Ott kezdődik, hogy utálom a betonfestéket, szerintem nem tartós, és nem is jó megoldás.
Ugyanakkor van, amikor nem igazán van más lehetőség.
Szóval, adott egy műkő korlát, amit úgy elb@...tt a készítője, ahogy csak lehet. Nincs még 4 éves se, de repedezett, töredezett:
A probléma nem is ez, sőt, mégy csak az se, hogy helyenként hungarocellt találtunk benne ... :o
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
Takarítás, csiszolás, mélyalapozás, ahogy kell. Mélyalapozás után (nem volt sem fagy, sem túl párás idő) lefestettük Héra betonfestékkel. Két nap múlva a következő jelenségek voltak tapasztalhatóak:
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.
Kint volt a Trilak alkalmazástechnikusa, de csak hümmögött. A gyártási idők alapján be fogják vizsgálni a festékeket, hátha rossz a festék, de ezt egyikünk se gondolja komolyan.
Mivel vizesbázisú volt az alapozó, arra gondoltam, talán a gyártáskor itt-ott több formaleválasztó maradt rajta, és ez miatt dobja le az egészet, hiába volt lemaratás, csiszolás, stb. (HÜLYESÉG???)
Ha a feltevésem igaz, lehet, hogy jó az is, amit kitaláltam? - -
Átcsiszolás, és nitrohigítós lemosás után oldószeres (Cehalin) alapozóval kezeltük le abban a reményben, hogy az oldószertartalom miatt ez már talán rajta is marad. Holnap festenénk ismét ... Meglátom, milyen lesz.
Ha mégsem válik be amit kiötöltem, van vkinek ötlete, mit lehet még csinálni azért, hogy egy 3-4 éves, kültéri műkőfelület ne dobja le a(z elvileg) rá való betonfestéket? ...
tehát ezek szerint egy födémbe műanyag tiplivel - legyen dűbel - nem rögzíthetem a csilláromat, a fregorit stb.
Amennyiben ott tűz lesz a legkisebb baj is az lesz hogy ezek a függesztékel lezuhannak.
mi van még a csilláron a fregorin és kapon kivül amit a mennyezetre függesztünk ?
Ja az álmennyezet.
hát tűzben az előbb elég mint hogy a műanyag dübel miatt lezuhanjon és halálra zúzzon ha meg mán tényleg ez a helyzet a füstmérgezés miatt előbb kampec.
természetesen a födém alasó részéről beszélek, annak meg van egypontosabb neve - úgy hívják, hogy mennyezet.
Természetesen a dűbelnek jó hosszúnak kell lenni, hogy mélyen belemenjen a szerkezeti anyagba.
Kémiában, pontosabban festék-ügyben van valakinek az átlagosnál nagyobb affinitása? Ha van, elmondom a kérdésem, ha nincs, nem terhelek a dologgal senkit. ...
Adok egy ötletet, hogy miért érdemes kétszeresen lécezni:
- A párazáró fóliát el kell távolítani a kartontól, hogy a fólia sértetlen maradjon. A függesztők alá (a fólia és a függesztő közé) szegtömítő szalag kell. (Fóliát falra ragasztani, U profillal leszorítani!)
Tehát az egyszeres lécezésnek/profilozásnak a hátránya, hogy aprólékosabban kell szintezni, emiatt könnyebb elcseszni, stb.
Viszont ha a +3cm belmagasság miatt időt/energiát nem sajnálva bevállalom, hogy belövöm jól (lézeres szintező lenne hozzá), akkor statikai és a későbbi épületmozgásból adódó repedésveszély nem fenyeget jobban?
Egy irányú lécezésnél elég minden 4.-et szintezni. Utána 2m-es vízmérték keresztbe, és a középső 3 lécet lehet egyből csavarozni állítgatás nélkül. Összeszokott csapattal gyorsan megy :-).
