95-ös benzin 35,9. Ha kártyával fizetsz kb.226 Ft körül jön ki. Napi árakat a www.slovnaft.sk lapon találsz.A Becherovkán kívül a sör, sajt, nyers cd és dvd lemez a nyerő.
Benzin ma már nem nagy biznisz kb. 36 korona / liter. Azé' ha arrajársz, tedd tele:)
Árak jók, ugyanolyanok, mint tavaly, a Becherovka olcsóbb a poprádi TESCO-ban:)
Baluzoli: köszi.
Monnyuk nekem van útlevelem, de vannak a leendő társaságban akiknek nincs, és még személyi is csak a régi. Mindenesetre ez megnyugtató.
Műhód:
Tavaly nyáron a Sucha-Bela után felérve ejtőztünk egyet azon a kis réten, ahol összefutnak az utak. Mikor felkeltem a fűből, hatalmas, égő fájdalom hasított a bal alkaromba, odakaptam, de az állatot már nem láttam. Lényeg, hogy a karom utána egy órán belül egy centit duzzadt és úgy is maradt 5 napig. Darázscsípésre még nem produkáltam ilyen reakciót.Vettem kalciumot és borogattam is, de nem segített. Arra gondoltam még, hogy pók lehetett, ahogy rámmászott a fűből, de akkor lehet, hogy ez a bögöly volt.
Másik:
Bocsánat, hogy nem olvasok vissza, de aki tud szolgálni biztos infóval az útlevél vs. személyi-kérdéskörről, az ne tartsa vissza.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de eddig kimondottan az SZP északi része miatt jártam oda. Múlt héten fedeztem fel a Dedinky tó környékét és bátran állíthatom, nagyon megéri. Kevesebben vannak, nagyon szép részeken visz el és aki nem akar patakban gázolni, az is nagyon jól érzi magát. Nézzétek meg!
Találtam a gépemben még egy útikönyvből kibogarászott paradicsom-sűrítményt.
Mit tesz az emberrel, ha vissza kell vinni a könyvtárba a könyvet...
Gömör-Szepesi Érchegység
(Szlovák Paradicsom, Slovensky raj)
Ez a terület vitathatatlanul a Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik.
Ezt a területet, amely mindössze 142 négyzetkilométeres, a régi magyar leíró földrajzból
Gömör-Szepesi Érchegység néven ismerhetjük. Turisztikailag 1918-ig erről a vidékről legfeljebb Sztracena-Dobsina környékét jegyezték.
A bizarr, karsztos geológiai alakzat az ősfenyvesek illatában és az alpesi meg kárpáti flóra teljes pompájában temérdek kristálytiszta vízfolyást, csermelyt, patakot, zúgót, zuhatagot, sőt több tavat rejt a mélyén. Területe kisebb, mint Budapesté…
A helyi rendellenes mikroklíma életben tartja a havasi gyopárt, a természetvédelem oltalmában együtt él itt a medve, a hiúz, a farkas és az ember.
(Megtalálható még: 1950 féle lepke, a pataki pisztráng, angolna, köviponty, szalamandrák, keresztes vipera, sasok, sólymok, ölyvek, zergék, őzek, szarvasok, vaddisznók, vadmacskák.)
A legmagasabb vízesés 60 méterről zúdul le, ezer méter feletti csúcsból 21-et találunk.
A gyalog végigjárható kanyonok némelyike százötven-kétszáz méteres falak között húzódik és helyenként egy (!) méter széles.
E varázslatos világban a relatív szintkülönbség 723 m, ami nem csupán szédítő látványossággal, de rendkívül kemény túrákkal szolgál.
A szakadékok, szurdok sorozatán, a napi túrán leküzdött szintkülönbség halmozott mértéke
elérheti az ezer métert , s egyaránt van benne meredek hegyoldali ösvény, szurdokjárás, sziklamászás, vízesés-kapaszkodó- igaz lánc segítségével, fatörzs- és doronglétrahídon, olykor 50-100 méteres vaslétrákon. Télen alpinista felszereléssel, jégcsákánnyal járható…
A Szlovák Paradicsom nem üdülőhely, hanem szigorúan védett Nemzeti Park, rezervátum.
A jelzett utakról letérni tilos! Indulás előtt tanácsos a Hegyi Szolgálatnál érdeklődni a terep járhatóságáról. Induláskor ajánlatos a szálláson a turistakönyvbe beírni túránk útvonalát.
