szerintetek hogyan lehet ilyen melybordora varazsolni a paradicsomszoszt, ahogy a cimlapfoton latni? nekem eddig mindig csak sima piros lett, mint ami a cikkben is van foto.
Évek óta főzöm a különféle száraztésztákat egyfajta módszerrel. Csak annyi vizet forralok amennyit a tészta fölvesz, Nincs főzővíz kiöntés, hidegvizes leöblítés. A víz fölforr 3 perc alatt, akkor beledobom a tésztát, megkeverem, mikor újra forr (kb 2 perc) megsózom, megkeverem, 5 perc és kész. Akkor dobok rá egy darabka vajat, mégegyszer megkeverem. 10-12 perc.
Így nem, de rizottó módra igen és az nagyon bevált.
Illetve úgy is, hogy lényegében mindent egyszerre a lábosba pakolni, eltalálva, hogy mire megfő a tészta, mennyi szósz maradjon. Ez is nagyon jól működő módszer.
Ehhez a módszerhez fele annyi vizet kell használni, mint a megszokotthoz. De nem ez az egyetlen előnye, hanem az, hogy megspórolja a vízforralással járó időt és energiát, hiszen a tésztát hideg vízbe kell tenni. Amikor betetted a tésztát a vízbe, csak takard le az edényt, várd meg, amíg a víz a tésztával együtt felforr, addig főzd, amíg a tészta al dente nem lesz. Mivel a tészta kevesebb vízben fő, a vízbe sokkal koncentráltabban oldódik ki a keményítő, így a szószokhoz is sokkal jobban fel lehet használni. A módszer nemcsak gyorsabb és gazdaságosabb, hanem a tészta is sokkal jobb ízű lesz tőle.
Következtetés
Az eredményekből az következik, hogy nem feltétlenül kell forrásban lévő vízbe tenni a tésztát, úgy is tökéletes lesz a végeredmény. A módszer tulajdonképpen az összes változatból a legjobban működőt használja fel.
1. A Cl- szerepét sehol nem említik az ízérzékelésben. Még nem találtam ilyet.
Olyan cikket találtam hirtelen, hogy függ a Na+ a Ca+ iontól is. Slussz.
2. Abból, hogy kétfelé megy, mi következik? Semmi.
Fordítva képzeled az okot és az okozatot.
Az ionáramlás maga az áram.
Az áramot nem okozza áram.
Helyesen: feszültség (energiamező potenciál különbsége) hatására ion áramlás indul meg.
Ha egy nyugalomban lévő, semleges ionos oldatba (elektrolitba) belemerítek egy hozzá képest negatív töltésű tárgyat, odaugranak a pozitívok, erről kár vitázni.
Ez egy szr fordításból van, majd keresek egy jobbat, ha kell:
"Kellemes sós íz akkor fordul elő, amikor a nátrium-ionok nátriumcsatornába lépnek az ízsejtek felületén és az idegimpulzusokat közvetítik..."
ennyi szerintem, innentől az idegek harca dönti el a só érzékelését, ami szerintem is jóval bonyolultabb, hormonális és függ az egészségi állapottól, de ebbe már ne menjek bele
A sós ízt mi okozza a nyelvünkön? Akkor ezek szerint nem a Na+? Akkor mi? A Cl- biztos nem.
Ezt első körben jó lenne tisztázni, azután érvényes bármiféle érvelés.
Ha elolvasod azt a cikket, amit ide linkelt nagypapi, akkor kiderül belőle, hogy valamiféle elektromos erőforrás, tehát plusz energia merül az ételbe, remélem jól emlékszem. A cikkíró kiscsaj nyilván nem a helyzet magaslata, de nekem ez jött le.
Tehát van plusz energia forrás, amit hiányolsz.
Úgy értettem én is az előzőt, hogy dinamikájában nézd a folyamatot, ne statikusan.
