Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A hőtároló kályha tulajdonképpen egy villamos 'tömegkályha '.
Un. cső fűtőtestekkel fűtik, amiknek a felületi hőmérséklete eléri az 550 C fokot.
Mo.-on 3 féle h. kályhát gyártottak. A 6 kW-ost 6 tömege kb. 320 kg/ 4,5 kW-osat /tömege 220 kg/ és a 3,2 kW -osat / t. 150 kg /
Vezérelt áramra fejlesztette ki a pápai Elekthermax gyára.
A lényege a hőtárolása amit fűtőelemeket körbevevő tűzállómag biztosít. A mag téglák, de inkább idomoknak lehet nevezni U alakuak, az egyik U ba beledugják a fűtőelemet a másikkal felülről lezárják.
Tehát mint az elején írtam a fűtőelem kb. 550 fok a mag belső felülete majdnem eléri, megközelíti az 500 fokot.
a magot kívülről ásványgyapottal szigetelik és még kap egy festett acéllemez díszborítást is. A mag, aminek a vastagsága változó, de mindenütt min. 5 cm bentről kifelé haladva változó hőmérsékletű. Olyan 200 fok kívűl. A hőszigetelésnek köszönhetően a kályha külső felülete viszont nem éri el a 55 fokot.
a gyors hőkivételt befúvó ventilátor segítségével érik el. A kályha lján oldalt a ventilátor befúja a hideg levegő az felmegy körbe a mag körül és lemegy az első kifújó nyilásokig aamin keresztül a fűtendő helyiségbe távozik. a ventilátor két fokozatú alap és gyrs fokozat.
A kályha tárolt hőjének leadása 3 úton lehetséges :
1. alapfokozat,
2. gyors fokozat,
3. önhűlés.
a ventilátor a szobatermosztáttal vezérelhető - kikapcsol - bekapcsol.
A tűzállómag túlhevűlése ellen is van védekezés un. termoelemmel.
Mondjuk a magnak meg se kottyan a 2 x -es túlhevűlés, de a csőfűtőtestek eléghetnek , sőt el is égnek. A probléma első jele, hogy leég a kályháról a külső festék.
Egy 200 napos szezonban 200 x felmelegszik és 200 x lehűl a kályha. Simán kibír húsz évet is tehát 20 x 400 = 8000 x hőingadozás, de a meggyanúsított tűzálló anyagnak ez meg se kottyan. Más alkatrészek viszont tönkre mennek
Pl. kiégnek a cső fűtőelemek, még szerencse hogy 6 db van egy kályhában így a fűtőképesség csökkenés nem egyszerre jelentkezik.
A kiégés egyébként a belső túlhevülés védő hőelem tönkre menetele miatt keletkezik ... csakhogy azt nem veszik észre hamar.
A ventilátor is el koszolódik, évente kell tisztítani.
Tehát a samottnak becézett, amúgy nem samott tűzálló mag örök életű, nyugodtan lehet kemence fenékre beépíteni.
Persze ha tudja az illető vágni.
Kitűnő szerkezetek/készülékek a hőtárolós kályhák. Egy a probléma 3x annyi fűteni vele mint gázzal.
Ezért nálunk már csak a múlt !!!
kb. 15 - 20 évig tündökölt, szemben a kemencék párezer éves múltjával.
Hasonlóan az olajkályhákkal, azok 'dicsőséges' pályafutása is csekély volt, talán 35 év.
Véleményem szerint a hőtárolós kályhák felfűtése tovább tarthat -úgy emlékszem éjszakai árammal mentek-,mint a tömegkályháké.Lomhább hőfelvétel és elhúzódó leadás.
A tk.tűzterében Csomi 1000 fok feletti hőmérsékletet is mért.Ezt a hőt hirtelen kapja meg ellentétben a villanykályhával.
Tudtok nekem a következő kérdésben segíteni? Új építésű ház, közepére tömegkályha tervezve, megfelelően aláalapozva. A házban a rétegrend a szerelőbeton fölött a 8 cm járható hőszigetelés, 7 cm beton. A kályha alatt hogy csinálnátok? Valami ipari teherbírású szigeteléssel, a betont pedig dilatálva?
Ha igen, mi az a szigetelés, ami ezt a terhelést elbírja? Vagy kihagynátok a szigetelést? Akkor hőt vesztek a kályhából fölöslegesen, amikor az a laskában is hasznosulhatna... Mit gondoltok?
Sütőkemence tűzterét ebből az anyagból építettem .Gyémánt tárcsával jól vágható,de át kellett válogatnom a hajszálrepedések miatt.
Elhasználódás jeleit nem tapasztaltam ,igaz a felfűtések száma bőven 50 alatt van...
Egy kályha esetében a felfűtések száma éves szinten legalább 300, valamint ne feledjük ilyen használat esetén lökésszerű az igénybevétel.A villanykályha hőtárolóját biztosan nem ilyen igénybevételre tervezték...
Fel lehet használni a hőtározós kályhák tűzálló betéteit. Könnyen szétszedhetők mivel kötőanyag nélkül vannak összerakva.
De inkább kemencék aljába valók, nem a tűzállóság miatt, hanem az alakjuk és nehéz megmunkálhatóságuk miatt. Persze bár darab egy tömegkályhába is beépíthető, de a kályha azért nem csak ebből épül. Sok más anyag is kell ahhoz.
A hőtározós kályhák tűzálló betétjei egyébként nem samott márka nevű anyagok. Tűzálló anyagok, de nem samottok.
Mondjuk a magyar közbeszédben minden tűzálló anyag samott, pedig sok más egyéb anyag is tűzálló.
