Egyéb okokból, de ma a kezembe kerültek a Budapest Székesfőváros Czím- és Lakasjegyzék c. kiadványok. Belenéztem az 1894-es, 1899-es, 1903-as. az 1904-es és az 1907-es évekbe, és ha már ott voltam rákerestem a "Sólyom" Kerékpáros Egyesületre.
Az alapadatokat a Magyar Sport Almanach 1904-es számából szedtem ki, miszerint: "Sólyom" kerékpáros-egyesület. Elnök: Réthy Árpád. Titkár: Nagy Lajos. Czím: Petrákovits vendéglő, V. Ferencz-József-rakpart 1. Tagság: 40 fő.
Az 1894-es és az 1899-es lakcímjegyzékben, a működő egyesületek felsorolásánál nem található a "Sólyom", sem sportkörként, sem dalárdaként, sem semmiként. Vezetőit sem leltem sehol, így azt feltételezhetem, hogy ha létezett is, nem volt bejegyezve, azaz nem volt hiteles alapszabálya.
Az 1902/03-as és az 1903/04-es kiadásokban azonban nagyjából azonos adatokat találni: Az egyesület címe: 1902/03: VIII. gyöngytyúk-u. 3. 1903/04: VIII. kerepesi 29. Elnök: Réthly Árpád, fodrász, IX. soroksári u. 6. Alelnök: Seregi Zsigmond, fodrász, IV. Kristóf-tér 2. Titkár: Seregi Nándor Pénztárnok: Fábián Jenő, fodrász s[egéd]., IX. soroksári u. 20. Ellenőr: Schiller József, fodrász m[ester]., V. Mária-Valéria-u. 17. (8 darab ilyen nevűt találtam, de valamiért az az érzésem, hogy ő a megoldás) I. kapitány: Seregi Zsigmond Háznagy: Nagy Lajos (Az egy hasábnyi Nagy Lajos között két fodrász is volt, mindkettő a VIII-IX. kerületből.)
A Sportalmanachban megtalálhatóak voltak az 1903. évben rendezett kerékpáros versenyek dobogósai, de közöttük nem találkoztam sehol a "Sólyom"-mal. Ellenben volt egy ún. Egyesületi Turistaverseny 1901-ben, 1902-ben és 1903-ban. 1901: Budapest-Eger, a "Sólyom" a 3. helyet szerzi meg 1902: Budapest-Balatonfüred, a "Sólyom" az 5. helyet szerzi meg (A versenyt Fehérvárnál lefújják.) 1903: Budapest-Balatonfüred, a "Sólyom" 9 fővel, versenyen kívül vesz részt rajta.
Ezek alapján hajlok arra, hogy az az alapítási évszám valahogy sántít, és az egyesület néhány fodrász kerékpáros köreként tevékenykedett a századforduló környéki néhány évben (az 1907-es lakcímjegyzékben már nem szerepelnek).
1948-ban a helyi pártbizottság döntése alapján feloszlatták a Székesfehérvári TC-t és a Bőrgyár, a Vadásztölténygyár, az Alba Regia(ARAK) és az SZTC játékosaiból megalakították az Fejér Megyei Dolgozók Sportegyesületét (FDSE).
És amit a MÁV Előréről tudok. A pályájuk a fehérvári pályaudvar melletti területen ma is létezik, a Takarodó utcában. 1968-ban épült. Az egyesület még ma is létezik, teke szakosztálya NBI-es, női röplabdásaik másodosztályúak. Futballszakosztálya ma már megszűnt, de még olyan 1997 környékén megye másodosztályban játszottak.(volt szerencsém ellenük játszani)
A Videotont 1941-ben alapították Székesfehérvári Vadásztölténygyár Sportkör néven. Az egyletet első évben egy szervezőbizottság irányította és semmilyen hivatalos mérkőzést nem rendeztek. Hivatalosan 1942. nov. 21-én díszközgyűlés keretében hadi sportegyletként alakul meg. Neve: Székesfehérvári MOVE Vadásztölténygyár Sport és Kultúr Egyesület (MOVE VSK) lett. Elnöke : Pellérdi Brázai László, futball szakosztály vezetői: Czump Gusztáv, Győre László, Szendrő Mihály. Első hivatalos mérkőzés: Fejér vármegye bajnoksága 1942-43. Szfvári MOVE VSK - Móri Bányász 6:4
A kezdő: Ferenc, Izsó, Erdélyi, Lengyel, Boldis, Hangyási, Litvik, Berta, Wéber, Schneider, Tóth
in: Botos István: A Videoton Labdarúgó Krónikája 1941-1991 Albaswiss Kft 1991.
