1) A Zemen, Lomen, Szalmen szlovák családnevekben a -men tag az valami képzőféleség lenne vagy csupán véletlen egybeesés az azonosság? Egyébiránt ebből a háromból Zemenek a mi falunkban is vannak, oda Csővárról származtak, amely úgy tűnik, hogy a magyarországi Zemeneknek az egyik "ősi" fészke volt.
Az "ősit" itt azérrt tettem idézőjelbe, mert a helytörténeti adatok szerint Csőváron a szlovák népelem az 1660-as években kezdett megjelenni.
A Lomenek pedig ismereteim szerint Bánkról származnak, korábban ebben a faluban is nagyobbrészt szlovák nemzetiségűek éltek, mára nagy részük mára elmagyarosodott.
2) Petőfi eredeti családneve Petrovics volt és ugye azt mindenki tudja (néhány hungaristát leszámítva) , hogy Petőfi ősei végső soron szlovákok voltak.
Nmaost nekem ez az -ovics végződés erősen délszláv hangzásúnak tűnik, de akkor ezek szerint a szlovák nyelvben is vannak ilyen végződésű családnevek.
Kérdésem az lenne, hogy ez ősi szláv örökség vagy pedig délszláv hatás a szlovák nyelvben?
Kereszka: Elvieg lehetne a magyar Kereszt (< Keresztély ’Krisztián’ egyházi név v. kereszt közszó) személynév -ka kicsinyítő képzős alakulatának tekinteni, ui. ilyen pozícióban a -t- a magyarban is kiesik (nem hangzik). de ilyen későn és ilyen testes (több szótagos) magas hangrendű alapszónál kizárható magyar alapon mély hangrendű -ka képző. Így ezt az etimológiát elvetem.
Egyébként pedig a -ka végződés csak szláv eredetre utalhat, így nincs más, minthogy a 10537-esben említett Kreszka név magyarosodott változatának véljem.
Paulovics: Vö. szlovák Paulovič, amely a szlovák Pavlovič középszlovák ejtésmódjának megfelelő alak. Ez a szlovák Pavol ~ Pavel ’Pál’ személynév -ovič apanévképzős származéka, tehát a magyar Pálfi (Pálfy, Pálffy) családnév párhuzama. Vagyis egy ilyen nevű személy leszármazottait jelöli.
Szalkay: Magyar lakosnév egy Szalka vagy Szálka településnévről, pl. az 1913-as településjegyzés alapján: http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=szalka (NB. Bár Breznóbányához alkalmasnak tűnne, de Nyitraszalka kakukktojásnak tetszik, mert eredeti neve a XX.sz.-ig Szolka volt.)
A 10530-ban kérdeztem olyan nevet, hogy Kreszka, melyre érkezett is tőled válasz. Aztán addig-addig nézegettem, míg rájöttem, hogy az Kereszka-ként van írva. Kérdésem lenne, hogy így is ugyan az a "megfejtés"?
Illetve érdekelne, hogy a Paulovics az a "kicsi Pál", illetve a Szalkay a mai Mátészalka településről származik?
Breznóbányán járok még mindig az 1700-1800-as években (evangélikus)
Ez a familysearch igazából istenáldotta oldal, családfakutatók számára egy aranybánya, és olykor nem csak irányadó, hanem maga a forrás ( vagy legalábbis forrásközvetítő).
Én az oldal segítségével 1743-ig tudtam visszavezetni az egyik ágat a családfámon, de több is minimum 1820-nál tart. Előnyös a helyzetem, mivel az általam kutatott egyik terület az egykori Pozsony vármegye->Dunaszerdahely, Somorja. A szlovákiai indexek mellé mindig mellékelik az aktuális oldalt az adott falu/város anyakönyvéből, így a hitelessége megkérdőjelezhetetlen. A somorjai keresztelési anyakönyvek 1730-tól 1890-ig vannak feltöltve, az összes oldal.
