De ha az illesztesnel a vegeket kivagnad mintha pontosan kozeppen vagtad volna el a T idomokat. Remelem erted hogy gondolom. Egy erosebb drottal osszehuzni a ket szelen.
Ha nem pontosan kozeppen vagnad el? Az egyiket mondjuk kozeppen, de a masikat kicsit tul a kozepen es picit szetfesziteni es a masikat meg beletenni. Igy falfeuleten talalkoznanak.
Hát ez béléstestes lesz. Így attól tartok, vagy 160-as a lyuk, vagy a következő lépés, hogy 250×500-as, ha egy béléstestet szét sikerül vésni. Van rajta 80 cm föld, az nem okozhat gondot, ha elkezdem vésni? Nem tűnik a szerkezet egy statikai csúcsminőségnek.
es? flex gyemantkoronggal, spiccveso, es hirtelen akkora lesz a luk amekkora kell. sot, ha monolit beton, akkor barhol lehet ra uj lukat is csinalni siman, nem kell kozositeni a csoveket.
A szuper X-esnel a jobbrol-balrol jovo aramok szembe talalkoznak, es lefele 90 fokot kell kanyarodjanak. A ket T-s megoldasnal szembe talalkoznak, es oldalra kell 90 fokot forduljanak, majd lefele.
Nem latom a helyszint, de az ilyen szituaciok nagyon gyakran ugy jonnek ossze, hogy felvettel egy olyan megvaltoztathatatlan feltetelt, ami valojaban egyaltalan nem megvaltoztathatatlan, csak nem vetted eszre. Pl a csirkelab elagaza 2db 135 fokos idommal minden szempontbol szuper megoldas, csak a tartalyod tetejen a lukat kicsit meg kell faragd nagyobbra, hogy a csirkelab resz benne legyen a tartalyban.
Azzal a különbséggel azonban, hogy onnan függőlegesen lefele indul tovább, vagyis már eleve szögben találkoznak szembe, nem pedig 180 fokban.
Így viszont a 180 fok után még két merőleges kanyart is be kell vennie az egyesült víztömegnek. Elég bizonytalannak érzem a megoldást, messze van az ideálistól, újra ásni meg hosszú szakaszokat kellene, ha valamiért mégsem működne így rendesen. Tényleg csak végső esetben szeretném így megcsinálni.
Azt hiszem, értem, amit mondasz, és nekem is eszembe jutott már végső esetre. Nekem ezzel az a bajom, hogy a vízszintes T-ben egymással szembe fog ömleni a víz, ami szerintem a szállítókapacitását a töredékére csökkentené.
es mi van, ha a fuggoleges csovedbe teszel egy T-t, kozvetlenul a tartaly felett? Fentrol jon a szivattyu, egyenesen megy le a tartalyba, oldalra meg kiall a T. Erre a kiallasra megy egy masik T vizszintesen, es arra jon jobbrol-balrol a ket becsatlakozas. ez sikban van teljesen.
De ez nem segít a vízszintes szakasz távolabb lévő részein már. Ha pedig a lefolyó vége feljebb kerül, akkor az elejének is feljebb kéne, hogy végigfollyon rajta a víz.
Februárra aztán a vízóraaknán is megmarad a hó nagy hidegben.
A ciszterna belso fala, ami ugye messze fagyhatar alatt van, folyamatosan kapja a meleg utanpotlast az anyafoldtol. ahogy a pinceben is 6-7 fok van telen, lent a ciszternaban is. azon a csovon ahogy szellozik, ez a meleg jon fel folyamatosan. szerintem nem tud a cso elfagyni emiatt.
Följebbi szintbe nem tehetem, a mostani alja van 70-en, egyel följebb már 35-45 centi között lenne, ott hónapokon át tud fagy lenni. Ha meg közben egyszer olvad fent, megsüti a nap a tetőt, jégdugó lesz, ami szétfeszítheti a csövet.