Ingyenes Kisállat Börze. Magyarok élő állat vására. 2010.Február.28.-án vasárnap 7 -13óráig. Az AGÁRDI NÁDAS ÉTEREMMEL Szembeni területen. Rendezők: Gárdony város önkormányzata. V-61.AlbaRegia Galamb és Kisállattenyésztő Egyesület. Magyarok Szövetsége. RÉSZVÉTEL,BELÉPÉS INGYENES. Kisállat árusítóknak egészségügyi igazo- lás szükséges!(A8 -as) Szervezők: Bacsó Péter 06 -20-4669502 Sóspataki Ferenc 06 -22-355315 Zöld József 06 -22-355368 Szeretettel várunk minden érdeklődőt, Állatbarátot és tenyésztőt !
2 szegélyesség miatt biztos nem ilyen,pl ha 3-4 szegélyezett akkor még durvábban pikkelyes a kakas melle? Ez nem igaz , valami más vér csörgedezik benne pl sárga columbian . A tiszta lakk fekete mellü kakas a jó de igaz azért elö jön de csak minimánilas pikkelyezetség de nem babozottság. üdv Péter
Helló! Én téged közvetlenül nem ismerlek,mert én 13 éves vagyok, és legjobban a szüleim ismerik a bátyádat! Anyukámnak osztálytársa volt! És szokott hozzánk jönni szerelni, és ő mondta hogy te is díszbaromfizól! Így jöttem rá a fórumon a névből hogy te lehetsz az!
Az jó,ha ilyen szegélyes a fogoly kakas melle?Azt mondja a tulaj,hogy azért ilyen,mert a 2szegélyes fogolynak ilyen a kakasa,de mindenhol fekete mellűt látni.Előre is köszi.Üdv:Jani
Sziasztok! A törpe cochin jól ül, állítolag a törpe wyandotten is, majd idén meglátom... De brahmák is kotlottak nálam, előbbiek óriás változatáról nem tudok nyilatkozni. Az igaz, hogy tartástól nagy mértékben függ. Én ha el akarom ültetni őket, akkor Kindertojás belső műanyag részébe szoktam rakni homokot, hogy nehezebb legyen, és arra ültetek, nehogy összetörje a sajátjait. Azokat csak akkor rakom alá, amikor már elült.
peterbacso! Kérlek küldj képet az Ezüst-fogoly kakasodról, mert az elmaradt! Előre is kösz!
Jó hirem van számodra ,mennek jövöhét elején hozzád a tyúk ügyben . Hozzám pénteken jön a Péter és viszi a preparátorhoz szegénykéket . Hogy várhatod a telefon hívást és fürdetheted öket láb mosás ilyesmi . irjál nekem egy emailt mert kitörlödött a cimed !Üdv Péter
Remek a hozzá szólásod, ami útolsó példálzatod a rokontenyésztésnél a legfontosabb üzenete . Mindig a legerösebbet ,legaktív vitalitású egyedett kell meghagyni igaz sokszor félre szelektálunk, a preciz, jó tulajdonságok miatt . Én azt gondolom a szelektálásrol jo hogy szigoruan kell ezt végezni , csak van sorendje . A him egyedeknél jo utodokat hozzon és jó tulajdonsággal olyan utodot kell meghagyni ami fajta jegyeket hordozza és látszik rajta erös felépitésü vázszerkezetén nincs deformáció és arányos . (ha rossz a kiválogatott útodok zsákutcába juthat a tenyésztés ) Nálam is dilema, hogy mi alapján hadjam meg hogy ne rozoga utodokat örökitsenek . Egyszóval a természetes szelektácio logikáját is szem elött tartom nem csak az én öntörvényü döntéseimet . üdv Péter
Üdv! Nálam a brahmak kiváló kotlók. Szerintem sok fajta tyuk elkotlik,ez föleg tartási és táplás körülménytöl,söt helytöl is függ. Nálam a Tetra tojó is el ült, igaz csellel de szépen kotlott.
