Három dolog maradt: Vagy a régi szivattyú föld alatti kábele, vagy a második szivattyú, vagy a kerti aljzat. Jövő héten egyesével mennek vissza 2 hetes követéssel. Amelyik okozza, sajnos kibontásra kerül.
Nincs ezzel az FKA táblával semmi baj. Használhatod továbbra is. Először meg kellene tudnunk, hogy hány vezeték jön a mérőtől a táblához (vastag vezetékek). Vagy kettő (fekete,kék), vagy három (fekete, kék, zöld-sárga).
Érdekes ez a PEN szétválasztass annak a tudatában hogy a N azaz a kék valójában csak simán átmegy az órán. Belül egy viszonylag vékony legyen 1.5 mm2 vezetékkel rácsatlakozik a feszültségtekercs így a rajz simán átrendezhető úgy is hogy nem az "óra előtt" hanem az "óra után" veszi ketté a dolgot. Így nem kell hozzá senkit hívnia a plomba miatt.
Egy biztos, az a kék vezeték, amit már belekötöttél (valaki) a fi relébe az NEM, és NEM, azt azonnal FELEJTSD EL.
Olyan átmérővel kell kötnöd, végig a fi-re, mint ami a mostani bejövő, különben lakástűz.
Vagy veszel vezetéket, vagy ügyesen átrendezed az egész trágyát, hogy a fi relé a kismegszakítók mellé kerüljön a sínre, és úgy van annyi plusz hossz a bejövőn, hogy vezetékvásárlás nélkül össze lehet ügyeskedni.
(természetesen jobb lenne egy új korszerű doboz, fésűs sín a kismegszakítókat áthidaló vezetékdarabkák helyett, szakszerűbb szerelés, de a lakások 99%-ban magyarországon EZÉRT lehet máig meghalni, hiába ~3ezer ft egy fi relé, mert akkor még ez, még az, még munkadíj, ja ennyi pénzem nincs, marad ami nagyanyáink idejében is jó volt...)
Elvileg nem 3f jön be, legalábbis 4 lakásra 3 fázist logikusan nehéz elosztani :) De majd jobban megsasolom a vezetéket, hány szál jön be.
4 lakás x 32A / lakás volt tervezve, mert mindenhol villany tűzhely van, de legalább egy lakóról tudom, gáztűzhelye lett.
ide 1x16A elég lenne, az nem egy nagy extra, ha 100-120A-re lett tervezve a gerincvezeték.
Azért lenne jobb a tetőtartó előttről leágazni a kötőelemekkel, mint a légvezetékről (itt szigetelt légvezeték van, nem szabadvezeték) mert ha jól sejtem, a kötődoboz már a szomszéd lakó falán van, innen csatornázni problémásabb, mert nyűgösködhet, hogy ronda a falon kívüli szerelés.
Előkerítek egy helyi regszerelőt, a helyi villanyboltban biztos ismerik :)
Azt kellett volna kerdezned, hogy ha egy elektrolit kondit raknal a bejovo meretlen agra akkor az mennyire szurne a magasfrekvencias zajt a villanykocsi toltojetol. Beszelnenek rola meg 3 honapig ;)
btw, szerintem hivj ki egy reg szerelot, mutasd meg neki es kerdezd meg mit lehet tenni. Egyebkent szerintem nem rossz otlet amit rajzoltal.
Kicsit elterelve a témát a kondiról meg anyázásról. Még mindig betáp a PHEV-nek.
A rajzot kiegészítettem, a zöld négyzetek a 4 lakás villanyórái, és zöld vonallal bejelöltem, milyen ötletem támadt, csak nem tudom, engedélyezett-e, a tetőtartó előtt (vagy tőlem utána a padláson) a méretlen vezetékről, ami ugyanaz, mint az út túloldalán a fővezeték ugye, leágazni az új mérési pontnak?
Jelenleg is ez az egy betáp van a házhoz, ott a tetőtartó, ahol bemegy a fővezeték, és a 4 lakás egyedi (nem almérős) órájához megy. Sajnos nem igazán elérhető a régi villanyszerelő, aki megmondhatná, hol megy a fővezeték, de gondolom bevésve a falba, ellenben meglepne, ha fűzve lenne a 4 óra egymás után.
De kérdés, kötelező-e az új órát az út túloldalán az oszlopra kötni, vagy tervezhetek azzal, hogy ezen tetőtartónál legyen valahogy kötve az új leágazás?
"Szerinted valakik ki tudta számolni a 160Hz-et ? "
Megpróbálom harmadszor is elmagyarázni...
Az egész abból indult ki, hogy az elektrolit kondenzátorok nem alkalmasak zavarszűrésre, mert nagy frekvencián (és nem 160 Hz-en!!!) már semmit sem érnek. Ennek okait többen, többször is megpróbáltuk elmagyarázni, de te (és agyatlan követőid) ezeket a bejegyzéseket el sem olvastátok a jelek szerint.