"A szünet után a kassai csapat érthetetlenül életveszélyes játékba kezd. Elöbb Drab rúg Vincze combjába, amiért kiállítja Moldoványi játékvezető és 11-est itél, amit Kállai gólba rug; majd a kassai Tóth Sziklaiba rug, végül pedig Lebenszky, az újpesti Tóthot teríti le. A játékvezető Tóthot és Lebenszkyt is kiállítja. Lebenszky vonakodik elhagyni a pályát, mire Moldoványi bró lefújja a játékot."
Ha minden összejön akkor Kispesten az Újtemető táblákat lecserélik végre Puskás Ferenc utcára. Milyen szép lesz: Bozsik-stadion, Kispest, Puskás Ferenc utca 1-3. Mi ez ha nem klasszikus feltámadás? :)
Egyébként szegény stadion igen abszurd környezetben helyezkedik el: Google Maps A nagyjából háromszög alakú sporttelep átmérőjét a vasút futja be, egyik befogója a kispesti temetővel közös (!) fal, míg a másik befogó mentén a lőrinci hengermű ipartelepe helyezkedik el.
A Google felvételén egyébként még a régi gyep látható, a világűrből is egyértelműen libalegelőnek :)
A bajnoki tabelláimban két néven szerepelt, volt Székesfehérvári Előre, meg DVETK. Ha jól sejtem, Székesfehérvári Déli Vasút Előre Testedző (?) Kör (?) lehetett. De valóban nem MÁV Előre. Bár talán Sjose itt van valahol, és majd megnézi.
(a lista egyébként három forrásból lett összegyúrva, ezért - meg a figyelmetlenségem miatt - maradhatott benne újabbkori elnevezés)
Ez a három forrás pedig:
Urbán Lajos (szerk.) 1991: Magyar vasúti lexikon A-tól Z-ig. Budapest
Varga Károly 2004: Adalékok a hazai vasúti járműjavító műhelyek, főműhelyek kultúr- és sport-egyesületeinek történetéből. In: Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 2002. Budapest, 255–279.
A magyar vasutas sport 1900–1936 és a MÁV Sportegyesületeinek Ligája 1926–1936. 1936. Budapest
Nekem fénymásolatban megvan az eredeti is, érdekel?:)
František Kolář: „Nesmiřitelná” rivalita Slavie a Sparty (Kapitola z počátků českého fotbalu). In: Jindřich Dejmek – Josef Hanzal (uspořádali) České zeme a Československo v Evrope XIX. A XX. století. Sborník prací k 65. narozeninám prof. dr. Roberta Kvačka. Praha, 1997. 165–190.
Istenem, mennyit dolgoztam azzal a cikkel, mire nyomdakész lett...
Akkor egy szakra jár(t)unk.:) Tíz éve az ELTE Szociológiai Intézetében végeztem, a doktorimat csináltam a Közgázon. Nem tudom hanyadéves vagy, ha netán futballtörténeti szakdolgozatban gondolkodsz, szívesen segítek.
Mindenkitől bocs az offért, de ezt most remélem minden topiklakó megérti.:)))))
Itthon is sok munkásegyesület elődje volt valamilyen daloskör vagy olvasókor. A Tesvériség, a Törekvés de még a Szombathelyi Haladás is ilyen körből érkezett, bár címerükben nem az eredeti egyesület alapítási évét szerepeltetik, szerepeltették.
Szerinem nem fogsz nagyon meglepődni: de én is szociológus hallgató vagyok, igaz én az ELTÉn és még nem végeztem. (Egyébként az "ismerettség" akkor kölcsönös, mert remek sok jó cikkedet volt szerencsém különböző folyóiratokban olvasni.) A klubhovatartozásom családilag determinált: a Kispest a szívem csücske, és egy igen kis rész maradt még a másik ágról hozott Nyíregyházának is.
Hosszú távon mindenképp egy társadalomtörténeti irányba szeretnék elindulni a szakon belül, és ide igen jó kapcsolódási pontokat nyújtanak a sporttörténet témájú olvasmányok. Jelenleg sajnos csak annyi időm van a témára, hogy ha épp fent vagyok a Széchenyiben vagy bent a Fészekben akkor mindig kikérek plusz egy sporttörténeti forrást is kikapcsolódásnak.
