázni, más módon nem lehet.
Csináltam egy virtuális áramkört (kattincsá ide), játssz vele, próbálgasd, hátha azt tudja, ami neked kell (mert még mindig zavaros egy kicsit, hogy mit is szeretnél).
Sajnos igen, mert a hosszabbítóban nem volt védő föld.Csak amikor észrevettem hogy megcsípte a kezem fejét akkor levertem egy vasat és rákötöttem a testet. Akkor már nem rázott ,csak leégett. Mondjuk olyan zajban nem igen lehetett meghallani hogy morog a motor.
Gyanús hogy megszalad mikor leveszed a feszültséget a motorról. Mintha csapágy törése lenne és az állórész magához rántaná a forgórészt (vagy egyéb központosítási probléma).
De lehet segédfázis menetzárlat,kondenzátor...stb is.
Persze ha szétszeded hogy mindent megvizsgálj, akkor végkép nincs garancia....
Most a fogorvosnal ulok es talaltam egy markat akik gyartanak ilyen cuccokat. Igazabol telefonon egyeztetni kell veluk a lehetosegekrol. Majd otthon irok rola hosszabban.
Azt természetesen nem akartam, hogy emiatt egymásnak essenek itt a kedves tagok.
Az általam kért megoldásnak nem kell megfelelnie ilyen vagy olyan követelményeknek, illetve átesnie minősítésen vagy vizsgálaton, csak biztonságosnak kell lennie. A dolgot egyébként egy ismerősöm szeretné kivitelezni, és tőlem kért segítséget, de én magamtól ezt nem tudtam megoldani. Ismétlem, már láttam ilyen rendszert, de azt sajnos nem tudom jelenleg megnézni hogyan épül fel.
A lényeget talán Matual Friend fogta meg a legjobban, illetve egyszerűsítette le.
"Szerintem szorítkozzon mindenki az eredeti kérdés megoldására. Nem kell ehhez agysebésznek lenni nemhogy villanyszerelőnek.
Aszonta' :
A fogyasztó betápját egy vészkapcsolóval és egy tűzjelző gombbal is(!)
Ha a tűzjelző lett megnyomva akkor azt törölni kelljen!
Ha a vészkapcsolós megnyomásvolt akkor vissza lehet indítani egy gombbal.
Ha tűzjelzős akkor a visszaindító gomb előtt kelljen még egy gombot megnyomni."
Erről lenne tehát szó. Kell egy vészleállító gomb, egy tűzjelző gomb és egy nyugtázó gomb. A vészleállító piros gomb egyszerűen szakítsa meg a tápot, a tűzjelző szintén, de annak megnyomása esetén csak a nyugtázó gomb megnyomása után lehessen visszakapcsolni.
Ennek az egésznek egy falra szerelt dobozban el kellene férnie, mellette a piros gombbal.
Persze hogy nem. Öntartó kapcsoláshoz nem kell NASA fejlesztés.
Csak azt kell(ene) tudni mi is pontosan a cél, mert merőben más irányba kell elindulni ha munkabiztonsági leállításról van szó és más irányba ha nem (lásd alább).
Mindez azért merült fel, mert kétszer is beidézted az eredeti felvetésben szereplő "vészkapcsoló" szót.
"Sok esetben nincs külön vészleállító és STOP gomb egy berendezésen, egyszerűen a stop gombot úgy alakítják ki (és helyezik el), hogy vészleállítóként is lehessen használni."
Megint mellébeszélsz!
Minden fű zöld <-> minden zöld fű esete.
Normál megállítás, hagyományos mágneskapcsolós öntartó kapcsolás nem alkalmazható biztonságos megállításhoz, mert nem felel meg a szabályoknak! Régen igen, ma nem.
A biztonsági leállításhoz biztonsági relét kell alkalmazni, redundáns biztonsági köröket, meg kell határozni a berendezés munkabiztonsági kockázatait, annak megfelelő fokozatú előírásoknak megfelelő kapcsolást és eszközöket kell alkalmazni.
Az hogy te egy ilyen biztonsági kört használsz leállításra az nem ugyanaz mint ha egy nem biztonsági megoldást használsz biztonsági megállításra.
"Erre te hülyének állítasz be"
Nem írtam olyat hogy hülye vagy... de ahogy érzed.
A legegyszerűbb, ha teszel egy betáp kismegszakítót (lehet van is), arra egy munkaáramú kioldót. Nyugtázás az lesz, hogy kézzel kell a kismegszakítót felkapcsolni, ha a vészgomb alaphelyzetbe lett már állítva. A visszakapcsolást lehet nyomógombosítani is, de az már azért drága mulatság.
Szeretnék egy olyan védelmet kiépíteni, ahol a fogyasztó betápját egy vészkapcsolóval és egy tűzjelző gombbal is meg tudom szakítani. A lényeg azonban az lenne, hogy utóbbi használata esetén csak úgy lehessen visszakapcsolni a feszültséget, hogy megnyomok egy nyugtázó gombot, vagy a leoldott vészkapcsolót kihúzom. Nem tudom milyen lehetőségek vannak ez esetben, ha valaki tanáccsal vagy kapcsolási rajzzal tudna segíteni azt megköszönném.
Szerintem szorítkozzon mindenki az eredeti kérdés megoldására. Nem kell ehhez agysebésznek lenni nemhogy villanyszerelőnek.
Aszonta' :
A fogyasztó betápját egy vészkapcsolóval és egy tűzjelző gombbal is(!)
Ha a tűzjelző lett megnyomva akkor azt törölni kelljen!
Ha a vészkapcsolós megnyomásvolt akkor vissza lehet indítani egy gombbal.
Ha tűzjelzős akkor a visszaindító gomb előtt kelljen még egy gombot megnyomni.
Most elmegyek ebédelni es legkésőbb estig hozom ... :)
Ha a vészleálláskor más eseménynek kell megtörténnie mint normál leállításkor (pl mozgó alkatrészek vész-fékezése), akkor természetesen külön gomb kell a vészleálláshoz és külön a normál leálláshoz.
