Itt megtalálhatunk egy Rosina Locopaur -nevű feleséget 1748-ból-> hasonlóan változhatott el a családnév, mint az Okolaur.Ezek szerint ez az elváltozás rendszeres volt a környéken.
Az egyik "kutatásomban" (inkább böngészés) valóban egy ukrán-ruszin eredet volt a legvalószínűbb, amit megerősít a családnévhez kötődő görög katolikus vallás használata is.
Az általad leírtak magyarázzák a az esetleges lengyel párhuzamát is ennek a családnévnek, amivel sok esteben találkoztam.
Mornailla: A RadixIndex segít az alakváltozatok azonosításában: Mornăilă, Mornaila, Mornailă, Mornailla. Ez tehát Mornăilă formában román név. Ez vélhetően a román mormăială ’dörmögés; morgás; dohogás, zsémbelés; motyogás’ főnév alakváltozatával azonos ragadványnév.
> Nincs saját könyved a nevek témájában, amit forrásként meg tudnék hivatkozni?
Ilyen nincs. A maximum, amit fel tudok ajánlani, hogy ha megtudom, melyik név kell, kidolgozom az http://onomastikion.blog.hu/ blogomban. Ez már hivatkozható.
Sarvajcz: Az én szláv fülemnek németes hangzású. A RadixIndexen az alábbi hasonló neveket találjuk: Sarvaicz, Sarvaisz, Sarvaitz, Sarvajcz, Sarvajecz, Sarvajicz. Az /ic/ és /ec/ végű formák már lehetnek szlávosak. Nem szerepel viszont az általam várt németes *Scha(a)rweitz ~ *Scha(a)rweiss~ *Scha(a)rweiß név. A német névtárban sincs ilyen, csak Scharweit, Scharwieß, Scharwiess, bár ezek elviekben megengednék, hogy kialakuljon más nyelvjárásban a „várt” forma.
A RadixIndexen lévő nevek elterjedése nem ad nemzetiségre jellemző mintát, de mégis a németen kívül szlovák kapcsolatra utalhat. Ennek megfelelően a mai szlovák névtárban van Šarvaic, Šarvajc név, és nem is nagyon ritka. Van cseh Šarvaic, de ez a szlovákhoz képest ritka, vélhetően szlovák betelepedés eredménye. Lengyel alakot nem találtam.
Csábító lenne ezt továbbra is szlovákosodott német névnek gondolni, de a németes helyesírású forma nincs a szláv névtárakban. Ennek ellenére továbbra is az az érzésem, hogy (korán) szlovákosodott német névról van szó, amely mondjuk a Schaar ’ekevas, olló (kovács); szolgamunka (-t végző); meredek (részen lévő lakó)’ és a Weitz ’búza (termesztő, kereskedő)’ vagy Weiß ’fehér (bőrű), hirtelenszőke (hajú); okos, bölcs; árva’ nevek összetapadásából. — Ha mégis szláv eredetű névnek tartanánk, akkor talán a szlovák šarvanec ’legény, kamasz’ szó (és név) valamilyen alakváltozatának gondolhatnánk.
Köszönöm a választ. Ilyen átalakulás Budán is megtörténhetett ? Éltek horvátok a Vízivárosban, Tabánban, Újlakon , Buda pedig a 18.században alapvetően német város volt, ahol a bécsi (bajor) nyelvjárást beszélték. A Bog név mit jelent ? Lenne még egy név a Krissak, ez szlovák név ? Előre köszönöm a válaszod.
Tudna nekem valaki tippet adni arra, hogy a Sarvajcz név megfejtéséhez merre induljak el? Az abszolút laikus fülem kicsit szlávosnak hallja, de itt aztán el is fogyott a tudományom. Előre is köszönöm.
Anyakönyvekben nézelődve találtam egy érdekes nevet ( Dunaszerdahely, 1773), melyet többféleképpen jegyeztek be:
Okolaer, Okolaurin/Okulaurin, Olaurin
2 ötletem lenne ezzel a problémával kapcsolatban:
1, Az 1715, '20-as országos összeírás hoz egy Okerlaur családnevet, illetve egy Akerlauer is található( ez egy általános tendencia volt arrafelé: Amberger->Omberger, Haller->Holler, a->o). A nevek viselői Somorján adóztak, néhány kilométerre Szerdahelytől. Véleményem szerint az Ackerlauer-formából alakult ki több elírással az Okolaur-variáció ( pl. az általam ismert egyik dunai sváb családnév, a Rokobauer is hasonló sorsra juthatott).
2, Ez az eshetőség kevésbé valószínű: él egy Arcularius ( jelentése: asztalos) név is a környéken, de azt kizártnak tartom, hogy ebből eredhetne, mivel az anyakönyv vezetői nagyon ragaszkodnak a -laur-végződésben az u-ra.
Még annyit, hogy a név leginkább németes lehetett (ezért lehetett indokolt az -in -végződés), mivel az adott személy férje és a keresztszülők is németek voltak.
Ad Bockschütz: Erre azért nem reagáltam eddig, mert Eitler a 10552-esben szerintem már megadta a megoldást. Ezt kiegészíti az, hogy a horvát Bokšić normál gyakoriságú név, a német Bockschütz pedig egyetlen törzsterületi adattal képviselteti magát.
Adott esetben tehát egy horvát Bokšić > német Bokschitz > Bockschütz ’baklövész, bakcsősz’ népetimológia játszódhatott le, amelyet az az Eitler által közölt jelenség facilitált, hogy a horvát -ić a nagy-burgenlandi horvát-német-(magyar) érintkezési területen egyébként is -ütz formában jelenhetett meg.