A bajba jutottaknak mindenki köteles azonnal segíteni, vagy segítséget kérni másoktól…
Kizárólag felfelé szabad menni: - a Suchá Belá kanyonban (5725, 8 Z),
- a Klástorská roklinán (5726,15 Z),
- a Zelena dolinán (8785, 15 Z),
- a Mali Kisel-en (2829/b, 18 M), Kiselen…,
- a Sokolina dolinán (8741, 25 Z),
- a Piecky (Biela) dolinán (8741, 7 Z),
- a Velky Sokol – Kamená vráta- Róthová roklinán (8772, 4 Z),
- a Zejmarská roklinán (8769, 58 Z)
Menet közben kizárólag előre és a lábunk elé nézzünk! Csakis szilárd, száraz talajon állva, megállva gyönyörködjünk a tájban! Mindkét kezünk szabad legyen!
Veszélyes a doronglétrahíd. Ha egy kicsit vizes, nagyon csúszik. A legveszélyesebb a sziklához támasztott ferde, rovátkált fatörzshíd. (Megoldás: négykézláb technika, és egymás segítése. Elől-hátul ügyes ember.) Rendkívüli figyelmet követelnek az egymásra torlódott uszadékfákból álló torlaszok. Könnyen közéjük szorul a láb, stb. A sápadt arc, a lábreszketés, a bizonytalan mozdulatok a FÁRADTSÁG jelei, olyankor: PIHENJÜNK
Kiírtam tavaly az öcsikémnek az útikönyvből a Hernád áttörésre vonatkozó fejezetet.
Kicsit átírtam a saját emlékeim szerint.
Elég nehezen elérhető a könyv.
Talán van akit érdekel ez a részlet...:
OLYAN HÁTIZSÁK LEGYEN NÁLUNK, AMELY SZABADDÁ TESZI MINDKÉT KEZÜNKET, MERT IDŐNKÉNT SZÜKSÉGÜNK LEHET RÁ!
HA ÚGY ADÓDIK, NE SZÉGYELJÜNK NÉGYKÉZLÁB MÁSZNI!
A CIPŐNK LEGYEN KÉNYELMES!
P/9 Hernád-áttörés
Vissza autóbusszal, a Cingov-Spisská Nová Ves-Hrabusice-Myto útvonalon.
Jelzés: kék (2819; 11 M)-kék (2819; 22 M)-zöld (5723/a; 20 Z)- kék (2829/a; 21 M)-sárga (8737; 19 Z); idő: 255 perc; táv: 8,2 km; a (halmozott) szintkülönbség: 120 – 130 m.
A SzP. egyik leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk, amely feltétlenül emlékezetes mindenki számára, aki végigjárja. Ez a 8,2 km-es, testileg és idegileg megterhelő gyaloglás, a visszafelé kényszerűen megteendő bármely úttal együtt több, mint kirándulás. Nagy élmény.
A Hernád-áttörés teljes hossza kb. 16 km. Ennek a legszebb részét járjuk be, ahol helyenként 300m mélyen száguld a Hernád a szakadékszerű sziklafalak között.
Ha valahol érvényes, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos, itt az!
Ugyancsak rendkívül fontos a fokozott óvatosság. Még annál is elővigyázatosabban kell
Mozognunk, mint azt a kanyonokban „kötelezően megszoktuk”, hiszen ott a terep- akadályok, a létrák önmagukban figyelemre késztetnek , itt azonban ösvényünk sokszor halad látszatra veszélytelen rézsűn, ám valójában egyetlen rossz lépés, botlás elég ahhoz, hogy a mélybe csússzunk, vagy essünk.
(Turista honfitársaink erről az útról e-képpen szoktak élcelődni: „Jézus-Mária, ha otthon ilyen helyen meglátnak valakit, azonnal tűzoltókért és mentőkért telefonálnak!”)
S méghozzá itt, a Hernád-áttörésben kétirányú haladás van, tehát ügyelnünk kell a szemben jövőkre is, pedig olykor csak tenyérnyi helyen térhetünk ki.
A folyónak ez a szakasza a XX. Század elejéig járhatatlan és szinte ismeretlen volt.
Csak 1906 februárjában ment végig Hajtsch Béla és testvére a befagyott folyón, útjukat még abban az évben júliusban kezdetleges tutajon megismételték. A Hernád áttörés ma a vadvízi kajakosok számára minősítőhely.
