Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Jól néz ki, nem? Sajnos elmértem valamit az átfedéses találkozásoknál, ezért a külső sarkok lyukasak lettek. Hamar flexeltem nútot és ráöntöttem a pótlást:
Gratula! Hogyan vezetted ki? Nincs egy kép a megoldásról? A C40 jópofa, csak kicsinek tűnik és nehéz tisztítani, ha elkoszolódik. A tapasztalatok alapján a víztéren keresztülvezetett füst jobb a szilárdtüzeléshez. Úgy értem, hogy ne a füst kerülje a vizet, hanem fordítva. A tisztítás miatt is, valamint a hatékonyabb hőátadás miatt. Nekem van mindkettő, tudom miről beszélek. A füstcsöves kazánok általában nagyobb teljesítményt jobb hatásfokkal érnek el.
Leírom, hogy mit próbáltam ki, mivel a kandalló hőcserélője átalakítás alatt van.
Kivettem egy C40-es hőcserélőjét, és beépítettem a kandallóba. Az eredmény meglepően jó, azonnal adja a melegvizet a radiátorokba (mint a gáz),persze csak állandó felügyelet mellett mertem üzemeltetni.
Hátrány a szivattyúnak állandóan mennie kell, és csak addig van meleg amíg ég a tűz.
Most úgy van beépítve, hogy a lángok alulról nyaldossák, de ki fogom próbálni elkülönítve is.
Érdeklődnék, hogy áll az építés? A tercier levegő bevezetés nagyon érdekelne mennyire hatékony. Jómagam is sokat kisérletezek a kandallómmal elég sokszor átépítettem már.
Kicsit szikkadt az agyagtöltés, szóval megöntöttem a hátsó rész alját tűzállóval.
Először nagy bátran bepattintottam a zsalut, néhány tégla támasztotta, de töltés közben elkezdett kiborulni.:(
Lebontottam, megerősítettem, újracsináltam:
Ilyen lett:
A két alsó sarok darázsfészkes lett, mert nagyon gyorsan elszívta a vizet a csövek alatti tégla, de sebaj, majd a csatlakozó oldalak feltöltik:D A magasság pontosan 250mm.
Rápróbáltam a téglákat, valami ilyesmi lesz majd a magasság:
Ráülnek a falra és kötésben kapcsolódnak, lépcső-szerűen. Ha nagyon átszelelne, amit nem hiszek, akkor teszek a résekbe valamennyi hőszigetelő gyapotot vagy hogyan hívják. Elvileg a d=145-ös kijárat elég lesz, hogy arra húzza az égésterméket. Ehhez mondjuk meg kell kerülnie minden gázmolekulának az elosztó éleit, ahol spriccel ki az oxigéndús, meleg tercier levegő. Várom már a tüzijátékot!:D
A következő lépés is készül már. Ez itt a tercier adagoló, bepróbálva a helyére:
Azt hiszem ez lesz a végleges helye, csak be kell malterozni, mert most egy drót tartja:D Az ajtó bal oldalán, kívül lesz egy kis elforgó/csúszó zsalu rajta, ott lehet majd adagolni az utánégető levegőt.
Viszont a beépítés előtt még a csöveket is le kell tisztítanom, valamint a mögöttet-köztes részt feltölteni agyag+homok keverékkel. A tűztér felé eső fal kivitelezését is átgondoltam. Nagyjából 50cm magasságot kell építenem, arra fekszik majd fel a tűzálló tető az átégetővel (a képen látható cső vízszintes szakasza már a tető felett halad). A tűzálló beton fogyásából ítélve erre nem lesz elég 1 zsák + a másik maradéka. Úgy gondolom csak az alsó kb. 20 cm fog betonból készülni. Ez a rész van a legnagyobb terhelésnek kitéve. A maradék kb. 30 cm pedig 3cm vastag samott téglából fog készülni. Remélem találok hozzá megfelelőt:D Vajon mivel kell azokat egymáshoz ragasztani? Valami tűzálló habarcs kellene?
Nem akarok. Ez már olyan jó lesz, hogy termelni fogja a fát!:D A tiszta égésre gondoltam. Kíváncsi vagyok milyen lesz majd a hőcserélő felülete ezután.
"Az ajtó mellett be, majd a fal belső oldalán fel a tűzálló katlan fölé, ott be a fedélen képzett 145-ös lyukig, majd le. A fedél alatt, a 145-ös lyuk alatt a vég egy saválló 200x200-as doboz, szélein körben rések (ezek még nincsenek meg)."
Ja, ez már elő is van készítve. Úgy emlékeztem írtam már róla, de talán nem ide.
Ez itt az:
Az ajtó mellett be, majd a fal belső oldalán fel a tűzálló katlan fölé, ott be a fedélen képzett 145-ös lyukig, majd le. A fedél alatt, a 145-ös lyuk alatt a vég egy saválló 200x200-as doboz, szélein körben rések (ezek még nincsenek meg).
Mivel az égéstermék csak a 145-ös lyukon tud majd a tűztérből távozni, ezért kénytelen lesz megkerülni ezt a dobozt, amely a lyukat takarja. Az éleknél a még el nem égett gázok forró, oxigénben dús levegővel találkoznak és vad lángolással húznak át a lyukon. Maximum hatásfok, nulla füst. Ez az elmélet, a gyakorlatot majd meglátjuk hamarosan, ha sikerül.
Hát ja. Bizakodó vagyok. Eddig jókat hallottam róla, most meglátjuk, hogyan szerepel. A kőnél bizonyára tartósabb lesz majd:D A kő is nagyot dobott amúgy az égés minőségén. Azt elvárom ettől az anyagtól is (emeli a tűztér hőmérsékletet). A tercier injektorral meg egyenesen fergeteges lesz:D
Az oldalát is kellene csinálnom, de nehezen ér ide a kályha- és kemence építő habarcs. A csövek középvonaláig ez lesz a töltés, aztán belülre mehet a tűzálló. Fogy viszont az idő. Október végén már be kell gyújtani és 1 hónapot illik a száradásra hagyni.
A kitöltés - anyag hiányában* - egyelőre nem halad, de a fedélnek nekifeszültem, hamár.
Ez a későbbi felhasználásra (kényszerből) készített fedélrészlet:
(2013.08.20.)
Történetesen itt már a végleges zsalujában. Tehát megkötött, szünet, majd kialakult az elképzelés, hogy a fedél legyen 3 darabból, így könnyebb berakni majd a tűzálló fal tetejére. Valszeg nem is menne másként. Reméljük így sikerül majd az összeállítás.
Itt egy vázlat felül és oldalnézeti metszet:
A középső elemnek csináltam egy szép kis zsalut, belefoglaltam a már elkészült elemet és megöntöttem a művet:
(2013.08.20.)
*Az anyag már meg van ill. tudom mi lesz az, csak nehézkes, hogy idejusson.