Sok esetben nincs külön vészleállító és STOP gomb egy berendezésen, egyszerűen a stop gombot úgy alakítják ki (és helyezik el), hogy vészleállítóként is lehessen használni. Erre céloztam a 86140-es bejeszésben: olykor nincs szükség külön vészleállító gombra is, maga a stop gonb is lehet a vészleállító.
"Ez történik ott is, ahol a kezelő pulton ott van a vészeseti STOP, és az üzemi ÁLLJ nyomógomb, mert utóbbit 3 secig kell nyomva tartani, ahhoz, hogy újraindítás után a menetirány megváltozzon."
Pontosítva az ÁLLJ megnyomása után a nyugtázást kell nyomni 3 secig.
Nem mondtál vele újat, mert ezzel is találkoztam a gyakorlatban, ez már valóban egy kék színű RESET feliratú gomb a logikai vezérlő alaplapon a vezérlő szekrényen belül, és azt végzi el, amit lejjebb írsz.
Rendes automata gépeken, amiket javítunk (automata gépsorok) a vészleállás után van egy sárga ami a hiba nyugtázása, ezzel éled a PILZ relé, illetve törli a PLC hibát, és újra lefuttatja a hiba ellenőrzést, tényleg megszűnt-e
és van a kék vagy fehér élesítés, amit nyugtázás után nyomsz meg, mert ekkor ha minden rendben, rá lehet adni a vezérlő feszültséget, csak ez után indulhatnak a forgó/mozgó részek, mégpedig ekkor még kéziben, ezután az automatika a zöld gomb 3mp nyomva tartása és hangjelzés után indul
Sokféle megoldás létezik, ez is egy amit írsz.
Van olyan nyugtázás rangsorolás, ahol a vészeset STOP kört nyugtázhatja a kezelő, és a berendezés újraindítható, ugyanakkor, ha a biztonsági lánc megszakítása történik a vezérlő áramkörben, azt már csak a szerelő nyugtázhatja a panelen.
és ha van némi gyakorlat a készítőben, akkor a reset gomb 5mp nyomva tartása az összes mozgó alkatrészt alaphelyzetbe állítja, a zöld gomb és a reset nyomva tartása pedig a programot is, ellenkező esetben onnan folytatódik ahol volt. De ezt már szeretik kifelejteni.
Ez történik ott is, ahol a kezelő pulton ott van a vészeseti STOP, és az üzemi ÁLLJ nyomógomb, mert utóbbit 3 secig kell nyomva tartani, ahhoz, hogy újraindítás után a menetirány megváltozzon.
( ehhez még hozzájöhet a TÁVOL TART funkció "intézménye" egyes berendezésekben.)
"Több olyan nagykonyhai robotgéppel találkoztam ahol a vészgomb ugyanazt a kört szakítja meg mint a "ki" gomb. Akkor azok gyárilag szabálytalanul vannak szerelve?"
Abból a szempontból nem, ha a cél a berendezés azonnali megállítása. Én is találkoztam ilyenekkel, de inkább régebbi áramkörökben.
Viszont újabb berendezéseknél, pl. ahol frekvenciaváltóval történik a hajtás, ott az üzemi leállítás nem azonnali, mert még engedélyezi a lefutási rámpát, viszont, a vész STOP, vagy a védőburkolat kinyitása, azonnali leállítást eredményez, ugyanez történik szerviz üzemben.
Pl. ott is elkülönül a két megállítási funkció, ahol a menetirányt kell megváltoztatni megállítás után, mert a vész STOP resetelése után a korábbiak szerint kiválasztott irányban indul a gépezet újra, még akkor is, ha a kezelő az ellenkező irányt választja. Ezt csak üzemi ÁLLJ és nyugtázás után módosíthatja.
Ezért írtam, hogy a kétféle vezérlésmegszakításnak lehet más funkciója.
Több olyan nagykonyhai robotgéppel találkoztam ahol a vészgomb ugyanazt a kört szakítja meg mint a "ki" gomb. Akkor azok gyárilag szabálytalanul vannak szerelve?
"Vészgomb (vagy egyéb vészkör relét) relét kell nyugtázni. Javasolt a kék színű világítós nyomógombbal működtetni."
A gyakorlatban általában sárga színű nyomógombbal találkoztam nyugtázó áramköröknél.
És ha azt mondom neked, a kettő különböző dolog?
Rendes automata gépeken, amiket javítunk (automata gépsorok) a vészleállás után van egy sárga ami a hiba nyugtázása, ezzel éled a PILZ relé, illetve törli a PLC hibát, és újra lefuttatja a hiba ellenőrzést, tényleg megszűnt-e
és van a kék vagy fehér élesítés, amit nyugtázás után nyomsz meg, mert ekkor ha minden rendben, rá lehet adni a vezérlő feszültséget, csak ez után indulhatnak a forgó/mozgó részek, mégpedig ekkor még kéziben, ezután az automatika a zöld gomb 3mp nyomva tartása és hangjelzés után indul
és ha van némi gyakorlat a készítőben, akkor a reset gomb 5mp nyomva tartása az összes mozgó alkatrészt alaphelyzetbe állítja, a zöld gomb és a reset nyomva tartása pedig a programot is, ellenkező esetben onnan folytatódik ahol volt. De ezt már szeretik kifelejteni.
"Biztonsági megállításra nem alkalmazható az amit javasoltál!"
Igen, mert az üzemi STOP, és a vész STOP két különböző funkció, ezért egymástól elkülönül, annak ellenére, hogy amúgy mindkettő a vezérlés megszakítását eredményezi, csak más áramkörön.
Na jó, tegyünk még mellé egy tűzálló ládát is nyugtázónaplóval, hitelesítő, ellenőrző és igazoló aláírással, pecsétszámmal, újraindítási ügyiratszámmal.
