Ezt a hozzászólásod ebben a beszélgetésben nem értem! Arról beszéltünk, hogy a szigetelés után túl nagy a radiátorok teljesítménye és nem arról, hogy túl kicsi!
Ebben az esetben sem és máskor sem tudják a nem hozzáértők, hogy milyen jellemzői vannak ennek a "műszernek" és pont nekik árulják. Én nem engedném forgalomba hozni!
Dehogy vicc, pontosan azt mutatja, amit Atis57 szerint mutatnia kell.
Az egy kiváló eszköz, ha valaki tudja, mi van a kezében. Mint ahogy ez most is egészen pontosan illusztrálódott. A kérdező nem tudta, zavarba esett. Megtudta, elfogadja.
A fázis ceruza nem műszer, az egy vicc. Föld független a kimenete az inverternek a fázis ceruzanak nagy a belső ellenállása így a kapacitív kicsatolodo aramokat is jelzi.
Ez igy van: egy kondenzációs kazán minél hidegebb fűtővízzel dolgozik, annál jobb a hatásfoka
(ha viszont annyira alulméretezett a fűtőrendszered, hogy a lakásból visszatérő fűtővizet nem tudod 50-60 fok alá levinni, akkor tök feleslegesen vásároltál marhadrága kondenzációs kazánt, mert ennyire magas hőmérsékleten nem jön létre kondenzáció)
Hja, csak akkor vennem kell egy kazánt is, a gázkéményemet elfelejthetem, akkor a meleg vízzel kellene foglalkoznom, és még gond hogy ez nekem a fürdőszobában van.
Én is röhögök mert nem kérdezted a paramétert hogy milyen a fal anyaga hány centi nikecellel van-e tetőtérbeépítés, az hogy van szigetelve stb stb ...
Szóval megest belebuktál az okoskodásba ... :)
Nem lennén annyira hülyegyerek, csak ilyen szarságokkal égeted magad. Nincs neked az IRL világban elég sikerélményed hogy itt akarod megszerezni a az eddigi el nem ismert részt ?
Nem is kell csökkenteni a radiátorok méretét! Jobb kazánt kell beépíteni és visszavenni az előremenőt a szükséges mértékben így egy kondenzációs kazán hihetetlenül jó hatásfokkal üzemel.
"Ha meg utólagos szigetelésű a ház ugy sem fogod lefelezni a radiátoraid méretét mert a hőigény 40%-al csökkent, lásd az enyém."
Ha ez egy régi ház volt (pl 40 éves) és a hőszigeteléstől csak 40%-kal csökkent a hőigénye, akkor valamit elcsesztél (leggyakoribb hibák: huzatos légrés a hőszigetelés alatt + hatalmas szünet az oldalfali és a födém hőszigetelés között). Aki valóban érti is, hogy mit miért csinál, annak az 50% csökkenés volt az alap már 10 éve is, de manapság már ez jóval alá le szokás menni hozáértőknél.
Persze ez csak a 70-es-80-as években épült átlagos házakra igaz (kádár-kocka és környéke), minél későbbi/korszerűbb egy ház, annál nehezebb ennyire szép eredményeket produkálni.
A bejegyzésed többi részét pedig humornak tekintem :)
Azért ha rendelet (meg a tankönyvtár szerzője) beszél az átlaghőméréklet alkalmazhatóságáról fűtési energiaigénynél, akkor már hadd említse meg Mekk is.
Valamint, ha a szakirodalom elfogadja azt, hogy 1 fok az kb 6%, akkor hadd említse meg Mekk azt is. :D
Ilyen átlag fűtött lakás 1 fok emelés 6 % adatokat teljesen jogtalan 20 fokkal odább értelmezni, mert ez nem így működik. Az ember benzinkutat sem tud úgy nyitni, hogy az autójába beszerel 10 db 12 %-os fogyasztáscsökkentőt egymás után, és a körforgalomban köröz. :)
"a tetőtéri beltériből a héjalásra is ki lehet engedni a már elhasznált hűtővizet"
Ha a lakótér közvetlenül a tető alatt van (nincs közben padlástér) ÉS a víz (majdnem) ingyen ott van fenn, akkor a tető vízzel hűtése jó ötlet szerintem is.
"sörkollektorra közvetlenül ráterített és folyamatosan nedvesen tartott geotextília, az elpárologtatással lehűti a levegőt a sörkollektorban"
A getotextíliára rásütő nap sokszorta több hőt tol oda, mint amennyi hőt elvon a víz párolgása, tehát amikor rásüt a nap, akkor a sörkollektor vizes ronggyal letakarva is fűti a lakást, tehát pont akkor nem ér szart sem, amikor leginkább lenne szükség rá :)
Amikor nem süt rá a nap, akkor valóban lehetnek olyan időszakok, amikor a vizes sörkollektorból hidegebb levegő jön ki, mint amennyi bement (főleg szeles időben), csakhogy egy sörkollektor csekély hűtőfelülete röhejesen kevés ahhoz, hogy értékelhető hőmennyiséget vegyen ki egy lakótérből . Gondolj bele: egy sörkollektor tényleges hűtőfelülete 0,5-1 m2, egy klíma beltérié viszont hússzor annyi. Ráadásul a hőátadó felület hőmérséklete a vízzel hűtött sörkollektornál jó ha 1-2 fokkal hidegebb a szobáéhoz képest, kútklímánál ez 6-8 fok, valódi klímánál 15 fok körül van, ez megszorozva a négyzetméter-különbségekkel azt jelenti, hogy egy klíma beltéri akár kétszázszor is töbn hőt tud kivonni a lakásból mint egy nedvesített sörkollektor.
(általában ezért nem érnek sokat a sörkollektorok, mert a fizikából felmentett lelkes laikusok kizárólag a belőlük kijövő levegő hőmérsékletét nézik, azt már nem, hogy ez milyen rohadt kevés energiamennyiséget jelent, tehát pl 30 m3/h légáram, ami 20 fokkal melegebb a szobáénál, az mindössze 200 watt erejű fűtésnek felel meg, a sörkollektor melletti ablakon ezzel egy időben öt-tízszer ennyi hő jön be és az ablakot nem kellett külön legyártani :)
Már 20 évvel ezelőtt sem foglalkoztak olyan faszsággal mint tervezés papíron.
Bemész egy boltba ők elkérik a házterveket és ha ott veszed meg az anyagot dolog után ingyen lefuttatják a tervező szoftveren az és kidob egy anyaglistát amit megveszel és megcsinálod. Szoktam borzolni a kedélyeket hogy ehhez sem kell egyetem, bár a mai szakmunkásokra ezt sem biznám rá, hogy megalkossák otthon. Én a főnökömmel ketten megcsináltuk az övét padló, radiátoros, UTU keverőszeleppel.
Ha meg utólagos szigetelésű a ház ugy sem fogod lefelezni a radiátoraid méretét mert a hőigény 40%-al csökkent, lásd az enyém.
"A kútvizet hűtés után a csatornába engedni ugyanaz a szint mint a pet palack, meg a gumiabroncs elégetése vegyestüzelésű kazánban.
Ezért nyilván soha senki nem írja ki, hogy megy a víz a csatornába.
Csak ha belegondolsz hogy mi minden kell hozzá hogy valóban öntözni tudj vele, akkor kiderül hogy elég kicsi a valószínűsége."
Ilyen rendszer mellett olyan megoldást is eltudok képzelni, hogy a tetőtéri beltériből a héjalásra is ki lehet engedni a már elhasznált hűtővizet, ami szintén hűtheti a tetőfelületet, és onnan mint az esővíz felfogható az ereszcsatornán keresztül sorba kötött gyűjtőtartályokba, amikből aztán pl. csepegtető öntözés is működhet.
( Hasonló megoldást láttam már külföldi rokonainknál, akik az ereszcsatorna lefolyócsövébe csatlakoztatható, átváltható csatorna elemet is beiktattak arra, hogy vagy tartályokba gyűjtik, vagy kiengedik az ereszkifolyón át a kertre a többlet csapadékvizet.)
Arról is olvastam már valahol, hogy az amúgy kiegészítő fűtési célú sörkollektorra közvetlenül ráterített és folyamatosan nedvesen tartott geotextília, az elpárologtatással lehűti a levegőt a sörkollektorban.
Egy hagyományos klíma berendezés kültérije amúgy meg akkor is környezetet melegítő tényező, ha még napelemes olcsóbb energiával is üzemel.
- a fűtés mdja (energiahordozók hozzáférhetősége, hőforrás, stb)
- a benne lévő elektromos készülékek, berendezések
- a lakók szokásai
- a lakók létszáma a ház alapterületéhez képest
- satöbbi satöbbi (pl növények, szellőzetés)
mindez jelentősen befolyásolja, hogy egy-egy konkrét ház esetén mennyi lesz az éves fűtésköltség vagy pl hány napos a fűtési szezon egy évben, tehát az is, hogy hány fokos lesz a fűtési szezon átlaghőmérséklete. Nincs két egyforma ház, mert ha egy házban kizárólag a lakókat cserélnéd le (még a berendezés is ugyanaz maradna), már attól is jelentősen megváltozhat a ház éves fűtésigénye.
Ezért amikor egy épület energetikai alapelvet próbálunk megértertetni laikusokkal, akkor MINÉL EGYSZERŰBBEN fogalmazunk és átlagos házzal és átlagos időjárással számolunk
és nem nyakig belebonyolódunk mondjuk az Alsófüttyösön lakó Hufnágel család sajátos TV nézési, szellőztetési és WC-használati szokásaiba. Egy egyszerűen felfogható elmagyarázáshoz tök felesleges részletek hozzákeverése csupán arra jó, hogy jól megszívasd azokat, akik a szükségtelen szarkeverés nélkül egy perc alatt megérthették volna egy energetikai alapelv lényegét.
Szép de utálom az indokolatlanul sok zipzárt mert értelme semmi csak neheziti a lekövetést.
Itt most ugye nem lényeges de ha bontunk valamit kábelszerkezetről, és a 20 éves mennyiség alól kell valamit kivenni de a fasz méterenként 3 darabot feltett akkor sűrűn anyázzuk ...
Nem, mert nyitva hagyod az ajtót, kimegy a gyerek, nappal nálunk nem megy a kazán mert nem vagyunk itthon és 18c van belőve es nem megy le 18-ra soha.
Ugyanez van éjszaka, mivel mi nem szeretünk melegben aludni es 11 körül a termosztát megint 18C ra kapcsol.
Akár hány annyi szokás.
Szóval az a lényeg hogy minél kisebb legyen a "delta té" az az energiát tudod megtakarítani amit nem feccülsz bele a fütésbe illetve egységnyi idő alatt 20 fok eltéréssel kevesebb energia szivárog el mint 40C eltéréssel.
Az teljesen mindegy, hogy a telken egy, kettő, vagy tíz épülete van ugyanazon előfizetőnek, akár mindegyikbe el lehet vezetni a H tarifát, éppen úgy mintha pl mindenhová éjszakai áramot szeretnél vezetni, mert minden épületben van egy villanybojlered.
"Akkor most ha bemegyek egy boltba és csövet meg rendes kábelt kellene vennem, amit a földbe ások le, milyet vegyek? Egy szivattyúhoz (200W-ot mérek vele) kell egy strang és egy fűnyíró aljzathoz egy másik. Mi a pontos szakmegnevezése a csőnek és a kábelnek? Tegyem KPE-be? Lehet valahogy szigetelni a csővégeket?"
Ha még nem késő az ötletem, a kábelt teljesen kikötött állapotban meg lehetne vizsgálni szigetelés vizsgálóval ( meggerrel), ha van erre lehetőséged.
"Kint -20 bent 22 azaz 42c ebből kell arányitani az egy c őmérsékletesést."
Amikor odakint +12 van, abból is lehet arányítani az egy fok hőmérséklet esést.
És szerinted melyikből van többször egy fűtési szezon alatt, a -20 fokból vagy a +10 fokból?
És ha valakik már százszor megmérték a fűtési szezon minden óráját és kiszámolták ennek a sokéves átlagát, akkor nem egyszerűbb ezzel az átlaggal számolni egyszer, mint a fűtési szezon mind a 4800 órájának külső-belső arányítását külön-külön elvégezni és ezek eredményét a végén átlagolni?
Az se annyi, mert nem a 17-et kell viszonyítani a 16-hoz, hanem fordítva, de ha megemeli a benti hőmérsékletet, akkor más jön ki egy fok csökkentésre. Nem nagy a differencia, de van.
Gyanítom, ez normális dolog, esetleg nálad is így van, és mint ahogy a radiátoraid sem egyformán üzemelnek, az X db beltérid sem egy körön lesz, egy vízhozammal, és egy ventillátor sebességgel, tehát kell torlasztó szelep, meg némi elektronika beltérinként, hőfokszabályzó gyanánt.
De biztos megint hülye vagyok hozzá, és egyszerre áthajtod a vizet, és minden frankó
"olyanokat lehet átverni, akik elhiszik hogy 1fok 6%-ot jelent"
Egy kis fizika: a fűtés nem más, mint a külvilágnál melegebbre fűtött belsejű épület épület hőveszteségének kompenzálása.
Tehát a fűtés mértéke mindig arányos a beltér és a külvilág aktuális hőmérséklet különbségével: amikor nulla a hőmérséklet különbség, akkor nulla a fűtésigény, de az év leghidegebb óráiban (kint -15 fok) pl 35-37 fokos a külső-belső hőmérséklet különbség.
Magyarországon a fűtési szezon átlaghőmérséklete +5 fok, tehát ha a lakásban a termosztátot 22 fok helyett 21 fokra állítod, azzal a lakásod átlagos külső-belső hőmérséklet különbségét 17 fokról 16 fokra változtattad, tehát az éves fűtésköltségedet 6,25 százalékkal csökkentetted.
"egy időpillanatban" igen, de szerencsére kWh-ban mérnek, és havonta számláznak, vagy MJ-ban, és így az időpillanattal olyanokat lehet átverni, akik elhiszik hogy 1fok 6%-ot jelent, és akkor ha 25 fok helyett 5fokra fűtök -20fokban, akkor 20*6%=120% tehát nekem fizet a szolgáltató.
Nem ezt írtam. Azt írtam, hogy a hőn tartáshoz egy időpillanatban kevesebb energiára van szükség, mint a melegítéshez, vagy fűtéshez. Ergo az átáramoltatott víz mennyisége is csökkenthető. Minden tudományos magyarázat nélkül: A csapból is az folyik, hogy jól hőszigetelt lakás esetén kevesebb energia kell a hőn tartáshoz mint az ismételt felfűtéshez. Persze ezt is csak a csúnya szolgáltatók terjesztik, hogy több gázt vagy villamos energiát használj. :)
Tehát ha a szobát 4 órán át 1kw hőterhelés éri, ami miatt 4 óra alatt 2 fokkal melegszik fel, akkor ezután 2 fokkal lehűteni drágább mint 4 órán át szinten tartani?
"Csak ha összeadom a nyelőkút költségeit, a kert felásását, a két cső lakásba vezetését, stb stb stb akkor kiderül, hogy egy egész pofás klíma kijön az árból."
Ami ugyanannyi hűtéshez 2-10-szer annyi energiát fog fogyasztani.