Ami a problémát jelenti esetemben, hogy a kutatott őseim mind németek voltak, így 600-féle változatban szerepelnek a nevek a magyar környezetben . Amíg nem jöttem rá, hogy anyakönyv is van az index mellé, addig én is többször eltévedtem, leginkább a familysearch-ös adatfeldolgozók félreolvasásai miatt pl. Auer Katalin ősöm náluk Ader-formában szerepel, de megnéztem, hogy a többi testvérnél hogy írják az anya nevét, így jöttem rá a helyes változatra ( a felfedezett anyakönyves fotó meg végleg megerősített-a probléma egy elcsöppentett tintacsík volt az u felett, ezért nézték félre).
A mai Burgenland területén is nézelődöm, itt is van jó pár találat, csak már képek nélkül, ezért muszáj zaklatnom levelekkel az osztrák plébániákat, és lesz pár köröm az eisenstadt-i/kismartoni központi levéltárban is.
"Rákerestem tehát a keresztelésre a familysearch oldalán"
Általános megjegyzés: a FamilySearch-nek ez a funkciója az egyik legkevésbé irányadó forrás ezekben a dolgokban, mivel igazából nem is lehet forrásnak nevezni. A meglévő nevek indexelést sokszor olyanok végezték, akik sem a leírt neveket nem tudták pontosan kibogozni, sem a nyelvi hátterük nem volt meg hozzá. A 72 éves Amanda néni Coloradóban vagy a 18 éves Lázaro Rióban egy Zachariae-t simán olvashat Zachanae, Zachanoe, Zacherion, vagy akármilyen másik névnek. (Sőt, valljuk be, akár egy középhaladó hazai amatőrrel is előfordulhat.)
Annak ellenére, hogy a rendszer egy bizonyos fokig korlátozza az ilyen mellényúlások lehetőségét (pl. az adott ország adatait lehetőleg helyi önkéntesek indexelik), azért nem kis számban fordulnak elő.
Szóval, a FamilySearch anyakönyvi indexelése kiváló, fantasztikus, felbecsülhetetlen értékű (+egyéb szuperlatívuszok) eszköz ahhoz, hogy a forrásokhoz irányítson bennünket, de önmagában nem forrás - különösen nem akkor, ha egy név írásmódjáról van szó.
Valójában elnéztem, ez eredetileg is Hajfel volt, csak a középső betűről hittem azt, hogy az p, de összehasonlítottam az anyaköyv többi nevével, így biztos, hogy f. A Hajpel-t sehol sem lehet kimutatni a környéken, a Hajfel-t viszont annál inkább: Häufel-Hajffl. Köszi a választ ( katonai szerepkörre nem is gondoltam)!
Ugyanaznap eskettem Lucas Eskultyot, a néhai Nocolaus Eskultity idevalósi lakos [fiát] Catharinával, a néh[ai] Zacharias Zachar lányával Andrea[s] Ondregchik és Mic[ha]el Lokzan Tárn[ok]ról [való] tan[uk] jelenl[étében].
Ezek szerint a Zachariae valóban nem a Zachar-ral alkot birtokos szerkezetet, hanem a Catherina-val, így a név ténylegesen Zacharias Zachar, ahogy utóbb írtad. Ezért is jobb tágabb szövegkörnyezet adni, mert a kiragadott részletek eltérően is értelmezhetők.
Először is köszönöm a választ. Amikor beidéztem, hogy E. Lukács kinek a lányát vette feleségül, akkor próbáltam eredeti sorrendet tartani. Tehát a Zachariae Zachar bizonyosan azt jelenti a bejegyzésben, hogy Zachar Zakariás. A biztonság kedvéért azért íme a teljes szöveg:
Eadem die copulavi Lucam Eskulity defuncti Nicolai Eskulity Incolae hujatis cum Catharina filia def. Zachariae Zachar praesentib. Testib. Andrea Ondregchik & Micahel Lokzan ex Tarn.
Nagyon érdekes, hogy ennyi féle verzióban maradt fenn a vezetékneve. Szóval egyes formák egyeznek a Zachar-ral (Zacharias), a többiek pedig a Zacchaeus-ból erednek? Érdekes.
Safarov: Pontosabban Səfərov /szeferov/ [sæfæ'rov] ~ [sæfæ'row]. Az Orosz Birodalom (majd Szovjetunió) „európai” értelemben vett kételemű személynevekkel nem rendelkező népei orosz mintára kaptak családneveket szinte kizárólag -ov (ill. lágy mássalhangzó után -ev) apanévképzővel.