A Hernád-áttörés turisták számára csak 1974 óta járható, amikorra a Hegyi Szolgálat a biztosító berendezésekkel együtt kiépítette a sziklajárdákat.
A podlesoki kempingből indulunk. A kék jelzést követjük. 30-35 perc alatt érjük el a Hernád-torkolatot (Hrdlo Hornádu). Az erdei sétány sziklaszirtre vezet, ennek túloldalán 5-6 méter mélységben van a folyó, rajta vashíd. Az ösvény a szirt mögött kanyarog le a hídhoz, amelyen átkelünk. Az elágazásoknál a kék jelzésen csúszós sziklákkal tarkított, keskeny ösvény minden védelem nélkül vezet a hideg vizű, sebes folyó széle fölött.
50. p; a szemközt sziklafal érzékelteti a Hernád-áttörés lényegét. 55. p; vasjárdán hágunk fel egy kis sziklára, majd utána, a lejtő végén faház tűnik a szemünkbe: Pihenő a Fehér Baráthoz.
60. p; doronglétra+ 4 láncos sziklafaltálca. Csúszik! Rögtön utána nem egyenesen megyünk tovább, hanem jobbra le korlát segítségével. 65. p; a túlsó parton barlangüreg, majd veszélyes
sziklajáró, gerendahíddal és néhány sziklatálcával. 70. p; merész percek következnek: 12-14 láncos sziklafaltálca, 5-10 méterrel a zúgó folyó felett; a középen kidudorodó, „hasas” sziklafalon csak homorítva, némi akrobatikával, a láncon „lógva” lépünk tálcáról-tálcára.
Védőkorlát nincs! Abszolút figyelem és lélekjelenlét szükséges! Mivel a sziklafaltálca-járda elején még nem látni a végét, nagyon ügyeljünk arra, hogy szemközt nem jönnek-e?
Csak egyenként, megfelelő térközzel induljunk!
83. p; a folyó jobb kanyarjában doronglétrahíd + 4 vaslépcső + 12 sziklafaltálca.
Itt ugyan magasabban vagyunk a víz felett, (kb. 10-12 m.), de lélektanilag könnyebb az átkelés, mert a sziklák nem dőlnek kifelé! A kanyar után újabb 6 sziklafaltálca.
90. p; a folyó bal kanyart ír le; , majd hirtelen lánchídon imbolygunk át a jobb partra.
98. p; jobbról kis ér fut le, rajta dlh, mellette pihenőasztal. Ez a Betyár zug.
105. p; a Hernád éles bal kanyarulatánál, a hegyomlásnál- a neve: „Állandó eső” – utunkat olyan szikla állja, amelyet ki nem kerülhetünk, meg kell másznunk, mert- tekintettel a kőomlás veszélyére- a Hegyi Szolgálat sem szerelt fel rá sziklafaltálcákat.
Doronglétrán 38-40 lépcsőfokkal jutunk fel a szikla tetejére, majd újra le. Odafent sem tanácsos időzni,, mert alattunk a szakadék a folyóig 35-40 m mély!
118. p; hét „könnyű” láncos trepni, de a lánc utána folytatódik, mert az ösvény különösen veszélyes. Jól tesszük, ha a következő két vaslépcsőig szorosan a lánc mellett maradunk, mert az egy lépéssel lejjebb húzódó ösvény –észrevétlenül- lekopott, síkos sziklára vezet, s onnan menthetetlenül csúszunk le a folyóba. Kapaszkodjunk! Megpróbáltatásainknak most már csakhamar vége, mivel a 130. p; táján átmegyünk egy lánchíd alat6t, jobbra fel a hídfőhöz, s alighanem pihenőt tartunk…
Innen indul az egyik kanyontúra a Kolostor Szakadékon át Klástoriskóra a Vörös Kolostor turistaközpontba, a zöld jelzés mentén.
Utunkat a hídon folytatjuk, tehát ismét át a bal partra. A hídfőnél három nyelvű tábla int:
„Vigyázz! Fokozott óvatosságot! Egyszerre csak öt személy mehet át! A híddal ne hintázz!”
Ismét doronglétrák, sziklafalról-sziklafalra. Az út továbbra is magas meredély szélén vezet.
140. p; tiszafák mellet, morénán haladunk el, majd hasadékokkal 8+8 trepnis sziklafal;
a folyó U-kanyart ír le. 160. p; sziklafaljárda 10 tálcával. Utána jobbra lefelé menjünk a korlát mellett a 15 fokos doronglétrán. Ismét lánchíd következik: át a jobb partra.