"egy jó inverteres mikor alapon megy, hőn tart, fogyaszt kb 180W-ot,"
Pajaci kútklímája sacc/kb 5 kilowattot fog tudni hűtésben, tehát olyan klímát állíts vele szemben, amelyik ugyanennyit hűt a legnagyobb hőségben (miközben 1200 wattot fogyazt és nem 180-at).
És mennyibe is kerül egy 5 kW hűtőteljesítményű, három beltéri egységes klíma szereléssel?
"Gondolom a bal oldali a normál hagyományos kapcsoló rajza."
Igen. Az az a kapcsoló, ami marad a helyén, a másik kapcsoló helyébe kell betenned ezt a dimmert.
De még mindig nem árultad el,, hogy milyen fajta (és hány wattos!!!) izzód van mert a dimmerek is válogatósak ám. Olvasd el a dimmer részletes leírását, mert valószínűleg lesz egy MINIMÁLIS wattszámú lámpa, ami alatt nem működik.
hát nem tudom, hogy milyen a hőszigetelésed, esetleg A+ ház vagy felette elég lehet 75nm-re
nekünk határeset a 2,5kW, egy légtér a nappali-konyha-előtér az közel 40nm, néha már felment max teljesítményre 5-10 percekre, majd vissza 50-70%-ra.
Épp elég, de egy 3,5-es kisebb légárammal bírná ugyanezt.
És ez a nem mindegy.
ha nekem 4fokos hőcserélővel mondjuk 150m3/h légárammal hűt 25 fokra, akkor ugyanez a hőcserélő 13-14 fokos felülettel mekkora légárammal éri el ezt? vagy hány darab ugyanilyen hőcserélő esetén elég a 150m3/h légáram?
Feleslegesen töröd magad. Nem fogod tudni meggyőzni még akkor sem, ha esetlen fejben elfogadja az érvelésed. Emlékeim szerint nincs egyetlen téma sem ebben a topikban ahol ez megtörtént volna.
Eltekintettél attól a ténytől, hogy hőn tartáshoz jóval kisebb energia szükséges mint a növeléshez vagy a csökkentéshez. Lehet, hogy az ejső lehűtéshez kevés, ki kellene számolni.
"Főleg abban a napszakban nem locsolunk, amikor a klíma leginkább kell."
Mivel pont arra a hozzászólásomra reagáltál amiben azt írtam, hogy járulékos költségek vannak, úgy érzem a válaszodból ez a tényező kimaradt. Ne gondold, hogy az óránkénti 120 liter víz olyan nagy mennyiség, persze nem mindegy mekkora területed kell locsolnod. Megkockáztatom (bár nem vagyok vízügyi szakember), hogy egy használaton kívüli kút lehet nagyobb kárt okoz.
Te vagy az első aki fel is fogta, miről szól az egész valójában!
Eddig városi ivóvízről locsoltam a kertet, épp csak a teljes kiszáradástól megmentve. Így is tízszerese volt nyári hónapokban a vízszámlám. 750Ft köbmétere, és ivóvizet locsolásra használni, az az öko katasztrófa. Mostantól 40Ft-ba kerül a locsolóvizem és ezt használom fel a lakás hűtésére, mielőtt kilocsolnám. Az így már felmelegedett víznek a növények is jobban örülnek, mintha a 10fokossal lennének sokkolva.
Az 5 ventilátor meg max fokozaton fogyaszt 150W-ot, kicsin meg a felét.
Ne adj a számba olyant amit nem írtam. Az idézett mondatra reagáltam. A kút vizének ESŐCSATORNÁBA engedése azért nem azonos kategória. Tisztítás nélkül visszakerül a körforgásba. Igaz nem ott ahol kiemelték.
"A kútvizet hűtés után a csatornába engedni ugyanaz a szint mint a pet palack, meg a gumiabroncs elégetése vegyestüzelésű kazánban."
Azért gondolom Te is érzed, hogy ez enyhe túlzás. Kútvizet használ, nem a komoly energiát zabáló (és ezzel valóban jelentős ÖKO lábnyomot maga után hagyó) lakossági vizet.
Abban igazad van, hogy a locsoláshoz történő felhasználásnak járulékos költségei vannak, de ne felejtsd ki a kalkulációból azt se, hogy hagyományos légkondi mellett is locsolna.
Csak ha összeadom a nyelőkút költségeit, a kert felásását, a két cső lakásba vezetését, stb stb stb akkor kiderül, hogy egy egész pofás klíma kijön az árból.
egy jó inverteres mikor alapon megy, hőn tart, fogyaszt kb 180W-ot, vagy annyit se néha, észre vehetetlen légmozgással, ami nekem jobban tetszik, mint a nonstop fújó beltéri.
5 év alatt evett 1300kW-ot a klíma, 3,5kW egy 60nm lakásban, persze nem tesco gazdaságos klíma. ez évi 10.400Ft úgy, hogy kb -5fokig ezzel is fűtünk (paralel megy a kondis kazánnal a klíma, mert ennek jobb a hatásfoka addig)
ez nyáron 2-2,5 hónap hűtés, télen kb ugyanennyi hónap fűtés, vagyis kb 5-6 hónap üzem, havi <2000Ft
akármilyen leírást olvasok, 4-500W szivattyút is írnak több helyen, nyilván kút és klíma közti távolság és magasság függvénye, de a tömegáram miatt is kell, szóval nem vagyok meggyőzve, olyan nagyon szuper ötlet lenne.
Értem én, de szerintem így a második kapcsolót akárhova kapcsolod, nem fog csinálni semmit, a lámpa mindig világítani fog (mármint a dimmer állapotától függően).
Ha így jó, akkor rendben.
Aztán tévedhetek is.
Nekem is le kellett volna cserélnem egy ugyanilyen alternatív kapcsolót egy olyan dimmerre, amit belinkeltem, csak ott a másik gombnak is aktívnak kellene lennie.
Még szerencse, hogy az egész ennél sokkal jobban el van cseszve, plusz szálat pedig nem lehet behúzni, így az ügyfél belenyugodott, hogy nem fogja szabályozni a LED-szalagját. Sok értelme nem is lenne, egy 15 méteres folyosón van 2x2x1 méter 12 voltos LED-szalag.
De ha mégis össze lehet madzagolni, csak én nem látom, akkor szóljatok!
"tt egy olyan dimmer, ami valóban működik másik nyomógombbal:"
Nem figyeltél jól a feladatra :)
mert jelen esetben egy meglévő váltókapcsolást kell dimmeresíteni. Ráadásul egy laikus fogja barkácsolni, aki felehetően kétségbe esik, ha azt mondod neki, hogy a másik váltó kapcsolót is cserélje le nyomógombra és kösse rá vezérlésként a dimmerre.
Amit én javasoltam, az a dimmer egyúttal hagyományos váltókapcsolóként is működik (lásd a rajzot), tehát egyszerűen csak be kell tenni az egyik meglévő kapcsoló helyére és a másik kapcsolóhoz hozzá sem kell nyúlni.
Sokan a kezdeti lelkesedés elmúltával rájönnek, hogy a fal tövében a cső végéből csordogáló víz nem használható fel ugyanúgy, mint a kert végéig nagy nyomással elspriccelő víz, egy darabig nézegetik a terjedő mocsarat, majd megunják az egészet és belevezetik a városi szennyvízcsatornába. Ehhez kell a legkevesebb pénz.
Egy nyelőkút kialakítása egyrészt pénzbe kerülne, másrészt az ország egy részén a talaj nem is képes elég gyorsan nyelni (ott több nyelőkút kéne), ha pedig alacsony víznyomású öntözőrendszer kiépítése mellett dönt (nagy víztartály + szivárgó csövek talajba ásva), az meg még több pénzbe kerül.
Ezért az esetek nagy részében sajnos valóban szennyvíz lesz belőle.
"Óránként 120 liter víz, egy ostobán épített manzárdszoba élhetően tartásához, az nagyobb bűn a bolygóra nézve, mint Csernobil... :)"
Lehet úgy is csinálni egy kútklímát, hogy a "használt" (=picit felmelegedett) vizet visszaengedjük ugyanabba a talajvíz rétegbe, ahonnan ki lett emelve egy perccel azelőtt (persze nem ugyanabba a kútba, hanem egy másikba jó pár méterrel arrébb :) ezzel ráadásul nem kevés energiát is megtakaríthatunk, mert ha a csőrendszer mindkét vége a vízszint alatt van, akkor a szivattyúnak nem kell nyomáskülönbséget leküzdenie, ezért eldöcöghet akár 15-30 wattal, keringető szivattyúként. Tehát akik megspórolják a második (nyelő)kutat, azok szerintem hosszú távon nem spórolnak, hanem (energiát) pazarolnak. Azzal szoktak védekezni, hogy a kertbe egyszerűen kieresztett víz amúgy is locsolásra került volna, de szerintem egyrészt a víz java része nem oda csordogál, ahová a locsolás történne (helyette egy mocsár lesz a ház mellett, vagy egyszerűen a csatornába engedik), másrészt a kútklíma vízmennyisége olykor sokkal nagyobb, mint amennyit ugyanazon ingatlanon locsolásra használnának el amúgy.
Ezért szerintem
- a kútklíma összes használt vize menjen vissza a talajba (vízfelszíntől-vízfelszínig teljesen zárt rendszerben)
- és ha locsolni kell a kertet, azt végezze egy teljesen független locsoló rendszer.
Persze, olvastam, van egy presszó, ahol kb 2kW hőenergia termelődik (hűtők + 20 ember) + nagy ablakok, és úgy hűt a kútvíz, hogy ki kell nyitni az ablakokat, jöjjön be egy kis meleg, mert megfáznak.
A fizika valóban nem hazudik, de légből kapott számokkal csak hülye eredményhez juthatunk.
Én találtam egy jobb, aktuális idézetet. Olvastad már esetleg?
"A közelben van egy presszó, annak az egyik helyiségében ami 60m2-es, már 6-7 éve működik egy vizes rendszer kiválóan, 3 beltérivel. Egy sörcsapolóhűtő, egy jégkrémes fagyasztó, egy vitrines süteményes hűtő, két üveges álló 2méteres kólás hűtő, meg egy háztartási hűtő amik közvetlenül termelik a meleget. Nagy ablakok, naponta ezerszer nyitogatják az ajtót, és ha van bent 20 ember, az is termel 1.2KW hőt."
És nem egy helyiségben lesz az 5 klíma, hanem minden helyiségben egy.
"Most a tomboló 30 fok fölötti hőhullámban, hőségriadó kellős közepén boldogan állítom hogy hőségriadó esetén is működik a házilag beszerelt légkondi! A nappali csúcshőmérsékletek 35 fok fölött alakulnak már egy hete, de a tetőtéri szobám ahol ilyenkor régen 30 fok fölött volt a benti hőmérséklet most 25 foknál megáll. Igaz folyamatos non-stop üzemben megy a klíma, bekapcsolás után türelmesnek kellett lennem mert 2 napba tellett mire lehűtötte a szobám de azóta viszont nyugodtan tudok aludni hála a klímának. Kora reggelre 24 fokra ébredek, de a délutáni csúcsmelegben mikor majd 40 fok van odakint a benti hőmérséklet bekapcsolt számítógép mellett sem megy 28 fok fölé. Tehát nagyon megvagyok vele elégedve. Óránként 120 liter víz, napi 50 Ft költség és lakható a kis tetőtéri szoba! Kondenzvíz nem képződött csak nagyon ritkán, mert a lehető legkisebbre állítottam az átfolyó vízmennyiséget."
Folyamatosan fúj, és 2 nap alatt lehűti a szobát? wow
"Az egységgel azonban a legnagyobb melegekben sem igazán ment 23-25°C felé behajtott ajtó mellett a hőfok, ha nyitva volt az ajtó akkor viszont szinte egész délután ment, mikor odasütött a nap... csak naplemente körül kezdett szakaszosan üzemelni, majd este leállt."
Tapasztalat, a nem igazán ment 25 fok fölé az egyenlő a csak néha volt 26fok-al :)
Szintén nonstop fújat és kering a víz
"mikor direktben visszament a meleg visszatérő ág a kútba, egy komoly meleg nap után - illetve volt még ekkor eső is, ami meleg vizet mosott az átmenetileg nyitott kútba - a kút vize felmelegedett 15-16°C-ról 19°C-ra, ami jelentően lerontotta a hűtés hatékonyságát!!!!"
Ja, hogy fizika?
A fizika nem hazudik, ha egy beltérivel elérhető a 3,5kW hűtőteljesítmény fagypont körülre hűtött gázzal, a saját X felületén Y légárammal akkor mivel az X fix, ha a hőmérséklet 10-15 fokkal melegebb, akkor vagy a hőteljesítmény lesz 3,5kW helyett annak töredéke (kb 1kW vagy kevesebb) vagy a légáram lesz bántóan magas.
Vagy növeled a beltérik számát, de az hülyén néz ki.
Tudom, ez az egyik előnyös tulajdonságom. A másik meg hogy utána nézek a dolgoknak mielőtt belefognék valamibe, és kiszámolom a bekerülését, megtérülését.
Az európai dimmerek nagy része úgy működik, hogy amikor a potmétert 0-ra tekered akkor kattan és megszakít a benne lévő kapcsoló.
Én is kerestem dimmert a napokban ami működik alternatív kapcsolóval is. De nem találtam.
Angolszász területen viszont szinte az összes dimmer nyomógombos és a benne lévő kapcsoló alternatív kapcsoló, sőt van egy belső potméter amivel beállítható a minimális fényerő.
Ez azért fontos mert ha letekered 0-ra aztál lekapcsolod, jön valaki a másik kapcsolónál, kapcsolgatja de nem világitana ha nem állítottad volna be a minimális fényerőt.
Eleknek is igaza van, a ledeknek nem mindegy mit használsz, van ami villog, van ami zúg, van hogy mindkettő...
Te elmélkedsz rajta hogy miért nem fog működni, én meg évek óta látom másoknál hogy milyen jól működik.
A közelben van egy presszó, annak az egyik helyiségében ami 60m2-es, már 6-7 éve működik egy vizes rendszer kiválóan, 3 beltérivel. Egy sörcsapolóhűtő, egy jégkrémes fagyasztó, egy vitrines süteményes hűtő, két üveges álló 2méteres kólás hűtő, meg egy háztartási hűtő amik közvetlenül termelik a meleget. Nagy ablakok, naponta ezerszer nyitogatják az ajtót, és ha van bent 20 ember, az is termel 1.2KW hőt.
De úgy látszik ez a cucc nem ismeri a fizikát, mert mégis lehűti a legnagyobb kánikúlában is tökéletesen a helyiséget. Meg a mellette lévő egyszobás lakásba is be van téve egy, azt is.
Az meg hogy elfog majd romolni amikor a legjobban kell, az mindennek a teteje. Mi fog elromlani? A vízszivattyú? Mitől romolna el? De ha el is romlik, 18ezer egy új, minden sarkon kapni, és csak két hollandert kell meglazítani a cseréhez.
75m2 a házam, 5 beltérim van hozzá, amiből kettő új, 3 használt, és összesen 15ezer volt az áruk. A kijövő vízzel meg locsolom az 1500m2-es telkem (felét ahol fű van).