Nem, nem tudom elképzelni. Ezt az állapotot energiabevitellel lehet átmenetileg fenntartani. De egyébként eleve téves az ionos megközelítés, mert a Na+ ionok nem sós ízűek. Ha nem hiszed, kóstold meg a nátrium-szulfátot.
kicsit olyan, mint egy tyúkudvar, ahol kiközösítenek sokan egyet
vegyész képzettséggel nem tudod elképzelni, hogy egy elektrolitban az egyik pólus mentén nagyobb az ion koncentráció mint a túlsó felén?????????????????
ok, te azt feltetelezed, hogy a kutyu kivonja a zokszigent (na+) a hus belsejebol is, ami nem erintkezne a nyelveddel? ez nekem kb az, amit borzeke baratom is felvazolt. bekapsz egy kanal sotlanul fozott hust, majd radobsz egy kanal sot. a vegyertek egyenlet meglesz, de az izhatas nem. a japanok buzik, de ezt amugy is tudjuk.
Pontosan erre mondtam, hogy nem fogjátok érteni, de tőled többet vártam.
Ezt írtam:
"
3. Kérdés a kételkedőkhöz: eljut-e minden Na+ ion a nyelvünkhöz, miközben rágjuk, forgatjuk a szánkban és végül lenyeljük az ételt?
Ez nagyon fontos kérdés: Igen vagy nem?
4. A válasz egyértelműen: Nem."
Ezen lehet még agyalni.
Félreértés ne legyen. Én nem azt mondtam, hogy a dolog biztosan működik, csak annyit mondtam, hogy értem a logikáját! A kísérleti bizonyítás nélkül nem tudományos a helyzet.
De gondoljatok, amit akartok... szabadság van. (hol?)
szoval ha egysegnyi marhaporit eszem speci palcikaval vagy villaval, akkor azonos mennyisegu sot viszek be a szervezetbe (yeah kunbela!!). amig villaval eszem, addig egyenletes a bevitel. ha atvaltok palcikara, akkor az elejen jo sok natrium iont viszek be, de a vegere elegge, sotlan lesz az etel. de ettol meg a vernyomasomnak mindketto ugyanugy rossz lesz. pedig nem is vagyok japan.
Ez szuper logikus, de nem hinném, hogy én még sókivonó eszközt fogok venni. Viszont azt nem értem, hogy tudomásom szerint a japánok a rengeteg só ellenére hosszan élnek egészségesebben, mint pl. a magyarok.
1. A sós ízt a Na+ ionok váltják ki, a nyelv ízlelő rétegeihez érkezve. Minél több ion, annál sósabb íz jelenik meg az agyban. Biztosan nem lineáris függvény, de elfogadhatjuk, a több az sósabb.
2. Tehát minél több Na+ ion jut egységnyi nyelv felületre, annál sósabb ízt érzünk.
3. Kérdés a kételkedőkhöz: eljut-e minden Na+ ion a nyelvünkhöz, miközben rágjuk, forgatjuk a szánkban és végül lenyeljük az ételt?
Ez nagyon fontos kérdés: Igen vagy nem?
4. A válasz egyértelműen: Nem.
5. Újabb fejtörő kérdés: Mi az, ami mindenképpen érintkezik a nyelvünkkel evés közben?
A helyes megfejtés: kanál, villa, evőpálcika (kés ritkábban...hálisten)
6. Az ételben nagyjából egyenletesen oszlik el a só. Kivéve, mikor a falatot még megszórjuk sóval, de ez csak erősíti az alábbi érvelést.
7. Tegyük fel, hogy az evőeszköz Na+ iont, azaz sót húz magához az ételbe mártáskor. Például elektromos úton, tudvalévőleg a Na+ ion nagyon gyorsan és könnyen mozog vízben, tehát az ételben a negatív pólus felé.
8. Ne felejtsük, az evőeszköz, az ami a nyelvünkhöz leginkább hozzáér.
9. A nyelvünknél emiatt nagyobb lesz a só koncentrációja, a sós érzet, mint az új eszköz nélkül.
10. Kevesebb só elég a megszokott sós érzet kiváltásához. Mert a nyelvünktől eredetileg távolabbi sót is érezzük.
11. Szemben azzal, mintha egész terjedelmében egyformán sós ételt ennénk.
12. Tehát több sót fogyasztunk az új eszköz nélkül.
13. A több só meg meg probléma, mert a sejtfalaknál már nem számít, hogy mit éreztünk a nyelvünkkel előtte...
13+1. Röviden ennyi.
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy a NaCl-ról beszéljek. Érdemes időnként laborban utána nézni. A sóvesztés, azaz a a sós étkezés ellenére is alacsony só a szervezetben, rákra utal.