"A dolog ott bonyolódik, hogy azt kellene megoldani, hogy ha a tűzjelző gombot nyomjuk meg akkor az kapcsolja le a tápot vagy oldja ki a vészleállító gombot is, és addig ne is lehessen visszakapcsolni amíg a vészgombot ki nem húzzuk, vagy egy nyugtázó gombot meg nem nyomunk."
A nyugtázás illetéktelen kizárását esetleg egy kulcsos kapcsolóval is meg lehet oldani.
( Bedugod a kulcsot, elfordítod, benyomod, majd nyugtázás után vissza, és kihúzod, zsebre rakod, így gondolom.)
Gondolom a vezérlés MK (öntartó áramkörű)meghúzatását lehet nyugtázásnak tekinteni.
Ezt követően mehetne rá a többi STOP, tűzvész, körítés.
"Számtalan elektromos berendezés kapcsolódik mágneskapcsolóval/relével és két nyomógombbal: "BE" és "KI". A KI gombot tekinthetnénk vészleállítónak, a BE gombot meg tekinthetnénk nyugtázónak... már ha tudnánk, hogy mi a feladat."
Biztonsági megállításra nem alkalmazható az amit javasoltál!
"A dolog ott bonyolódik, hogy azt kellene megoldani, hogy ha a tűzjelző gombot nyomjuk meg akkor az kapcsolja le a tápot vagy oldja ki a vészleállító gombot is,"
Ez így nem érthető. A tűzjelző gomb megnyomásakor ugorjon vissza eredeti állapotába a már benyomott vészleállító gomb?
Még mindig nem a tényleges feladatot árultad el, hanem egy általad elképzelt homályos megoldás részleteibe vagy belebonyolódva (és próbálsz bennünket is belebonyolítani).
Írd le a feltételrendszert és hagyd ránk a megoldást. De a feltételeket olyan részletességgel add meg, hogy utólag egy millimétert sem bővítheted/módosíthatod őket. Kérhetsz látszólag lehetetlent is, megoldhatatlan feladat nem létezik, de a feltételek utólagos állandó módosítgatása miatt viszont pillanatok alatt faképnél lehetsz hagyva :)
A lényeg, hogy külön kell vészleállító gomb amit mondjuk balesetnél használnak majd és külön kell "tűzjelző" gomb amit tűzesetnél. Utóbbinak is az a feladata, hogy szakítsa az áramkört, csak azt ne lehessen úgy visszakapcsolni, hogy előtte egy nyugtázót vagy a vészleállítót ne kapcsolnák vissza. Ezt kérik, nem én találtam ki. Egy helyen már láttam pontosan ugyan ilyen rendszert, de azt sajnos nem szedhetem szét hogy megnézzem, hogyan épül fel. De ott úgy működik, hogy ha megnyomom a vészleállítót akkor lekapcsol a mágneskapcsoló és szakítja az áramkört, amit vissza csak úgy tudok kapcsolni ha megnyomok egy nyugtázó gombot a vészleállító mellett. A nyugtázó olyan mint ávk egy kis leddel.
Egy oktató környezetben elhelyezett villamos berendezés elé kellene ezt a vészleállító-tűzjelző kapcsolót beiktatni.
A lényeg, hogy szükség lenne egy vészleállító gombra (ha megnyomja valaki, a berendezés rögtön leáll) és egy tűzjelző gombra is (a tűzjelző rendszert szimulálja). Vészleállító gomb esetében a sárga keretes piros gombra gondolok, amit visszakapcsoláshoz ki kell húzni. A dolog ott bonyolódik, hogy azt kellene megoldani, hogy ha a tűzjelző gombot nyomjuk meg akkor az kapcsolja le a tápot vagy oldja ki a vészleállító gombot is, és addig ne is lehessen visszakapcsolni amíg a vészgombot ki nem húzzuk, vagy egy nyugtázó gombot meg nem nyomunk. Sajnos ebben nem vagyok jártas, így jobban nem tudom elmagyarázni, de remélem azért érthető mire lenne szükségem.
Léteznek olyan vészleállító gombok, pánikgombok illetve tűzjelző gombok, amelyek benyomás után benyomva maradnak (úgy kell kihúzni őket),
sőt olyanok is vannak, ami csak speciális "kulcs" segítségével lehet újra "kiugrasztani" (alaphelyzetbe hozni). ezt a kulcsot lehet elzárva tartani (persze ne gondolj komoly kulcsra, legtöbbször egy egyszerű műanyag izét kell benyomni egy lyukba). Ezek azért ilyenek, hogy utólag meg lehessen állapítani, hogy melyik gomb lett benyomva, illetve ne lehessen letagadni a benyomás tényét.
De az is lehet, hogy neked valójában nem is egy ilyen gombra van szükséged, csak nem akarod árulod el nekünk a valódi problémát, hogy jól megbonyolíthasd az életedet :)
"utóbbi használata esetén csak úgy lehessen visszakapcsolni a feszültséget, hogy megnyomok egy nyugtázó gombot,"
Számtalan elektromos berendezés kapcsolódik mágneskapcsolóval/relével és két nyomógombbal: "BE" és "KI". A KI gombot tekinthetnénk vészleállítónak, a BE gombot meg tekinthetnénk nyugtázónak... már ha tudnánk, hogy mi a feladat.
Szeretnék egy olyan védelmet kiépíteni, ahol a fogyasztó betápját egy vészkapcsolóval és egy tűzjelző gombbal is meg tudom szakítani. A lényeg azonban az lenne, hogy utóbbi használata esetén csak úgy lehessen visszakapcsolni a feszültséget, hogy megnyomok egy nyugtázó gombot, vagy a leoldott vészkapcsolót kihúzom. Nem tudom milyen lehetőségek vannak ez esetben, ha valaki tanáccsal vagy kapcsolási rajzzal tudna segíteni azt megköszönném.
Szerintem engedjük el ezt a történetet mert mert majdnem mindegy hogy analóg vagy digitális egy kapcsolómező egy alközpontban.
