Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2009.02.16 0 0 6892
kötött pályás, szabad pályás, osztott pályás, fedett pályás
Egy képző általában nem ok az egybeírásra. Kivételek leginkább a jog, történelem, közgazdaság szakszókészletének körében fordulnak elő.
rumci Creative Commons License 2009.02.16 0 0 6891
Szerintem osztályjelölőnek kéne lennie leginkább. Amit anyám és én találtunk mindenfelé, ott per suffix emlegették.
Előzmény: Taira (6888)
3x Creative Commons License 2009.02.16 0 0 6890
szerintem a szabad pályás =/= szabadpályás (közlekedés)
azonban a kötött pályás esetében nem tudnék ilyen különbséget tenni.
De majd az okosok megmondják.
Az tény, hogy a guglin közel 1:1 az arány.
Előzmény: nagyutazás (6889)
nagyutazás Creative Commons License 2009.02.16 0 0 6889
sziasztok

szerintetek: kötött pálya? kötöttpályás?

köszi
Taira Creative Commons License 2009.02.15 0 0 6888
Az angol lexikonmeghatározások szerint a san, kun, chan "class of forms". Ez mi? Nyelvtani alakok? Ez hogyan értelmezendő?
Előzmény: rumci (6887)
rumci Creative Commons License 2009.02.15 0 0 6887
No, utánakérdeztem.
A -szan mind a nyelvtanok megnevezései szerint, mind különféle tesztek alapján toldaléknak látszik, nem önálló szónak (még a félszók elliptikus mellérendeléses próbáját se állja ki, egyik oldalról se, pedig bizonyos magyar képzők is megcsinálják: sógor- és komaság, ajtó- és ablaktalan, hat- vagy nyolcszoros). Így a különírás semmiképp se játszhat. Hogy teljes egybeírással vagy kötőjellel kapcsoljuk, az további kérdés. A -szan egybeírása szerintem zavaró lehet, hiszen azt sugallja, hogy a névnek teljes része, ezért én a kötőjelezést tartanám szerencsésebbnek.
Másik oldalról nézve: a magyar átírásnak a Hepburn a kiindulópontja, és a származtatás (a Keleti nevek magyar helyesírásában) nem szól a kérdésről, tehát marad a Hepburn szerint. A japán kiadású, Hepburnt használó művek jellemzően kötőjeleznek, a Hepburnt használó, de nagyon részletes kidolgozottságú kongresszusi könyvtári átírási szabályzat is kötőjelez.
Szóval mindkét irányból elindulva a kötőjelezés tűnik jó megoldásnak.
3x Creative Commons License 2009.02.15 0 0 6886
Az angolok kötőjellel írják, és ők a Hepburnt használják, ezek szerint mi is úgy kellene?
rumci Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6885
Mivel a japánban gyakorlatilag nincs szóköz, ezért az eredeti japán íráskép nem sokat mond. De majd megkérdezem anyámat, neki hiszek ilyenben.
Mivel a magyaros átírás lényegében a Hepburn átbetűzése (minimális kivétellel, és ez nincs a kivételek közt említve), ezért egyértelmű, hogy ha a Hepburnben kötőjeleznek, a magyarban is úgy kell.
Előzmény: Taira (6884)
Taira Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6884
Japánosokat kellene kérdezni. Én úgy látom, a kandzsival írott névhez viszonylag tapadóan társul a kanával írott szan, kun, csan. Hogy nyelvtanilag minek minősülnek, nem tudom. Szerintem nem a mi fogalmaink szerinti toldaléknak, hanem külön szemantikai egységnek. De a mai angolnak se így, se úgy nincs semmi oka kötőjelezni, valószínűleg 19. századi formulaátvétel, amikor még sokkal sűrűbb volt a kötőjelezés, például utcanevekben is (Oxford-street, sic!). Mi meg követjük ezt gondolkodás nélkül.
Előzmény: rumci (6883)
rumci Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6883
Ezt tudom. Csak arra akartam rávilágítani, és újra arra kell rávilágítanom (hiszen a válaszod alapján az az érzésem, hogy nem fogalmaztam elég meggyőzően), hogy ez egyáltalán nem tisztán szemantikai-pragmatikai kérdés.
Előzmény: Taira (6881)
Taira Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6882
Továbbá pl. az országgyűlés elnöke Aszó Taró kunnak szólítja a miniszterelnököt, de amikor Doi Takako asszony volt az elnök, ő szanozta a miniszterelnököt és a minisztereket. :-)
Előzmény: 3x (6880)
Taira Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6881
Nincs köze a -néhez, tiszteleti formula, rendszerint alacsonyabb rangú szólít így magasabb rangút, fiatal idősebbet stb. Egyéb relációkra ott van a csan és a kun.
Előzmény: rumci (6877)
3x Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6880
Most utánanéztem: akár még cégnév mellé is lehet biggyeszteni a szant a tisztelet jeléül.
Amúgy kevésbé ismert a "kun", amit például a nő mond a szeretett férfinak (forrás: Murakami Haruki)
Előzmény: 3x (6879)
3x Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6879
No mégegyszer:

Semmi köze a -né-hez, már csak azért sem, mert én mint a feleségem párja, nem vagyok Kovácsfi, ha a feleségem Kovács, ezzel szemben a szan férfi és nő is lehet.
Előzmény: 3x (6878)
3x Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6878
Semmi köze a né-hez, már csak azért sem, mert én mint a feleségem párja, nem vagyok Kovácsfi
Előzmény: rumci (6877)
rumci Creative Commons License 2009.02.14 0 0 6877
Azt viszont, hogy -né, egybe. Tehát minimálisan azt kéne tudni ehhez, hogy milyen grammatikai tulajdonságokkal bír a szan. (Bár lehet, hogy a hagyomány a perdöntőbb.) A -nál és a mellett, illetve az -e és az is viselkedése is nagyon hasonlít, mégis másképp írjuk.
Előzmény: Taira (6876)
Taira Creative Commons License 2009.02.13 0 0 6876
Az angol anno elkezdte kötőjelezni, ezt követte mindenki. Holott semmi értelme, hiszen azt, hogy úr, asszony, kisasszony, különírjuk, így ezt is külön kéne.
Előzmény: 3x (6875)
3x Creative Commons License 2009.02.13 0 0 6875
Na, kedves tudorok, egy másik fórumon elindult a vita egy finomságról:

A japán "szan" udvariassági formulát kötőjellel vagy anélkül kell írni?

Tehát Takesi-szan vagy Takesi szan? (Amúgy az is kérdés, hogy Takeshi-e, de szerintem felesleges az angol h átvétele)
3x Creative Commons License 2009.02.09 0 0 6874
Kritika: A Hatalom hálójában jobban kavarják a málnaszőrt, mint Piszkos Fred tette.

Nem nézek sorozatokat, de gyanítottam - majd ellenőriztem is -, hogy a sorozat címe: A hatalom hálójában.

Egytagú cím esetében simán elmegy a kettős rag: Hallottam a Napközbenben, de ilyenkor is kéne valamit csinálni.
-lola- Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6873
Egyébiránt elkanyarodtunk a vitatott alaptézistől:

az „…így, empírikusan nézvést…” fordulat neked azt jelenti, hogy itt most alaptézis-definíció következik?