"Erős tévedés. Egy relében nincsenek hosszak, amik az ív számára megoldhatatlanok lennének."
Tehát ha kimondjuk, hogy a feszültség soha nem több 230 voltnál és az áram soha nem több pl 16 ampernál, attól még egy 50 Hz-es váltakozó feszültségű ív tartósan fennmaradhat egy relé nyíló érintkezői között akár fél centi távolságban is?
Vastagság: 3x1,5 mm2 (családi ház körül ennyire kevés watthoz nem kell vastagabb)
Cső a földkábel köré egyáltalán nem szükséges, persze nem is tilos. Extra mechanikai védelmet ad és megkönnyíti a későbbi kábelcserét.
A kábel fokozott mechanikai sérülésnek kitett szakaszai köré én tennék valamilyen védőcsövet (föld feletti szabadon lévő részek + lefelé kb 30 centi mélységig)
"Lehet valahogy szigetelni a csővégeket?"
Esővíz összegyűlése ellen pár 8-10 mm-es lyukat szoktam fúrni a cső aljába a legalsó pontokon (persze akkor, amikor nincs benne a kábel :)
Akkor most ha bemegyek egy boltba és csövet meg rendes kábelt kellene vennem, amit a földbe ások le, milyet vegyek? Egy szivattyúhoz (200W-ot mérek vele) kell egy strang és egy fűnyíró aljzathoz egy másik. Mi a pontos szakmegnevezése a csőnek és a kábelnek? Tegyem KPE-be? Lehet valahogy szigetelni a csővégeket?
Ez már egy éve tartó folyamat, és sohasem tudtam mihez kötni, csak az esőhöz. A kábelt nem fogom tudni kihúzni, mert tele van kurflival a védőcső, de teszek egy próbát. Mechanikai behatás biztos nem érte. Ez ha tönkrement akkor magától tette, vagy a tücsök rágta meg.
Tudjuk, mire történt, megy az olvasás, csak egy könnyebb esettel kezdtem, mutatván, hogy nem szentségtörés, ha a két pogácsa közt ott van a teljes delej.
hivatalosan 16A 250V-os váltó érintkező még 500V 32A-s ívet is biztonságosan megszakít (sőt, kicsi áram esetén akár még 1000-2000 voltos ívet is), tehát aki itt fázis-nulla zárlatot vizionál, az durván túlaggódja a várható veszélyt :)
Erős tévedés. Egy relében nincsenek hosszak, amik az ív számára megoldhatatlanok lennének.
Ez olyan, hogy akkor fog leállni, amikor a legjobban kell. ÉS utána ......hatod az olcsó (de drágán kivitelezett) kútklímád.
Mert amikor 3 hete 40 fok van, és nem ad a kút napi 10m3 vizet, és megfősz a lakásban, akkor majd átgondolod, jó volt-e.
Mint a klímás fűtés, ami -15fokig jó (nem mindegyik megy -25 fokig) és ha nincs kandallód, és leáll a klíma a hidegben, az szar érzés.
Egyszer valaki kiszámolta, hogy egy átlagos 60-70nm lakást 15fok dT esetén hány m3 10fokos víz kell, és drámaian nő ahogy melegszik a víz. pl 10 vs 15 víz hőfok esetén kb 2x mennyiség kell
Ennyit ellocsolni minimum focipálya kell. tehát megy vissza a kútba.
Azon gondolkodj, hogy amikor először lecsapta a FI relét, az előtti napokban mi történt a kertben. Ne csak az elektromos dolgokra gondolj, az is számít, ha új virágot ültettél vagy a kutya új helyen ásta el a csontját.
"a védőcsőbe is befolyt, franc tudja, mit tett a gumikábellel."
A tiszta víz nem eszi meg a gumikábel szigeteléseit. Mechanikai sérülést illetve vizesedő/elcseszett tömítést/kötést keresnék.
A gyep felásásánál kisebb munka lehet a csőben a kábel cseréje: veszel egy új kábelt és a régi kábellel behúzod a csőbe az újat. Aztán végignézed a régi kábelt, hogy van-e rajta sérülés. Ha van, akkor valószínűleg megvan a hiba oka, ha nincs, akkor lehet, hogy feleslegesen cseréltél kábelt :)
"Itt legfeljebb annyi a könnyebbség, hogy nem kívánt érintkezéskor legfeljebb bekapcsol a relé."
Eredetileg olyasmire történt (homályos) utalás, hogy nyitáskor (az érintkezők távolodása közben) húzott ív még tart, amikor a váltó érintkező már hozzáér a másik érintkezési ponthoz, ezáltal zárlati áramerősség jöhet létre.
"Viszont a gyakorlatban a váltóval baj lehet akkor, ha olyan a terhelés, hogy az érintkező már megtette a háromnegyede utat a másik potenciál felé, de az ív még mindig nem szakadt meg."
Nem tudom, hogy léteznek-e kötelező fejlesztési irányelvek, de egész biztos, hogy nem gyártanak olyan nyitó érintkezőt, amely ennél kisebb távolságra nyit: "porszáraz levegőben a névleges (tervezési) áram által húzott ív hossza, plusz biztonsági ráhagyás jóvastagon". A piacon eladhatatlan lenne egy olyan váltó érintkező, amelyben egy névleges áramú ív némelyik nyitáskor pillanatnyi rövidzárat okoz :) Inkább azt tartom valószínűnek, hogy egy pl hivatalosan 16A 250V-os váltó érintkező még 500V 32A-s ívet is biztonságosan megszakít (sőt, kicsi áram esetén akár még 1000-2000 voltos ívet is), tehát aki itt fázis-nulla zárlatot vizionál, az durván túlaggódja a várható veszélyt :)
"már megtette a háromnegyede utat"
Az érintkezők közelítése közben (nincs áram) gondolom csak a levegő átütési feszültsége játszik, 230V és száraz levegő esetén ez mindössze 0,11 mm (párás levegőben még kevesebb) .
De ha a közeledő érintkező a potenciálját nem közvetlenül, hanem egy húzott íven (=ellenálláson) keresztül kapja, akkor még a 230V is lehet jóval kevesebb.
Nem csináltam vele semmit, csak útban volt porolásnál.
Amikor visszadugtam, óriási csattanás kíséretében lement a főmegszakító és az egyik kismegszakító, az elosztó egyik érintkezőjén nagy koromfolt és a rézből is kiolvadt egy kis darab.
Visszakapcsolás után betettem másik elosztót, jól működött. Megpucoltam ezt is, máshova dugva hibátlan.
Egy Mentavill márkájú dimmelő lámpakapcsolót szeretnék berakni a régi hagyományos kétállású (be/ki) helyére, ami egy másik kapcsolóval alternatív kapcsolásba van kötve. A másik kapcsoló maradna hagyományos kétállású (be/ki), tehát csal az egyik helyére kötném a dimmelőt. Működni fog az alternáló kapcsolás így??
nincs, ellenben volt ey-két alkalom, amikor 5-8 cm víz volt a kertben, akkora eső esett és nem tudott elfolyni, szóval a védőcsőbe is befolyt, franc tudja, mit tett a gumikábellel. Nem tudom mit mérhetnék rajta, hiszen szinte biztos, hogy átüt valahol a 0 és a földelés.
- 10 fokos a vized. most épp. ez mire felkerül a klímádhoz, kb 12-13 fokos lesz. a hőcserélő felülete lesz kb 14 fokos (hidd el, olyan dolgokkal foglalkozom, ahol vízfürdőben edényben melegítünk dolgokat, ahol 42 fokos a víz, ott az edény fala kb 41,5 fokos, a benne lévő anyag meg 40 fokos, van veszteség...)
- ennek tömegárama mekkora legyen hogy a 28-30 fokos lakást lehűtse?
- majd ez a felmelegedett víz ha folyamatosan megy vissza a kútba, és megemeli a hőmérsékletét 1-2 fokkal, akkor hogyan változik a hatásfok
- és mennyit eszik ehhez a szivattyú, és máris nem lesz jó a hatásfok.
- a szerelési költséggel együtt nem lesz olcsóbb mint egy klíma
Ezért nem megy. Csak aki mindenkinek elmesélte, milyen jó ötlete lett, az utána nem meséli el, mennyit ölt bele, és mennyire szar lett.
Vízhűtéssel talajszondával miért rakják tele a falat ÉS a mennyezetet? Mert ennyi tömeg kell hűtve legyen ahhoz, hogy jó legyen.
HA a kútból kb 4-5 hőcserélőt hajtasz, talán megéri, de egy klíma beltéri sovány lesz.
Első gondolatként megállapíthatjuk, hogy egy egyszerű öntartó kapcsolás alaphelyzetben nyitott érintkezőin is ott van a két pólus, plusz és mínusz vagy fázis és nulla, stb. Mielőtt valaki megkérdezné, hogyéhogy, egyik oldalon ott a "fázis", a másik oldalra a tekercsen át jön a "nulla". Itt legfeljebb annyi a könnyebbség, hogy nem kívánt érintkezéskor legfeljebb bekapcsol a relé.
Nyilván a váltóérintkezőnél is ugyanazok a követelmények vannak át nem ütésre, hiszen bármelyik stabil állapotban a középső az egyikhez odaér.
Viszont a gyakorlatban a váltóval baj lehet akkor, ha olyan a terhelés, hogy az érintkező már megtette a háromnegyede utat a másik potenciál felé, de az ív még mindig nem szakadt meg.
"1 nyomás 1 lámpa, 2 nyomás, vagy hosszú nyomás 2. lámpa."
Eszembe jutott ez a feladat (amelyiknél valami miatt tilos kettős nyomógombot és kettős kimenetű szekvenciális impulzusrelét alkalmazni),
ez a megoldásom úgy működik, hogy ha X időnél (pl 1 másodpercnél) rövidebb ideig nyomod a gombot,akkor az egyik lámpa vált állapotot, ha hosszabb ideig, akkor a másik lámpa.
- kell egy időrelé, amely az indítás után X idővel küld egy rövid impulzust (valószínűleg egy CRM-91H "J" üzemmódra állítva pont ezt tudja), amivel utasíthatunk egy impulzusrelét
- kell két egyszerű impulzusrelé
- kell egy váltó relé, ez azt mondja meg, hogy az időrelé által előállított "parancsot" melyik impulzusrelé kapja meg
- a nyomógomb indítja az időrelét és amíg be van nyomva, addig be van húzva a váltó relé is
Működtetés rövid gombnyomással:
- megnyomjuk a gombot, ettől egyrészt elindul az időrelé (mondjuk egy másodperces késleltetéssel), másrészt átvált a relé
- de a gombot gyorsan el is engedjük, tehát a váltó relé visszaáll alaphelyzetbe, ezért egy másodperc múlva az időrelé "parancsát" az "A" impulzusrelé fogja megkapni.
Működtetés hosszú gombnyomással:
- megnyomjuk a gombot, ettől egyrészt elindul az időrelé, másrészt átvált a relé
- de a gombot benyomva tartjuk, ezért a váltó relé behúzva marad, ezért egy másodperc múlva az időrelé "parancsát" a "B" impulzusrelé fogja megkapni.
Először én is erre gondoltam (visszajelzés a forulatszám-szabályozás felé), de aztán láttam, hogy ez egy fix 1300-as fordulatú motor és elbizonytalanodtam.
Mondjuk klímába ki tesz manapság fix fordulatú motort?
Közben megnéztem a kapcsolási rajzot és a 33-as láb egy ellenállással fel van húzva 5V-ra, úgyhogy valószínűleg a GND-re fog valamit csinálni, de továbbra is valószínű, hogy valamilyen négyszögjellel lehet szimulálni a működést.
Amúgy a mikrokontrollert elvileg se 5V-tal, se GND-vel nem tudod kinyírni.
"A tawny-black-white kábelek egy miniatűr csatlakozóra mennek (C7 jelű, a kép felső részén).
3-as láb GND, az a motoron a fekete, 1-es a homokszínű +5V egy tekercsen keresztül, 2-es a fehér, ami az IC 33-as MOT PUL feliratú lábára megy."
...inkább egy visszacsatoló/fordulatszám-forgás/ referncia körnek gondolom. Az az alkatrész, ami egy ellenállás-téglalap, x-el áthúzva, szerintem egy Hall-elem lesz, ahol az "Out"-on jön ki az IC felé a referencia impulzus.
"a takarék váltó kapcsolás tilos és szabálytslan, mert a foglalat oldalsó érintkezőre is fázis kerülhet!"
A foglalat oldalsó érintkezőjére valóban nem szabad fázisnak kerülnie,
de most arról van szó, hogy
- én azt javasoltam, hogy egy relé váltó érintkezőire menjen fázis és nulla
- buta+gonosz kismalac barátunk azt hangoztatja, hogy én hülye vagyok, mert egy életveszélyes és tilos dolgot javasotam, indoklásul a lakótelepi váltókapcsolásra hivatkozik.
Tehát ő azt hiszi, hogy a váltó érintkezőkre történő rákötés az, amit tilt a szabvány, ráadásul szerinte ez nem csak lakótelep kapcsolókban tilos, de bármilyen váltó kapcsolónál, relénél, mágneskapcsolónál szabvány tiltja a nulla és a fázis rákötését a szemben lévő érintkezőkre.
És amiben nem biztos, azt nem megkérdezi valakitől, hanem egyből ordítva lehülyéz :)
Szabvány egészen pontosan 77 óta tiltja, de úriember előtte sem alkalmazta, az összes villanyszerelési tankönyv mindig tárgyalta azzal, hogy kerüljük el ezt a megoldást.
Az IC egy mikrokontroller, ennél fogva a lábai lehetnek be- és kimenetek egyaránt, programozástól függ.
Viszont pont a 33-as láb az egy interrupt bemenet, vagy egy timer bemenet is lehet, továbbá a motor matricáján is Vout van, ebből én azt a következtetést vonnám le, hogy ez inkább bemenet, mint kimenet.
Hogy aztán oda milyen jelet szeretne kapni az IC, azt persze nem tudom.
Az biztos, hogy vagy 0, vagy 5 volt lehet rajta, de hogy az egy impulzus, vagy valamilyen frekvenciájú esetleg kitöltési tényezőjű négyszögjel, az talány.
Megpróbálhatsz 5V-os impulzust adni rá, vagy ha van hozzá eszközöd, akkor valamilyen négyszög jelet.
Mindkettő a földben van, és mindkettőt én raktam be... :-( Csakhát jól látod, nem földkábel. A kiásásra még rákészülök, mert az elb...rintja a szép ződ gyepet....
Nem a relé váltó érintkezőkre tilos f/n kötni, hanem a takarék váltó kapcsolás tilos és szabálytslan, mert a foglalat oldalsó érintkezőre is fázis kerülhet!
"Mindjárt gondoltam hogy hogy fingod nincs kiszámolni"
Ezt értsem úgy, hogy szerinted nem jó érték az általam megadott 1,3 kilométeres vezeték keresztmetszet, amennyiben egy 20.000 kilométerre lévő 1000 wattos hősugárzót akarunk 1%-os feszültségeséssel megtáplálni?
Honnan tudod, hogy szigorúan tilos relé váltó érintkezőire fázist és nullát tenni? Szabványban van leírva, vagy a kocsmában így mesélik?