A vásárló meg a digitális kifejezésen nem azt fogja érteni hogy valami digitális benne hanem azt hogy számtalan plusz szolgáltatással rendelkezik a cucc amit megkap. Ezeknek egy része simán szoftveres feature ami "ingyen van", és csak egy részéhez kell hardware-t vásárolnia.
Kaptam a gyártótól egy új trafót a pásztoromhoz. Ám a bekötése nem megy. Vagyis, van rajt négy vezeték, kettőn van saru azok gondolom akár fel is cserélhetőek föld vagy karám. Ám másik két vezetéket vajon felcserélhhetem-e? Tehát mindegy-e, h melyik megy a zöld gyákra vagy a kondira? Köszönöm.
Galvanizálók: Nem használhatják azokat az anyagokat és eljárásokat, amivel "out of box" kis odafigyeléssel szép munkát lehet végezni.
USA autós fórumon hosszas hozzászólások foglalkoztak evvel a problémával, ami a 90es években egy tank bezin ára volt, és pár nap alatt kész, "következő 20évre" tartósságban, kitűnő minőségben, most nincs, nem létezik, megoldhatatlan.
Olyan ez, mint az ólmos forraszanyag tilalma, az ólmos gépkocsiakku persze nincs betiltva, jé.
Rémálom lesz az otthoni forrasztás, ha teljesen, mindehol, bűncselekmény terhe mellet kötelező lesz a ROHS anyag és eljárás. Ez a forrasztásban -még?- nincs így,.....
A lakásklíma, az izzólámpa, és a galván piacot (meg mimindent még ,amiről átlagember mit sem tud) szempillantás alatt cseszték széjjel.
Már a nyomtatottáramkör gyátó kisválalkozások felől is hallom ,hogy meg vannak a napjaik szószerint számlálva, ...
De ha valami veterán gépre kell az a króm, és fényeztetni is akarod, szintén siess vele, mert ott is kifelé áll a hagyományos festék szénája, jön a narancsos, kézzel szinte alig felfújható, 3x annyi melót igénylő vízbázisú autófesték totális kötelezővé tétele, az oldószeres cuccok betiltása, kitiltása, ellehetetlenítése.
Itt, Korruptisztánban a kamarák, a fogyasztóvédelem, stb (sorolhatnám reggelig) nem azért vannak, aminek látszanak, csupán kényelmes állásokat biztosítanak a politikai elit rokoni/baráti körének (plusz pénzmosodák).
Próbálj segíteni magadon, mert az államra nem számíthatsz.
Az én régi (eredeti) felvetésem nem a VALÓBAN teljesen digitális telefonközpontokról szólt, hanem azokról az analóg IC-s kapcsolómezős házi kisközpontokról, amelyeket a gyártójuk (parasztvakításilag) digitális telefonközpontként próbál rásózni a balek vevőkre, persze jó drágán.
Hogy ebből a régi mellékes megjegyzésemből hogyan sikerült egyeseknek ekkora lufit fújni (pl száz éves mechanikus elven működő hatalmas telefonközpontokkal), arról külön tanulmányt lehetne írni :)
Aki képes becsületesen dolgozni és érti is a szakmáját, az már rég megunta a havi 120 ezer nettót napi 10 óráért bejelentés nélkül és
- vagy elment külföldre, ahol ugyanúgy szívatják, de legalább ötször annyi pénzt kap érte,
- vagy örökre otthagyta az építőipart és azóta a családja nem egy idegbeteggel él együtt.
Lassan rá kéne jönni az építőipari vállalkozásoknak, hogy a pár év alatt háromszorosára emelkedett hasznot nem lehet teljesen az új jachtra elkölteni, adni kell a pénzből a dolgozóknak is, máskülönben senki sem marad a cégnél, aki megkeresse a jachtba való benzin árát.
"Meg kell hogy történjen, máskülönben nem lehetne ilyen kis méretben kivitelezni."
Egy analóg telefonközpont kapcsoló mátrix megvalósítása nem csak mechanikus relékkel lehetséges. Igen régóta létező termékek azok az IC-k, amelyek belsejében pici tranzisztorok (a későbbi termékekben FET-ek) végzik az analóg jelek kapcsolgatását (telefonvonalak összekötését). Kisebb méretű (4-16 mellékes) analóg telefonközpont összes lehetséges kapcsolási kombinációja megvalósítható akár egyetlen ilyen IC belsejében is (de több IC együttműködésével akár nagyobb vonalszám is megvalósítható). A komolyabb cuccok már nem csak analóg hangfrekvenciát, de akár sok megahertz-es analóg video jeleket is képesek kapcsolgatni.
A lényeg: az utóbbi évtizedekben már az analóg telefonközpontok sem foglalnak nagy helyet, egy kisebb analóg telefonközpont kapcsolómezeje 64-256 darab mechanikus relé helyett tulajdonképpen gyufásdoboznyi helyen elfér :)
NA jó nem akartam traktálni a többieket ezzel hátha valakit érdekel :
Vezetékes telefon 4 kHz sávszélességet használ. Ezt mintavételezzük 8kHz sebességgel ebből lesznek a PAM jelek. Pulzus AM modulált jel.
Jön a kvantálás ami minden 1 impulzushoz 8 bitet rendel hozzá és akkor 8*8kHz azaz 64 Kbit/s sebességű csatorna.
Ebből összefogunk 30 darabot + 1 szinkron + 1 jelzés és lesz belőle 2048 Mbit/s jelsorozat. Röviden kétmega.
Ezeket engedjük bele a kapcsolómezőbe.
A kapcsolómező feladata hogy az egyik 2mega mármelyik időrését ősszekösse egy masik 2mega bármelyik időrésével.
Ezt ugy lehet elérni hogy vonatozik be a 32*8 bit szépen sorban az SN -be es az első TSG fokozat lepakolja a memóriájáéba majd egy masik sorrendben olvassa ki es küldi ki.
Jön a következő második fokozat az SSG ami valós időben a bejövő biteket egy masik kimenet felé tereli.
Megint jön egy TSG ami ugyanazt teszi mint az első.