168. p; a sárga jelzés elágazása a Zelena dolinába. Itt veszély nélkül mehetünk le a Hernád partjára. Ivóvízgyűjtő területen vagyunk!
175. p; 20-25 méteres sziklafalon lánc, vaslépcső. Ez a folyó feletti eddigi legnagyobb magasság. Itt már drótkötélkorlát is van. Kb. 50-60 méter magasságban lehetünk a víz felett.
177. p; Égbe szökő sziklafalak közti vízmosáson vashíd, s utána tábla közli: Hernád-áttörés.
182. p; ismét himbálódzó lánchíd vezet át a folyón az é. partra.
190. p; Letanovsky mlyn üdülőtelepe tisztással. A piros jelzésen az egykori szerzetesek lábanyomán a Vörös Kolostorhoz Klástoriskóra juthatunk. A régi kőhidat a németek 1944-ben felrobbantották, most vashíd van a pilléreken. A fedett falatozónál bögölyök tanyáznak!
A hídon áthaladva a déli oldalon vagyunk, sétányon megyünk, de a 205 p. táján 17 sziklafaltálcás járdára érünk. Néhány közülük a víz fölött kifelé dől, majd újabb 13 sziklafaltálca következik a szárazföld felett, (lehet, hogy oda jobb esni?), majd még 3 tálca…
210. p; kiadós sziklafaljárda 27 trepnivel. Néhányon megint homorítani kell…
(Találkoztam errefelé egy fickóval, akinek egy tacsikutya volt a hóna alatt, miközben két kezével a láncba kapaszkodva kifelé homorított a folyó fölött a sziklafaltálcán vagy tíz emelet magasságban. Látnotok kellett volna a rettegést, szegény kutya pofáján…L.)
216. p; 8+2 láncos trepni vár ránk. Ez lélektanilag könnyebb. (Teli gatyával ki fél attól, hogy tele lesz?) 220. p; A Szűkület felett vashíd visz át az é. partra. Itt király a kilátás.
245. p; Újabb hídon át a déli partra. A Biely Potok torkolatánál a Vaskapuban vagyunk.
( Jobbra, déli irányban a zöld jelzés elvisz a patakvölgybe a Sokolina dolina kanyonjába és a paradicsomian hangulatos Klauzy nevű duzzasztott tó katlanjába,- majd Klástoriskóra is.)
A patak torkolattól a túlsó, északi part fölött uralkodó, monumentális „sziklaoltár”, a Tamásfalvi-kilátó felséges látványa tárul felénk.
Tovább megyünk a folyóval párhuzamos kék ösvényen, majd láncos kapaszkodóval leereszkedünk, s kis kanyarral egy vízmosás-völgy torkolatának hídján megyünk át. A Lesnica patak érkezik itt a folyóba.
250. p; A túlsó parton megpillantjuk az impozáns Ihla-tűt, a sziklafal kiugró ujját. Innen fenyvesben sétálunk tovább.
275. p; Balra vashíd, alatta a németek által felrobbantott betonhíd romjai.
5-6 perc séta után a cingovi autóparkolóba érünk. Onnan ismét vezet egy vashíd a Hernád déli oldalára, de mi a kék jelzésről balra letérünk a sárgával jelzett aszfaltozott kocsiútra, tehát már nem jobbra a folyó felé, hanem balra felfelé indulunk. Az út megkerüli a barlangüregekkel teli, alacsony sziklát, majd hangulatos fenyők és nyaralók közt enyhén emelkedve 5 perc múltán sorompóhoz és autóbuszmegállóhoz érkezik.
Innen busszal folytatjuk utunkat Spiská Nová Ves-Iglóba, onnan átszállással tovább a Hrabusice-Myto járattal, hogy visszajussunk Podlesokba a kempingbe, illetve a mellette lévő őrzött parkolóba az autónkhoz.
