Nem sértett törvényt a jászladányi önkormányzat Kossuth Rádió / Regionális stúdiók / Szolnok 2006. szeptember 25.
Döntött a Legfelsőbb Bíróság: Jászladány Önkormányzata nem sértett törvényt az alapítványi iskola létrehozása és működtetése során.
A jászladányi alapítványi iskola ügyében hozott képviselőtestületi döntések és határozatok nem sértették meg a jogot állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, remélhetőleg ezzel pontot téve a négy éve húzódó ismert ügy végére tájékoztatta szerkesztőségünket Kolláth György alkotmányjogász.
Az alapítványi iskola jogi képviselője kérdésünkre válaszolva az előzményekről elmondta: a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet még 2002-ben fordult panaszával Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez, aki törvényességi hiányosságokra hivatkozva nem engedélyezte az iskola működtetéséhez szükséges, úgynevezett azonosító szám kiadást mindez a tanévnyitó előtt egy nappal történt. Miután az alapítvány pótolta a hiányosságokat, 2003-ban megkezdhette működését az iskola.
Ezt követően a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz arra hivatkozva, hogy a jászladányi önkormányzat nem jogszerűen adta bérbe az önkormányzati iskola épületszárnyát az alapítványi iskolának, mondván ezzel sérültek az önkormányzati iskolába járó roma és nem roma tanulók jogai is.
A több szálon futó bonyolult ügy ezek után került a Legfelsőbb Bíróságra, amely most meghozta a megfellebbezhetetlen ítéletét, mely szerint Jászladány Önkormányzata minden esetben jogszerűen járt el az alapítványi iskola létrehozásakor- mondta Kolláth György alkotmányjogász, aki megerősítette, hogy az általa képviselt Zana Sándor Alapítvány pert indított az oktatási tárca ellen azzal, hogy a minisztérium a jogi huzavonával minimum 30 millió forintos jövedelem-kiesést okozott az alapítványnak.
Visszatérve a fórum nevéhez, és maradva annak témájánál!
A megyei területfejlesztési tanács és a megyei közgyűlés egy belterületi vízrendészeti program indítását kezdeményezte.
A Keviterv Akva Kft. elkészítette a településeken elvégzendő feladatok ütemezését. Veres Endre a cég, vezető tervezője elmondta, hogy megye 78 településéből 70-et érintenek a belterületi vízelvezetési feladatok. A 38 Mrd Ft-os beruházás kettő ütemben készül el.
Aki nem tudja mi a Tőzsde, nem volt sosem részvénye, nem vásárolt, nem kapott kedvezményesen, nem transzferáltak részére részvényt, nem értékesített, nem tudja mi a tranzakció, nem tudja mi a nyereség, pont úgy rácsodálkozik a világra, mint ahogyan te is tetted.
Mivel teljesen szabályos volt az ügylet, nem kell rendőrségre szaladni.
Ez egy más világ, amit próbálunk veled megértetni.
mondtam egy számot, nem tudom fejből, annyira meg nem érdekel, hogy utánanézzek. de ha rendszeresen olvasod a híreket, láthatod, hogy az ilyen alkalmakkor jóval a piaci érték alatt jutnak a részvényekhez.
Mint igazgatósági tag (mi volt írva, alelnök?), kedvezményesen vásárolhat időnként részvényt. Nagyon kedvezményesen. Tehát a 21000 forintos eladási ár helyett mondjuk 8-10000-ért vette.
hogyha a török pályán kamionok mennének napi rendszerességgel, se perc alatt odalenne a pálya. Amúgy meg tudtomml az árvízvédelem és a buszmegállók miatt még most is kell valamit a terveken módosítani.
azt láttam legutóbb hogy nemcsak "lyukfoltozás" történik. Erre azt tudom mondani, hogy a törökök a Forma 1-es pályának 2 km-es szakaszát 1!!hét alatt csinálták meg. (bár ez szélsőséges példa volt)Gondolom nem lesz ilyen színvonalú az említett szakasz. Nem vagyok szakértője az útburkolatoknak, csak egy egyszerű adófizető, aki nem érti mi tarthat fél évig. Amennyire én tudom ennyi idő alatt autópályát építeni is lassúnak minősülne.
azért ez egy kicsit komplikáltabb. A 442-es utat (aminek ugye része mostmár a kungyalui "elkerülő" is) Eu pénzből, sok más úthoz hasonlóan 11,5 tengelyterheléshez passzoló aszfaltburkolattal kell ellátni. Mivel ez mindenképpen meg fog történni, így a télen tényleg tropára ment (láttam, mentem rajta) kungyalui szakaszt nem igazán volt érdemes és gazdaságos két hónapra leaszfaltozni, hogy aztán visszabontsuk. A lényeg, hogy most nem csak egy sima szőnyegezés készül.
A Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint a vásárlóerő tekintetében megyénk a lemaradók sorába tartozik, jelenleg a megyék egyik legszegényebbike, mint legfontosabb tényező, hogy vidékünkön nem él igazán a gazdaság.
A magas munkanélküliség, az alacsony jövedelmek és az elöregedő lakosság pedig arra utal, hogy nem elegendőek azok az erőfeszítések amelyeket eddig tett az állam a területi kiegyenlítés érdekében.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legszegényebb megyéje, az országos átlag 85,1 százalékát éri el a vásárlóerő.
Ezzel megyénk beleszámítva a fővárost is a 17. helyen áll. Utánunk Békés, Borsod, Szabolcs megye áll.
A rangsort a Budapest, Győr-Sopron-Moson megye vezeti.
A vásárlóerő tekintetében nőtt a különbség a megyék között.
Lényegében az ország három részre szakadt: nőtt a vásárlóerő GySM megye, középmezőnyben nem változott, míg 6 megyében csökkent a vásárlóerő.
A leszakadó között található: Békés, Borsod, Heves, JNSZ, Nógrád, Somogy, Tolna megye.
A jászárokszállási születésű Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Mol Rt. igazgatóságának alelnöke 36 292 darab Mol-részvényt értékesített a napokban a Budapesti Értéktőzsdén, 21 766 forintos árfolyamon.
Az ügyletben a Magyar Külkereskedelmi Bank közreműködött mint befektetési szolgáltató.
Ezzel a tranzakcióval Csányi Sándor egy nap alatt 800 millió forintot keresett, melyhez szívből gratulálok!
ezt júliusban írtad, én most szombaton jártam arra és még mindig tart. Ami alatt azt értem hogy az út fel van marva Rákóczifalvától Martfűig, kinnt mindenhol a 40-es tábla, ember meg sehol aki csinálná.
Apró adalék, hogy még a téli fagykárok miatt tönkrement kungyalui elkerülő út most augusztusban sincs kész, ami szerintem burleszkbe illő dolog. Azt az 5-10 km szakaszt egy évig kell csinálni??? Tényleg dübörgünk. Lefelé.
Tanúk szerint baseball-ütőkkel verték szét Suzuki gépkocsiját, kerekeit pedig kiszúrták a Magyarok Lapja - az újság megpuccsolása előtti - jobbikos grafikusának.
Bokros Péterrel, az egykori ellenzéki Inconnu művészcsoport tagjával, a Jobbik Nagykörűi Szervezetének elnökével azután bántak el így, hogy nem volt hajlandó eladni szellemi termékének, a Magyarok Lapja fejlécének használati jogát az új főszerkesztőnek, Ferenczi Lajosnak, aki Márkus Tiborral megpróbálta kiszervezni a lapot a Jobbik mögül.
Tiltakozunk a Gyurcsány-kormány eddigi pazarló gazdálkodása ellen. Követeljük, hogy adjanak választ arra a kérdésre, hogyan került az ország ebbe a helyzetbe. Miért kellett az embereket becsapni a választások előtt? Miért nem tudják vállalni a felelősséget az eddig történtekért?
Tiltakozásunk kifejezésére forgalomlassító, félpályás útlezárást tartunk. Felhívjuk Magyarország felelősen gondolkodó állampolgárainak figyelmét, hogy csatlakozzanak mozgalmunkhoz, és szervezzenek hasonló demonstrációkat!
Helyszín és időpont: 2006. augusztus 11. péntek, 7 órától 12 óráig Szarvason, a Liget mellett a 44-es főúton.