Ezért hivják TST elrendezésű kapcsolómezőnek.
AZ AR vasakat ugy 1980-as évek végén kezdték itthon telepitgetni. Az ARF helyi központ volt az ARM csak tranzit. De mivel elindult a tavközlési hálózat kiépitése akkoriban itthon az volt a koncepció hogy analóg központ ne tranzitáljon ugy a nevezetes AD/DA atalakitas miatt ezt TPV (tárolt program vezérlésű) központokkal ki lett váltva gyorsan az összes.
Számomra igy nem ismert fogalom a digitális kisközpont. VAlsz ez attól digitális hogy maga is tudott sok számlázni példul vagy lehetett bele tenni mobil interfészeket hogy olcsóbb legyen a telefonálás. Szolgáltatásokat tudott nyújtani a saját mellékeinek, tudhatott PBXet kezelni (zárt előfizetői csoport 1 szám mögött sok telefon) tudhatott bevállaszast azaz ISDN2 vagy ISDN 30at fogadni ... stb stb ... De ezeknek tök semmi köze hogy analóg vagy digitális a kapcsolómezeje.
A hagyományos regiszter jelfogókkal van felépítve, így bizonyos értelemben az is digitálisnak tekinthető.
Persze, amiről te írsz, az az igazi digitális megoldás, amikor a kommunikáció központon belül is PCM rendszerként illeszkedik, akár csak a központok közötti kommunikáció esetében. (Trünk, azaz átkérő hálózatoknál.)
Tessék mondani mi az hogy digitális kapcsoló mező?
Nem az, amikor az analóg jeleket digitálisan vezérelt kapcsoló mátrix kapcsolja?
Nem.
Elektromechanikus vagy elektronikus kapcsolómező.
Ha ez az, akkor mondj olyan központot az elmúlt harminc évből, aminek NEM digitális a kapcsoló mezője.
ARF102 ARM511 CA41 EP128 EP512
Digitális kapcsolómező :
Mind az AXE mind az EWSD igy működik azaz az elv ugyanaz.
Megtörténik az előfizetői kártyán az analógból digitálissá alakitás és ez mindvégig digitális állapotban közlekedik a központon, kívül mindaddig amíg elér akár egy másik központ másik portjáig. Szívesen regélek róla de untatnánk a többieket. Már csak abban reménykedem hogy a villanyszereléshez jobban értesz bár ahogy olvasgatom a nagyra becsült topiktársakat nembiztos. :)
A szilikonos megsimogatás és szálanként mondjuk egy szívószálba rejtés majd megszilikonozás, végül az egész átszilikonozása is elég lehet. Persze profin is meg lehetne csinálni. Mindenesetre tegyél rá 10 cm-el fölötte egy piros reklámszatyor-csíkot amikor temeted vissza, vagy kunyerálj valami közműépítős brigadériától.
Tegnap kerti munka közben sikerült az öntözőrendszer vezérlő földkábelét (7*0,8mm) megsértenem, egészen a vezetékszálig felsértettem a műanyagot rajta. A vezeték maga működik, az öntözőrendszer üzemel, de nyílván nem merem így hagyni. Ha vmi szilikonnal bekenem (vagy esetleg gégecsövet rakok köré és azt töltöm fel szilikonnal) az elég? Ha nem, akkor milyen módon tudom javítani hogy biztosra menjek? A segítséget előre is köszönöm!
"A vezetéknélküli csengők szarok, mindig akkor nem működik, amikor valóban _kurvafontos_ lenne, mert lemerült az elem,,"
Jó villanyszerelő képes úgy felszerelni, hogy soha ne jusson bele víz (ha másképp nem, tetőt tesz fölé),
okos gazdi meg akkor is minden évben kicseréli benne az elemet, ha az elem amúgy akár őt évig is bírja.
"mert lelopták-elrontották a gombot, mert beázott, mert idegbeteg barmok "tulnyomták" és megreccsent a mikrokapcosló bele,"
Aki ilyen vandál környéken lakik: a gugli tele van vízálló, ütésálló vandálbiztos, stb nyomógombokkal, de a legtöbb estben egy tök egyszerű kültéri csengőnyomó is tökéletes megoldás (nem akarják ellopni, nem lehet túlnyomni, stb).
A rádiós modult azonban én nem ebbe szoktam beépíteni, hanem egy másik műanyag dobozba, ami a kerítés belső, ház felőli oldalán van, ebben az esetben a külső nyomógomb lehet akár fémházas, bunkóbiztos kivitelű is , plusz a rádiós térerő is jobb a ház irányába.
"Kinti 230V-os csengőt aki épít, nem tudom hogyan tud nyugodtan aludni, dehát ez csak a fejekben levő általános sötétség és országos mindenki leszar mindent újabb fejezete."
"Egyébként rosszul használod a digitális kifejezést."
Az alközpontok gyártói használták rosszul, marketing célból: ha a kisközpontnak 2 százaléka digitális volt, azt már digitális telefonközpontként árusították parasztvakításilag :)
Manapság már okafogyottá vált ez az egész telefonközpont-dolog: szinte ingyenes a VOIP, ingyenes a mobilhívás flottán belül, satöbbi.
Valószínűleg meghibásodott egy szigetelés a nagyfeszültségű részen. Biztos megoldás az egész trafó cseréje egy újra,
de egy kis szerencsével megoldhatja a problémát egy lakkfürdő (a nagyfeszültségű részt híg lakkba/műgyantába kell mártani, mejd "lecsepegtetni" és megszárítani, szükség esetén többször is). Ez persze nem mindig oldja meg a problémát, viszont egy kis lakk mindig kéznél van :)
Profi szakembereknek (és nekem) van kimondottan szigetelő lakk ami effajta hibák orvosolására is jó lehet: Plastik 70, de ez egy spray, ezért rejtett helyekre nehéz/lehetetlen eljuttatni.
Egyébként rosszul használod a digitális kifejezést. Amiről te beszélsz azok alközpontok voltak.
