Ad vocem tikmony (tíkmony?): ebben a szóban a tik (tík?) véletlenül nem hosszú í-vel írandó? Merthogy a rövid tik = ti (vö. mink = mi). Olvastam egyszer valamit arról, hogy a magyar nyelvben fontos szerepe van a magánhangzók hosszúságának, és erre az egyik példaként éppen a tik—tík páros szerepelt.
Yoginak igaza van, a tikmony, az 'tyúktojás'. Összetett szó és a mony a 'tojás'. Van egy Újtikos település, mely valaha Tikos-tanya névre hallgatott. A gazdát Tikosnak nevezhették. Valamely felmenőjének sok tikja, azaz tyúkja lehetett. :o)
Nem mentem messze, csak a 'Tikmonyat'-ig (majd később bővebben), de:
A 'Tikmonyat' a tojásból készült étkeket sorolja fel. Tikmony - Erdély némely részén még élő szóhasználat, s - a 'tojást' jelenti. Eredeti magyar szóképzésben 'finomabb' megfogalmazás, mint a mai 'tojás' (akinek a szavak a fejben megjelenő fogalommal azonosan jönnek elő, érti miért)
A 'jerke' az egyévesnél fiatalabb nősténybárány, míg az 'ürü' a herélt, hímneműnek világrajött birka - korától függetlenül. Ezért van ürü, meg ürübárány is, mert a fiatal a bárány. A mai napig élő szóhasználat. A magyar nyelvben igen sokszor a szó kort, nemi hovatartozást, állat/ növényfajtát meg sok egyebet is megkülönböztet önmagában. (Tehát megmondja milyen fajta, milyen korú, milyen nemű: egy szóval, az olyanolyan fajú/korú/nemű de más fajú/korú/nemű egyedre már más szó utal)
Soha nem hallottam ilyen, vagy hasonló nevű állatról (és nyelvész sem vagyok), de csak úgy, ötletszinten felmerült a hód lehetősége bennem. Állítólag régen böjti ételként fogyasztották, mert a vízhez kötött életmód valamiféle hal-párhuzamra utalhatott.
A szarvashoz hasonló elkészítési mód mondjuk inkább a szarvashoz hasonló testméretű és izmoltságú állatot sejtet (és sokmindent szinte kizár, pl. madarakat, apró emlősöket - pele:) - vagy halakat nem nagyon lehet, ill. nem nagyon szoktak szarvas-módra elkészíteni (de ez mind csak logikai okoskodás)).
Mindenesetre kíváncsian várom az etimológiai megfejtést.
Egyben lenne egy kérdésem is. Faludynak a magyar nyelvhez írt ódájában olvasható a "bíbicek, bölények, battonyák, kiket vadásztak ... " stb. részlet (lehet hogy nem pontosan idéztem). Ez a battonya, ez milyen állatot jelöl? Vagy csak valami illő hangzású fantáziaszó? (A település Battonyához van vmi köze?)
Parancsoljatok: "gyannverbul minden etkeket ugy keszithetsz, ahogy a szarvasrul irtam". Hozzám már így jutott, többet egyelőre nem tudok. Minden más állat volt, jó eséllyel ez is az. (S kora újkori, azt hiszem, az 1680-as évekből.)
Maga a bősz elvonás a bőszül/bőszít igékből. Az ilyen ít/ül képzős alakok úgynevezett fiktív (Magyar Grammatika) vagy alap- (Kenesei) tövek, amelyek általában nem jelennek meg önálló szóként. A TESz szerint a bősz nyelvújításkori elvonás az említett igepárból. Magát a tövet ismeretlen eredetűnek mondják. A szláv és a német eredetet kizárja, nem indokolva. Én úgy érzem, hogy az o-ő hangátalakulás nem reális (az ige a német verbosen-nel áll szemben), de majd a nyelvtörténethez jobban értők pontosítanak.
Régi szakácskönyvekről ugrott be egy régebbi rádióban hallott emlékem. Régi receptben limonyt is használtak. Ez nem lehetett a mostanság egyre divatosabb zöldcitrom?
Segítséget kértek tőlem, s aki találta, egy szakácskönyvben lelte. Próbáltam már sokféleképpen kitekerni a szót, hátha valami beugrik, de nálam csak az albioni köd.
Az ajánlót pedig nagyon köszönöm, meg fogom nézni, eleve kedvelem Karinthyt. Bár a jobb szó a kedveléssel vegyes tisztelet ide.
Üdv! Egy szónak vagyok (volnék) a nyomában, valamilyen állat. Nem tudom, hogy melyik, a kora újkorban biztosan létezett és meg is ették. ;-) A kérdés: mi a gyanver?
