Azt olvastam, hogy Széchenyi és Wesselényi angol útjukról hoztak haza egy velocipédet, de sajnos az nem tudom mikor volt. Mindenesetre egy biciklire nemigen épült egy klub.:) Én is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy valami másféle egyesületből nőhetett ki ez az egylet. Erre van példa, pl. Csehországban. A Slavia Literární Řečnický Spolek (Slavia Irodalmi és Retorikai Szövetség) nyilván nem sokunknak mond bármit is. Pedig ebből nőtt ki a Slavia sportegyesület. (Ha valakit érdekel a cseh futball születése és a két nagy prágai egyesület rivalizálása, beteszek egy linket).
Üdv itt, a honlapod mostanában szemrevételezem. Köszönet érte, minden futballmúlt-kedvelő nevében.
Esetleg meg lehet tudni, hogy kicsoda vagy? (nem névre gondolok persze, hanem a "fontosabb" dolgokra) Mint "félhivatásos" futballtörténész, márcsak szakmai ártalomból is szeretem tudni, hogy kik foglalkoznak még - akármilyen szinten és megfontolásból - focitörténettel az országban. E-mail címet találsz az adatlapomon, de felőlem pár mondatot ide is írhatsz.
Igen én blogol(nék) az alatt a cím alatt, de sajna mostanában sok időmet elviszik egyéb tanulmányi kötelezettségeim :)
A kerékpáros egyesületről meg csak annyit, hogy nem feltétlen biztonsági (safty) kerékpárra vagy velocipédre kell gondolni. Simán lehet, hogy valami más típussal próbálkoztak. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyesület eredetileg csak olvasókör volt és az "torzult el" sportegyesületté (ha jól emlékszem nem lenne példátlan).
A vita eldöntésére egyébként alkalmas lehet a Magyar Sport Almanach 1904-es kiadása, amely a 339. oldal után felsorolja a budapesti egyesületeket. A "Sólyom" jelen van a jegyzeteimben, sajnos alapítási év nélkül. Egyébként a Porzsolt-féle sportnaptár 1886-os kiadásában felsorolt egyesületek (147.o) között nem szerepel. A kép is kicsit elmosódott, szóval nem 1897 az? :)
Hogy a kerékpárhoz is hozzászóljak: Újpesten 1925 májusától 1929 áprilisáig létezett a pálya, a stadionon belül. És állandóan panaszkodtak rá a kerékpárosok, hogy túl sok motorversenyt tartanak, kiszorulnak a biciklisek.
Van egy érmém is, amit az UTE stadionban rendezett verseny megnyeréséért kapott Istenes János (?)
Kösz! És mit szólsz ehhez az 1827-es Sólyom egyesülethez? Szerinted hogy csinálhattak alig tíz évvel a kerékpár feltalálása után klubot a magyar ugaron?
Más: az adatlapod alapján véletlenül nem Te csinálod az angol rugósdi oldalt?
Hogy mennyire népszerű volt a kerékpár a 19. század végén Magyarországon, az több forrásból is kiderül. Külön megjelölésük nélkül csak annyit, hogy országszerte mintegy 100 egyesület és kb. ugyanennyi kerékpárpálya volt. A kilencvenes évek közepétől, amikor bevezetik az egyösszegű kerékpáradót, fokozatosan visszaszorul ez a korábban ezreket megmozgató közönségsport. Természetesen a nézők a felépült fa velodrome-ok körül nem csak izgalmas versenyeket láthattak (pl. motorosversenyeket is!), hanem fogadásokat is köthettek, ami még többeket mozgatott meg. Egyébként ideiglenes, de versenyt rendezni képes pálya Budapesten a Millenáris területén és Újpesten volt (ideiglenes). Vidéken pedig Szombathelyen épült a legnagyobb. Szombathelyen a korszakban amúgy is virágzó kerékpáros élet létezhetett, mert több helyen is megemlítik az ott létrejött Kerékpáros Szövetséget (nem elődje a mainak). Szövetséget pedig akkor alapítanak csapatok, ha sok a vita. Ergo sok csapat és így sok vita is lehetett akkoriban Vas megyében.