Ami igazán érdekel a korszakból az az egyesületesedés, az intézményesülés kérdése. Mikor, miért, kik és miből? Milyen lobbierejük volt és ez mennyiben befolyásolta a mai egyesületi szerkezetet (a kierőszakolt rendszerváltás után átdefiniálódtak a sportklubok, de rajongói bázisukat nagyvonalakban máig megtartották).
Most hirtelen csak ennyi jut eszembe. De szerintem visszajáró vendég leszek itt a topicban, szóval megtudunk még egyet s mást egymásról :)
Azt olvastam, hogy Széchenyi és Wesselényi angol útjukról hoztak haza egy velocipédet, de sajnos az nem tudom mikor volt. Mindenesetre egy biciklire nemigen épült egy klub.:) Én is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy valami másféle egyesületből nőhetett ki ez az egylet. Erre van példa, pl. Csehországban. A Slavia Literární Řečnický Spolek (Slavia Irodalmi és Retorikai Szövetség) nyilván nem sokunknak mond bármit is. Pedig ebből nőtt ki a Slavia sportegyesület. (Ha valakit érdekel a cseh futball születése és a két nagy prágai egyesület rivalizálása, beteszek egy linket).
Üdv itt, a honlapod mostanában szemrevételezem. Köszönet érte, minden futballmúlt-kedvelő nevében.
Esetleg meg lehet tudni, hogy kicsoda vagy? (nem névre gondolok persze, hanem a "fontosabb" dolgokra) Mint "félhivatásos" futballtörténész, márcsak szakmai ártalomból is szeretem tudni, hogy kik foglalkoznak még - akármilyen szinten és megfontolásból - focitörténettel az országban. E-mail címet találsz az adatlapomon, de felőlem pár mondatot ide is írhatsz.
Igen én blogol(nék) az alatt a cím alatt, de sajna mostanában sok időmet elviszik egyéb tanulmányi kötelezettségeim :)
A kerékpáros egyesületről meg csak annyit, hogy nem feltétlen biztonsági (safty) kerékpárra vagy velocipédre kell gondolni. Simán lehet, hogy valami más típussal próbálkoztak. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyesület eredetileg csak olvasókör volt és az "torzult el" sportegyesületté (ha jól emlékszem nem lenne példátlan).
A vita eldöntésére egyébként alkalmas lehet a Magyar Sport Almanach 1904-es kiadása, amely a 339. oldal után felsorolja a budapesti egyesületeket. A "Sólyom" jelen van a jegyzeteimben, sajnos alapítási év nélkül. Egyébként a Porzsolt-féle sportnaptár 1886-os kiadásában felsorolt egyesületek (147.o) között nem szerepel. A kép is kicsit elmosódott, szóval nem 1897 az? :)
Hogy a kerékpárhoz is hozzászóljak: Újpesten 1925 májusától 1929 áprilisáig létezett a pálya, a stadionon belül. És állandóan panaszkodtak rá a kerékpárosok, hogy túl sok motorversenyt tartanak, kiszorulnak a biciklisek.
Van egy érmém is, amit az UTE stadionban rendezett verseny megnyeréséért kapott Istenes János (?)
Kösz! És mit szólsz ehhez az 1827-es Sólyom egyesülethez? Szerinted hogy csinálhattak alig tíz évvel a kerékpár feltalálása után klubot a magyar ugaron?
Más: az adatlapod alapján véletlenül nem Te csinálod az angol rugósdi oldalt?
Hogy mennyire népszerű volt a kerékpár a 19. század végén Magyarországon, az több forrásból is kiderül. Külön megjelölésük nélkül csak annyit, hogy országszerte mintegy 100 egyesület és kb. ugyanennyi kerékpárpálya volt. A kilencvenes évek közepétől, amikor bevezetik az egyösszegű kerékpáradót, fokozatosan visszaszorul ez a korábban ezreket megmozgató közönségsport. Természetesen a nézők a felépült fa velodrome-ok körül nem csak izgalmas versenyeket láthattak (pl. motorosversenyeket is!), hanem fogadásokat is köthettek, ami még többeket mozgatott meg. Egyébként ideiglenes, de versenyt rendezni képes pálya Budapesten a Millenáris területén és Újpesten volt (ideiglenes). Vidéken pedig Szombathelyen épült a legnagyobb. Szombathelyen a korszakban amúgy is virágzó kerékpáros élet létezhetett, mert több helyen is megemlítik az ott létrejött Kerékpáros Szövetséget (nem elődje a mainak). Szövetséget pedig akkor alapítanak csapatok, ha sok a vita. Ergo sok csapat és így sok vita is lehetett akkoriban Vas megyében.
