Ja a kristálytiszta tény,Blatьnъ formában rekonstruálják,vagyis ez megint nem tény,csak egy nyelvészeti hipotézis. Mert ha lenne konkrét fogódzó,akkor nem kéne rekonstruálni. Nem kéne mesterségesen alkotott szabályokkal előállítani valamit. Ami vagy igaz,vagy nem
"Hidd el valaki azt átnézte és abból jogosan vonta le azt a következtetést!"
Mit kéne elhinnem. Te a tudomány szócsöve hitről beszélsz. Hozz egy köztes nyelvemléket amiből kiderül,hogy a bolatníjból lett a Bolatin. De arra alapozni,hogy a szláv meg a magyar elnevezés hasonlít egymásra,nekem kevés.
"A Balaton neve szláv eredetű. A honfoglalás előtti pannóniai szláv fejedelemségnek a mai Zalavár helyén levő székhelye volt Blatn grad (Mocsárvár, Sárvár). Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. A tó német Plattensee elnevezése és a szláv Blatn jezer (sekély, mocsaras tó) részfordításával keletkezett. A magyarba a szláv név előtagja került, amely eredetileg a Kis-Balatont jelölte, de később az egész Balatonra vonatkoztatták. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, templomokat, monostorokat építettek. Így kerülhetett az alapítólevélbe is a leírás."
"4.2. Balatin ~ Bolatin A Balaton neve háromszor fordul elő az alapítólevélben: „Tichon super Balatin”, „ab eodem lacu Bolatin”, „in eodem Bolatin” formában. Etimológiájának alapja régóta tisztázva van: a magyarba valamely szláv nyelvből került át, az átvett szláv alakot *Blatьnъ formában rekonstruálják. Kérdésesnek tartják azonban, hogy ez a melléknévinek mondott forma egy *Blatьnъ gradъ ’Mocsárvár’ vagy pedig egy *Blatьnъ jezerъ ’mocsaras, sáros tó’ szerkezetből származtatható-e (FNESz.). KISS LAJOS szerint a magyarba egy ilyen szerkezetnek az „elülső néveleme kerülhetett át” (i. h.). E részletkérdés eldöntése ugyan elsősorban a szláv onomasztika ügye, de mint látni fogjuk, a magyar átvétel sem teljesen független tőle, ezért érdemes röviden kitérni a problémára.
...
A Balaton valószínűleg honfoglaláskori szlávból származó német Plattensee neve (MELICH 1925–1929: 386) a belső, német hangfejlődés következtében e kérdésben sajnos, nem nyújt megfelelő támpontot
...
Emellett megemlítendő az is, hogy a Kárpát-medence régi helynévanyagában két másik Balaton névről is van tudomásunk, amelyek a harmadik szótagban szintén veláris magánhangzóval fordulnak elő a forrásokban: 1295/1423: Balatun (Gy. 1: 510, Békés megyében említett mocsár), 1388: Balathon (Cs. 1: 168, Heves megyei település).
"Felsoroltál egy rakás állítást, meg abból levont sejtetést, de konkrétan nem bizonyítottál semmit."
Nem néztem át eredeti nyelven az összes korabeli forrást, de minden történelmi munkában ezt hozzák fel. Hidd el valaki azt átnézte és abból jogosan vonta le azt a következtetést!
Ha tudod bizonyítani az ellenkezőjét, akkor írj róla egy cikket, negy sikered lesz vele!
"Hol itt az ellentmondás? Levédinek már nem volt szava, nem őt választották vezérnek, hanem Álmost, akit Árpád követett."
Az ellentmondás, hogy Árpád dédunokája miért említette volna olyan néven Levedit, amit nyugdíjas korában kapott olyan szlávoktól, akikkel nem valószínű, hogy találkozott egy olyan folyóról, ahol nem valószínű hogy járt (már ha egyáltalán túlélte a nyugdíjba vonulását).
Tormás sokkal valószínűbben olyan néven emlegette Levedit, amit a szüleitől kapott/vagy esetleg vezérként felvett még a Volgán túl, és amilyen néven mindenki ismerte.
Az Abasár,meg a Badacsony meg az egykori Bihar vármegye is tuti szláv nevek. Közel-keletről sem áramlottak be földműves csoportok délről a Kárpát-medencében. De a Baláta-tó is szláv elnevezésű, Balatawef legkorábbi névvel.Mindent el kell vetni,csak a szláv vonalat kell nyomni.