"mivel akkor meg a kapcsolok között az érintkezők távolsága legalább fel centi volt,"
Az érintkezők közötti távolság nem az évjárattól függ :) hanem a megszakítandó ív hosszától. Mivel az áram megszakításakor létrejövő ív hossza függ az éppen megszakított áramerősségtől is, ezért minél nagyobb áramot kell megszakítani, annál jobban kell eltávolodnia egymástól az érintkezőknek, hogy az ív biztosan megszakadjon. A picike árammal dolgozó reléknél elég mindössze kb két milliméteres nyitási távolság, de a komolyabb áramú DIL2-es mágneskapcsoló érintkezői már centiméterre távolodnak egymástól, ráadásul a mágneskapcsoló mindkét oldalán, tehát a mozgórész távolodását duplán lehet figyelembe venni. Pedig a picike relé és a DIL2-es is egyformán 230 voltot kapcsol...
"Jelenlegi állapot: egysarkú kapcsolóról egy szál kapcsolt szál megy fel a lámpához. A cél az, hogy a jelenlegi kapcsoló helyéről kétféle világítást is lehessen kapcsolni. Megváltoztatatlan alapfeltételek: rádiós távkapcsoló nem lehet / a kapcsoló és a kötődoboz közé plusz kapcsolószál behúzása lehetetlen / a jelenlegi kapcsolót lecserélni (pl kettős nyomógombra) nem lehet / impulzus relé szekvenciális léptetés (00,11,01,10) nem lehet. Van-e valakink még kérdése?"
Na valami ilyesmiből már lehetne hatékonyan dolgozni,
ezzel ki vannak zárva egyes felesleges/időrabló tervezési/fejlesztési körök, amikor valaki kidolgozik egy megoldást pl kettős nyomógombbal és utólag közlöd vele, hogy ezt te valami miatt tiltod (mert mondjuk a kapcsoló megjelenésének illeszkednie kell a többihez és nem lehet könnyen beszerezni).
A részletes előzetes tájékoztatás tulajdonképpen udvariasság: megkíméled a neked ingyen segítők idegrendszerét a csalódásoktól :) amikor menet közben szigorítasz a feltételeken, amelyeket már az elején is el lehetett volna mondani.
ha semi mást nem akarnál csak a kötések wagózását, nyilván sok a 300ezer körüli ár
De a villanyszerelők nem szeretnek tökölődni, hogy melyik vezeték hova megy és utánahúzni 1-2 szálat, feltárni a meglevő hálózatot
Jellemzően az összes vezeték ki, kivánság szerinti tervrajz és új vezetékezés
Konnektortol konnektorig meg jót tesz kiszedni a régi dobozt és mélyitettet berakni, pláne ha sorolós szerelvények vannak
3 kismegszakitó helyett 10 db, akkor rendesen lesz ott vésés is, 1-2 csövön nem fog elmenni az a sok vezeték
Az anyagárral kissé el vagy tévedve egy 120m2-es lakásnál. Nézz utána a neten
Visszanéztem most egy nagyon régi melómat, egy 80m2 körüli lakás teljes felújitására volt 160ezer körül az anyag, persze volt tv-telefon is, kapcsolók/konnektorok nélkül
- mivel a tényleges problémának csak egy kis részletét árulták el, (amennyit a kedves megrendelő jónak látott az orrunkra kötni), ezért a lehetséges megoldásokon hetekig fogunk vitázni, eközben a fejlesztésbe bevonjuk a NASA mérnökeit is és a végeredmény milliókba fog kerülni.
- ha elárulta volna a tényleges problémát, akkor valószínűleg két perc alatt meg tudtuk volna oldani negyven forintból egy méter cukorspárgáával és két savanyú uborkával
1000 watthoz 1,5 mm2 es vezeték bőven elegendő (ha nem 50-100 méterre kell vinni a villanyt :). A vezeték lehet tömör is azokon a részeken, ahol nem lesz mozgatva.
Valszeg neki olyan megoldás kellene, hogy ha 1x megnyomom a gombot akkor az első kimenet kapcsol ki vagy be - függetlenül a másodiktól. Ha gyorsan egymás után 2x nyomom a gombot akkor meg a második kimenet kapcsol ki vagy be - függetlenül az elsőtől.
Csoda csillárokban (halogének meg ledek keverve valami extra formában) szokott lenni ilyen megoldás. Normál kapcsolóval ha 1x megnyomod akkor a halogének kapcsolnak ki/be, ha kétszer akkor meg a ledek. Ha hosszan nyomod akkor meg pl színt vált.
"Nekem hirtelenjében két időrelé + két impulzuskapcsoló + egy relé jutott eszembe"
Jobban belegondolva valószínűleg meg lehet oldani egyetlen időrelével egyszerűbben is, tehát 2 impulzusrelé + 1 időrelé + 1 relé.
De pl a Finder 20.24-es impulzusrelé egymagában tudja mindegyik neked szükséges kombinációt, persze olykor végig kell lépkedni a közbülső fokozatokon is,
"Egy regisztrált szerelő óracserekor felkészítette a vezetékeket ... jellemzően ő is kék vezetéket használt zöldsárga helyett)."
Tehát
- a villanyórából most jön egy kék színű nullvezető ÉS MELLETTE jön egy szintén kék színű földvezető is?
- vagy csak egyetlen kék (PEN vezető) jön onnan, amit te kineveztél földvezetőnek, mert nem értsz hozzá, de azért szakmai véleményed az van a szerelő munkájáról?
Tapasztalat: ha a gyanúsítottak közül az egyik földben van, akkor kezd azzal :)
Nagy valószínűséggel nem gyári földkábelt fogsz találni szépen fagyhatár alatt vezetve, hanem valami röhejes amatőr megoldást, pl fehér MT kábelt a teszkóból műanyag gégecsőben, mindössze 20 centi mélyen, benne egy ásónyommal, vagy csipkésre rágva pl egy unatkozó lótücsök által :)
Úgy tűnik leszakaszoltam a hibás részt, két dolog okozhatta, mert immár egy hete nem kapcsolt le. Vagy a szivattyú, vagy a kerti aljzat földben vezetett kábele okozhatja. Hogy melyik azt nem tudom, de majd két hét múlva egyenként visszakötöm a három vezetékét mindkettőnek és kiderül. Szóval áshatom fel a gyepet és kereshetem meg a régi nyomvonalat, de hát ez van, ha az ember nem tudja miként kell a vezetéket földben vezetni. Arra még kíváncsi vagyok, hogy miként néz ki a kettős szigetelésű vezeték ami a védőcsőben volt. Miként ázhatott az be, vagy miként rágta el a pajor... :-)
Átvezetékezéssel kapcsolatos a kérdés, hosszú lesz, de előtte:
Tudom hogy leég a ház, koraszül a környék összes terhes nője és átjön az anyósom, ha nekiállok.
Itt már vezetékezett számlaképes villanyszerelő amikor megvettük és a képeken látható dolgok részben tőle származnak. Azaz 75 db kötés a csavarós módszerrel, alumínium és rézvezeték összekötése mert egyszerűbb, konnektrorból konnektorba és megint másik konnektorba elágaztatás, maradék zöldsárga és kék használata random helyeken fázisként, szigetelőszalag lehagyása az összecsavart vezetékekről, barna és fekete használata fázisként vegyesen, kismegszakító előtt alumínium és réz összecsavarása, ami szikrázott (javítva másik szerelő által aki sorkapcsozta-szigszalagozta wago-paszta kombó helyett 3 perc alatt nyolcezerért), vékonyabb és vastagabb vezetékek váltakozása mindenhol. Nagyjából ennyi.
Korábban önkormányzati intézmény volt a ház, ennek ellenére ilyen az egész. Egy regisztrált szerelő óracserekor felkészítette a vezetékeket 25A-ra, így legalább onnan kikerült minden aluvezeték és porladó biztosíték (jellemzően ő is kék vezetéket használt zöldsárga helyett).
Ezt az összecsavarós 1,5 mm2-es 3 kismegszakítós rendszert szüntetném meg és kötném át 10 megszakítósra nagyfogyasztók, világítás és szobák szerint 2,5 mm2 vezetékkel és wagokkal.
A rendszer most 16A egyfázisos, 32A-re lesz bővítve a jövőben. A vezetékezésre kértem árajánlatokat előtte, 120 m2 házra ezt 220e és 350e között vállalják anyag nélkül + persze a szolgáltató díjai. Néha külön kiemelve, hogy ez csak egy alap árbecslés azaz lesz amennyi lesz.
Szerény számításaim szerint ebből az anyag lenne kiskeráron max 30e + a kismegszakítók dobozzal még 15e. Vésni szinte nem kell, csak vezetékezni.
És most jön a lényeg, hogy jól értem -e az egészet.
Az első kép szerint a mérőből az 1-es kismegszakítón keresztül megy a fázis; a föld és 0 azonos potenciálon majd 10mm2-vel sínbe kötve (PE és N) és ez a 3 alkotja az egyik áramkört ami megy a házba. Második képen jön a szobába a 3 vezeték a dobozba és onnan van vezetve további dobozokon keresztül konnektorba, kapcsolóáramkörbe, lámpákhoz. A 3. képen is látszik, hogy ezt a 3 vezetéket kell elosztogatni és továbbvezetni. Azért nem csak 1,5 mm2 vezetéket, mert a több vezeték egy csőben vezetve kevesebb áramot bír és jobban melegszik, így vastagabb vezetékkel lehet ezt kivédeni vésés nélkül.
Aztán fogni a következő megszakítót, fázist továbbvinni, 0 és földvezetéket vinni a sínből és bevinni a házba, megint összekötögetni mindent a dobozokon át, majd ugyanezt megcsinálni mind a 10 kismegszakítóval. Így lesz 10 külön áramkör és minimális lesz az esélye a túlterhelésnek.
Bárhogy nézem a jelenlegi vezetékezést, nekem ez csak áramkörönként 3 vezeték osztogatásának tűnik aszerint, hogy hova is kell áram. Néha bonyolultnak tűnik mert sok vezeték találkozik a dobozban, de minden vezetéknek megvan a logikus helye. Lényeg, hogy meglegyen a potenciálkülönbség a 0 és fázis között amire majd megy a fogyasztó, föld és 0 azonos potenciálon a mérőnél majd szétválasztva, földvezeték a konnektorba vezetve és így a készülék burkolatára védelemként.
Ezt én látom csak logikusan felépített rendszernek, vagy ennél bonyolultabb az egész?
Nyugodtan olthattok ha hülyeség az egész és rosszul értelmezem, de ahhoz képest hogy a szerelők mind kiemelik hogy nélkülük gyakorlatilag automatikusan megsemmisül a ház és leégett házak-órák képeivel tele a net és a weboldaluk, egészen szép szabálytalanságokat követnek el a munkájuknál és meg nem mondaná ránézésre senki, hogy pl ezt nem egy hobbiszerelő kötötte, hanem számlaképes villanyszerelő vállalkozás tagja.
Tényleg ennyire ördögtől való, ha valaki maga dugdossa ezeket a vezetékeket a meglévő zsugorcsövekbe és maga köti össze őket a dobozban a wagokkal aszerint, hogy hova is akar áramot és hol van nagyfogyasztó?
"1 nyomás 1 lámpa, 2 nyomás, vagy hosszú nyomás 2. lámpa."
Nekem hirtelenjében két időrelé + két impulzuskapcsoló + egy relé jutott eszembe, de ha elárulnád a tényleges, konkrét problémát, akkor lehet, hogy ezerszer egyszerűbb/jobb/olcsóbb megoldást is tudnánk mondani.
"Már ott vagyok, hogy berakok egy VU metert ellenállással."
A VU meter is egy normál deprez műszer, csak a skálájára decibelt és nem feszültséget rajzoltak Nézz meg egy olyan műszert, ami feszültséget és decbelt is mér: a feszültség skálája teljesen lineáris. Tehát a VU meterel nem érnél semmit.
Ha ragaszkodsz a mutatós műszerhez, akkor tegyél egy bármilyen deprez elé egy kis műveleti erősítőt, azzal nem csak lineáris karakterisztikát lehet megvalósítani, hanem logaritmikust meg mindenfélét. (pl google: log amplifier).
L1 -L2 összeköt, erre megy a 230V egyik vezetéke, az L3-ra meg a másik. A földre meg értelemszerűen a földelés. A teljesítménye töredéke lesz, mintha 3 fázisról üzemeltetnéd.
Lenne egy kérdésem van egy kérdésem van egy átfolyós vizmelegitőm a csatlakozások L1 L2 L3 és föld ezt szeretném bekötni egy fázisra elvileg csillagba kellene kötni nekem azt mondta egy ismerősöm vagy hogy lehetne
A tipikus fürdővíz - gyerek esete. Meggyőződésem, hogy több tonna fémhulladék, ezen belül színesfém kallódik el a nem kellően átgondolt szabályozás miatt.
A haverom meg kisgépeket szerel fusiba, kéthavonta hordja a készülékekből motorokból kibányászott rezet a szinesfém átvevőhöz.
A volt főnökömmel meg 3 mázsa alumínium közlekedési táblát vittünk leadni, nem akarták átvenni, a NAV-ra hivatkoztak. Felhívtuk a NAV-ot, azok meg hülyére röhögték magukat, hogy mindenki félreérti a dolgokat, vegyék át nyugodtan.
Biztos nem jól tudom, azért nem tudtam tavasszal leadni két nagyobb doboz UTP és koax maradékot. Átvertek a mocsok átvevők, mert nem kellett nekik a réz.
Billenőkapcsoló aminek 3 állása van. Felfelé nyomogatva egyik lámpát lövi lefelé nyomogatva a másik lámpát lövi, relékkel persze. a 2 lámpa külön kapcsolható. középállásban van az üres.
Ezek a relék a léptető relék kategóriájába tartoznak (impulzus relé). Keress rá szerintem a léptető relé kibővített keresőszóval, lehet, hogy találsz neked megfelelőt.
Hát ezt írtam, hogy azon kívül. A megerősített szigetelésnek volt szabványos definíciója, az a kettős szigetelés megvalósulási formája volt.. Amit én írtam, ahhoz nem kellett.
Üdv, ha a jelenlegi 16A három megszakítós vezetékrendszert lakáselosztós (mondjuk 12) rendszerre alakítják át, akkor mindegyik megszakítóról külön kábelcsatornában kell mennie a vezetékeknek? Tehát a 12 megszakítóról 12 kábelcsatorna? Valahol olvastam, hogy egy áramkör-egy cső.
Csinálok kartonból pont akkora dobozt mint a motor S a buszra kézicsomagként ülés alá felviszem. Otthon 200 euró egy 3 kw os motor ha rossz S 50 ért újratekercselik úgyis jól jártam.
Kábelt, vezetéket nem veszik át. Be kell jelenteni a NAV-hoz, hogy ilyet akarsz leadni, meg kell jelölni a leadás pontos helyét is. Utána vagy a rendőrök vagy a NAV kijön házhoz, megnézik mit akarsz valójában leadni és tudod-e igazolni a származását, majd kiadnak egy határozatot amivel a megjelölt átvételi helyen - és csak ott - megszabadulhatsz tőle. Ugyanez van csatornafedelekkel, csatornalefolyókkal meg ki tudja még mivel.