Ha ilyen szempontból kell megválaszolni a kérdést, hogy „milyen eredetű”, úgy a válasz az, hogy orosz, mivel a konzervatív etimológia ezeket a kérdéseket az első szinten válaszolja meg. Mélyebb, második szinten az vizsgálható, hogy az -ov (-ev) képző előtti alapnév etimológiája mi.
A Səfər alapnév ilyen formán azerinek tűnik, ugyanis megegyezik a muszlim kalendár második hónapjának a nevével, vö. http://az.wikipedia.org/wiki/S%C9%99f%C9%99r Az elsőnek ilyen vezetéknevet kapónak tehát vélhetően olyan ragadványneve volt, amely az ebben a hónapban való születésre utalt.
Ennek megfelelően van egy harmadik etimológiai szint is, az azeri hónapnév ui. az arab صفر (ṣafar) ’üres; sárga, sápadt; füttyös’ hónapnév átvétele. Az arab a > azeri ə [æ]változás miatt az arab szó valószínűleg perzsa közvetítéssel került az azeribe.
Zachar etc.: > A kérdésem szerintem egyértelmű: etimológiai alapon - a nevük alapján - megegyezhet a két Z. Zakariás (a tárnoki és az úrvölgyi)? És a sok közül vajon melyik lehet az eredeti vezetéknév?
A válasz etimológiai alapon: nem. De nem biztos, hogy ez etimológiai alapon vizsgálandó.
A Zachariae Zachar név latin birtokos szerkezetet rejt: értelme Zacharias [fia] Zachar. A Zacharias Zachaei szintén ilyennek tetszik csak fordított sorrenddel. Azonban ez utóbbi esetben az apanevét Zachaeus-nak (helyesebben: Zacchaeus) lehet rekonstruálni (vö. mai magyar Zakeus), azaz Zacharias Zacchaeus [fia]. Ladó ugyan összeköti a Zakeust a Zakariást, de ezt az irodalom nem támogatja. Etimológiai alapon a két név nem azonos, mert a Zachar (Zakar) a Zacharias (Zakariás) köznapi, rövidült formája, de a Zacchaeus (Zakeus) nem. Ennek ellenére lehet, hogy névtévesztés (névcsere) történt, és a két eltérő név mögötti személy azonos.
A többi említett névformáról. A Zacharides görögös apanév a Zacharias-ból rövidült Zachar személynévből. A Zachaei-ről már az előbb volt szó: a Zacchaeus személynév latinos apanévi formája. A Zachay és a Zachuj szerintem a Zachaei romlott írásformái. A Zacher pedig a Zachar írásváltozata lehet.
Hajfel: A rendelkezésemre álló névtani forrásokban nem találtam rá etimológiát, de valóban a német Häufel [hɔ͡yfl̩] ’kis halom; kis csapat’ közszóval egyezőnek tűnik (vö. Häufel, Häufl). A motivációt tekintve elsősorban lakóhelyi névre gondolhatunk, vagyis az elsőnek elnevezett a falun belül egy magaslaton belül (halmon, dombon) lakott. — Ugyanakkor a Hauf(en) ’csapat’ bizonyos irreguláris, illetve zsoldos seregek egységét is jelölhette, így kisebb valószínűséggel lehet, hogy katonát, illetve valamilyen ’csapatban szolgáló’-t is jelölhetett.
Ha a korábban kérdezett Hajpel-lel összevetjük a Hajfel-t, akkor fel kell idéznünk a Verner-törvényt, azaz a II., avagy német hangeltolódást. Ez éppen arról szól, hogy a p ~ f eltérésnek (és a hasonlóknak) jelentősége van, mert ez különbözteti meg a köznémet nyelvet a többi germán nyelvtől. Példa a német Haupt ’fej, fő’ mellett a holland hoofd, svéd huvud. Tehát a német p zárhang mellett a többi nyelvben réshang van. Ezért ezt a különbséget komolyan kell venni.
szeretném megkérdezni, hogy véleményed szerint a magyar-örmény-azeri konfliktusban híhedtté vált "baltás gyilkos", Ramil Safarov családneve milyen eredetű, mit jelenthet?