Ehelyett bizonyítékként beraktál egy olyan képletet, amely képlet nem foglalkozik a való világban létező kondenzátorok magasabb frekvenciás jellemzőivel, ezért ez a képlet kizárólag a kondenzátorok alsó frekvenciatartományában igaz.
A való életben létező valódi kondenzátorok azonban görbe fém drótokból, feltekert lemezekből, stb állnak, amelyek magasabb frekvencián tekercsként is működnek márpedig tudjuk, hogy egy tekercs éppen az ellenkezőjét csinálja annak amit egy kondenzátor, tehát az általad kizárólagosnak tartott képlet ELLEN dolgozik.
Ezért van tele a szakirodalom (nem a villanyszerelő szakmunkásképzős elektrotechnika köny) azokkal a furcsa V alakú görbékkel, amelyeknek első, ereszkedő szakaszán a te képleted igazsága látszik, de a frekvencia emelkedésével egyre erősebbé válik a kondenzátor alkatrészeinek fojtótekercs-hatása, amely egy bizonyos frekvencia felett ez a tekercs-hatás "átveszi a hatalmat" a kondenzátor felett. Ettől kezdve a te képleted már nem sokat ér, mert a frekvencia emelkedésével már nem csökken, hanem egyre romlik a kondenzátor reaktanciája/impedanciája.
Elektrolit kondenzátorokban a fent említett tekercs-hatáson kívül még az is ott van, hogy magasabb frekvenciákon a folyékony elektrolit "ellustul", tehát a frekvencia emelkedésével az elkó lasan megszűnik kondenzátor lenni. Annak idején ezzel kapcsolatban be is tettem egy képet, de vagy rá sem néztetek, vagy csak összezavart benneteket az a sok vonal meg szám :)
"e közben még inkább egyszerűsödni látszik a dolog: ma hallottam valakitől, hogy léteznek eleve bistabil relék is"
Ha a egy bistabil relé egyszerű megoldást jelentene neked, akkor hidd el, hogy azt javasoltuk volna. Sajnos azonban a bistabil relé nem UGYANARRA a bemenetre adott UGYANOLYAN impulzusra kapcsol egyszer oda egyszer vissza, hanem van egy olyan bemenete, amivel csakis bekapcsolni lehet és van egy olyan, amivel csak kikapcsolni tudod a villanyt. Tehát vezérlő nyomógombokból kettőre van szükséged.
Létezik olyan bistabil relé is, amelynél az átkapcsoláshoz a relé tekercsére kell ellentétes polaritású feszültséget kapcsolni, ezt egyszerű nyomógombokkal még bonyolultabb megoldani (kereztkapcsolóval mondjuk nem bonyolult).
Nos, az, hogy lehülyézzenek tényleg jó alap arra, hogy unortodoxnak nevezzek olyan kevésbé markáns paraméter változásokat, mint amikre hivatkozol...bár a Magyari féle cikkben a "feszültségfüggés" szóba sem kerül. Most még ehhez vegyük hozzá a ma már elérhető technológiák által gyártott elkókat, és akkor az általad erősen preferált megállapításoknak már csak elméleti jelentősége van.
Egy szóval sem írtam, hogy nincs ESR változás, frekifüggőség, hőfokfüggőség, öregedés...de mihez képest kérdem én? (aki agyatlan hülye)
A mai polimer (stb.) kondik, amennyiben a méretezésük eléggé korrekt, szinte elhanyagolható mértékben változtatják paramétereiket, pláne a Mekk Mester által emlegetett felhasználási körülményeket tekintve.
Az "unortodox" elektrotechnika kifejezést enyhe viccnek szántam, de látom, Te képtelen vagy a viccet érteni.
Neked nem volt a "lánykori neved" véletlenül: "cosalf, cosbeta, cosomega" stb.? Mert a stílusod eléggé ismerős...
Ne csodálkozz ezen. Társadalmunk tükre az itteni helyzet
Ez is megerősíthet benne hogy tudni kell szűrni, meg kell tudnod találni a számodra a legautentikusabb személyt vagy személyeket akik hozzászólása információt hordoz számodra.
Gratulálok, kedves trollunk a tenyérbemászó stílusú provokálásával elérte, hogy 2 napja már nem is őt oltogatják, hamem egymást oktatják ki elképesztő stílusban az emberek a topikban.
Már nem is az elektrolit kondenzátorok valós, számított, modellezett, ideális, elhanyagolható, stb tulajdonságairól, hanem általánosságban, ki olvasson és milyen szakirodalmat.
Egy olyan kérdés kapcsán kirobbant kölcsönös okádás után, ami egyébént egy villanyszerelő témában már teljesen offtopic.