Felsoroltál egy rakás állítást, meg abból levont sejtetést, de konkrétan nem bizonyítottál semmit. Azt,hogy a rómaiak sekély tónak hívták,nem oszt nem szoroz,ugyanis az átlag mélysége ma is másfél méter ,ettől még akkor a Balaton nem lehetett mocsár,ahogy a szerkesztő megpróbálja sugallni a szláv eredet érdekében,mivel Pelso,vagyis tó volt a neve,ebből annyi következik, hogy nem egy szittyós,kákás dágvány volt abban az időben,hanem összefüggő nyílt vízfelület. Persze aki a Földközi tenger ura és például Észak-Afrikában is vannak provinciái,azoknak a Balaton egy kis lavór. A legkorábbi magyar említés a Bolatin. Ezt kéne konkrétan bizonyítanod,hogy a "blato" vagy boloto, vagy a balotníj lenne a forrás egy köztes nyelvemlékkel. Az,hogy egyes térképeken boloton,vagy balotin szerepel még nem bizonyítja konkrétan,hogy a balotnij szóból származna a magyar elnevezés. A mocsárvár ugye az az erődítés nevére vonatkozik,vagyis valakik védett helyre építettek egy erődöt,de azt nem bizonyítja,hogy a közelben található nyílt vízfelületet is blatonak nevezték. A karantán sztoriban szereplő határleírásban egyébként a Sala folyó tavaként említik.
"Olegék már az akcentusukkal lebuktak volna" Írtam Oleg nyelvtudásáról is. (Látod, milyen alapos vagyok! :D)
"Kijev, az orosz krónikák szerint az „orosz városok anyja” – és ezt Oleg jelentette ki, miután elfoglalta Kijevet. Sok orosz nyelvésznek csípi a szemét, hogy Kijev hímnemű szó, így sehogyan sem válhat „anyává”! J. N. Drozdov 2011-ben például azt írta az Európa türknyelvű időszakának történelme (Тюркскоязычный период европейской истории. DrozdovYuN, 2011 - 599 oldal) című könyvében, hogy a szláv nyelv törvényei szerint Oleg ezt így nem mondhatta, de mivel a türk nyelvben nincsenek nemek – türkül igen! Tehát Oleg Türk nyelven beszélhetett! („А вот потюркски так сказать он мог – в тюркском языке нет категории рода и поэтому Киев можно было назвать матерью. Значит Олег говорил потюркски.") Ebből a logikából kiindulva mondhatjuk, hogy akár magyarul is beszélhetett! Ennek legalább van történelmi alapja. (Aszkold és Dir valószínűleg Álmos hűbéresei voltak)". Drozdovnak majd UvL utána néz, én lusta voltam! Lehet, hogy ő is valamiféle ufológus és megint lukba léptem! :D
Hol itt az ellentmondás? Levédinek már nem volt szava, nem őt választották vezérnek, hanem Álmost, akit Árpád követett. Ezért nem írnak róla a krónikák, de a "múltat nem lehet eltörölni!" :DD. Kijön a kukából! :D
Dehát ő történész! Образование: Санкт-Петербургский университет, историко-филологический факультет (1835). Neked nem jó senki, aki nem a te (vagy akár a közmegegyezéssel "tudományosan" elfogadott) nézeteiddel szembe mennek. Ez u.a., mint amit nálam kritizáltok: csak az a jó, ami nekem megfelel! És néhány dolgot már akkor is tudtak Kijevről! Se Rurikról, se Aszkoldról, de Levédiről sem derítettek ki semmi újat, jobbat, igazoltabbat az utóbbi száz évben! Amit felhozol majd régészeti, atropológiai, genetikai, akár nyelvészeti új eredményeket, azokra ismeretlenül is mondhatom, hogy EZEKRE a kérdésekre nem adnak választ!
"...A választása a varég, de szkíta származású vezérre, Aszkoldra esett."
Teljesen nyilvánvaló, hogy egy varég nevű fickónak pont szkíta a származása, és Aszkold Úr a megszólítása, meg ő volt a magyarok által megbízott ispán egy olyan falucskában, ami
gyakorlatilag nincs is régészetileg se 860, se 880 környékén.