Családtörténet kutatása közben akadtam meg, de szerintem a felmerült családnév elemzésével megoldható a kérdés. Szükséges jobban körbeírnom a helyzetet, hogy érthető legyen a helyzet:
Tárnokon, 1733-ban kötött házasságot Eskulity Lukács és Zachariae Zachar leánya, Katalin. Katalin a halálozáskori életkorából kiszámolva 1704 körül született, biztosan nem Tárnokon. Rákerestem tehát a keresztelésre a familysearch oldalán, és bejött egy lehetséges találat: Úrvölgy (Špania Dolina) községben, 1705 decemberében született egy Katalin, édesapja: Zacharias Zachæi. Rákerestem az összes előfordulásra: Zacharides (1703), Zachæi (1705), Zachay (1708), Zachuj (1712), és Zacher (1718, 1721).
A kérdésem szerintem egyértelmű: etimológiai alapon - a nevük alapján - megegyezhet a két Z. Zakariás (a tárnoki és az úrvölgyi)? És a sok közül vajon melyik lehet az eredeti vezetéknév?
> a Lauer ( vizsgálódásaim szerint) a frank változata a Winzernek.
És emellett az irodalom megemlít még két értelmezést: 1. ’ravasz, álnok ember’ [vö. mai német lauern ’les(elkedik), ólálkodik; alattomos(kodik)’], és 2. ’cserző(vargar), tímár’, vö. http://lfa.uni.lu/index.php?search1=Lauer
A német a > o változásról nincs irodalmi adatom. Ennek ellenére, ha te tendenciaszerű párokat látsz, akkor helyben előfordulhat ilyen.
Hajpel: Ez én a német Häupel ~ Häupl [hɔy͡pl̩] családnév magyarosodásának gondolom. A német Hauser ['haʊ͡zɐ] ~ Häuser / Heuser ['hɔy͡zɐ] > Heiser ['haɪ͡zɐ] analógiájára itt is elképzelhető a [haɪ͡pl̩] ajakréses ejtésmód, amely írható németül is Haip(e)l-ként.
Ezt a nevet a Duden a német Häupt(e)l családnév változatának tartja, amely -(e)l kicsinyítő képzős alakulat a német Haupt ’fej, fő’ névből. Ez utóbbi lehet (1) külalakra (pl. nagy fejre) utaló ragadványnév; (2) az ilyen nevű háztól vett lakóhelyi név; (3) a lakóhely földrajzi jellegzetességére utaló név a Haupt szó ’felső rész, csúcs; kezdet’ értelme alapján.
Én román eredetre gyanakodtam, tekintve, hogy a keleti országrészbe gyakorlatilag folyamatos volt a román beszivárgás az elmúlt évszázadokban, de például a ruszinokról ez szintén elmondható.
1,Igen, a "-laur"-rövidülés megoldása a -"lauer"-végződés: a Lauer ( vizsgálódásaim szerint) a frank változata a Winzernek. Osztrák-bajor nyelvterületen gyakori jelenség, Auer Antal ősapám családneve sokszor csak Aur az anyakönyvekben ( 1802-1805 Pozsony vm.) Az "Akerlauer-Okerlaur" jelentése kb. szántóföld melletti szőlősgazda. A kérdéses itt az o-jelenség: Okolaur. Ez az írásmód tapasztalható a Rokobauer, a bemutatott Locopaur és a Szolomajer neveknél is.
2, Szintén Pozsony vm., pontosabban Somorja mezővárosa ( ném. Sommerein): Itt találtam egy Hajpel-őst, mely név eredeti formája Haipel-Haipl, avagy Haupel-Haupl is lehetett. Ezekről a nevekről semmilyen információt nem találtam, csak az osztrák-bajor eredet a biztos. Mit gondoltok, honnan kéne kiindulni?
A 2002-es önmagamat azzal egészíteném ki, hogy az akkor megadott közvetlen etimológiákon kívül lehet közvetett is. Ebben az esetben képzőtlen lakosnév is lehet szó, amely a 2002-es bejegyzésben említett Valkó,Válykó helységnevek egyeikére utal.