furcsa, de majcsak gyün valaki, oszt helyretosz –tesz…
Előzmény: 3x (6868)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6872
Engem hacso válasza meggyőzött.
Van "sírhelyt" is (és persze engem eléggé idegesít is :) ), ez olyan, mint az "ivólét": azt jelzi, hogy a sírhely szó a beszélőnek nem összetett szóként funkcionál, hanem relexikalizálódott, és szabályos tárgyragot kap. Szóval etimológiailag nincs köze a helytálláshoz.
Előzmény: 3x (6868)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6871
hegyt lenne, hanem inkább hegyütt (be szép!). Lásd egyebütt.
Hát lehet.
Ez akár nyelvjárásonként is változhatott, ld. helyt, helyett, helyütt...
Előzmény: 3x (6870)
3x Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6870
OK megadom magam, egyébként ha lenne, nem hegyt lenne, hanem inkább hegyütt (be szép!). Lásd egyebütt.
Előzmény: vrobee (6869)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6869
Az iránt szó kövület mivoltát többek közt az mutatja, hogy egy nem produktív hangtani törvény (msh előtti ny-depalatizáció) eredményét őrzi.

Mégegyszer: Egy egész sereg olyan kövület van, ami a magyar nyelvben _régen_ produktív lokatívusz -t, -tt ragot őrzi. Iránt, itt, ott, mögött, fölött, fent, helyt, helyett(!),
Ezek olyan szavak, amiket csak etimologizálni tudunk, elemezni nem.

Ellenben a mai magyar köznyelvben nincs lokatívuszrag. Nincs *toronyirányt. Nem mondhatom, hogy *kint a mezőtt elég hideg van; *a hegyt esik a hó. Ezek szerepét teljes mértékben átvették az egyéb helyragok.

Kivétel a már említett 3-4 településnév. Gondolom, ezekre a magyarázat, hogy olyan nyelvjárásokat beszéltek arrafele, amikben tovább élt a -t rag, és az ő szóhasználatukból került át a művelt köznyelvbe. Ezt onnan gondolom, hogy a Nyugat-Dunántúlon jellemző a másutt, végett, De néhány tulajdonnév különleges ragozása még csak rendhagyóság, és nem egy külön nyelvtani eset szvsz.
Előzmény: 3x (6867)
3x Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6868
Egyébiránt elkanyarodtunk a vitatott alaptézistől:

így, empírikusan nézvést a csupasz hely tárgyesete: helyet , összetézelben: -helyt-...

Szerintem sátorhelyet, parkolóhelyet, sírhelyet, fekhelyet keresünk
Előzmény: 3x (6867)
3x Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6867
Inkább irányban...
Előzmény: vrobee (6866)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6866
Nem. Azt jelenti, hogy Iránba megy. Az "ott" pedig azt jelenti, hogy valaki óban van.
Előzmény: 3x (6865)
3x Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6865
Akkor szerinted az iránt is "mit" kérdésre válaszol ?

Fejtsük ki:
- Elindult toronyiránt.
- Mit indult el?
Előzmény: vrobee (6863)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6864
Hát a "hol áll" kérdésre biztos nem válaszol...
Előzmény: 3x (6862)
vrobee Creative Commons License 2009.02.02 0 0 6863
Te sem fogod fel,
Alkalmazkodva az édes stílusodhoz, te nem fogod fel, amit én írok.

Nem vitatom, hogy _régen_ a helyt áll azt jelentette, amit ma az egy helyben áll.

_Ma_ nem azt jelenti.
Nem jelentheti, mert _ma_ már nemhogy nem produktív, de gyakorlatilag nem létezik a -t(t), mint a helymeghatározásra vonatkozó esetrag. Kivétel kb. 3-4 településnév --korlátozottan használt -- különleges toldalékolása, illetve bizonyos, ma már elemezhetetlen kövületek, jellemzően névutók, határozószók (itt, ott, mögött, ill. nyelvjárásokban még egy adag: másutt, ehelyt stb.)
A "helyt áll' viszont _ma_már_ nem jelenti azt, hogy helyben áll. Nem lehet azt mondani, hogy "egy helyt állok", nem megyek sehova.
Azt pedig a lenti hozzászólások is mutatják, hogy a nyelvérzék a helyt mögött tárgyesetet érez.
Előzmény: 3x (6860)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!