Azok is gyártódtak digitális kapcsolómezővel mint mondjuk a HICOM vagy az Alcatel cég csinalt ilyeneket. Alapjábanvéve attól digitális valami hogy mennyi intelligenciaval rendelkezett.
Nem lenne baj a mondandóddal ha a kivitelezés előtt lenne, de egy meglévő esetben azzal kell dolgozni ami van. Mível részleteket nem tudsz így nehéz érdemi választ adni, annak meg sok értelme nincs.
Elárulom, hogy sok esetben egy klímával kezdnek majd lesz pluszba több több lépcsőben nagyon sok esetben ez jellemző. És van úgy hogy a klímások is hibáznak nem is kicsit azzal, hogy normális tájékoztatásnak nyoma sincs.
A vezetéknélküli csengők szarok, mindig akkor nem működik, amikor valóban _kurvafontos_ lenne, mert lemerült az elem, mert lelopták-elrontották a gombot, mert beázott, mert idegbeteg barmok "tulnyomták" és megreccsent a mikrokapcosló bele, mert átmeneti zavar volt a vételben, mert akármi.
Kinti 230V-os csengőt aki épít, nem tudom hogyan tud nyugodtan aludni, dehát ez csak a fejekben levő általános sötétség és országos mindenki leszar mindent újabb fejezete.
Egyébként egy időben étezett erre a problémára trafóval integrált csengő, amiben csak egy rezgőnyelv volt és két tekercs.
Van annak is hátránya, de legalább nem kell a 230V-ot kivinni.
Nem vagyok villlszerelő csak érdeklődöm és tényleg kiváncsi vagyok. Miért lett felfordítva a sorrend és miértn em a villanyászatot csináltátok meg előbb?
"a villanyszerelo kozli az arat az igenyek figyelembevetelevel."
Látod, hogy nem szól a csengő. Kérdezik, hogy menyiért javítod meg (az átlag megrendelő szemében egy csengő javítás egy szakembernek kb tíz perces, peches esetben félórás munka). Ha azt mondod, hogy 50 ezerért javítod , akkor hirtelen olyan messzire el leszel küldve a fenébe, hogy estig se találsz haza. Ha csak célzol rá, hogy lehet AKÁR 50 ezer forint is, már akkor is elhajt a francba és hív valaki mást.
Az alábbi srác es regszerelő komájával elment megnézni egy félbehagyott munkát. Egy öreg szaki hagyta abba, mert beteg lett a felesége, nem tudta folytatni, nekik kellett volna befejezni. Megnézték, keszekusza drótvezetés, fele alu fele réz, még piros védővezetővel, szigszalag,kuporfix ...
Megmondták, hogy ehhez csak ugy adják a nevüket ha rendesen megcsinalhatják alu ki, réz be, átnéznek mindent.
Ez persze nem tetszett a tulajnak nem ment bele ők meg akkor nemet mondtak.
Az meg lehordta őket mindenféle tudatlan szarházinak ...
Nem kell idegeskedni ezen, munka van dögivel csak megtalálják a vállalkozót a megrendelők ...
Mivel én nem vagyok vállalkozó villanyszerelésben (sem) arra tudok hagyatkozni amit "padtársam/gyerekkori barátom" mond mivel ő évek óta az.
Felvázolja a lehetőségeket, ha odakéri akkor odateszi, megmondja hogy 2500ft/h a munkadíja óránként és nem biztos hogy sikeres lesz mivel ez egy régi cső régi szabvány.
Tudunk-e kompromisszum készek lenne mind a két oldalról ez itt a kérdés.
Egy ismerős becsövezte a házát a padlásra es jött egy satszerelő koma aki fúrogatni akart mindenfelé mert neki az lett volna kényelmes. A srác mondta neki hogy hogy az nem lesz esztétikus neki, meg minek mert ez itt van csak egy kicsit dolgozni kellett volna vele. Szó szótkövetett majd a tulaj elhajtotta a faszba a szakit betelefonált a szolgáltatónak hogy ne ökröt küldjenek ki.
Vegyünk egy példát: új vezeték kell a kapucsengőhöz ezer éve villanyszerlt családi házban. A tulaj elképzelése: új két eres vezeték az előszobától elvezetve a ház sarkáig (a meglévő papírbééses Bergmann csőben), onnan légvezeték a kapuig, oda új 230V-os nyomógomb.
Ha egy munkát meg lehet csinálni két óra alatt és lehet kérni érte 10e Ft-ot, akkor kerestél óránként 5 ezret és mehettél gyorsan tovább a következő munkára.
Ha ugyanazt a munkát a túlképzett megrendelő elképzelése alapján tíz óra alatt lehet megcsinálni, attól még a megrendelő nem fog ugyanolyan boldogan 50 eFt-ot kifizetni neked, hanem csak 30 ezret (és ezt is morogva). Tehát a megrendelő vesztett húsz ezret mert túl okosnak képzelte magát és te is vesztettél húsz ezret, mert nem közölted vele egyből, hogy az ő megoldása igen drága, tudnál helytte jobbat (vezeték nélküli csengő).
Tehát arra vagy kíváncsi, hogy miért hülyeség ásóval tíz órán át ásni egy területet, ha ott van egy gép, ami fél óra alatt megcsinálná?
Ez olyan, mintha a megrendelő közölné a villanyszerelővel hogy az ő házában a csövezés helyét kézzel kell kivésni, mert a szomszédja szerint a falmaró rezgése láthatatlan hajzálrepedéseket okoz a falban.
Van rotációs kapám nem is idős fél éves KF EXTRA 850 tehát a kezelhető méretűek közül a legnagyobb. Előtte is volt egy kisebb méretű.
Most fiammal megmértem hogy 12.5*20 m azaz 250 m2 területet ások minden ősszel.
Tudnám rotálni a kertemet de ásom mert a rotálás nem ér fel az ásással.
Most a sógornak igaza van.