> A Lech eredetileg vélhetően a Lьsti- ’gyors’ előtagot tartalmazó szláv nevek rövidülése
Hagytam megtéveszteni magam egy hamis baráttól: orosz хитрость (hitroszty) ’csel, fortély, furfang’ ≠ szlovák chytrosť ’gyorsaság, sebesség’ (bár etimológiailag ugyanaz a két szó).
Így a szláv Lьsti- névelőtag értelme: ’csel, fortély, furfang’. és nem ’gyors’.
Lessko: Vö. szlovák Leško, lengyel Leszko, cseh-morva Leško, ukrán Лешко (Lesko). Ez a szláv Lech személynévhez képzett –ko kicsinyítő képzős alak. A Lech eredetileg vélhetően a Lьsti- ’gyors’ előtagot tartalmazó szláv nevek rövidülése, de idővel más Le- kezdetű (pl. Leon), vagy azzá csonkolódó (pl. Alexander) név köznyelvi (becéző) formájaként is értelmeződött. A keleti szláv лях (ljah) ’lengyel’ népnévvel való egybecsengése miatt egyrészt a lengyelek mitikus ősének is ez a neve, másrészt ’lengyel’, illetve ’katolikus’ jelentésben is adhatták.
Lycsko: Vö. lengyel Łyczko(Lyczko ~ Liczko), szlovák Ličko, cseh-morva Ličko, ukrán Личко (Licsko). Ez egyrészt a lengyel łyko ~ szlovák lyko stb. ’(fa)háncs’ szóból lett ragadványnévből lett –ko kicsinyítő képző. Ez így háncsból készült ruházatra, háncsgyűjtő foglalkozásra utalhat. A Lyko ~ Liko alapnév azonban lehet Ly- ~ Li- kezdetű személynevek becézője is.
Ad Okolaur(in), Locopaur: A köznyelvi német –auer [au̯ɐ] úgy tűnik megjelenhet –aur [au̯ɐ] ~ [au̯R] ~ [au̯r] formában. A 10561-ben felvetettem –bacher > –bar levezetés is tartalmazott egy ilyen lépést.
Szimuly: I. Vö. lengyel Symula, szlovák Šimulák~ Šimuliak, Šimuľčík~Šilmučík családnevek. Ezek nem felelnek meg egy az egyben a kérdezettnek, hanem annak (ill. a helyi megfelelők) továbbképzései. Ide lehet venni, és az adott hangalak mellett talán ennek van a legnagyobb valószínűsége, a keleti szláv nyelveket is (ruszin, ukrán, orosz), tekintve, hogy itt ki is google-izható a Симул ~ Симуль (Szimul) családnév.
Ezek mögött a legnagyobb valószínűséggel az ukrán egyházi Симон (Szimon) ’Simon’ személynév Сим (Szim) rövidülése áll, amelyet a szláv –ул ~ –уль (–ul) kicsinyítő képző követ. Azért emeltem ki az ukránt, mert a bibliai héber Simon névnek csak itt van pontosan megfelelő formája: a környező többi nyelvben vagy /s/-sel hallik a név (pl. lengyel Szymon, szlovák Šimon), vagy /e/-vel, pl. orosz Семён (Szemjon), ill. ukrán köznapi Семен (Szemen).
Persze az ukrán névforma átsugárzódhatott a környező nyelvekbe, így lehet, hogy a Szimuly Magyarországon keletszlovák eredetű (ha a jelenkori névtárakból nem is mutatható ki). A lengyel Symula sorsa éppen ez.
II. Constantisescu említi a Román Simu, illetve Simul neveket. Ez a román Simon, Simeon ’Simon’ (esetleg Zosim, Gherasim) név rövidülése, amelyhez olyan névképző elem járult, amely a román hímnemű határozott névelőnek, illetve a szláv –ul kicsinyítő képző átvételének az egybeesése. Azonban a Simu arumén, a Simul pedig moldvai formának mondatik, és a Simul-ra nincs is jelenkori telefonkönyvi adat, így a szláv eredet sokkal valószínűbbnek tűnik.