Nézd mindent meg lehet oldalni. Sok minden nem úgy készül, mint ahogy kéne, de én nem igazán adnék olyan tanácsot, ami nem a tuti, hogy aztán, este az ágyban fekve bámulova a plafont és látva, hogy hullámos, mint a Pannon táj, rám gondolj, hogy milyen hülye tanácsot adtam. Meg lehet csinálni, hogy csak egy sort raksz, a gerndák alá, keresztbe azokra, majd baromi nagy precizitással minden egyes profilt 40 cm-ként belősz a síkba. Csak nem én mondtam :)
A nagykönyv szerint, minden gerenda alá kéne egy profil, úgy rogzítve, hogy a gerenda oldalába! csavarozzuk 35-ös gk csavarral a függesztőt, majd ezekre jön keresztbe 40cm-ként a másik profil. Ettől, nem mondom, hogy ellehet térni, de van rá pálda, hogy mások másképp csinálják. :)
:) Nem, ez nem "Főnök! Így szoktuk csinálni, Főnök! Jó lesz ez így főnök" kategória. Ez a "Főnök! így kell csinállni, tessék felütni egy gyártói katalógust, Főnök!" kategória :)
Mondjuk ez igaz. Maradjunk annyiban, hogy így kell csinálni.
Nem igazán kibontakoztatott érvelés...
Egyébként fafödémem van, akár statikai, akár más okai vannak a duplás verziónak, kell az a 3centi a belmagasságból, úgyhogy inkább a gerendák között csinálnék még1 lécezést/profilozást, ha a dupla verzió valami miatt a nyerő.
Tudtommal bármilyen födémbe tilos műanyag dübel használata tűzbiztonsági okok miatt (na egy kaspót azért gond nélkül feltennék): ha megolvad a dübel és lepottyan az álmennyezet, egyrészt rád esik, másrészt nem tudod kinyitni az ajtókat...
Köszönöm szépen! Ők (vagyis nem ők hanem egy társszervezetük) tud bérbe adni gépet.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy sima régi két szárnyas fa ablakon hogy lehet állítani? Pontosabban arra a problémára gondook amit az előző hozzászólásomban írtam.
Ja. Azért kell a kétszeres léces, mert nagyobb fesztávnál, ha csak egy irányban raknád őket egyszerűen nem bírja el az álmennyezetet, be fog hajolni a közepe. Szilárdsági okai vannak. S a legeslegfontosabb: nem tudom milyen födémed van, de ha vasbeton, akkor semmiképpen se használj műanyag dűbelt a direkt függeszőkhoz!! Mert vissza fog jönni az álmennyezet, az eltérő hőtágulás miatt. Kezdők gyakran elkövetik ezt a hibát, utána meg van csodálkozás. Csak fém dűbelt, fém beütő ék vagy mi a szösz a hivatalos neve, azt rakunk betonba, az UD profilok rögzítéséhez a falra már jó a műanyag is.
Ez az egyszeres meg kétszeres azt jelenti, hogy az egyszeresnél egy síkban van kerszt meg a hossz profil, a kétszeresnél, hogy egymás fölött. Az egyszeressel megspórolsz 3 cm-t, de sk megcsinálni az egy istencsapása, a sok profil darabolás miatt + nem is biztos, hogy olcsóbb a sok síkbeli keresztösszekötő miatt, amit nem is lehet mindenhol kapni, ezért nem is igazán terjedt el, csak úgy létezik a katalógusokban, hogy ilyen is van. Kétszerest kell csinálni, mert ezzel jobban be lehet lőni a síkot, kevésbbé lesz hullámos, meg így írja a nagykönyv, aminek biztos meg van az oka. Egyébként nem dupla anyagköltség, mert a felső vázat elég méterenként rakni, majd az alsót, ami ehhez van rögzítve (keresztösszekötőket kell bepattintani, így rögzítan) az 40 cm-ként kell rakni. Egyébként nem biztos, hogy több munka, mert csak a felső vázat, ami méterenként van, kell belőni a kivánt magasságra valamint kevesebb fúrás is kell, az alsó váz az meg megy pikk-pakk, csak a keresztösszekötő bepattintásának technikájára kell ráérezni, illetve van összekötő horony, azzal is meg leeht oldoni, azzal nem dolgoztam, így nem tudom, hogy könnyebb-e vagy sem.