Mindenki kap mindenféle megrendelést tervet ha jó hanem. Ha nem ütközik a megvalósítás "törvénytelenségbe" akkor a szaki megcsinálja, miközben jelzi hogy ezt lehetne így is mert ez így jobb lenne olcsóbb lenne avagy szakszerűbb.
Már ma oda fajult a világ hogy mindenkinek vagy munkája es tud válogatni, annyira nincs bármilyen szaki a piacon. Hogy meddig az egy masik kérdés ...
A munkaügyi központos szakemberek akik pont olyan papírral rendelkeznek majd mi TI, és pont olyannal amelyek mi kapunk a fele átlag vizsgaeredményei ugy 15% (50% felett kettes) produktumot mutat. .. és ne gondolja senki hogy nem lesz meg a papirjuk az oktatas végén.
"nem ragasztgatunk csatornát mert az idővel elengedi"
Az én ragasztott csatornáim szerencsére nem olvasták ezt a hírt. Igaz, hogy a legrégebbiek is csak öt-hat éve vannak fenn, lehet hogy később fognak lepotyogni.
Hát, nem fogjuk megtudni minek 6*10m2-re 4db klíma mikor a legkisebből 1db is túlhűthetné, és miért nem az csinálta meg a drótozást aki felszerelte/fel fogja szerelni a klímát. Itt valami nagyon nem kóser.
Három fázisú villanyórát sem raknak fel, ha csak egy fázis jön be az utcáról. A méretlen vezeték/kábel cserével egybekötött villanyóra csere pedig kb októberre várható :)"
UGYANOLYAN klímából négy kis teljesítményű olcsóbb volt, mint egy nagy?
"bonyolultabb csövezn"
A kültériket mindig naptól védett (északi) falra illik teni, a szobák viszont pont nem északi oldalon szoknak leni. Mennyivel egyszerűbb négy klímát lecsövezni, mint egy db négy-beltéris klímát?
"Nem raknak fel 50A-es megszakítót ha csak egy fázisod van."
Miért nem raknak fel?
Három fázisú villanyórát sem raknak fel, ha csak egy fázis jön be az utcáról. A méretlen vezeték/kábel cserével egybekötött villanyóra csere pedig kb októberre várható :)
"Nem qrvára mindegy hogy hülyeséget kér-e a megrendelő?"
Tételezzük fel, hogy fel kellene ásni 200 m2-nyi kertet, mert a tulaj krumplit szeretne ültetni oda. Te elvállalod, mert a profi rotációs kapáddal fél óra alatt végzel. De a megrendelő közli, hogy a sógora szerint a rotációs kapa nem elég mélyen forgatja meg a talajt, ezért kézzel, ásóval kell megcsinálnod.
Egy jó villanyszerelő rendszeresen kap olyan megbízásokat, aminél a túlokos megrendelő nem csak a feladatot mondja el, hanem azt is, hogy milyen elavult anyagot és őskori megoldást kell alkalmaznia. A jó villanyszerelő ilyenkor vagy meggyőzi a megrendelőt, hogy hülyeséget akar mert van jobb/olcsóbb megoldás is, vagy elhúz a francba onnan.
A rossz villanyszerelő viszont örül, hogy van munkája.
Lehet, hogy semmi hülyeséget nem kértél, lehet, hogy egy profi szakember egy helyszíni körülnézés után is pont ugyanezeket a megoldásokat javasolta volna. Ennyire kevés adatból nem lehet megállapítani, hogy melyik elképzelésed optimális és melyik amatőr túlbonyolítás.
Elmondod a véleményedet a tervről a megrendelőnem illedelmesen, ő illedelmesen vagy nem de megvétózza hogy szerinte ez így neki nem lesz jó.
Ha nem hagy hajlandó úgy megcsinálni ahogy ő kéri és főleg annyiért akkor megmondod neki hogy neked ez így ennyiért nem pálya és szerinted ehhez másik szakembert kell keresnie. Elköszönsz és slussz ...
Csak tudod látszik pár emberen a elkeseredettség hogy kellene neki a munka csak lusta meg egyszerű mint állat.
Egy jó, kulturált , nem primitiv szakembernek ma annyi munkája van hogy bele is tudna fulladni.
- Egy 3,5kw inverteres klíma igen ritka üzemállapotokban vesz fel 1000W-ot, normál esetben sokkal kevesebbet fogyaszt szóval 4-et még egy 16A-es megszakító is elbír, de esélyes hogy a kérdezőnél 2,5kw-osok vannak.
- Amikor én terveztem a klimatizálást az jött ki, hogy a multi split drágább, bonyolultabb csövezni, és nem elegendő a teljesítménye, jobb megoldás több mono split klímát venni, ha fűt vele akkor pláne jó hogy redundáns.
- Nem raknak fel 50A-es megszakítót ha csak egy fázisod van.
- Nem qrvára mindegy hogy hülyeséget kér-e a megrendelő? A szaki megcsinálja, ő kifizeti, ennyi a történet.
Csak emlèkezz mekkora bődűletes baromsàgot ìrtàl a TPV telefon központok kapcsàn. Az a baj hogy minden tudàs nèlkül osztod az èszt.Ha valaki szól hogy hülyesèg akko nethuszàrkodsz ès előhúzol egy linket ami a Te igazad bizonyítja.
"Igen az én ismerőseim nem akarnak tudnak sok százezerért ilyen cuccot maguknak. :)"
Ha az olcsóság a lényeg, akkor kb 70+80 ezerből kijön egy olyan házibarkás belső keringető szagelszvó anyagára, ami hatékonyságban és zajszintben hülyére ver több százeres csúcskészülékeket.
Kell hozzá egy jó nagy zsírszűrő, pár kiló aktívszén, csendes nagy ventilátor meg pár apróság.
Vannak olyan emberek, akik odahívnak egy jó szakembert, három szóval elmondják nekik, hogy mi az igény (pl klíma kéne a házba) és várják a szakember tanácsát, javaslatát.