16,64 kg érdekes ilyen kis motorban hogy tudták ennyi anyagot belérakni . Pont a kw ot nem írja az adatlapján , soga olasz motor. Gondoltam szétszedném S ha szép a bele nem égett hazaviszem.50 kg on fölül a csomag kilója 1 euró. Vagy fellopom a buszra az űlés alá .
Megpróbáltam a két vastagabb barna szálra ràköttem a 220 az s heftelünk zsinórt al ( szőlő ben ez van ) berántottam . De még csak nem is búgott. A két vékonyabb vezeték is be kéne kötődjék
Van egy kis rizikó ott is hisz félig zárt udvarban van amit hátulról bokrokkal szegélyezett. Kapura ki van írva bemenni tilos. Tv hűtő mosógép számítógép bicikli minden van ott. Nem olcsó szórakozás, van is adrenalin rendesen. A németnek csak hulladék . Egy kisebb küszürűt is hoztam ami működik csak annak 6 mikrofarados kondenzátor van meg se mozdítsa ezt a nagy motrot.
Azért ez a három kevés, mert a magyar szabványok idejében létezett az a kategória, hogy ha nincs megérinthető fémrésze, de nem is kettős szigetelésű, annak sem kellett érintésvédelem.
Hirtelenjében csak kétsebességes motor belső rajzát találtam, de ha két főázisú tekercs helyett ötöt képzelsz oda (és a segédfázis a második leágazásra csatlakozik), akkor lehet, hogy megvan a te motorod belső felépítése:
A többsebességes aszinkron motorok egyik lehetséges bekötési módja, hogy van egy több-leágazásos fő tekercs, amelynek az egyik leágazására van rákötve a segédfázis tekercse. Tehát lehet, hogy ez a pont valamiben más, mint a másik három.
"készülék I. év. osztályba tartozik (védővezetővel van ellátva)."
Amelyikkel először találkoztam, annak a madzagja védővezetővel volt ellátva, de nem volt rajta kettős szigetelés jelzés. Lehet, hogy a matrica leesett róla, nem volt már új készülék. Annyira nem volt új, hogy talán már a csatlakozó kábele sem volt gyári (ennyit arról, hogy valami védővezetővel van ellátva :) színpadról színpadra cipelték talán évekig is, amikor kaptam, hogy építsem be egy állandó helyre. Teljesen műanyag háza volt de szép fém előlap volt ráragasztva
Azon törtem a fejem, hogy mi van, ha felbukkan itt egy ÉV mérő szakember és beleköt, hogy az egyik erősítőn nincs kettős szigetelés jelzés, ráadásul földelt a dugója de a fém előlapja mégsincs leföldelve.
Azóta nem problémázok ennyit ilyesmin: tartok magamnál kettős szigetelés matricákat (na jó, ez csak vicc volt :)
Sőt a kezét nyújtotta hogy ments ki innen..........
Na pont a teljesítményét nem írtad ami a lényeg lenne. Ha jó ha rossz hozd. Max a tekercselés árában lesz egy garantáltan új tekercselésű motorod. (+csapágy+kondenzátor) Ja igaz annak ára veszteség ha eladásra szánnád itthon.
Igen ezt ertjuk de valójában mi a banatnak földelgetünk ma már hisz van rá megoldás az anélküli védelemre es lassuk be a legtöbb haláleset abból van hogy a vesztes áll valamin es odajut hozzá a fazis.
Hátha tud valaki segíteni ,ezt a villanymotort szeretném kipróbálni , nincs kondenzátor . Vagy 20 kg nem vinném haza ha rosz. Németországban vagyok. Elektronikus hulladéktelepen találtam
Két barna két zöld vezeték van adatlapján aszinkron monfázisos 2850 et fordul percenként és 31,5 nf kondi kéne
A gyári készülékek betáp vezetékén lévő gyári dugvillák választ adnak. Három lehetőség van:
1. A készülék I. év. osztályba tartozik (védővezetővel van ellátva).
2. A készülék kettős szigetelésű, csak a jele valaha külön öntapadós matricán volt és már leesett.
3. A készülék megerősített szigetelésű. Ilyen háztartási készüléket a híradástechnikában csak régebben és akkor is nagyon keveset csináltak tekintettel arra, hogy évekkel később már nagyon nehéz eldönteni, hogy a védővezető kell, vagy nem.
Sziasztok! Olyan amatőr kérdésem van, hogy vettünk egy nyaralót ahol van egy földelőszondától jövő vezeték, egy nulla és a három fázis, az FK-táblán a föld és a nulla egyesítve vannak, meg ide van kötve az összes elmenő föld vezeték, innen megy a fi relé bemenő nullájába is egy vezeték, a fi kimenő nullája meg egy másik sínre megy ahova az összes elmenő nulla, jó ez így? Vagy nem szabályos? A fi bekötése érdekel...
Idézet a Showder Klubból Aranyositól: Hacsak az nem, hogy téged azelőtt Margitnak hívtak. Mert a FI 3 rendszernél van megemlítve: TN, TT és IT. Mind védővezetősek. Tehát van a működés és az engedélyezett működés.
230V-os 4 sebességű klíma motor panelján, egy "BSE 300V 0.1uF + 120ohm" feliratú alkatrész van bekötve az ábrán látható módon. Ez mi célt hivatott szolgálni?
"A szabvány tiltja a kettős szigetelésű készülékek külső fém burkolatának földelését."
Igazad van, elnézést, rosszul fogalmaztam.
A kettős szigetelés jelével meg NEM jelölt, de földeletlen fém burkolatú készülékekről akartam írni. Én ilyen házi erősítőt, rádiót, CD/DVD lejátszót, stb láttam és azon gondolkodtam, hogy
- ha sehol nincs rajta a kettős szigetelés jele
- de mégis fém burkolata van,
akkor ezt most le kellene-e földelni a magyar szabvány szerint vagy nem.
" a II. év osztályú készülékek lehetnek fémburkolatúak, ill. szigetelőburkolatúak. A fémburkolat és az üzemi szigetelés között kettős, vagy megerősített szigetelésnek kell lennie. Tekintettel arra, hogy a II. év. osztály a felhasználóü részére azt jelenti, hogy nem kell védővezetős érintésvédelemről gondoskodnia, a fémburkolaton nem lehet védőcsatlakozó-kapocs ( ha ilyet felszerelnek, a készülék I. év. osztályúvá minősülne át...)
...előfordul, hogy hiradástechnikai árnyékolás céljából mégis le kell földelni a II. év. osztályú készülék fémburkolatát, ilyenkor elhelyezhető a készülék fémburkolatával fémesen összekötött kapocs, de ez nem "védőcsatlakozókapocs", hanem "EPH", vagy "üzemi földelőkapocs". Az ezekhez a kapcsokhoz csatlakozó földelővezetékek nem mehetnek a tápvezetékkel közös burkolatban, nem használható erre a célra a többerű tápvezeték egyik ere."
Ez eléggé régi írott anyag, és én így emlékeztem rá...lehet, hogy változott azóta?
Ha nem írtad volna le, biztos hülyén halnék meg :-)))
Amikor látszik a kérdésből, hogy az illető járatlan elektromos ügyekben, akkor nem kezdünk elméleti fejtegetésekbe. Megadjuk a számára lehető legjobb tanácsot. Jelen estben ez az volt, amit írtam.
Megfelel az FI védelem, (az mindig ajánlott mindenféle külső használatnál),de a kisebb vízforgatók, ha jól tudom, akkor kettős, megerősített, szigetelésű, 240/12V 5A trafóval, vannak érintésvédelmileg biztosítva. Legalábbis az enyém ilyen...
A földelés célja/fontossága is bővül. Az utóbbi években terjednek pl a kapcsolóüzemű tápegységes készülékek, némelyiknél a földelés csak a zavarszűrés miatt kell, mert pl nincs is megérinthető fém burkolata (kettős szigetelésű).
Vagy van fém burkolat, de ezen burkolat alatt kettős szigetelésű készülék van. Érdekes, hogy tudtommal egy mai napig érvényes magyar szabvány kötelezővé teszi az ilyen fém burkolatok utólagos leföldelését (a magyar szabványt nem érdekli, hogy a fém burkolat alatt egy kettős szigetelésű készülék van), a vonatkozó EU előírások viszont nem, tehát mindenki arra a szabályra hivatkozik, amelyik az ő érdekeit szolgálja :)
A FI relé akkor is életet ment, ha "hivatalosan" semmi sem földelt,
mart az emberen átfolyó áramot érzékeli, pl a földön álló ember is talpa is lehet elég "földelés" a FI relé számára ott, ahol amúgy esetleg semmi sincs földelve.
Az elektromos berendezések burkolatának földelése és a FI relék áramfigyelése az két, egymástól független védelmi rendszer, az egyik működésének nem feltétele a másik megléte. A FI relével védett részeken akkor sem lehet meghalni, ha pl valami hiba vagy emberi hülyeség miatt ott nincs semmi leföldelve.
Persze a FI relé csak a meghalástól véd (30 milliamperes relé a felnőtt és egészséges embereket biztosan), egy kemény megrázástól a FI relé nem véd meg.
Medence vízfordatóhoz használom. Az volna a kérdésem ha a házfalra kivezetett konnektorba dugom és 10m-re elviszem lengő kábelen a vízforgatóhoz, akkor is megfelelő a védelme?
Világos,csak írtad hogy ha 0.5V van a bemeneten, már nem jön anyag. Kérdés ez milyen kimeneti frekvenciát generál,és az milyen áramfelvétellel jár a bemeneten.
Természetesen beválhat az elképzelésed, de a beruházás előtt mérésekkel bizonyítani kell a megvalósítás feltételeit.
Az anyagot esetleg nem lehetne detektálni kapacitív érzékelővel (ha például por állagú)? Ha nem jön anyag valószínűleg áll a motor....
"Ismertek olyan sínre pattintható impulzusrelét ami 2 vezetékkel működtethető, 2 kimenete van, és nyomókapcsolóval külön-külön lehet működtetni?
pl. 1 nyomás 1. kimenet, 2 nyomás 2. kimenet."
Sajnos most nincs nálam, hogy megnézzem a típusát, ami nekem van az egy szép nagy - RTS 61-es időrelé méretű - átlátszó házas mechanikus OMRON relé, ami pl. a telefongyári impulzus számláló elvén működik.
A fegyverzettel mozgatott kilincsmű racsnikerekének két tengely végén egy négy szegmensű bütyköstárcsa fordul egyet minden meghúzáskor 90 fokot, és ezek a bütykök nyitják, zárják az érintkezőket, amik a két oldalon pont ellentétesen működnek.
Annyi hátránya van ennek az elektronikusokkal szemben, amikben lehet, hogy van smit trigger, hogy jó minőségű kontakthiba mentes nyomógomb kell, hogy ne prellezzen.
"50Hz 400V szinusz helyett kb 10kHz 530V négyszög"
Ha az áramrelé tervezője gondolt ilyesmire is, akkor tökmindegy, a ketyere jól fog működni.
Egyrészt vannak olyan kész árammérő alkatrészek, amelyek rohadtul bírják az ilyesmit (az ACS712ELCTR-30A-T például 80 kHz-ig használható), de egy ennyire egyszerű áramfigyelésnél valószínűleg elég másodpercenkét mindössze 2-4 olcsó mérés is: betesz az áramba egy egyszerű söntöt, rá egy nagyfrekvenciás graetz-et, egy aluláteresztő szűrőt meg egy puffert és máris szép egyenfeszültsége van, akármilyen kacifántos átmenő áramból.
Persze az is lehetséges, hogy az áramfigyelő tervezője NEM gondolt ilyesmire és ami nem 50Hz és nem szép szinusz, ott az áramfigyelő hülyeségeket mér, DE talán még ekkor is lehet , hogy meg tudja különböztetni, hogy folyik-e rajta keresztül AKÁRMILYEN áram (ha a pontos értéket nem is tudja mérni), vagy éppen áll a motor.
Szerencsére nekünk most nem érdekes az áram pontos ismerete.
Ezen nincs olyan felirat, és? Ki állította, hogy van? Egyébként a CL 200 az különböző verziókban létezik, ez a név csak annyit jelent, hogy 200 A-es osztályú, de ez a véleményeltérést nem érinti. A neten fent van az ő biztonsági szabályzatuk (National Electricity Code), abban single 120/240-nek van nevezve, a szerelők zsebkönyvében (American Electricians' Handbook) is a single phase alatt van ez, meg bárkinél
Ez annyira motorvédő hogy laikusként beütöttem a googleban hogy cmc tmp 16 és kidobta hogy overload motor relay.
Na most nincs rajtam szemüveg es nem látom rendesen hogy milyen amper állásban van az tekerentyű és ha ez igy jó volt akkor venni kell egy hasonlót amit be lehet állítani ugyanebbe az állásba. Jó lehetne megint tekerős mert ha az uj érzékenyebb mint a régi volt akkor lecsaphatja hamis riasztaskor.
"nem sok összefüggés van a felvett és "szekunder" oldalon leadott áram között."
Amikor a motor áll, akkor az inverter nem fog több energiát felvenni a hálózatból, amennyi a saját nyugalmi (készenléti) állapotára jellemző. És amikor a rákötött motor dolgozik, akkor egész biztosan több áramot fog felvenni a hálózatból. Tehát ha az inverter elé kötött áramfigyelő kapcsolási értékét beállítjuk a nyugalmi állapot áramára, akkor az áramfigyelő kimenetén azt fogjuk látni, hogy éppen megy-e a motor.
De valószínűleg tartom, hogy az áramfigyelőt rá lehetne kötni akár közvetlenül a motor vezetékére is, ha a tervezője értette a dolgát, akkor egy cseppet sem fogja zavarni, hogy nem tökéletes szinuszos áram megy át rajta, hanem egy inverterből kijövő (gyakran) zavaros izé.
Ööö...az inverter betápra? Ha jól emlékszem nem sok összefüggés van a felvett és "szekunder" oldalon leadott áram között. A frekvenciaváltó mégsem transzformátor!
A kimeneten is folyhat áram úgy hogy a forgórész meg sem mozdul.
Mielőtt vásárolnál egy áramfigyelő relét, azért mérnék áramokat előtte.
Ismét feltételezés,hogy a segédmotor (a B) hajtóműves, azaz van olyan tengely csonk valahol aminek fordulatszáma alacsony,arra forgásérzékelőt tenni. Annak állapota az időreléhez, és tovább ...... ahogy már írták mások. Már ha lehetséges.....
Nem tudhatom kinek mi az egyszerű milyen helyzetben milyen eszközökkel ha csak annyit ír hogy két motor van és egyik meg a másik forog / nem forog, meg időtag.
Frekvenciaváltóról eleinte szó sem volt pl. Csak annyit tudok amennyit a kérdésedben elárultál a dologgal kapcsolatban.
A kapcsolója pedig ez. Ennek nem kell áram, elemmel megy; normál 65ös dobozba. Egy kapcsolóra több vezérlő is köthető illetve több kapcsoló is használható ugyanarra a vezérlőre.