Repedés. El lehet kerülni a repedéseket, ha betartod az alábbiakat:
- dilatációs szabályok betartása: nem jó a túl nagy felület egyben dilatálás nélkül, ha a helységnek van "nyaka" érsd váltja a geometriát és összeszükül, mondjuk egy közlekedő beér a nappaliba és egy álmennyezet készülne, akkor a két helység találkozásánál tuti a repedés, ide is dilatáció kell
- a gipszkarton illesztéseknél erősítő szalag és csak és kizárólag hézagológipsz, semmi széria glett meg egyébb glett, mert az ocsóbb, illetve a nem gyári élek találkozásáná le kell fózolni a gipszkartont 3-5mm-t és oda is szalag majd széles glett, hogy ne látszódjon,
- Idegen anyaggal való találkozáskor pl álmennyezet-fal, rugalmas hézagtömítés, FESTHETŐ AKRYL! Filléres cucc. Hagyni kell egy pár milliméteres hézagot, semmiképpen se többet! 1 centis hézagot nem tudsz kitölteni, nem marad bent az anyag, meg karton szám kéne belenyomni. :) Ha nagyobb hézag sikerül a kartonozáskor, semmi gond. Tömísd ki hézagológipsszel, majd ha megkötött meg szépen le van csiszolva síkba, akkor fogj egy kést/csavarhúzott és fal mellett kaparj ki egy pár milliméteres hézagot, ami már ki lehet tölteni.
Ugyanis ha nem vízszintes valami miatt a födémed alulról, akkor ugye
- kétszeres lécezésnél csak a méterenkénti léceket kell vízbe lőni, és utána ész nélkül lehet felszórni erre a következő lécezést
- egyszeres lécezésnél viszont minden egyes lécet be kell lőni szinbe nagyon pontosan (dupla munka, kb 3x annyi direktfüggesztővel)
Ráadásul ugye a mennyezeti vezetékeknek a dupla lécezésnél van lehetősége átbújni, a szimplánál nincsen, hacsak meg nem szakitod a tartólécet (természetesen ez akkor áll fent, ha nullára rakod a fafödémtől a léceket)
"Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik.."
Szerintem órisái mázli, hogy működik. Abszolút épületfüggő a dolog, én nem biznám rá a sok pénzért megépitett álmennyezetet. A direktfüggesztőből kell kb 4 db m2-ként, darabja 40-50 Ft.
Tehát ha a dupla lécezést nem is csinálja meg, a direkfüggesztők kihagyásával 200 Ft/m2 spórolhat. Én nem kockáztatnék... (nem is tettem)
Acél profilnál is van egyszeres és kétirányú bordavázra szerelt szerkezet, de arról sem találtam infót, hogy miért jobb a kétirányban futó profilos szerkezet?
Valami okának lenni kell, mert ott is több anyag, több munka.
"Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam."
Elméleti síkon szerintem a leg-repedésveszélyesebb pedig ez a verzió, mert az esetleges födémmozgást egy-az-egyben átveszik a gipszkarton táblák és repedhetnek. Gyakorlati síkon pedig úgy tűnik, hogy mégis működik..
Én a gerendák közé beszabogattam keresztben a tetőléceket, kétoldalról egy egy facsavarral rögzítve. A gk táblákat így hol a gerendához, hol a tetőléchez csavaroztam.
Meg lehet végülis egy tetőléccel is csinálni, csak drágább mulatság lesz, ugyanis akkor a sűrűbb tetőlécezést kell direktfüggesztőznöd, tehát abból kell dupla mennyiség.
Nem szokták egyébként a szimpla megoldást alkalmazni, de most hirtelen nem találok fánál észérvet rá, hogy miért :)
bár ez némiképp meglepett, hanem az, hogy a javítások után - azért, hogy a további vízfelvételt megakadályozzuk, le akartuk festeni.
azaz helyenként elkezdett felperegni a festék, de már az alapozótól kezdve. Mivel több helyen is előfordul a jelenség, de teljesen rapszódikusan, a hiányos alapozás kizárható.