Valóban vannak olyan fajták amelyek hajlamosabbak és vannak olyanok amelyek kevésbé hajlamosak a kotlásra, de ez ha jól tudom egyedfüggő illetve külső hatásoktól is függ. Törpéknél a cochint mondják hogy nagyon jó kotló. Nem tudom az óriás változata mennyire hajlamos a kotlásra. Erre a választ bizonyára meg tudja adni itt valaki :) Valahol olvastam, hogy miként lehet rávenni egy tyúkot a kotlásra. Meg is van, látogass el OHIKI fórumtársunk oldalára. (könnyen rákereshetsz nem akarok linkelni)
Csupán azért említettem az import madarakat, mert szerintem azokon jobban megfigyelhetők.
Persze az is fontos, hogy milyenek a tartási körülmények, különösen a higiéniára gondolok.
Van esetleg valamilyen észrevétel azzal kapcsolatban, hogy a fajták között melyek "honosodnak" jobban?
Saját tapasztalatból tudom, hogy a galambok gyorsan honosodnak.
Baromfik közül- szintén saját példából - a chabot előszeretettel mondják igénytelennek. Véleményem szerint egy viszonylag igényes fajta. Nagyon oda kell figyelni rájuk. Törpék, így könnyebben megbetegszenek. Mondjuk az idén behozottakat nem viselte meg különösebben az új környezet.
Kifejezetten olyan középnehéz, vagy nehéz testű fajták érdekelnek, amelyeknél a kotlási hajlam gyakran jelentkezik, és ez kifejezett sajátsága az adott fajtának. Kérlek Titeket, adjatok felvilágosítást, hogy mely fajtákat érdemes fontolóra venni.
Üdv! Szerintem minden állattartó telepnek, igy minden bfiudvarnak megvan a csak arra a bfiudvarra jellemző mikroorganizmus összetétele. A régebb óta, esetleg generációk óta ott élő állatok immunrendszere már alkalmazkodott az adott mikroflórához. Vagyis szervezetükben keringenek ellenanyagok a saját élőhelyükön fellelhető kórokozókkal szemben. Ezeket az ellenanyagokat tojáson keresztűl továbbadhatják utódaiknak akik így védettek lesznek a helyi kórokozókkal szemben. Egy idegen helyről bekerült állat, aki szintén egészséges de szervezetének más az ellenanyag összetétele megbetegedhet, ha le van gyengűlve a szervezete. Kell néhány nap míg szervezete hozzászokik a mi környezetünkhöz. Ebben az is benne rejlik hogy azt gondolhatjuk hogy a másik tenyésztő "beteg állatot sózott ránk". Vagy a mi egészséges állatunk idegen helyen megbetegszik. Szerintem ennek nem csak országon belül, de egy adott településen belül is van jelentősége.
Üdvözlöm a Tisztelt Fajtatiszta-baromfi tenyésztőket! Bár én csak hobbityúktartó vagyok, engedjétek meg hogy gondolataimat közreadjam a rokontenyésztés-beltenyésztés témában, mely a múlt héten az "Őshonos..." topicban is téma volt. Véleményem szerint először meg kell határozni egy tenyésztési célt. Hogy a genetikai defektusokat elkerüljük a rokontenyésztést mindig SZIGORÚ SZELEKCIÓVAL kell párosítani, magyarán ki kell zárni a tenyésztésből minden olyan egyedet, ami számunkra nemkívánatos tulajdonságokat hordoz. Itt néha komromisszumok kötésére kényszerülhetünk, mert lehet olyan egyed, mely kívánatos és nem kívánatos tulajdonságokat is hordoz egyszemélyben. Véleményem szerint ebben az esetben tovább lehet szaporítani, és az utódai között kell keresni azt aki csak a kívánt tulajdonságot hordozza. Lehetőleg kerülni kell a rokontenyésztést, de adódhat olyan helyzet amikor nem szabad félni az alkalmazásától, pl. újra az "Őshonos..." topicra utalva az egyik tenyésztő a magyaróriás fehér nyúl fajtamegmentésén fáradozik, melyből 1hím és 4nőstény maradt fenn fajtatisztán. Szerintem neki elkerülhetetlen lessz a rokontenyésztés alkalmazása, ha a fajtajelleget megakarja őrizni. Vagy egy légből kapott példa a bfitenyésztés témaköréből. A bfitenyésztők is gyakran próbálkoznak fajtán belül új színváltozatok kitenyésztésével, mikor azonos fajtájú, de különböző színű egyedeket kereszteznek egymással. Ilyenkor az utódok között nagyon sok nem kívánatos egyed születhet. Ezeket kizárjuk a további tenyésztésből. De F1 vagy F2 nemzedékben megszülethet az az 1 vagy 1-2 egyed mely legközelebb áll a kitűzött tenyészcélhoz. Ilyenkor már nem szabad szerintem idegen vérhez nyúlni, mert akkor hígulnak a gének, elmosódik a kívánt tenyészcél. Ebben az esetben megkell próbálni az utódokat egymásközt pároztatni, vagy vmelyik szülőre, nagyszülőre vissza pároztatni. Szerintem a rokontenyésztésből adódó beltenyésztéses leromlás mértéke attól függ hogy mire, és milyen szigorúan szelektálunk. Egy újabb példa: Az angol telivér törzskönyvet (General Stoudt Book's) 1700 valamennyiben lezárták. A könyv lezárása óta idegen egyed génjei nem kerültek a telivérbe. Telivér csak az a ló lehet akinek minden őse szerepel a G.S. B.-ban, és természetes pároztatás útján fogant. Ha ebbe bele gondolun azt látjuk hogy a telivér lényegében egy beltenyészet melynek egyedei valamilyen rokonsági fokban állnak egymással. Tenyésztői mégsem panaszkodnak a beltenyésztéses leromlásra, mert génjeit csak az a ló örökíti tovább amelyik a versenypályán jól szerepel. Amelyik nem hozza a kívánt eredményt (genetikailag selejt) azt nem szaporítják tovább (mesterséges szelekció). Egy másik példa, amit az Őshonos... topicban is leírtam. Az izlandi póni. Izland szigetére 1100 éve tilos lovat bevinni, tehát az izlandi póni 1100éve nem kapott vérfrissítést. Ezt tetőzte egy 1754-es vulkánkitörés, amikoris többmint 20000 póni pusztúlt el. Ez tovább fokozta a rokontenyésztést. Viszont izland zord éghajlata, és szűkös takarmányozási viszonyai között csak a legkiválóbb génekkel rendelkező egyedek tudtak életben maradni és tudták génjeiket tovább adni, a genetikailag defektesek elpusztúltak (természetes szelekció).
Sziasztok! Nagyon jó a téma, már sokat tanultam. De megkérdezném még egyszer, hogy mégis milyen rokoni viszonyt párosítotok? Van több család egy fajtából és esetleg unokatestvéreket, vagy egyszerűen testvéreket? Vagy egyszerre csak mondjuk a tyúkokat cserélitek a kakas (apa) marad?
Logika azt súgalja hogy sokan megveszik a brutál nagy kakast németektöl vagy jó helyröl és panaszkodnak hogy nem fogtak tölük semmit .Van benne valami , szerintem a túlsúly nem csak szaporodási problémával jár hanem egészség ügyi faktorra is rizikos. Agyvérzés , hirtelen halál . lábizületek stb . Na de ha valakinek nagy kakas kell ,ám legyen, az kösse fel a gatyáját és számolni a kell ezekkel a problémákkal.Galamboknál nem hallotam de megkérdezem Mondein tenyésztöket hogy mi a véleményük .üdv Péter
Szia Csaba! Kösz a segítséget de közbe megkerestem egy pulyka törzs telepet, három is van a környékünkön. Kiderült hogy az egyik inszeminátort ismerem,Ő elmondta ,megmutatta hogy kell csinálni. Üdv:kasikm