Èn nem règóta vagyok tk használó, a sajátomat magam èpìtettem. Az eddig szerzett infók alapján ez sok mindentöl füg főkèp szerintem a kályha teljes mèretètől, de onandtól a lehetősègek ès a kèpzelet szab határt.
40 liter vizzel számolok egy nap. Ha a hátsó fal ès a mag közzè èpìtem talán a mag hője is fűtenè eg darabig.Tehát kapppná naponta 2 ször 2-3 órát a forró füstöt, az üresjárati időben peddig a mag sugárzó hője fűtenè. Amúgy egy egèsz kicsi hőcserèlőt kèszìtenèk.
jónak tűnik a kérdés olcsóbb e hosszabb távon, illetve átmeneti időben mit csinálsz? amikor nem megy a füst s TK esetében ez ugye 2 szer van egy nap. s a kollektor sem brillírozik.. csak ezért begyújtani TK-ba nyilván lehet :)
egy plusz körös tároló, sok sok szigeteléssel.
és mennyi vizet akarsz felfűteni!?
szerintem számolni kell - kilépő füst hőméréklet, kályháról levett hő.. víz mennyisége... (akkor már sima kollektort csinálnám első körben, hagynám a füstöt a fenébe én)
Köszi de valami takarèkos megoldást keresek, a baj ott van hogy a harang után van mèg kb 4 mèter füstjárat, ezèrt necces. A kályha hátsó fala a hálószoba ès a nappali közti válaszafal, azon filózok hogy a mag ès a hátsó fal közè beraknèk egy csőköteget mert ott is jár a füst, a padlásra eggy tartály ès gravitációssan megoldani. Amúgy az a tervem hogy tèlen a tk nyáron peddig egy házi kèszìtèsü kollektor álìtaná elő a használati melegvizet.
Lenne nèhány kèrdèsem, melegvìz előálitással kapcsolatban. Az èrdekelne hogy a rajzon látható megolsás mükodne-e azèrt ìgy akarom megoldani mert van kèznèl egy belső járatos köppenyes tartályom, kb 40 liter vìz fèr bele. A fèlelmeim egyike hogy a füst harmatpont alá hülne illetve hogy a tartályon lèvő füstjárat nagyon leszűkitenè a kènènyt mivel csak 10 en pár cm. Amúgy a tartály le lenne szigetelve ès egy harang kályha termelnè a füstöt, ami ráadásul rendelkezik 3-4 mèter füstjárattal is.
Tapasztalatok: teto szigeteles felkerult nyaron. napi ket begyujtasnal 2 nap utan 24-25 fok van a nappaliban, haloban 22-23.
a harmadik napon mar csak egy vagy masfel begyujtas kellene s azt keresem epp, innen jott a kerdes.
Akkor ez lesz a jarhato ut a kevesebb fa Estere.
Szia Kekov
70 méter négyzet :)
3 külön helység van (fürdőben elektromos padlófűtés, de csak a meleg padló miatt, amúgy felfűti a kályha is).
hőmérsékletet csak a hálóban - ablakban - mérek ahol semmilyen fűtés nincs. egy kiegészítő adax panel van tervben, fejben.
hátránya egy van nálam a középpontban lévő kályhának. Konyhapult a másik oldalán van, s gatyában - kedvesnek bugyiban - kell sütni főzni :)
Ezt azért szeretném most csatolni, idézni, mert vissza térő téma itt; és ha belekezdünk/denek; hát nem nagyon érünk a végére.
Szóval állítják sokan, és igen sok web lapon is visszatér: a tömegkályha FŐLEG/CSAK/KIZÁRÓLAG/..... könnyűszerkezetes házba való.
Maguborka háza földház. A határoló falak vastag betonból készültek. (Zsalukő vasalva-beöntve betonnal.) Szóval ez nem is a nálunk bevett, elterjedt tégla/ytong építési mód. Ez pont a másik véglet, a nagy hőtehetetlenség a vastag, nehéz beton falak miatt. (Ráadásul akkor mikor építettük, valami hétvégi, pihenő funkciós épület volt. Nem folyamatosan lakott). És ebben is jól működik. Ha ebben szeretik, ........ No komment.
Nemrèg kezdtem el èrdeklődni a tönegkályhák irán, de máris megfogalmazodott bennem nèhány kèrdès. Sokat olvasok vissza a forumon, ès a googlèn is sokat böngèszek, de egy kèt dolog mèg nem egyèrtelmü számomra, pèldául a (burkolás), addig eljutodtam hogy külföldön a köppenyt is samotból epìtik ès eztán burkolják. Arra lenèk kiváncsi hogy ha a normál km köpenyre burkolnèk vlamilyen kővel az hogy muzsikálna, egyáltalán fel tudna melegedni 30-40 fok fölè ? A válaszokat azèrt keresem mert hamarosan szeretnèk èpìtenì egy saját kályhát. A szamám kőmüves ès egy kályhás mesternèl dolgozom (TANULOM A SZAKMÁT), főkènt cserèpkályhákat ès kerti sütőket èpìtettem vele eddig, azis valami. Kèrdèsem lesz mèg bőven de nemakartan mingyárt elsőre nagyon pofátlan lenni. Előre is köszönöm üdv Balázs
Van egy meglevő tömegkályhám víztérrel. Kb. 15 éves lehet. Mérete 80 cm széles x 2 méter hosszú x 2 méter magas. A kérdésem, hogy kb. mennyibe kerülne újraépíteni víztér nélkül? A kémény 200-as Leier.