Kezdődhet a gátfelújítás a kritikus pontokon nol.hu >>>
"...Lovas Attila, a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese tudósítónknak elmondta: felkészülten várják, hogy elkezdhessék a földmunkákat. A Tiszán és Körösön a rekordárvíz idején tizenkét helyen csúszott meg a töltés - ebből tíz a Köti-Kövizig fennhatósága alá tartozó védvonalon történt -, s több helyütt csak emberfeletti munkával sikerült megakadályozni a gátszakadást. A tervek szerint valamennyi kritikus gátszakasz felújítását befejezik az idén októberig, s így biztonságosan kiépített, jól megerősített védvonallal várhatják az őszi árhullámokat a Tiszán és a Körösökön.
l Miközben a vízügyesek a helyreállításra összpontosítanak, nem feledkezhetnek meg a Vásárhelyi-tervben meghatározott vésztározók és gátak építéséről sem. Tiszaroffon jó ütemben halad az árapasztó vésztározó területének régészeti feltárása, Rákóczifalva mellett pedig, már elkezdték a bivalytói töltésvonal kiépítését. Az időjárás egyelőre kedvező, mert noha a hőségben nehezebb dolgozni, az eső nem hátráltatja a földmunkákat."
ez igaz is, de meg kéne rendesen szervezni a wan2-t, kéne hirdetni külföldön, hogy jöjjön a nép, és költse el pénzét mezőtúron, meg ismerje meg a vidéket, és mondja el otthon hogy magyar vidék nem csak balatonból áll. én a fesztiválon egy külföldi szót nem hallottam, és azon kívül hogy fürödtek a sárban meg a sörben az emberek, nem nagyon néztek körbe és ez nem csak az ő hibájuk...
mi spec karcag-túrkeve-dévaványa irányból jöttünk (pestiek vagyunk) mindenhol megnéztünk minden múzeum, túzokfarm, birkafőzőverseny, zádor híd, kunhalom. de nem mindenki készül fel előre neten, és nekünk volt helyi ismerős is
és hogy mire is gondolok: ugye már írtam hogy külföldieknek hirdetni, infókat látogatóknak osztogatni hogy mi a jó mezőtúron meg környéken, eső esetére lefedni a placcot, mert nép egy része sár miatt nem jött el, vagy elment. az se ártana ha a sok tó nem csak a horgászoknak lenne fenntartva, jó dolog a sok fürdő persze, de ott az a sok tó, meg holtág, azt is lehetne futtatni (peresi paradicsom pl). azt se értem jónép miért nem adta ki az udvarát a sátrazóknak, mint teszik azt kapolcson.
nagyon sok kihasználatlan lehetőség van még ebben a vidékben. és gyönyörű a térség
A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Turisztikai célú Stratégiai és Operatív programja is számol a fesztivállal. Az egyre inkább nemzetközivé váló rendezvény ugyanis komoly marketinglehetőségeket hordoz magában.
Egyszerű példa: a meghívott brit, amerikai, német zenekarok, előadók honlapjait naponta több tízezren látogatják, s a fellépések felsorolásánál Mezőtúr neve - igaz, többnyire ékezet nélkül, de ez sem jelenthet problémát az online marketingben.
Ez nagyban növeli a keresőmarketinges lehetőségeket is: ha Mezőtúrt a legnépszerűbb keresőprogramba írjuk be, több mint félmillió találatot kapunk, míg a hasonló nagyságrendű, sőt iparilag jobb adottságú Jász-Nagykun-Szolnok megyei városok ennek töredékét.
Természetesen mindez nem csak a világhálóra igaz, hiszen a fesztivál intenzív kommunikációs tevékenysége révén a város neve hihetetlen mennyiségben megjelenik a a magyar és a globális médiában - ráadásul pozitív összefüggésben. (hirado.hu)
Negyvenmilliárd forintot igényel Jász-Nagykun-Szolnok megyében a belvíz miatti gondok megszüntetése. A megyei önkormányzat a program kivitelezéséhez szükséges pénzt európai uniós forrásból tervezi előteremteni - közölte Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke.
Az elmúlt években az alföldi megyében bekövetkezett rendkívüli események közül az egyik legnagyobb kárt a belvíz okozta, ezért kezdeményezte a megyei közgyűlés és területfejlesztési tanács a belterületi vízrendezési nagyprojekt indítását - mondta.