Épp az a bajom, hogy csak egy 3 eres lett behúzva. A panelekhez van 0-10 dimmelhető driver, de ahhoz hogy működjenek vésnem kellene a plussz kábelezés miatt. Na ezt akartam eddig elkerülni. De ha nincs más opció akkor vések, csak öntött betonfödémet nem annyira kellemes.... :)
Nálunk nem az lenne--de ,hogy mi mit gondolunk lényegtelen.Ott 2 fázis 60Hz van.
Náluk igy épül fel a hálózat; mint látod 1Hot és N megy az utcán.Nálunk ez már középfessz lenne.Ime a trafó , a szekunder 2X115V azaz L1 --N--L2ILYEN A TRAFÓ KAPCSOLÁSA ,A két szélső Hot/L1-,L2
Ez nem kétfázisú rendszer, ez egy fázis középmegcsapolással. Azért van az egyik vezeték fordítva befűzve az áramváltóba, meg elég egy feszültségreferencia.
Szerintem logikus, hogy nem mutat semmit, mert a 3f rendszer ismérve, hogy "L1-L2-L3 áramának pillanatértéke = nulla." (lásd FI relék)
Az Aron kapcsolásnál is legalább kettő áramtekercs kell, meg mechanikusan összekötött mérőmű. -> "Két mérőrendszeres wattmérő"
A kétmérõrendszeres háromfázisú wattmérõ két Aron kapcsolású, közös tengelyre épített mérõmûvet foglal magába. A nyomatékok elõjeles összegzése a mûszerben megy végbe, a háromfázisú hatásos teljesítmény mérése kényelmeseben végezhetõ el ilyen mûszerrel.
Tisztára olyan vagy, mint a gonosz kismalac a viccekben :)
Az, hogy megpróbálsz belém kötni akár lehet akár nem, az vicces és én örülök is neki, mert jókat nevetek. De gondolj arra is, hogy ezt mások is olvassák, akik esetleg arra gondolnak, hogy talán nem is írsz hülyeséget (pedig de).
Tehát ahhoz, hogy engem valóban a sárba döngölj, ahhoz írd le azt is az olvasók számára (persze csak ha tudod), hogy pl HOGYAN lehet két ellentétes áramú tekerccsel figyelni két, egymástól függetlenül FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ ÁRAMFOGYASZTÁSÚ villanymotor együttfutását. Mert pl a fenti mondattal csak magadat teszed nevetségessé a hozzáértők előtt.
"Feltételezem hogy az analóg bemenetre ha 0v érkezik a frekvenciaváltó nem 0.0Hz-el fut."
De, pontosan, mindkét frekiváltó ugyanazt a start jelet kapja, az A motor hajt, ahogy jön az anyag, egy analóg jeladó 0-10V-al 0-60Hz vezérli a motort, és IGEN 0.0Hz RUN módban van az inverter.
"Olyan cucc volt a kezemben a suliban hogy át kell simán vezetni rajta a drótot - valami kalap sines vacak - és ha áramot érzékelt a drótban akkor valsz' kapcsolt.
Na ha ebből lenne kettő 1-1 a motorokon akkor nem teljeskörően de ellenőrizve lenne valami."
Fázis szimmetria ellenőrzésre is használnak hasonlót, amivel a motor fázis szimmetriát ellenőrzik.
A tekercsen, ami egy áramváltóhoz hasonlít 2 fázis van ellentétes irányban átvezetve és egy kiértékelő áramkör avatkozhat be hiba esetén a vezérlésbe.
( Létezik hasonló 3 lyukkal is, amin egyenként megy át a 3 fázis.)
"NA szóval "ellentétes tekercselésű" és ha mind a kettőben folyik áram akkor nem történik semmi."
Két ellentétes áramú tekercs két különböző erősségű áramot fogyasztó villanymotor együttfutásának figyelésére nem alkalmas.
A két inverteren a két villanymotor normál üzemben működhet egészen eltérő áramfelvétellel (sőt, az is lehet, hogy maga a két motor is egész más teljesítményű) miközben ez lehet teljesen normál üzemállapot.
Leginkább akkor van értelme azt figyelni, hogy az ellentétes mágneses fluxusok tökéletesen kioltják-e egymást, amikor normál esetben pontosan egyenlő áramok folynak a tekercsekben. Így működik pl a FI relé.
"a jelfogó érintkezőjének váltásakor keletkező ív miatt (ami ráadásul a váltófeszültséág miatt teljesen véletlenszerű)"
Az ív hossza függ az aktuális áramtól is.
Valószínűleg tilos forgalomba hozni olyan relét, amelynek váltó érintkezőinek két pontja között a gyárilag megadott névleges áram mellett áthúzás történhet akár egy milliomod másodpercre is. Úgy is mondhatjuk, hogy nyitáskor a relé érintkezőinek minden esetben annyira el kell távolodniuk egymástól, hogy egy névleges áramú ív 100 esetből 200-szor biztonságosan megszűnjön, még mielőtt a túloldalon a zárás megtörténik. Ha egy relé mechanikáját nem így terveznék, az nem csupán bosszantó, de egyenesen életveszélyes lenne.
És ráadásul itt egy időrelé icipici áramáról van szó és nem 10-16 amperről.
"továbbra is kerülendő és gányolásnak tekinthető."
Ki mondja hogy kerülendő? Hivatalos szabvány, vagy valami nagyképű tudálékos "szakember" akinek bölcs szavait szájról szájra terjeszti a többi (fizikából szintén felmentett) rajongója? :)
Olyan cucc volt a kezemben a suliban hogy át kell simán vezetni rajta a drótot - valami kalap sines vacak - és ha áramot érzékelt a drótban akkor valsz' kapcsolt.
Na ha ebből lenne kettő 1-1 a motorokon akkor nem teljeskörően de ellenőrizve lenne valami.
Ezek kapcsolnák az ellentétesen tekert "mágneskapcsolót" és logikai alapon :
Ott kevésbé keletkezik komoly ív, még nagyobb áram esetén is, ugye a levegőnek is van átütési szilárdsága, meg dielktromos állandója
Lehet olyan jelfogót választani, ami alkalmas erre, illetve bírja, de itt kicsit beteg lenne csak azért valami soktizezeres bika "mozdonyrelét" betervezni, hogy akkor majd bírja a nulla-fázis váltókapcsolást
Ablakmozgatásnál ez egyfajta "kényszer" volt régebben, manapság azért már inkább elektronikus kapcsolók, és akkor fel sem merül ez a probléma
Lakásban ez teljesen tilos, pl így alternatív kapcsolót barkácsolni...
Ipari vezérlési környezetben, egy zárt, mellékelt rajzzal ellátott szekrény esetén, ahol nincsen szakképzetlen felhasználó, meg hiányzó rajz, meg szinjelölési problémák, stb, stb...éppen már "lehetne", de a jelfogó érintkezőjének váltásakor keletkező ív miatt (ami ráadásul a váltófeszültséág miatt teljesen véletlenszerű) továbbra is kerülendő és gányolásnak tekinthető.
Az áramkörre csupán néhány percet szántam, nem szépségveresenyre készült. Ha ebből nem sikerült megértened a dolog lényegét, akkor kérdezz, szívesen válaszolok.
A frekvenciaváltók tudják hogy mikor áll a motor amit hajtanak. Ezt a funkciót kell a programozható relére rátenni,és az időrelét a korábban már közölt módon bekötni.
Feltételezem hogy az analóg bemenetre ha 0v érkezik a frekvenciaváltó nem 0.0Hz-el fut.
Ez olyan mint amikor a zasszony betolt kuplungal várja ki a piros lámpát hogy zöldre váltson. (akár úgy is hogy nincs is sebességben a váltó)
Pontosan így lesz, már fél órája meg is rendeltem mindent, 2 áramrelé, egy időrelé, ellenütemben, időzítve lesz, és az üzemi stop ciklusra kötve, nem a vészkörre
Sajnos a legtöbb esetben ezeknek a színeknek semmi köze szabványhoz vagy szokáshoz, minden gyártónál egyediek. Ha tudod vagy a motor vagy a fancoil pontos típusát, akkor talán van remény arra, hogy az interneten találjunk egy szervizkönyvet vagy kapcsrajzot, amin a színek meg vannak adva.
Több sebességes motornál még ellenállásmérővel sincs sok esélyed, annyiféle bekötés létezik
"Mindkét motor inverteres, eddig se beszéltem kontaktusról.
sajnos az egyik esetben a start jel se segít, mivel állandó start jelet kap az inverter, analog jeadó meg a sebességet adja. És itt a kérdés áll e. 0-10v jellel hajt, 0,5 v alatt nem jön termék
de látom nem úszom meg az egyedi gyártást"
Ok, de arról sem beszéltél eddig, hogy a motorokat inverterről járatod, és van analóg jeladód.
Tehát, vagy egyedileg csinálsz valamit, vagy lehet áramrelé, + időrelé variáció.
A hibajellel be lehet avatkozni a vezérlés STOP, ill. ha van safety relay áramkörbe, amit te PILTZ nek nevezel, ami csak egy gyártó cég, így az lehet pl. SCHNEIDER is, az árukat amúgy nem lehet alacsonynak nevezni.
Az ellenőrző relék soros kontaktjait, ha a STOP körrel sorba teszed az indítás áthidalás miatt szintén az időrelével adott ideig át kell hidalni.
ha az inverter betápját mérem lakatfogóval, elég biztos :) 230V 1f és símább (szinuszos) mint a kimenet 1-120Hz-e
de kell időrelé erre is, mert itt ha mindkét motor megy, meg fog húzni mindkét relé, ha mindkét motor leáll, mindkettő elenged, ergo létrejöhet üzemszerű esetben hiba jel.
"Egy kommersz villanymotoron hogyan lehet ellenőrizni hogy valóban forog-e ?"
Mondjuk egy áramfigyelő áramrelével, de ez nem volt konkrétan a feladat része, hiszen az indítások meglétét, sorrendjét és menet közbeni leállását, gondolom nem üzemi hiba miatt, hanem a kapcsolóknak köszönhetően.
Ha a vezérléstől független, hibának köszönhető a megállás, akkor valóban kell még valamilyen kontroll.
Ha nem "kommersz" a motor, de ha az is, akkor még tachogenerátor, optikai jeladó is szóba jöhet.
Ha nem kell több késleltetés 90 másodpercnél, akkor ebből a ketyeréből kettőt veszel és TALÁN megoldódik minden probléma (azért csak talán mert hiányoznak még információk):
"És itt a kérdés áll e. 0-10v jellel hajt, 0,5 v alatt nem jön termék"
Tehát azt nem kell figyelni, hogy valóban jár-e a motor, elég a két vezérlő feszültséget figyelni és összehasonlítani egymással:
"A" motor | "B" motor | kimenet
--------------------------------------
0,5V alatt | 0,5V alatt | -
0,5V alatt | 0,5V felett | késleltetés indítás
0,5V felett | 0,5V alatt | késleltetés indítás
0,5V felett | 0,5V felett | -
------------------------------------------
Ha a késleltetési idő végén nem áll helyre a rend, akkor jelzés inditás
Ez a feladat nagyon úgy néz ki, mint amit két IC-vel és egy relével legjobb megoldani: két komparátor figyeli a 0,5 voltot, mögöttük egy XOR kapu végzi az összehasonlítást, utána jön egy késletetés (az időt még nem mondtad) és a végén van egy relé ami kapcsol akármit.
Ugyanez kész bóti elemekkel valószínűleg megoldható két (motor)áramfigyelő kapcsolóval (olyan kell, amelyiknél külön van a tápfeszültség és az áram bemenet, mert az invererről igen hülye tápfesz is lejöhet :) + két kettős váltó relével + egy időrelével. Ez így persze jóval többe keül, mint két 200 forintos IC egy relé meg 20 db 5 forintos alkatrész :)
A rádiós kapcsolók többsége elemmel működik, amit cserélgetni kell. Sokan mindig gagyi elemet vesznek bele és nyavalyognak, hogy túl gyakran kell cserélni.
És léteznek olyan gagyi rádiós jeladók, amelyek még a jó minőségű elemet is gyorsan fogyasztják, léteznek olyanok, amelyek beton házban két méterről már nem szeretnek működni és léteznek olyanok, amelyek tönkremennek a garancia után egy nappal.
És persze léteznek olyanok, is, amelyek egy jó elemmel éviekig bírják és megbízhatóan teszik a dolgukat.
Mindkét motor inverteres, eddig se beszéltem kontaktusról.
sajnos az egyik esetben a start jel se segít, mivel állandó start jelet kap az inverter, analog jeadó meg a sebességet adja. És itt a kérdés áll e. 0-10v jellel hajt, 0,5 v alatt nem jön termék
"Nyilván egy marék alkatrészzel megoldható, csak amikor tucatjával találok olyan összetett reléket, ami motor védelemre
- fázissorrend
- fáziskimaradás
- cosfi minimum
- áram maximum
- feszültségesés
- frekvencia min/max
együttes figyelését végzi, + timerrel, mennyi ideig létrejövő küszöbátlépés a hiba, addig nehéz elhinni, hogy ilyen meg nincs :)"
Ha sokallod a két + segédrelét csinálhatod úgy is ahogy írta Szirty , legfeljebb ha nincsen elég segédérintkező a motorkapcsolókon akkor oda is kellhet még 2 db segédérintkezőt feltenni.
Ha van, és a C sínen helyet akarsz spórolni, akkor az "A" mágneskapcsoló segédérintkező helyére feltehetsz egy pneumatikus időrelét is.
A hibajelzésre kiegészítésként, üzemi körülmények közt használatos "szemafort" is fel lehet pl. gépre, vezérlőszekrényre szerelni.
"Az A motorkapcsoló meghúz egy a-1 es segédrelét, egyúttal elindítja az időrelét, ami a beállított ideig zárva tartja a B motorhoz tartozó b-1 es segédrelé segédérintkezőjét."
Én úgy vettem ki, hogy a dolognak fordítva is működnie kell, tehát ennél a megoldásnál a B motorhoz is kellene egy időrelé, ami fordított esetben dolgozik. Vagy mindkét oldal indítja ugyanazt az időrelét, de akkor tovább növekszik az alkatrészek száma.
"A leírásod alapján ehhez semmiféle speciális relé, komparátor stb nem kell.
Egyszerűen csak két NO érintkező a motorkapcsolókról, két NC érintkező a motorkapcsolókról és egy közönséges on delay időrelé."
Én is hasonlóra gondoltam, csak két segédrelével. Az A motorkapcsoló meghúz egy a-1 es segédrelét, egyúttal elindítja az időrelét, ami a beállított ideig zárva tartja a B motorhoz tartozó b-1 es segédrelé segédérintkezőjét. A segédrelék ( Pl . KR, Finder, stb. ) sorba kötött segédérintkezői adnák a hibajelzést.
Mekk mai teljesítménye után igazán megkönyörülhetne a topikon, egy egyhetes némasági fogadalommal... (jó tudom ez csak ábránd) Addig is keressünk 710-es alkatrészt...
mint már lejjebb is irtam frekvenciaváltoztatás nélkül 170-180Vnál van a határ , ez kb 55% teljesitményt jelent ,Ez alá menni kalickás géppel ebben a formában nem lehet.