És van olyan ember, aki kocsmai ivócimborák, sógor, szomszéd (mindegy, csak nehogy hozzáértő szakember legyen) bölcs tanácsait meghallgatva ő maga kitalálja a probléma megoldását, a teljes kivitelezés részletes módját is és erre keres kivitelezőt, aki aztán tépi a haját és szedi a nyugtatót a felesleges túlbonyolításoktól, hülye és drága megoldásoktól, ezer éve elavult technika és módszerek erőltetésétől. Vagy egyszerűen elmenekül :)
Következzék egy tréfás példa:
Tételezzük fel, hogy hűtés kellene egy olyan tetőtérbe, amiről egy jó szakember percek alatt átlátná, hogy könnyedén meg lehetne oldani pl egyetlen multi klímával, a kábelt lehetne végig a padláson vezetni (percek alatt) és ha a villanyóra alatti 32 amperes biztosítékot 50 amperesre cserélteti az áramszolgáltatóval, akkor még a háziaknak is marad elég energia.
De a tulajnak van egy alkoholista bádogos (tehát igazi szakember) kocsmai ivócimborája, akivel együtt kifundálják, hogy ehhez a házhoz 4 db klíma kell (ezeket gyorsan meg is veszik amíg akciós a teszkóban), ha a házat 8 méter magasságban kívülről körbevési VALAKI, akkor mindegyik klímához oda lehet lehet vinni az áramot, valamint hogy az egy fázisú villanyóra biztosan nem bír el négy klímát, ezért mindenképpen le kell cserélni három fázisra, mert mindenki tuggya az egész kocsmában, hogy a három fázis erősebb, mint az egy fázis.
Így most a villanyszerelő feladata a ház körülvésése 8 méter magasságban, plusz az egyfázisú villanyóra átalakíttatása három fázisúra mégpedig OLCSÓN ÉS GYORSAN, várjuk a munkára jelenkezőket.
4 szoba van hutve. Mivel fent vannak, be lettek uzemelve es csak az elektromos tapellatas hianyzik ezert irtam ide. Annyiban lenyeges csak a berendezes hogy kivul kell horonymarni es nem bent.
A lényeg azon van, hogy Elek már megint tudja, de legalábbis sejti. Összes többen természetesen nem, mert kuriózum, hogy miként jön ki illetve mi a fészkes fenének kellhet 6*10m-re 4db klíma. Tényleg, miért nem a klímástopicban kérded?
Az èletèben nem dolgozott csak okoskodott.Az biztos hogy villanyszerelèsben meg hőszigetelèsben nem ezek azok a topicok amihez hozzàszól.A gyengeàramú rèszrknèl rendszeresen hülyesègeket beszèl ìgy van ez a szàmitàstechnikai ès tàvközlèsi,ràdiós tèmàkban is.
Igen az én ismerőseim nem akarnak tudnak sok százezerért ilyen cuccot maguknak. :)
Nekem sincs én kivezettem amikor szigetelés előtt befalaztam egy ablakot a konyhában. A fürdőben és a wcben maradt a gerébtokos ablak ami úgye nem zár elég jól igy nem akar felrobbanni a gázkazánom.
Urak, elérhetetlenné vált a villanyászom, van itt valaki aki záros időn belül el tudja vállalni Budakalászon 4 klíma kültérijének tápellátását? Egy kb 1ox6 méteres házat kell majdhogynem körbevésni, csövezni, kábelezni... amennyiben elmü minősítés is van akkor egy 1x32A -»3x16A bővítés is szóba kerülne.
"Az egy haszontalan sz@rt nem érő valami konstrukció."
Írd inkább azt, hogy a te ismerőseid között senki sincs, akinek igénye/pénze lenne egy valóban hatékonyan működő belső keringetésű szagszűrőre, ezért most azt hiszed, hogy ilyen berendezés nem is létezik :)
A műszereket évek óta nem kell hitelesíteni. A kalibrált műszerrel hiteles a mérés.
Ez így sántít egy kicsit.
Több felhasználási osztályba vannak sorolva a műszereink.
Amikkel hiteles jegyzőkönyves méréseket kell végeznünk azokat igenis hitelesítetni kell mert a partner nem fogadja el a jegyzőkönyv tartalmát. Na most ezek közül sincs mind megejtve mert egy 4 millás műszerből van 10-15 a cégnél telephelyenként is több költséghatékonyságból annyit hitelesittetnek ami igazából szükséges.
Itt van az asztalomon most a C+D automatika kft kalibráló laboratórium kalibrálási 3 oldalas bizonyítványa a szigetelési ellenállás mérőmről.
A kalibrálást a VBK-2/2014 eljárás alapján végezték, az eszköz megfelel a gyári specifikációnak, és az újrakariblárási időköz a mérőeszköz felhasználójának a feladata es kötelessége. Valójában ez a cucc TAJÉKOZTATÓ JELLEGŰ mérésekre alkalmas de semmiféle olyanra nem ami jegyzőkönyvvel, számlával, és bizonyítvánnyal fedsz le.
Nekünk nem is kell hisz csak az általunk bekötött törpefeszültségű berendezések védőföldelésének a folytonosságát nézzük.
Alkalmazz inkább belső levegő keringetéses (szénszűrős) szagelszívót, az nem befolyásolja a kandalló huzatát (nem kell mellé biztonsági letiltó automata hőkapcsoló).
Az egy haszontalan sz@rt nem érő valami konstrukció.
A szokásos master-slave elosztók igen kicsi áramok esetén is kapcsolnak, pl ha a 40 wattos TV-t kikapcsolod, akkor automatikusan áramtalanítja a hangfalakat/erősítőt., vagy pl a számítógép kikapcsolásakor áramtalanítja az összes perifériát (nyomtató, hangszórók, monitorok, stb)
Az általad belinkelt cucc viszont csak 0,5-25 A között tud dolgozni/ érzékelni (tehát csak 115 watt felett működik), persze lehet, hogy létezik 0,05 amperes is
(habár sok számítógép még 10 wattot sem fogyaszt működés közben, tehát még ez is lehet túl magas kapcsolási áram ilyen célra)