Mivel a terv nem szerepel egyetlen országos operatív fejlesztési programban és a regionálisban sem, így a megye feladata a kellő összeg előteremtése, forrásul az Európai Unió kohéziós alapját célozták meg - tette hozzá.
Veres Endre, a tervet elkészítő Keviterv Akva Kft. vezető tervezője a belvizes gondok érzékeltetésére elmondta, hogy a megye 78 településéből hetvenben van kisebb-nagyobb mértékű belvízvédelmi tennivaló. A meglévő csatornák szinte mindenütt igen leromlott állapotúak, fejlesztésük elengedhetetlen.
A belterületi vízrendezési programot két ütemben akarják elvégezni, 2007 és 2009 között 32 település, majd 2010 és 2013 között a fennmaradók kerülnének sorra. (MTI)
HVG: Az elmúlt négy évben a közigazgatási reformot előkészítő Idea-csoport vezetője, Ágh Attila politológus azzal az ötlettel is előállt, hogy hét tartományi kormánnyal rendelkező szövetségi államot kellene csinálni Magyarországból. Szinte bármi áron, de radikálisan regionalizálni kell idehaza a közigazgatást?
V. I.: Nem szabad egy ország térszerkezetéhez addig hozzányúlni, amíg nincs bebizonyítva: a meglévő közigazgatási rendszer rossz. Ennek igazolása nálunk azonban elmaradt. 1998 elején az akkori kormányzat egyszerűen csak deklarálta, hogy nem jó a magyar megyerendszer. Máig nem tudni, miért ne lehetett volna akár már eddig is decentralizálni, azaz a minisztériumi feladatokat a megyéknek leadni. Ausztriában Burgenland tartomány például kisebb, mint Vas megye, mégis megkapott a központtól egy sor hatáskört. Miért ne volna lehetséges a 700 ezres Borsod megyére is egyes miniszteriális feladatköröket átruházni? Csak azért, mert nem hívják régiónak? Dehogy! Azért, mert mindmáig nem volt meg ehhez a politikai akarat. Meggyőződésem, semmi baj nincs a hazai megyerendszerrel, amely ha kap pénzt, megfelelően el tudja látni a maga feladatait, sőt amely a rendszerváltás egyik legszilárdabb támasza volt az elmúlt másfél évtizedben. Néhány kisebb megyéből lehet persze nagyobbat kialakítani. El kellene végre felejteni az 1998-ban elképzelt hét önkormányzati régiót már csak azért is, mert azok többségét nem a valóságos kapcsolatrendszerek alapján határozták meg.
HVG: Mivel tudná ezt alátámasztani?
V. I.: Első generációs dunántúli értelmiségiként pontosan tudom, hogy Zalának például semmi köze nincs Győr-Moson-Sopron megyéhez, mégis összerajzolták egyetlen régióba a három nyugati megyét. A hosszú idő óta Győrhöz kötődő Komáromot viszont - noha vasút- és úthálózata is horizontálisan épült ki - egyberakták Veszprémmel, ahova jószerint útjai sincsenek. Az alföldi régiók esetében ugyancsak nincs szerves kapcsolat például Bács-Kiskun és Békés vagy Szolnok és Szabolcs között. Az elmúlt években sokan hivatkoztak az EU-ra, mint amely megköveteli a nagy régiók kialakítását. Csakhogy a területfejlesztési egységenként korábban megkívánt átlagosan másfél milliós népességszámot Brüsszel időközben leszállította 800 ezer főre. Ha az utóbbi számból indulunk ki, néhány hazai megye már ma is megfelel a régiókkal szemben támasztott létszámkritériumnak. Más esetekben pedig többnyire elegendő volna az egymással szomszédos két-két megyéből kialakítani egy-egy fejlesztési régiót, ahol később úgynevezett nagymegyés önkormányzat is megalakulhatna.
Lehet, hogy off vagyok, de egy kis segítséget kérnék. Az 1930-as évek második felében volt egy nagy árvíz Jászberény környékén. Meg tudnátok mondani esetleg, hogy melyik évben volt?