(még a készülék konsruktőri gyakorlatban sem nagyon szokás mélyebben belemenni, egy adott elektrolitkondenzátor milyen frekvencián és feszültségen miféle ideális alkatrészekből összeállított hálózattal modellezhető közelítően)
Feltettem egy kis gondolkodni valót számolás képében.
Szerinted valakik ki tudta számolni a 160Hz-et ?
Villanyszerelő nem tud számolni es nem is akar. Az "eregyenlőúperi" és a "eregyenlőrószorelperá" meg a "péegyenlőuszorí" kombó legtöbbnek feladja a leckét.
Kérdezték tőlem hogy "rószorelperá" kapcsán megtanultam minden képletet ?
Mondom nem kifejezem az egyenletből ott gyorsan.
.. és én azt tudom, hogy ?
Hidd el! Mielőtt kikeltem magamból a munkahelyen 4 mérnöknek olvastam, fel a válaszaitokat.
Bistabil relénél két tekercs van, az egyik be, a másik kikapcsolja. Ehhez két gomb kellene ugye...
Vannak mechanikus impulzusrelék,(olyasmi klityklaty mechanika van belül, mint pl. egy golyóstollban) de ott megint az X ezer+ ft egy db lesz a problémád.
A hatvanvalahány wattos (OMG!) 230V-os kiépítésnek az a problémája, hogy LED-es spottal és egyebekkel oké, épp "belefér", és mi fogja akadályozni, hogy valaki valaha rendes izzót tegyen be,...szabálytalan és tűzveszélyes az egész.
A "bősz" és a "tudatlan" szavak mellett esetleg érveid is vannak vagy csak ilyen erős "szakmai" kifejezésekkel operálsz? Szívesen elismerem ha tévedek csak győzz meg!
A topic stílusa pedig borzasztóan mélyre repült! Attól, hogy udvarias vagy még nem lennél hiteltelen!
Két egymással szemben elhelyezkedő vezető felület a kondenzátor. A fegyverzet képes a töltés tárolására. A töltés az az elektronmennyiség ami meghatározott idő alatt meghatározott feszültségkülönbség hatására meghatározott áramerősség esetén adott keresztmetszeten áthalad. A kondenzátor tehát egy bizonyos mennyiségű töltést tároló eszköz. Hogy mennyi töltést tárol az függ a feszültségétől, a szemben álló felületek nagyságától, és függ a köztük lévő távolságtól is. Gyakorlatban egyenfeszültség hatására töltés áramlik a fegyverzetekre (a tároló felületekre), így valósul meg az energia tárolása. A felület nagyságával, a feszültséggel egyenesen arányos, míg a fegyverzetek távolságával fordítottan arányos a tárolható töltés mennyisége (ez az elektromos jellemző különben nem más mint a kapacitás).Az elektronok sebessége a vezetőkben kb. cm/s nagyságrendű (ellentétben az elektromosság hatásának terjedési sebességével, ami fénysebességű !), így ha egy egyenáramú körbe kondenzátort iktatunk, egy darabig még áramlik a lemezekre töltés, és a feszültség a lemezeken emelkedni kezd, míg az áramkörben folyó áram csökkenni kezd. Hogy ez a feszültségemelkedés, illetve áramcsökkenés mértéke mekkora, az a kondenzátor kapacitásától függ. Könnyen belátható hogy egyenáramú áramkörökben egy bizonyos idő elteltével nem fog áram folyni a kondenzátoron keresztül. Más a helyzet váltakozó áramú áramköröknél. Itt az elektronok az egyik pillanatban az egyik, majd a másik irányban mozdulnak el. Ha a vezeték valahol megszakad, az áram nem fog folyni itt sem. De ha egy kondenzátor van a szakadás helyén belátható, hogy az áram itt is csak bizonyos idő után állna le, ami alatt akár teljesen megfordul az áram folyásának iránya. Magyarul az ilyen esetekben a kondenzátor (frekvenciától és kapacitástól függően) ellenállásként fog viselkedni. Könnyen belátható, hogy minél nagyobb a kapacitása, illetve minél nagyobb ez a frekvencia, ez az ellenállás annál kisebb lesz. gyakorlatilag rövidzárként is viselkedhet. Összefoglalva az egyenáram számára szakadás, a váltakozóáram számára (frekvencia és kapacitásfűggő mértékben) ellenállásként működik). Ezért van, hogy pl hangfrekvenciális körökben kiválóan alkalmazható egyenáramú leválasztásra. A töltéstároló képesség mértékegysége a Farad (F) ami a gyakorlatban igen nagy érték. az 1 F kapacitású az a kondenzátor ami 1 V feszültség hatására 1 Q (Coulomb) töltés képes eltárolni. az 1 Q töltés annyi hogy ha a szabadsághíd turulmadaraira elhelyeznénk ennyi töltést, a keletkező taszító erő a hidat szétvetné (!)
