Egyik szerény, kérni nem szerető, de igen-igen bőkezű társunk, frankó és már nálam letétbe helyezett téglákért cserébe szeretne egy-két téglát, ilyeneket:
Egenhoffer József + magyar címer,
SS magyar címer
A Dávid-csillag P,
Bazini Téglagyár,
JGPG koronás,
Lónyai Elemér
gr. Henckel Leó
Rössler, Pozsony
Ne feledjétek: "a jókedvű adakozót szereti és megáldja az Isten" - még akkor is, ha nem egészen ingyé, hanem pl. csereként adakozik.
Sziasztok! Mostmár tudjátok,hogy mit jelent az ATK ! Valóban a legtöbb (általam ismert) tégla szine sárga,de itt van 2 vörös is. Létezik még 1 féle ,a 3.-ik képen látható,de ebből ,csak ezt az egyet találtam.A történethez tartozik az a tény,mely szerint a téglagyárat Nuber György építette 1927-ben,majd államosították amikor kellett a hatalomnak.Kicsit utánna jártam a téglabélyegeknek és bebizonyosodott,hogy ezek mind ott készültek. Csak azért emlitettem meg,mert régebben felmerült a kecskeméti Nagy György neve is mint lehetséges készitő.
AEA (Egri Érsekség) van, csak kicsit gyengébb. HV eltéve. F: 1. kép 3. sor 3. és a 4. sor 2. (A többit elvitték) PI: vagy az 1. kép 1. sor 3. és a 2. kép 3. sor 3. (kicsit ragyásak), vagy a reménybeli újjabb találatból. 2. kép 1. oszlopa (felül DNV) elrakva
Az ATK-ás téglárol 3 dolgot tudtam eddig:
1. Szendrőn találtuk. 2. ATK a bélyeg rajta. 3. Biztos nem Szendrő környéki gyártmány. (A tégla nagyon sárga, tehát mészben gazdag agyagból égették. Szendrőn viszont abszolut piros az agyag, azaz vasban gazdag. Nem messze van tőle Rudabánya!)
Hála Neked, most már tudjuk hogy katymári gyártmány, azaz utazott néhány 100 km-ert. Viszont áruld el légy szíves, hgy mit jelent az ATK!
A kért téglák felcímkézve várnak a szállításra, ami nagy valószínűséggel nem a jővő szombat lesz! (Ez sajnos az összes ez utáni hozzászólásomra is vonatkozik.)
szia! A nyugdíjas tempó tőlem sem áll távol, sőt olyannyira nem, hogy már több mint egy éve a sajátom is... Mindabból amit kiderítettél egy biztos: a bizonytalanság. Ez sajnos jó sok esetben így van. Úgyhogy: az utolsó mondatoddal maximálisan egyetértek
Üdv mindenkinek. Szerintem mindenkinek tudom vinni a kért téglákat ,talán csak a P*K-val lehetnek gondok.De megyek is és szétrobbantom a kupacot és kiszedem a kért téglákat.
Ha nyugdíjas tempóban is, de azért igyekszem. Javítani szándékozom 2009.03.10.-i szellemi állapotomon. Bár az eredmény nem 100%-os, de közelít az ismeretek terén az eddigiekhez viszonyítva a valósághoz!
Elmentem Nagygeresdre, honnan a szíves RI téglád származik. Ahhoz a személyhez jutottam el, ki a falu volt iskolájának egy helységében néprajzi kiállítást, múzeum szerűséget alakított ki, ami látogatható is. Neki ahogy mondtam, hogy RI és RA felíratú tégla a problematikus, melyek közül az egyik Nagygeresdről származik, szinte azonnal, gondolkodás nélkül mondta, hogy Radó tégla.
"Vas-vármegyébe Radó István telepedett le, aki Kemenes-Szt.-Márton községre 1725-ben nyert adományt. Később Niczken, majd Magyar-Gencsen és Répcze-Lakon birtokos." (Magyarország vármegyéi és városai III. kötet 571. oldal).
A Szombathelyi Megyei Könyvtár helytörténeti részlegén megtekintettem Balogh Gyula: Vas-vármegye nemes családai 1894. évi kiadásában a Radó család családfáját, melynek minket érintő részét itt is közlöm (1 kép). Ezen látható még a büki kapcsolat is, hisz az én RA-s téglám Bükről származik!
Azonban létezik Rohrer István József is, ki Sopron-vármegyéből származik, honnan a múlt század végén költözött Vas-vármegyébe (2. kép). Ő nem lehet RI jegyes?
Végül Dr. Jekelfalussy József: Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím és lakjegyzéke című művének 155. oldalán szerepel a következő: Marczaltő (Veszprém megye) Rosta Ignácz!
Mindez 3 eshetőség. Az eldönhetőséghez véleményem szerint gyakorlati bizonyíték szükséges.
1-1 NSU, Mittacsek meg Domotort viszek neked Ipolysagra, ha lehetne, akkor meg te hozhatnal nekem egy Mazat, Bakocat meg Tamasit, ha maradt meg (ugy nezem, elegge megkestem a rendelessel).
Olvastam egy nagyon érdekes cikket a RUBICON című történelmi folyóirat 2003/5. számában. A cikk Heribert Illig Kitalált középkor(A történelem legnagyobb időhamisítása) című munkájáról szól.
Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körüli művében a következőket írja:
"A besenyők szállása kiterjed egészen Sarkelig, a kazárok erődjéig, amelyben 300 főnyi őrség állomásozik, kiket évente váltanak.
Petronász kardhordozó díszőr építtette. A Don folyó mellett mivel nem voltak azon a helyen erőd építésére alkalmas kövek, néhány kemencét csináltatott, és bennük téglát égetett, és azokkal vitte végbe az erőd felépítését, miután a folyóból való kis kavicsokból meszet készített."
Konstantin tudósítása szerint tehát az erőd Theofilos császár uralkodása idején (829-842) épült téglából. Különböző megoldások alapján a történészek az építkezés legvalószínűbb időpontjának a 838-as éve tartják. 1949-1951-ben napvilágra került a 193.5x113.5 m alapterületű téglavár. A vár tégláinak egy részén különböző bekarcolt jelek, alakok, egy esetben malomjáték látható. Íme a téglák fotói a cikkből:
Ezek a téglajelek 1171 évesek.
Ha valakit érdekel a teljes cikk megpróbálom lefénymásolni. 4 oldalnyi anyag.
Lefotóztam az oldalakat. Ha nem élvezhető a minőség, marad a fénymásolat.