Ugyanez valósul meg a csillag/delta átkapcsolásnál is . Ott is előfordul csak csillag üzem a kisebb terhelés miatt.
Az a 10% teljesitmény amit irsz az csak tekercselt forgórésszel --csúszógyűrűs motor esetén , persze forralná a viz ellenállásban a vizet rendesen!esetleg ezt olvasd át
"Az aszinkron motor másodpercenkénti fordulatszáma az összefüggéssel számítható, ahol a hálózati frekvencia [Hz], p a póluspárok száma, s a szlip tizedes törttel megadott értéke."
Mivel a szlip a terheléstől függ (nulla terhelés = MAJDNEM nulla szlip), ezért a pillanatnyi terhelés ismerete nélkül a motor tényleges fordulatszáma nem számolható ki.
"Kalickás motoroknál a kapocsfeszültség csökkentésével érhető el ugyanez a hatás"
Kb hány százalékára lehet lecsökkenteni a kapocsfeszültséget (tehát növelni a szlipet változatlan frekvencia mellett), ha a kalickás motor névleges teljesítményének csupán 10 százalékára van szükségünk?
"Egylépcsős VAGY vacak belső tömítettségű (belső visszaáramlás pl a lapátok mellett) VAGY alacsony fordulaton dolgozó VAGY nagyon lefojtott kimenetű szivattyúnál viszont 20% fordulatszám csökkenéstől a szállított vízmenyiség lecsökkenhet akár 10%-alá is."
A "VAGY"-okat tévesn írtam, elnézést, helyettük ÉS-t akartam, tehát a mondat hejesen:
"Egylépcsős ÉS vacak belső tömítettségű (belső visszaáramlás pl a lapátok mellett) ÉS alacsony fordulaton dolgozó ÉS nagyon lefojtott kimenetű szivattyúnál viszont 20% fordulatszám csökkenéstől a szállított vízmenyiség lecsökkenhet akár 10%-alá is."
Nem véletlenül raktam be a grafikonokat, hiperbolikus összefüggésben nem állja meg a feltételezésed a helyét. tehát a 20% fordulatcsökkenés , azért 50-60%
vizszállitás csökkenést okoz.
Persze szivattyú --motor tipus szerint ez ingadozhat erre is meg arra is pár %-t .de mindenképpen 10%alatt!
Igen pont erre találták ki az önfelszivókat, bár ma a"parasztvakitós" gázleválasztós nevet szeretik.
A3; általában 10Hz de ez is motorfüggő. Az ehhez tartozó feszültség 44V ! (230V és 50HZ esetén)
Az előőbbiekhez --ezt nem olvastad el. nagyon röviden.
A fordulatszám-változtatás lehetőségei
Az aszinkron motor másodpercenkénti fordulatszáma az összefüggéssel számítható, ahol a hálózati frekvencia [Hz], p a póluspárok száma, s a szlip tizedes törttel megadott értéke. A képlet alapján a háromfázisú aszinkronmotor fordulatszámát a frekvencia, a póluspár szám és a szlip változtatásával módosíthatjuk. Az állórész frekvencia változtatásához drága frekvenciaváltoztató berendezés szükséges. A korszerű , elektronikai eszközöket felhasználó berendezés előnye a veszteségmentes és fokozatmentes szabályozás.
A szlip változtatása csúszógyűrűs gépek esetén a forgórész körbe kapcsolt ellenállások segítségével oldható meg, az ellenállás növelésével növekszik a szlip, csökken a fordulatszám.
Kalickás motoroknál a kapocsfeszültség csökkentésével érhető el ugyanez a hatás
. A póluspár szám változtatás egyik megoldása, hogy a gép hornyaiban egymástól független különböző pólusszámú tekercselést helyeznek el, és mindig csak egyet kapcsolnak a hálózatra. Gazdaságosabb megoldás az átkapcsolható pólusszámú (Dahlander) tekercselés alkalmazása.
"majdnem eltaláltad azért az 50 % vagy nagyobb csökkenés reálisabb"
Én úgy gondolom, hogy soklépcsős ÉS jó belső tömítésű ÉS magas fordulaton dolgozó szivattyú esetében HA nincs semmi külső fojtással terhelve, akkor a forulatszám csökkentéssel közel azonos százalékban csökken a szállított vízmennyiség is, tehát 20% lassulás = 19,9% vízszállítás-csökkenés.
Egylépcsős VAGY vacak belső tömítettségű (belső visszaáramlás pl a lapátok mellett) VAGY alacsony fordulaton dolgozó VAGY nagyon lefojtott kimenetű szivattyúnál viszont 20% fordulatszám csökkenéstől a szállított vízmenyiség lecsökkenhet akár 10%-alá is.
A grafikonodon valószínűleg egy bizonyos szivattyú+villanymotor jellemzői láthatók, új (nem kopott) korában.
"Levegő! s nem fogja felszivni a vizet !"
Nem pont erről szólnak az úgynevezett önfelszívó szivattyúk?
"Milyen alsó frekvenciánál kezd el forogni egy aszinkron motor? S mekkora feszültséget kap közben?"
Úgy gndolom, hogy nulla tengelyterhelés esetén valószínűleg már 5-10 Hz-en is elkezd forogni. Ilyen lassú fordulat mellett valószínűleg igen vacak a hűtése, ezért muszáj csökkenteni a tekercsek áramát, megsaccolok mondjuk 70-100 V feszültséget (400 helyett). Persze ilyen körülmények között sok hasznos munkát nem tud végezni, csak forog magában :)
Ha ez a matrica a monitorodon csupán körömnyi méretben jelenik, meg, akkor három másodperc alatt a következőt lehet róla megállapítani:
1: ez egy matrica, ami a kapcsolót bekötő szakemberek tájékoztatására készült
2: van rajta egy hülye rajz, ami leginkább egy kétsarkú kapcsolóra hasonlít, kettős váltó kapcsolóra semmiképpen nem
3: van a matricán felül egy jól látható nagy betűs felirat, amit balról jobbra kell olvasni, tehát logikus, hogy a szöveg második sorát is balról jobbra kell olvasni, ami igen homályos ilyen piciben, de egész biztos, hogy nem hasonlít egyik kapcsoló típusjelöléséhez sem, tehát ez csak valami belső használatú gyári kód lehet.
Ez a körömnyi méretben látható matrica három másodperces megfejtése.
Persze ha valakit fűt a gonoszkodás extra energiája (végre bele lehet kötni mekkelekbe, már hónapok óta nem tudtunk :) az ráér mikroszkóppal nézegetni hosszasan.
Nekem meg nincs több dolgom, mint időnként bedobni egy-egy gumicsontot és röhögni, ahogy a sok rosszindulatú kismalac hosszasan dühöngve rágódik rajta :)
Ha az első bejegyzéseim után valaki egyszerűen beírta volna a fórumba, hogy "vigyázz mekkelek, a matrica második sorát FEJJEL LEFELÉ kell olvasni", akor nem játszhattam volna a hülyét ilyen sokáig a gonosz kismalacoknak.
Ad1;majdnem eltaláltad azért az 50 % vagy nagyobb csökkenés reálisabb.
Van lejjebb 3 diagramm.
Ad 2; 30% azaz 0,7 UX0,7 I =50% P
ha mintahogy irod ;ha egy szivattyút fázishasítással leviszünk 50%-ra, szerintem garantált a tekercsek túlmelegedése, a motor leégése
ez akkor 0,5U X 0,5 I =25%P
Ezért nem szokás 170V alá vinni a tápláló feszültséget. Nem csak fázishasitással , hanem trafóval , ellenállással , izzóval , fojtótekerccsel stb. De ezek régebben gyakoriak voltak.
Ad3; Levegő! s nem fogja felszivni a vizet !Mindegy van-e szelep , s nyit/zár.
Ha már a frekvencia váltót emlegetted; Milyen alsó frekvenciánál kezd el forogni egy aszinkron motor? S mekkora feszültséget kap közben?
"Centrifugál szivattyún 20% fordulatcsökkenés , milyen vizhozam -- vill telj csökkenést okoz?"
20% fordulat csökkentéstől a szállított vízmennyiség 20-90%-kal lesz kevesebb (a szivattyú rész belső kialakításától, kopottságától és a környezeti nyomásviszonyoktól függően).
"Ha 1/2 teljesitménnyel akarok járatni egy motort mennyivel kell csökkentenem a feszültséget?"
Aszinkron motornál a feszültséget nem illik csökkenteni. A frekvencia csökkenésével tudtommal le lehet menni kb 40-50% teljesítményig, az alá már nemigen. Fázishasítással zárt (gyenge hűtésű) motor esetében max 20-30%-nyi fodulat-csökkentést mernék megkockáztatni, ha egy szivattyút fázishasítással leviszünk 50%-ra, szerintem garantált a tekercsek túlmelegedése, a motor leégése (aszinkron motornál a fázishasítás veszélyes, egészségtelen üzemmód). Okosan megtervezett ventilátoroknál pl az áramló levegő közvetlenül hűti a tekercseket, ezért némelyik ventilátort le lehet engedni akár 10%-os teljesítményig is egyszerű fázishasítással.
"Ha szivattyú elejtette a vizet---mi lessz a csőben? nem fogja felszivni a vizet!"
Ha itt a szivattyú-megkerülő csőre gondolsz: ha nincs víz, akkor a mágnesszelep lezár és az a csőszakasz mintha ott sem lenne, amíg a szivattyú fel nem kapja a vizet.
A motor forgásjelét (tápfeszültségét?) a termék elfogyása esetén kapcsoló relé (mindegy, hogy elenged vagy meghuzz tkp..) egy időrelére vezeti, mely sosem kapcsol (hisz nem kap feszt) ha a motor egyáltalán nem forog, és sosem kapcsol, ha van termék, hisz ismét csak nem kap tápot.
Ha egy ideje nincs termék, de a motor forog, a kimenete kapcsolt lesz, hibajel állapot állt elő.
Feszültségeidet, (5V, 12V,24V,230V dc,ac stb) a hibajel igényedet (logikai szint, feszültség, teljesitmény, lámpa, duda, stb) nem ismerem, de ez a relék megválasztásával, vagy további plusz relézésekkel megoldható.
itt a kritikus az, hogy kell közé egy idő, amíg nem hiba, ha nem fut mindkettő.
Egyébként egy mezei komparátor is jó lenne, de érdekes, IC-ben millió ilyen van, relében nem találtam, tokozva, sínre...
Egy gép, amin valamiért leállt a PLC-ben a termék elfogyás érzékelés. Ezért kell, hogy ha a főmotor indul, és nem jön az anyag, álljon le. De 5-10mp lehet, amíg nem hiba, ha csak a főmotor forog :)
Már az omron/schneider programozható relék felé kacsingatok, de nem akarom elhinni, hogy készen nincs ilyen. Bízom, hogy én vagyok a b.... aki nem találja meg. De van...
Nem tudom letezik-e ilyen, de ha mindket motorra tudsz rakni egy ellenorzo relet, amiknek a kimenetet be tudod kotni egy arduino/raspberry/akarmibe akkor ez egy viszonylag egyszeru allapotgeppel szoftveresen megoldhato. Ha safety critical a cucc akkor persze mas a helyzet...
> Ezen a matricán felül jól olvasható egy "UP" felirat, alatta pedig a "9+9,01S" felirat
:D
Jaja, az 1-es szamnak a kalapja a bokajanal van, az S-nek a hasa pedig a fejen. A gyarto pedig BIZTOSAN egy olyan belso kodot valaszt ami a szabvanyos tipusnak a fejtetore allitott parja... Felteve ha a gyarban kizarolag 200-as IQ-val rendelkezo emberek dolgoznak akik mashogy szemlelik a vilagot ;)
Nem szeretném feltalálni a meleg vizet, hátha kapható ilyen relé boltban: motor együttfutás ellenőrzés a cél
Ha "A" motor fut, és "B" motor legalább 5-10mp-ig nem fut, akkor kell jelezzen
- "A" indul, és "B" nem indul X időn belül, hiba
- "A" fut, "B" fut, nem hiba
- "A" nem fut, "B" nem fut, nem hiba
- "A" fut, "B" fut, majd "B" megáll miközben "A" még fut, hiba
nem szeretnék egyedi dolgot, ha nem muszáj, de eddig minimum 3 eszköz amiből meg tudnám oldani, mert akármilyen okos motor ellenőrző relét találtam, egy motort figyel, de ott akár üresjárat, túlterhelés, cosfi, freki, áram, bármit mérnek a csoda relék, de szimpla együttfutást nem.
bemenet lehet 2x3fázis is mintha fázisőr lenne, de 2 NC bemenet is jó, megrelézzük, illetve a jelen vezérlést használva is jó lenne.
Egy fázisunk van. Villámlás nem volt, hétfő este még működött a világítás, pont onnan működött egy olvasó lámpa, amit azóta kihúztam, aztán másnap reggel bedugtam az alatta található konnektorba egy porszívót az már nem működött.
A porszívó meg sem indult kicsit sem? Annak ugyanis induláskor olyan nagy az áram felvétele, hogy egy 6 A-es automatát is simán leverhet.
Ha tudod, hogy melyik automata a porszívós automata, és alatta mérhető a fázis, akkor mérj rá a tetejére is. Ha ott már nem lesz meg a fázis, akkor próbáld meg fel- le kapcsolgatni, mert az is lehet, hogy kontaktos. Ha alul megvan rajta a fázis, de nem akar átadni akkor ki kell cserélni.
Okés, hazamegyek és első dolgom megnézni, hogy van-e fázis! Köszönöm!
3 fázisú rendszernél 0 szakadás gyanúja esetén figyelj arra, hogy ki legyenek kapcsolva a fogyasztóid, mind!
Ez nem csak azért fontos, mert ilyenkor 2 fázis is megjelenhet a fogyasztón, és tönkreteheti, hanem mert áramütés is érhet, ha az esetleg megszakadt 0-át megfogod! Ez a veszély 1 fázisnál is fennáll. "Visszajöhet a fázis egy fogyasztón át", és te adod neki a 0-át!
Régebbi mérőhelyeknél 0 bontó is van, ott is lehet lazulás, vagy kontakthiba. Ezt ne bonts meg, ha nem muszáj, ha mégis szükséges, mert oxidos, vagy a kötés megégett, akkor kapcsold le a mérő melletti automatát!
Írtál főkapcsolót is.
Az melyik lenne, ami a mérő mellett van ( kismegszakító, vagy Fi relé, vagy van még az elosztó tábla előtt is egy főkapcsoló?
Ezek bármelyike lehet kötés, vagy kontakt hibás is.
Mindenesetre feszültség alatt csak a hiányzó fázisodat keresd, annak a mérő utáni eljövő mért vezetéken kell meglennie. Ez az elosztó táblán ott lesz elvileg a Fi relé bemenetén, ( ha van ), ill. a kismegszakítók alatt bekötve, fűzve, sinezve.
( Nem ártana, ha lenne a fázisceruzán kívül egy próbalámpád is, vagy egy multimétered, tesztered, és a neten megnéznéd a használatát.)
