Ja,valamire nem válaszoltam.A keleti géphez képest sokkal magasabb müszaki szinvonalu volt és kényelmesebb,emberbarátabb.Orosz konkurense a K-700 és K-701.Ezeknél sokkal megbizhatobb,tartosabb,jobb gép.
A Rába nehéz gépei 240 és 250 és 300 loerős változatban készültek.Készült egy két motoros 500 le-s kisérleti példány is.Igen elterjedtek és beváltak lettek a 250 loerős változatok.Müszakilag megelőzte a korát a vizes intercooleres és kombi-turbó rendszerrel ellátott motorjával.A fülkéje kényelmes tágas légkondicionált.Még ma is megállja a helyét.Nehéz szántási és földmunkákra alkalmas nagy területeken.Az épitőipari földmunkáknál vontatott szkréperládák üzemeltetésére használják.Az épitőipari változatok kapcsolható differenciál-zárral készültek.Hátránya,hogy csak földmunkákra használhato.Pl. szállitásra nem,erőleadó tengelye sincs.A gép amerikai Steiger licensz alapján készült.A motor pedig MAN licenszü Rába motor.A Rába gyár készitett egy középnehéz univerzális traktort is a Rába 180-at.Ez összkerék-kormányzásu volt elöl -hátul függesztő rendszerrel és erleadó tengellyel.Egy univerzális eszközhordozo traktor.Ez is kedvelt és bevált gép volt.Egy 180 le-s szivo Rába motor hajtja.Ez a gép minden munkára alkalmas univerzális gép.Itt egy szép 250-es:
Hu,de fain ez a kis láncos!Szerintem nincs olyan hely ahol nem megy el.Mert nem lehet sok az önsulya,elsem sülyed sehol.De kiprobálnám én is.Jot terepezni vele.Igazi kincs van a tulajdonodban.Amugy olyan vizeskocsik ami van neked is,meg a nagyobb fajta is,meg gulyáságyuk vannak most Nagykátán a bontoban.Ha esetleg érdekel valakit.Elég sok van összehordva.Addig menjen akit érdekel amig össze nem vágják.
Természetesen szívesen látunk, és ez szól mindenkinek, bár preferálnám a hétvégi találkozás lehetőségét. Lehet telefonon és drótpostán is jelezni ebbéli szándékot.
A fülkét még a vízműnél cserélték 452-re, a régi elrohadt, ja frissítettem a Cs-800 albumot.
Szolnokon, sok más érdekes dolog társaságában. Ha érdekel csörögj meg és egyeztetünk iőpontot. 06-70-776-18-52.
A CS-800 életének általam ismert része: 2002-ben egy ismerős mutatott képeket róla és hívta fel rá a figyelmünket. Akkor egy Szolnoktól nem messzi kis falu helyi vízművének a tulajdona volt, és -bár évek óta nem használták- nem akartak megválni tőle. Próbálkoztunk az önkormányzatnál is, eredmény nuku. Tavalyi árvíz után a telep ahol állt szanálásra került, értsd dózer-markoló-lángvágó. A telepet szanáló vaskereskedő jóinulatának és némi egyezkedésnek köszönhetően nem darabolta fel a helyszínen, hanem beszállította a telephelyére. Ez történt tavaly, és néhány egyezkedés módosítás és külső anyagi-dologi segítség után végre hétfőn a telephelyünkre került.
Még egy mondat a technikáról: tavaly amikor újra beüzemeltük, az ott dolgozók elmondása szerint legalább 12-15 évig állt, második izzításos kísérletre indult.