A horvát Bokšić családnév a szláv Bokša személynév apanévképzős származéka. A Bokša pedig a Bog kezdetű szláv nevek (pl. Bogdan, Bogumil) rövidülésének becézője.
Ad Hasibar / Hassibar: Az előző beírásom végéről lemaradt az a megjegyzésem, hogy a bosnyák Hasibović névvel, és az ezzel összefüggő Hasiba, Hasibe nevekkel való hasonlóság csak véletlen. Függetlenül az alább vázolt német etimológiától, nincs olyan –r képző, amely az utóbbiakból kialakíthatta volna a kérdéses nevet.
A bosnyák Hasibović apanév alapneve, a Hasib arab személynév, amely az arab személynevek többségéhez hasonlóan Allah egyik epitetonával azonos: حسيب (ḥasîb) ’számoló, mérlegelő (itt: a tetteké, az ítéleté; azaz bíró)’.
Szenitya: Én ezt az ukrán Сенюта (Szenyuta) családnévvel vélem összekapcsolhatónak. Az /u/ > /i/ változást talán magyarosodás magyarázza (az /i/ hangrendileg semleges, az /u/ nem), de az ukránból a lengyelbe is átkerült Sieniuta ~ Seniuta vezetéknévnek már a lengyelben is adatolható volt történeti Senita alakja.
Maga a családnév képzőtlen apanév: az ukrán Семен (Szemen) ’Simon’ egyházi név összerántásos Сен- (Szen-) rövidüléséhez járult a keleti szláv –юта (–juta) kicsinyítő képző.
NB. Ugyanennek az alapnévnek az ukrán –ек ~ lengyel –ek kicsinyítő képzős formájához járuló ukrán –ович / –евич ~ lengyel –owicz / –iewicz apanévképzős származéka az ismert lengyel romantikus regényíró Sienkiewicz családneve, amelynek ukrán formája a Сенкевич (Szenkevics).
Lizakovszky: Vö. lengyel Łysakowski, szlovák Lisakovský, orosz Лысаковский ~ Лисаковский (Liszakovszkij), ukrán Лисаковський (Liszakovszkij), illetve német Lisakowski, Lysakowski ~ Lissakowski. A szó belseji /sz/ > /z/ változás mindenesetre német közvetítésre utal(hat).
Maga a név elsősorban lakosnév lehet olyan szláv településnevekből, mint a lengyel Lysaków, Łysakowo, Lysakówek stb. Ezek a telepítő lengyel Łysak, szlovák Lysák, ukrán Лисак (Liszak) stb. ’Kopasz’ személynevét őrzik.
Ebből a személynévből orosz környezetben lehetett Лысаков ~ Лисаков (Liszakov) apanév is, amely a lengyelbe kerülve kaphatott adaptív –ski képzőt: ez egy kevésbé valószínű, de lehetséges alternatív etimológia.
A szlovák i-t és az orosz и (i)-t tartalmazó formák nyelvjárásiak, illetve az orosz лиса (lisza) ’róka’ szó hatását mutató népetimológiás alakok.
A Haszelbar jó fogódzónak tűnik, egyben megerősíti azt, ami bennem motoszkált. A középnémet –el kicsinyítő képzőnek a svájci németben és részben a bajor-osztrák területen van –i megfelelője, vö. Hans > Hansel ~ Hansi (l. ez utóbbiból a magyar Hanzi, mint a németek gúnyneve). A Has(s)ibar és a Has(z)elbar nevek mögött tehát vélhetően ugyanaz az etimológia áll, csak a kicsinyítő képző formájában térnek el. Az is lehet, hogy a népi (helyi nyelvjárásbeli) Has(s)ibar alakban a német irodalmi nyelvhez való közelítés igénye cserélte ki a képzőt.
A német hangtani redukciós jelenségekről keveset tudok, de ha feltételezhetnénk, hogy a –bacher ’–pataki’ tagból kieshet a –ch– [x] hang, akkor elképzelhető a –bacher [baxɐ] > *[ba.ɐ] > *[baɐ] > *[ba(:)ɐ] > –bar [ba(:)r] alakulás. Vagyis ezek szerint a német Has(s)ibar a köznyelvi Hasselbacher népi (helyi nyelvjárási) formája lenne.
Ez utóbbi nyilvánvalóan lakosnév (lakóhelyi név, dűlőnév), amely a gyakori német Hasselbach település- és víznévre utal. A helynév előtagja vagy a mai német Hasel (régi és nyelvjárási Hassel) ’nyúldomolykó, Leuciscus leuciscus’ halnévvel azonos, vagy a Hasel ’mogyoró(bokor), Corylus avellana’ növénynév alakváltozata. Az utótag a német Bach ’patak’ földrajzi köznév.
Egyelőre a megoldás igénye nélkül, csak az öndokumentáció kedvéért, és hátha valakinek lesz valamilyen ötlete, adata (pl. fulco-nak), a http://www.verwandt.at-ról az alábbi többé kevésbé idevonható, megvizsgálandó neveket gyűjtöttem eddig ki:
Hasibar/Hassibar családnév eredetével kapcsolatban lenne valakinek ötlete? Találtam ezzel a névvel iszlám hívőket is, de az én családfámban németekhez köthető (burgenlandi területen viselik a legtöbben). Előre is köszönöm!