Egy fázisunk van. Villámlás nem volt, hétfő este még működött a világítás, pont onnan működött egy olvasó lámpa, amit azóta kihúztam, aztán másnap reggel bedugtam az alatta található konnektorba egy porszívót az már nem működött. A ház falán található nagymegszakítót is lekapcsoltam már és vissza. Lyukat fúrtunk, vasárnap, de hétfőn még ment minden és úgy tudom ott ahol fúrtam nincs is vezeték elvezetve!
Te teljesen hülye vagy? S10/6+6 van ráírva. Az UPegészen mást jelent. Semmi szükség rá hogy ugyan úgy álljon. Magyarázhatod hogy mindenki hülye csak te vagy helikopter, csak ne egy szakmai fórumon. Felületes voltál, előbb osztottad az észt mint tájékozódtál. A villanyszerelésben az ilyenekből szokott áramütés vagy lakástűz lenni.
Akkor szerencséd van (valószínűleg van valamennyi áteresztés / belső visszaáramlás a szivattyú belsejében, így nincs szükség külső visszaáramoltatásra :).
Azért eleinte nézz rá a hőmérsékletre néhányszor, hosszabb üzemelés után.
Az sem mindegy, hogy tűző napon van, vagy egy hűvös pince mélyén.
A fojtástól csökkenhet a szivattyú fordulatszáma (van amelyik nem lassul), a lassulást az aszinkron motorok amúgy sem szeretik, de a lassabb a ventilátor miatt romolhat a motor hűtése is. A motor leégés megelőzésére figyeld a bordázott rész felületi hőmérsékletét (és közben gondolj arra, hogy a motor külsejénél SOKKAL melegebb odabenn a tekercs hőmérséklete).
Új építésű családi házban, egyszercsak elment az áram a középső szobámban és a nappaliban. Se a lámpák, se a kapcsolókban nincs áram.
Azonban a biztosítékok nincsenek leverve, áramtalanítottam már mindenhol, mindent lekapcsoltam, a fő kapcsolót is és vissza mégis semmi. Szerintetek hol tudnák nekiállni megkeresni a hiba okát? Mi lehet a gond?
Ezen a matricán felül jól olvasható egy "UP" felirat, alatta pedig a "9+9,01S" felirat, márpedig ilyen kapcsolót én nem ismerek, tehát ez valami belső gyári kód lehet.
Ne mondd azt, hogy azt fejjel lefelé kell olvasni, mert egy hivatalos tájékoztató matrica készítője nem lehet ennyire hülye, hogy egy nagy betűs UP felirattól négy milliméterre már fejjel lefelé ír. Sámli topictárs is is megmondta, hogy azon a matricán látható rajz a kettős váltó kapcsoló szabványos rajzjele, tehát a matrica rajzolója nem lehet hülye. Márpedig ha a rajzoló nem hülye, akkor az "UP" alá "9+9,01S" van írva.
Neki teljesen mindegy :D Egy a lényeg, hogy elismétli amit előtte már elmondtak, annyit változtat rajta, hogy ő tűnjön annak aki megmondta a tutit, mindenki más előtte meg teljesen hülye. Aztán aki nem ismeri a munkásságát az meg jól be is szopja az okosságot.
A kábel föld feletti szakaszát burkold extra védelemmel (vas de lagalább kpe cső)
plusz a házból kifelé menő 230 voltos kábel elején (a házban) legyen egy 10 milliamperes FI relé. NE 30 milliamperes legyen, az túl sok lehet egy gyereknek.
"Semmi szükség nincs arra hogy 70 cm mélyre tegyed,... Tehát a cső 40cm mélyen"
Egy szakember saját büntetőjogi felelősségre eltérhet a szabványtól, de egy laikusnak szerintem ne nagyon mondjunk ilyeneket. Menjen le szépen a szabványos mélységbe.
"viszont ne kpe csőbe tedd, hanem symalen csőbe,"
Mi a különbség közöttük? Egyik sem helyettesítheti a földkábel külső burkolatát (föld alatt nem mehet bennük nem-földkábel), viszont mindkettő alkalmas egy szabványos földkábel extra mechanikai védelmére (a kpe sokkal erősebb mint a symalen).
"A triakos fényerő szabályzó az 1f motor elé kötve"
Attól tartok, hogy fázishasítós trükkel nem lehet olyan olyan sokat lassítani ezen a motoron, amennyire ő szeretné. Neki talán negyed fordulatszám is kellhet, márpedig én már fél fordulat közelében is félnék a motor leégésétől.
A vízhozam jelentős csökkentésére fázishasítás helyett én kialakítanék egy szivattyú-megkerülő cső-ágat, tehát a szivattyúból kilépő víz egy része visszajutna a szivattyúba belépő csőbe. Ezen a kis csőszakaszon lenne egy csap, aminek a fojtásával szabályozhatnám, hogy mennyi víz menjen a lakás felé és ha gyakran leejti a vizet, akkor persze kell oda egy mágnesszelep is, ami lezárja ezt a kerülő ágat arra az időre, amíg a szivattyú felkapja a vizet a mélyből.
Ha szabályos földkábelt használsz, akkor azt nem kell semmiféle csőbe berakni. Lemész vele függőlegesen a földbe és 70 centi mélységben mehet tovább vízszintesen.
"Lehet-e mindezt fektetni már meglévő KPE cső mellé (ugyan abba az árokba), amin öntözőrendszer üzemel? Vagy attól teljesen elválasztva kellene elvinni, saját árokban?"
Hivatalosan nem mehet közvetlenül vízcső mellett, van valamilyen kötelező távolság, de fejből nem tudom, hogy mennyi.
Áramtalanítottam, bekötöttem, kutya baja a hálózatnak, semmi nem vág le semmit. A lámpa viszont villog, illetve a fényforrások, így asszem megyek, veszek 5 db minőségi GU10-est és ennyi. (Azt mondjuk nem értem, hogy ilyen szempontból a sárga zöld kábel bekötése irreleváns volt a működés szempontjából, mert ugyanúgy műxik bekötve és nélküle is.)
Köszönöm szépen utólag is mindenkinek a tanácsokat!
Mindent jól csinálsz. Vagy a lámpa rossz, vagy a felszerelésekor belefúrtatok a vezetékbe. Próbáld ki azt hogy leszereled a talpat, és bekötöd úgy. Ha ez után is rossz, keress egy dugvillás vezetéket aminek van földelése is, és kösd be azzal a lámpát, majd dugd be egy dugaljba. Ha ekkor is lepattan a fírelé, rossz a lámpa.
Szerintem neoprén darabot vagy tollrugót kéne a kapcsolóba tenni és egy impulzusrelét is el kellene valahogy helyezni az áramkörben. Esetleg jó lenne tudnunk még, hogy a szomszéd mikor van otthon és jár-e villamos a ház előtt.
Meg kellene csinálnod amit kértem. Mivel kikötött zöld-sárgánál nem old le azért kellene kivenni az izzókat és a zöld-sárga bekötött állapotában megnézni. Ezzel kiszűrhető a lámpa esetleges hibája.
Amúgy ilyen a kapcsoló, és egy másik lámpát is lehet kapcsolni a másik billenőkapcsolóval. Abban 3 db E27-es energiatakarékos izzó van, gond nélkül működik. Ezzel az 5 ágú LEDes GU10-es lámpával van gond, amióta felszereltük, előtte sima halogén szpotok voltak, hasonló, 4-5 ágú, csak annak saját tápja volt szerintem és a sárga-zöld azért nem volt bekötve soha, most meg kéne. Talán ez lehet, de nem tudom.
"gyakorlat nélkül nem célszerű elkövetni" itt kellett volna megállnom, vagy el se kezdenem...:)
Nagyon köszönöm a tippet! Ennyire nem vagyok kísérletező kedvű, ha a feszültségmentesítés utáni bekötéssel is hiba lesz, valami leold, az már szakember dolga lesz.
A kapcsolód sima 1 billenő lapos?nem csillár, alternativ stb...
elővennék egy éjjeli/asztali lámpát --izzósat!
A 3 ér végére sorkapcsott tennék, egy fázisceruzával megnézném melyik érnél világit Fel /le kapcsolt állásban ,
Amelyik szinnél 1X sem-- az lessz a nulla. az asztali lámpa egyik ere erre kötve , s megnézni még hol és hogyan világit. ezután lehet megmondani mi hová van kötve!ugyanezt a másik ér felől is !
Ez sajnos feszültség alatti munka , gyakorlat nélkül nem célszerű elkövetni.
Könnyen lehet ,hogy a zöld/sárga ér hozzáér vagy be van kötve --De nem védővezetőnek.
Első körben vedd ki az izzókat, és kössed be a zöld-sárgát is, próbáld ki leold-e ki illetve bekapcsolt állapotban is. Gondolom azt nem kell kihangsúlyoznom, hogy a szerelést feszültségmentesített hálózaton csináld.
Van egy kék, egy barna és egy sárga zöld csíkos kábelem. Ezeket próbáltam volna bekötni az alábbi ábra szerint, a sárga csíkos kábel nem is volt eddig használatban, le se volt blankolva.
Barna kábelt kötöttem volna az L nevezetűbe, a sárga csíkoskát középre, a kék színűt az N-be. De a sárga csíkos bekötésekor, a biztosítékot levágta a rendszer. Pedig egyértelműen áramtalanítva van ez a lámpa szakasz. Mit csinálok rosszul?
Esetleg nullát szakít a kapcsoló fázis helyett. Én vennék egy darab jó minőségű led spotot és azzal kipróbálnám első körben. Amennyiben ez sem segít már körülményesebb a probléma elhárítása.
Nem tudom, mit jelent, hogy élvilágítós-e a kapcsoló, ez egy álmennyezeti lámpa, plafonból kilógó vezetékekre kötve, 2 állású kapcsoló a falon, egy helyről kapcsolható csak.
Biztos tök láma a kérdés, de nem tudom eldönteni, hogy a lámpa a rossz, vagy csak gagyik az izzók. Folyamatosan villognak a led-es fényforrások (5db van összesen a lámpában). De jól látom, hogy magában a lámpában nincs is semmilyen elektronika, csak elosztók? Vagy tévedek? Mindent a fényforrások oldanak meg? Tehát elég azokat cserélnem valami nívósabbra szerintetek? Köszönöm szépen előre is!
Az alucső-darab jó ötlet, köszönöm szépen! Ha nem is kell földkábel, jelent extra biztonságot? 10-12m-ről van csak szó, pár ezer forint különbség sem tétel, ha ezzel növelhető a biztonság. Köszi!
Köszi! Ezt már máshol is olvastam, de csak most kerestem rá, hogy létezik konnektorba dugható fí relé is. Ezek ugyanúgy működnek, mint a biztosítéktáblában lévők? Nálunk egyébként ott van 1db (villanysütőnek volt is egy kis hibája, ott többször le is verte, garanciában javították). Megbízhatóak?
KPE vagy symalen csőben is viheted, de ha az utóbbit választod, akkor föld feletti részen zsugorcsövezni kell, mert nem bírja az UV-t. Lehet érkeztetni egy kötődobozba, van hozzá gumi bevezető idom. A földből kijövetkor érdemes ráhúzni egy vas vagy alucső darabot, hogy fűkaszával ne tudd felaprítani. Védőcsőben nem kell földkábel. Ha kell ,dobok egy fényképet róla.
Köszönöm! Igen valahol megtaláltam, hogy szabályosan / szabványosan milyen sok mindennek kell megfelelni - ami érthető is. Nem szeretnék kókányolni, gyerekek is szaladgálnak az udvaron, emiatt is érdeklődtem, mit javasolnátok. Bár a vezeték nem lenne folyamatosan áram alatt, de első a biztonság. Te hogyan csinálnád?
Szia! Köszönöm szépen! A 25 a belső vagy a külső átmérője? Kell a cső végét bármivel tömíteni, víz, bármi miatt, vagy simán behúzható a kábel? Ha jól gondolom a symalen cső + földkábel kombó megnyugtató biztonságot ad, ugye? Köszi!
Semmi szükség nincs arra hogy 70 cm mélyre tegyed, viszont ne kpe csőbe tedd, hanem symalen csőbe, 25-ös méretbe. A te kábeled NYY-J 3x1,5mm2. A syimalen cső narancssárga, azt véletlenül sem kevered össze később a vízcsővel, és nem fogod elvágni hogy egy T-t barkácsolj rá. Egy kábeljelölő szalag viszont nem ártana a cső és a talajfelszín közé félútra. Tehát a cső 40cm mélyen, a szalag 20 cm mélyen.
Közösen fúrtam a kutamat egy kollégával és ő tesztelgette a gázleválasztós szivattyúkat. Mérte az áramokat annak függvényében hogy mennyire zárja el a vízhozamot.
Udvaron szeretnék földben elvinni ~10 - 12 m-re egy vezetéket, a végére 1db konnektor kerülne.
Nem lenne folyamatosan áram alatt, csak amikor használom: a villásdugót egy fedett tárolóban lévő konnektorba dugnám amikor kell az áram az udvar másik végében, tehát mondhatni egy hosszabbítót szeretnék a földbe ásni. Az udvar végébe kerülő konnektort is tudom fedett helyre telepíteni, de természetesen kültéri konnektorra gondoltam.
Homokos talaj, felső ~20-25cm termőföld, tömör, füvesített. Ami üzemeltetve lenne róla: vagy fűnyíró vagy egy 750W-os szivattyú napi kb. 2×20 percet. A kettő együtt nem :)
Keresgettem már a témában, ha jó információkat találtam 70cm körülre érdemes fektetni a kábelt. Amiben elbizonytalanodtam az az, hogy egyesek szerint érdemes KPE csőbe behúzni, míg mások szerint felesleges, ha NYY földkábelt fektet az ember. Na ez az a része, ahol már eltévedek, mert úgy látom ebből létezik többféle is. Pontosan melyik típus való erre a célra? Ezt nem is kell védőcsőbe húzni?
A KPE csőnél pedig az a félelmem, hogy mi van, ha véletlenül, bármi okból víz kerül bele - az onnan soha nem megy ki. Ugyanakkor mechanikai védelem / szigetelés szempontjából gondolom egy extra pont. Gondolom szokták/lehetne valamivel tömíteni a végeket (?).
Lehet-e mindezt fektetni már meglévő KPE cső mellé (ugyan abba az árokba), amin öntözőrendszer üzemel? Vagy attól teljesen elválasztva kellene elvinni, saját árokban?
Ha kézzel feltöltöd a fejét vízzel akkor azt forgatva vákumot tud képezni a szívó oldalon es a leesett vízoszlopot fel tudja emelni.
Ugye ha nem alul hanem felül szelepelt a kút és gazos a víz akkor feljöhet/feljön a gáz a csövön és a szelep alatt összegyűlik, így a vízoszlop egy idő után leszáll ...
Egyértelmű amit elküldött nekem csak az a gondom most már, hogy látom, a két kapcsoló közé csak 2 szálat húzott be a villanyszerelő az meg amint látom kevés! :(
Sziasztok, ezt a kapcsolót milyen kapcsolóval tudnám helyettesíteni?? Egy olasz ipari varrógép kapcsolója.Köszi előre is
mint látod 1Hot és N megy az utcán.Nálunk ez már középfessz lenne.
Ime a trafó , a szekunder 2X115V azaz L1 --N--L2
ILYEN A TRAFÓ KAPCSOLÁSA ,A két szélső Hot/L1-,L2
