Végigolvastam a topicot, és úgy gondoltam, hogy megírom a mi esetünket is. Mi egy régi, szabadon álló műhelyt alakítottunk át szolgáltató helyiséggé. Az egész alapterülete 30m2, (ebből 10 le van választva raktárnak), 3 m2 vizes helyiség, 7 m2 váró, 10 m2 a főhelyiség. A fal 25 centis sóskúti mészkő, rajta jelenleg kívülről 20 cm kőzetgyapot, belül 2 cm légréssel (szellőzéssel) dupla gipszkarton. A mennyezet beton, azon is van 20 cm gyapot, plusz belül a kartonozás. A lábazati szigetelés vastagságát nem tudom pontosan, de hasonló minőségű. Aljzatot nem tudtunk szigetelni, a belmagasság így is csak 2,20m. Ajtó, ablak kb. a legjobb, amit kapni lehet (sajnos pontos adatokat ehhez sem tudok fejből), az ablakra jövő héten felkerül a hőszigetelt alu redőny is.
3 darab 1500w-os norvég panelt vettünk (gáz nem volt opció, a huzathatás és a zaj miatt a klíma sem). A teljesítményünk 25+20+20A nappali (esztergapad és hasonlók működtek itt korábban), később napelemmel tervezzük kiegészíteni, szaldós elszámolással). 1 panel a váróba kerül, 1 a fő helyiségbe (nagyon túl van tervezve, de a tulaj rettegett attól, hogy nem lesz képes kifűteni), 1 pedig a raktárba, temperálásra, ha egyébként szükséges lesz. (Szükség esetére fali hősugárzó is kerül a vizes helyiségbe.)
A tervezett hőmérséklet a váróban 20-21, a fő helyiségben 24-25 fok lesz. Vettem egy mély lélegzetet, és kiszámoltam, mennyi a maximum, amit a panelek egy hónapban megehetnek, ha napi 24 órában mindhárom folyamatosan megy: 4,5 kW * 24h = 108 kWh/nap, azaz havonta 3 348. Bruttó 40 forintos kWh-díjjal számolva ez kb havi 125 000 Ft, ami nem kevés, de ha a tervezett üzlet nem hoz be ennyit havonta, akkor nem is működtetjük tovább. (Alapdíjat, minden nyavalyát azért nem számoltam, mert az benne van a rendes havi villanyszámlánkban, ami kb 8-9 ezer általában.)
Na és persze ez a legrosszabb forgatókönyv. Mivel a kivitelezés megcsúszott, most kell majd felfűteni, az sokat fog az órába tolni, de utána remélhetőleg nem lesz annyi hőveszteségünk, hogy a paneleknek folyamatosan kelljen mennie. (Szerintem szembe fogják fűteni egymást, és az egyik hőjét érzékelve a másik fel sem ébred, vagy csak nagyon rövid időre, a raktárban meg egyáltalán nem (oda 15 fokot tervezünk kb, kőzetgyapottal tömött gipszkarton szendvics a belső válaszfal.)
Lélekben a legrosszabbra felkészülve várjuk a nyitást, ha életben maradunk, tájékoztatunk benneteket :)
"A "H" tarifa nem érdekel, a barátomnak van és nem igazán elégedett vele."
Ez a rendszer annak jó igazán, akinek klímás, vagy hőszivattyús fűtése van és nincs lehetősége napelemek felszerelésére.
Ha már napelem lesz felszerelve, akkor ad/vesz mérővel érdemes a saját termelésű energiát használni.
Ha csak direktbe lesz használva tárolás nélkül a napenergia, akkor olyan fűtőkészüléket - hőtárolós kályhát, villanyfűtésre átalakított cserépkályhát, villanybojlert - kell hozzá használni, amivel a nappal leadott teljesítményt az éjszakai hőleadáshoz is igénybe lehet venni.
Hűtésre meg tárolás nélkül szintén csak nappal lehet hasznosítani, tehát az ad/vesz mérős megoldást érdemes választani.
No, tegyük fel 60q fa kell neked egy szezonra, legyen a fűtőértéke 3kWh/kg a fűtőrendszered hatásfoka legyen 60%, ez alapján (minden nagyon optimista..) 11000kWh energia kell neked. Ennyit 9kWpeak napelemmező tud neked megtermelni ha nem akarsz hőszivattyút (klíma) . Ide a rozsdás bökőt, hogy ennyi hely nincs is a tetődön (nem lehet) és nem akarsz 4 millát kiadni rá.
A "H" tarifa nem érdekel, a barátomnak van és nem igazán elégedett vele. Egyébként kb. 12 éve van klíma a házban, nem egy igazán legújabb szerkezet, de működik.
Minden képen napelemben gondolkodom. Talán nem vág földhöz a kiadás, mert nem nagy a házam, mindössze 95 m2.
Elegem van abból, hogy minden évben szaladgáljak a vizes tűzifa után és a vízveszteség kapcsán fizetek 30-50 %-al többet a fáért. 50q fa vásárlása esetén ( nem is elég egy szezonra ) ez 30-50 % emeli a vízveszteség, kiszáradás kapcsán az árat. Ilyen gondom nem lenne a villannyal. Ausztriában a rokonok évek óta villannyal fűtenek ( napelemes ) igaz , ott más a kormányzat hozzáállása a környezetvédelemhez.