Amíg az autóbuszra várunk, autóbusz-végállomásnál üzleteket, gyorsbüfét találunk, az országút mentén jobbra 300 méterre kellemes étteremben tömhetjük meg pocakunkat…
Na most mar szet csapok kozottetek :-). Direkt nem akartam folytatni, mert nem sok koze van a SzP -hez. Valami ilyesmire gondoltam: Bp-Hatvan-Salgotarjan-Rimaszombat-Poprad. Lent van a kocsiban a Szlovak terkep. Ez egyreszt autopalya - elony szerzes -, masreszt Szlovakiaban kisebb a forgalom. Amikor nalunk kisebb volt a forgalom altalaban 100 km volt az atlagom(!), most 90 korul van. Ez azt jelenti Bp-Gyula 1.45, Bp-Zalaegerszeg 2.15, Bp-Siofok 0.35. Most mar ezek a nagy forgalom miatt nem tarthatoak, de +10-20 perccel igen. En barkivel szemben allom a lenti fogadast, mert szeretnek megint kimenni, es igy ingyen lenne :-).
Szliácsig már én is értem el egyszer másfél óra alatt, de az átlag inkább 2 óra. A Tátráig 2,5 óra elég merész... 160-as utazóval megnéznélek Donovalyn, vagy a Csertovicán :)
Szlovak (es cseh) vonat- es buszmenetrend:
http://www.vlak.cz
Szlovakul/csehul nem beszeloknek angol es nemet zaszlocska lobog a honlap jobb also sarkaban.
Eleg jo oldal, bar a nemzetkozi vonatoknak erdemes utanaerdeklodni a MAV-nal is. (Egyszer talaltam hibat, csak azert irom ezt.)
Udv,
Pegi
Sokan közületek már többször voltak a Szlovák Paradicsomban,igazi profik, hozzájuk lenne néhány kérdésem.
Jövő hétvégén (3napra) utaznánk SP-ba és arra szeretnélek kérni benneteket, hogy adjatok javaslatokat néhány könnyebb túraútvonalra.
1. napon szerintem 12-nél hamarabb (inkább később, ha a Dobsinai jégbarlangot is megnézzük)nem nagyon tudnánk nekivágni,szállásfoglalás stb. miatt. Košiarny briežokban (25 perc gyalogúton Cingovtól) lenne a szállásunk. Erre a napra a Tamásfalvi-kilátót és a Létánfalvy malmot "terveztem".
2. Hernád-áttörés
3. Podlesoki indulással Sucha Bela
Kérdésem: milyen útvonalakat válasszunk, ha nem igazán vagyunk még formában a létramászáshoz? Vannak "terelőutak", amik bár szépek, de nem olyan veszélyesek? Le tudnátok írni pontosan, hogy melyik útvonalat válasszuk a fent említett helyekre Cingovból ill. Podlesokból? A fenti útvonalakat kb. mennyi idő alatt tehetjük meg oda-vissza?(lehetőleg sötétedés előtt jó lenne visszaérkezni Košiarny briežokba)Szerintetek "alapozásnak" megfelelnek ezek a helyek? Van más javaslatotok, hogy mit lenne érdemes még megnéznünk?
Kimehetunk valamelyik hetvegen ha gondolod. Ha tobb mint 3 ora, akkor en fizetek, ha kevesebb, mint 2,5 ora, akkor te. Egyebkent feles. Azert egy hetvegi ido: Plesobol, abszolult mellekutakon, nem sietve, faradtan, kb. 3 ora. Vagy olvass vissza a repulonap topicba. Tobben ketelkedtek a Budapest - Sliac uti tervemben. Szerenyen 2 orat szamoltam, de 1,5 lett belole :-).
Hat nem szeretek az uton parkolni :-). Atlagosan 160 az utazom. Igy 8-9 korul van a fogyasztasom. Kint 230 -ert tankoltam: 700 x 8,4 x 230 = 13,500 Ft. Ezt elszamoltam. Merre laksz? Nem Szeged? Mert mi a Triglavban(?) is gondolkozunk Horvatorszagban. De megbeszelhetunk egy idopontot.
Nekünk csak oda lenne kb. 400 km. Oda-vissza az már 800, ha még elmegyünk erre-arra, vagy el is tévedünk, mindjárt 900 km. De nem is csak emiatt, hanem jobb az ha többen megyünk, most csak 2-en vagyunk a tesómmal.
Es minek meg 2 ember? Ha nem sokat mozogtok, akkor 550 km -bol kijon. Nekunk 700 km lett a Tatraval, meg jo nagy kerulokkel egyutt: 16k. Egyebkent pont pechetek van, mert az a hetvegen nagyon nem jo. Szombaton Sliaci repulonap - ez meg utba is esne -, viszont vasarnap keresztelo. Esetleg 1 vagy 3 hettel kesobb? Junius 12-13 SIAD (Pozsonyi repulonap).
