Ha nem passzív házad van ,akkor ne hid el ,majd jön az elszámoló számla.Fürdés+ a fözés is benne van ,vagy mindig hideget esztek és sportos vizben fürödtök!
Fagyveszélyt okoz, amikor használaton kívül van az épület. Egy több száz literes, jól szigetelt puffer is néhány hét késéssel követi a kinti átlaghőmérsékletet.
Én felraknám a kérdésemet a Hőszig topikba is ,mert ez elsősorban nem gépészeti ,hanem hösziges feladat.Most ugy gondolom ha tényleg kint lesz a pufid ezt ne méretezd túl ,mert nagyobb lesz a höveszteséged mind egy átlagosan telepített pufi.Én 1-1,5 m3 pufit raknák,de erre vannak számolni is tudó olvtársak akik leírják neked,hogy mennyi az annyi.
Évekkel ezelőtt olvastam ebben a fórumban, hogy puffer tartályt tett valaki kültérre. Mennyire járható ez az út megfelelően méretes szigeteléssel? Sajnos a házban nincs sehol hely egy puffernak. Legyetek szívesek írjatok tapasztalatot, tanácsot.
Mekkora az ésszerű tartály egy 100 m2-es ház esetére? A ház szigetelve van (homlokzat 15 cm grafit EPS, födém 20 cm EPS).
Sajnos a jelenlegi rendszert csak nagyon óvatosan lehet tüzelni, mert könnyen elforr a kazánköri víz.
Hydrotherm Stiebel-Eltron Primus kombi kazánunk van, és az utóbbi időben nem indul be a kazán ha melegvízet engedünk (tehát nincs is melegvíz ilyenkor), csak akkor kapcsol be ha bekapcsol a fűtés is (felvisszük a hőmérsékletet a thermosztaton). Mi lehet a probléma? Savazással megoldható lenne a probléma?
Konkrét hőmérséklet értékeket még nem tudok mondani, mert nincs összerakva a rendszer. Ami jelenleg megvan, az a kazán, 1500l puffer, 300l indirekt. A napkollektor nem valószínű, hogy idén meglesz, ezért az indirekt hőcserélői össze lesznek kötve, hogy a teljeset melegítse a kazán.
ok, az aljat jobban fogja huteni mint a tetejet. de attol meg huteni fogja az egeszet. retegzodes az lenne, hogy mikozben veszed ki belole a hot, nem csokken a kijovo viz homerseklete. hanem egyforma vizet ad addig, amig "ki nem fogy". hat az ilyet nem fog tudni.
szerintem azert nem, mert a baromi nagy hocserelo ami van benne, kb kitolti a tartalyt, nem csak a tetejet vagy az aljat huti, hanem az egeszet egyenletesen.
Ezen felül csupán arról beszélek, hogy ürítéskor még egy 30 éves Hajdu-ban is rétegződik a víz....és ahhoz képest, hogy nem egy modern technika, elég szépen.
van a toltes, es van a fogyasztas. a toltesnel nem alakul ki retegzodes, de nincs is mi retegzodjon, hiszen a kazan egyszeruen addig futi, amig az egesz jo meleg nem lesz.
Egy indirekt tárolóban (csőkígyós) eleve nem beszélhetünk normális rétegződésről. Ahhoz rétegtöltésű tároló kéne külső hőcserélővel.....szóval, ha nincs egy olyanod....Egál!!
Ki kell számolni, hány liter víz hül vissza a csőben, és akkora kisbojlert felszerelni a csap alá, hogy ne induljon be a fűtés. Tutira ez a leggazdáságosabb megoldás, mert a nappali áramnak csak az volna a feladata, hogy melegen tartsa a vizet.
Az also a napkoli csokigyoja a felso a kazane ,gondolom, mert igy logikus. Csak akkor a kazan maximum 150liter vizet melegit, ami irto gyorsan felmelegszik. Aztan hova teszed a meleget a faelgazositobol? Vagy bekotod ugy mint nekem van? Egy rovidzaron keresztul forgatom a vizet a taroloban es igy mind a 300 liter felmelegszik. Vagy van meg puffer is a futesre?
a kollektor keringetese felkavarja az egesz tartalynyi fagyallot, nem fogja szepen eloszor a tetejet felmelegiteni, stb. ahhoz hogy "ropteben" melegvizet csinaljon, baromi nagy hocserelo kell bele tele kell tomni rezcsovel.
Szóba került itt egy-két napja a sorba kötött két bojler. Szerintem ebben az esetben is azzal járhatsz jól. Úgy gondolnám, hogy a csapok alá tehetnél egy 10 l-es nagynyomású villanybojlert, amin 40 fokra állíthatod a hőmérsékletet. Ez a kisbojler a tárolóból kapna vízellátást.
A többiek megszakértik, csak rágd a fülüket. Talán ki is lehetne számolni, hogy jól jársz-e vele.