Valami nagyon nem stimmel azzal a nyaralóval. 30-as fal 12cm grafitos szigetelés, 3 rétegű nyílászárókkal az elég jó szigetelésnek számít. Kizárt dolog hogy ilyen átmeneti időben 4KW feletti hőigénye legyen az ingatlannak, bár nem írtad hány négyzetméter. Gyakorlatilag ehhez a fogyasztáshoz szinte folyamatos üzemben fűtenek a panelek.
Folyamatos használatban van a nyaraló vagy hétvégi házként üzemel? Mert magyarázat lehet a durva fogyasztásra a hétvégi használat... Pl péntek délután odacuccolsz a 8-10 fokra hűlt nyaralóba, beröffented a paneleket, azok pedig küzdenek a kihűlt nyaralóval, hideg falakkal. Szombat vagy vasárnap este mikor otthagyjátok a nyaralót, ránézel a villanyórára és látod hogy lezabálta a fejed. Addigra a falak szépen felmelegedtek, de ti elhagyjátok a nyaralót. A következő napokban már negyede fogyasztással mennének a panelek, de akkor már nem vagy ott.
Ami a legfontosabb, hogy érdemes venni hozzá egy ezer forintos napi programos időkapcsolót, és fürdés előtt időben elindítani!
Akkor van ideje felmelegedni a fürdőnek, ami akár órákig érezhető utána is. Nem akkor kell kezdeni fűteni, amikor belépsz a fördőbe.
Csak példa képpen, nekem elektromos fűtőszőnyeg(nem infra meg nem fólia) van a fürdő járólapok 5mm es ragasztójában, 2.1Kw. Illetve van egy 500W-os infrapanel a plafonos. Ez a kb 9nm-es fördőt negyed óra alatt igen kellemesre fűti, a hatása pedig órákig érezhető. Van szigetelés a padló alat természtesen. Az időkapcsolóval napi kétszer fél óra van beállítva 2.4 fokra(kb fél fokkal melegebb mint a házban a levegő), 19:30 - 20:00 illetve 06:30 -07:00 között megy.
A fűtőbetét cseréhez nem kell teljesen a kályhát szétszedni.
A végén levő burkolatot levéve látszik, hogy 3 sorban vannak betolva a magnezittéglák közé a betétek. Egy nagy 6 kw-os kályhában pl. 3 sorban 1+1 kW-os betét van párhuzamosan kapcsolva. A két hosszú fűtőbetét a végén fémbilinccsel van összekötve, tehát csak együtt húzhatók ki!
Az izolit hőszigetelés résén óvatosan ki lehet a betéteket húzni a gallérlemezeiket rögzítő lemezcsavarok kihajtása után.
Nem olyan bonyolult művelet, csak mielőtt lekötöd/lehúzod a sarus csatlakozó vezetékeket készíts a teljes bekötésről egy skiccet.
Ha már megbontottad úgyis a burkolatot érdemes egyúttal kitisztítani a ventilátort is az összegyűlt portól, porcicától.
Összerakáskor a védőföld vezetékek saruit ne felejtsd el a burkolatra visszadugni.
Ariston bojler is létezik már klímás megoldásban, de az még jó drága.
A sima villanybojlert meg B tariás vezérelt árammal éri meg jobban üzemeltetni.
Kérdés, hogy az ELMŰ tud-e H és B tarifás áramot is - mondjuk két mérővel - biztosítani?
Nappali A tarifáról a villanytűzhely nem kis teljesítményt vesz el a háztartástól!
( Nekünk pl. a hétvégi házban 3 x 10 A az A tarifás áramunk, amiből 1 x 10 A a világítás és egyéb fogyasztókra szolgál és a maradék 2 x 10 A pedig 2 fázisú reteszelt üzemmódban látja el a villanytűzhelyt!
E mellett a 3 x 10 A - B tarifával is biztosítva lett villanybojlerhez, ill a a korábbi hőtárolós kályha fűtéshez, amihez persze még egy cserépkályha is kellett.)
Ebből látható, hogy a villanyenergia kapacitásunk elég véges volt, ezért később amikor már gázellátásunk is lett az lett a végleges megoldás a korszerű és gazdaságos fűtésre. )
Szóval a konvektorodhoz , netán egy MIKA hoz a gázból 6 kW ot úgy fogyaszthatsz, hogy megmarad a rendelkezésre álló teljes háztartási villanyenergia.
A villanyfűtés, vízmelegítés stb. akkor éri meg igazán szerintem, ha van anyagi és műszaki lehetőség napelemekkel, + ad/ vesz mérővel való üzemeltetésre. Ja és még akkor is szükség van egy jó minőségű hőszigetelési rendszerre.
Akkor már kilőhető a gáz és a hozzáfűződő állandó, valódi rezsicsökkentő alapdíj fizetgetéstől is meg lehet szabadulni!
Szerintem valahogy így érdemes mérlegelni annak, aki villanyfűtésre adja a fejét.