Egyébként akkoriban elég gyakori volt, hogy egy csapat 10 vagy 9 játékossal álljon ki egy meccsre. Újpesten, ha jól emlékszem, még az is előfordult, hogy 7 játékossal kezdtek, majd ketten közben megérkeztek és beszálltak. Mindezt egy másodosztályú bajnokin... ráadásul ha jól emlékszem, döntetlen lett a meccs :)
Én címert csak a Ferencváros kapusán, Hádán láttam.
Egyébként levélpapíron én csak a 30-as években találkoztam címerrel. Egyébként általában tablóképekre is rárakták...
Ami még szép felhasználás: 1935-ben, a klub 50. születésnapjára Újpest városa egy gyönyörű zászlót készíttetett ajándékba. Jó három méter széles volt, visszintesen lila-fehér osztatú, és egy kb. másfél méter átmérőjű, gyönyörű UTE címert hímeztek bele, arany, fehér és lila cérnával. Körülötte arany betükkel hímezve: Ujpesti Torna Egylet 1885-1935. Gyönyörű lila-fehér "fűrészfogas" szegély, és rojtos szél van még rajta.
Mezek dolgában egy debreceni adatom van. A Bocskai 1929 végén kérte Debrecen városát, hogy a település címerét használhassa. A törvényhatósági bizottság az engedélyt megadta. A Debreceni Újság-Hajdúföld 1930. március 8-i száma írta, hogy a másnap rendezendő Bocskai-Budai lesz az első mérkőzés, ahol címeres mezben játszik a csapat. Viszont én egyetlen olyan Bocskai csapatképet nem láttam, ahol címeres mezben lettek volna.
szerintem sokkal inkább a klub hivatalos pecsétjét használták papíron. Mezen meg nem nagyon volt semmi. A címerek leginkább a szurkolók és tagok által megvehető kitűzők formájában voltak használatban.
Köszönöm, ez nekem egy igazi kuriózum! Egyébként arról mit tudtok, hogy mennyire használtak a '20-as, '30-as években címereket a sport klubbok? Gondolom a profi csapatok idején már általánossá válhatott valamilyen egyesületi jelvény. bár azt kétlem, hogy a mezeken viselték volna, mint manapság. De a kiadványaikon, hivatalos iratokon, plakátokon használhatták?
Hol olvastad ezt? Több könyvben is utánanéztem, de kizártnak tartom, hogy 1827-ben kerékpáros egyesület alakult volna. Az első magyar versenyt 1868-ban rendezték, az első egyesület pedig 1882-ban alakult meg.
Szerinted elképzelhető, hogy a "Sólyom" Kerékpáros-Egyesület 1827-ben alakult? Ugyanis ezt vallják alapítási évüknek... volt ekkor már egyáltalán Magyarországon kerékpár?
A 19. század utolsó évtizedében a kerékpár az egyik legnépszerűbb sportág volt Magyarországon, a Sport-Világ is nagyon sokat írt a biciklisekről. Aztán 1899 végén bevezették a kerékpár-adót (évi öt forint), pár év alatt sikerült is lezülleszteni a sportágat.
Hadas Miklósnak A modern férfi születése könyvében van egy táblázat (256. o.), hogy 1884-1896 között hány cikk foglalkozott a Herkulesben az egyes sportágakkal.
A Sport-Világ kapcsán jegyeztem fel, hogy 1895 körül "ránézésre" a kerékpárról írtak a legtöbbet. Aztán egyre többet a fociról, de nem külön rovatban, hanem atlétika-torna címszó alatt. A századelőn már a futball dominált, de még mindig nem volt saját rovata.:)
És ha már címer: ha valaki találkozna 25-38 közötti zöld-fehér, vagy 38-44 közötti lila-fehér DVSC címerrel, berakhatna egy képet. Egy ismerősöm mondta, hogy ő már látott régi, zöld-fehér DVSC jelvényt, de nekem még nem volt hozzá szerencsém.
A TF könyvtárban vannak ugyan régi lapok, de nagyon rossz minőségben. Nem tudom biztosan, de azt hiszem, hogy állagvédelmi okokból csak bennfentesek juthatnak hozzá. De ebben tényleg bizonytalan vagyok.
Két helyen is szerepel az 1827-es alapítási év. A címerben és a szövegben is...
