> A Dindl-Tindl még néha Findl-formában is szerepel
Ez biztos, hogy íráshiba. A szó eleji /d/ ~ /t/ megfelelés német nyelvjárási alapokon nyugszik (egyrészt az ófelnémet hangeltolódáson, másrészt a fortis-lenis szembenállásban a zöngétlen-zöngés helyett). De ilyen /t/ ~ /f/ esetén nincs.
Pilinczes: Ezt már kérdezted és én válaszoltam rá a 10163-asban, ehhez képest nem tudok mást. (Mint most kiderült, a Csarmaz is duplázva lett, csak arra nem emlékeztem.)
Kuderna: Ez tulajdonképpen oldalvást meg lett említve a 10661-esben a Kudar kapcsán: „mai szlovák kudrlinka ’hajfodor, hajfürt’, cseh kudrna ’ua.’”. A kudrna szó egyébként a régi szlovákban is megvolt. A Kudrna tehát a hajviseletre utaló cseh vagy szlovák családnév, ennek magyarosodott hangalakja a Kuderna.
Sparing: Vö. német Sparing családnév. Nincs etimológiai adatom róla, de az -ing képző általában apanevet vagy lakosnevet képez. Apanévként leginkább közép- és északnémet. Ez esetben az alapnév lehet a német Spahr név, amelyet a Duden középfelnémet spar (ma Sperling) ’veréb’ szóval kapcsol össze mint kicsi vagy fürge emberre utaló ragadványnevet. A Spar- kezdetű összetett német vezetékneveket viszont a sparen ’(meg)kímél, megőriz, megtakarít’ igével kapcsolja össze: lehet, hogy önállóan is megáll ez a motiváció is. — Az elméleti lehetőség dacára alapul szolgáltahó helynevet nem találtam.
1, A Dindl-Tindl még néha Findl-formában is szerepel
2, a neten fellelhető szakirodalom a legtöbb esetben a népnévből eredezteti. Mikor kérdeztem Tőletek a Czingel eredetét (szigetközi sváb ősök-ennek az etimológiája világos), akkor találtam ezt a másik családnevet német névlistákban: nem is gondoltam volna, hogy létezik hasonló: Frank, Schwabe, Böhm, Bayer, Preuß, Engländer rendben, de Zinger-érdekesség.
Djebro: Mai horvát helyesírással: Đebro. A feltételezhető etimológiájához vö. horvát-szerb đebrati ’csutakol, súrol, kefél; fedd, korhol, szid; nyaggat, zaklat’ ige.
Gashi: A név végén az -i hátravetett határozott névelő (posztpozitív artikulus). A Gash tövet megtaláltam az albán Wikipedia férfi személyneveket felsoroló listáján: http://sq.wikipedia.org/wiki/Lista_e_emrave_të_përveçëm_mashkullorë:_G Tehát apanév (patronimikum). A végignéztem albán Wikipedia-cikkek a Gash-t egyébként „fis”-nek, azaz klánnak, nemzetségnek, törzsnek mondja, de nem tudom,, magyar vagy német fogalmak szerint ez mit jelent.
Köznévi alapját nem találtam (de ettől ez persze nem kizárt), más etimológiáját sem. De bennem felmerült, hogy esetleg összefügghet a szerb Gavril ’Gábor’ Gaša becézőjével.
> Remelem Magyarorszagon nincs ekkora arviz mint itt!
Ott nem tudom, mekkora van, de itt rekordmagasságú: magasabb, mint eddig bármikor. Embereket már evakuáltak, de nagy gond még nem történt. A Duna mente egyébként nálunk elég jól védett: a nagyobb bajok árvízkor a keleti országrészben szoktak történni. De a Tisza [még] nem árad.
a Reiserlein nevhez meg annyit hogy ez Frank kepzödmeny eppugy mint Seiferlein , ez Sigfriedböl szarmaztathato .Igy esetleg ez is egy keresztnevböl marpedig Ragizobol levezethetö.(Raginhart,Raginwalt....) Reiser kfn. Harcost is jelenthet.
Sziasztok -eppen egy eszmeletlen orkan erkezik es bezarom a gepet
Staerbartin: Minthogy a név az „anya/feleség” rovatban szerepel, az -in végződést női nevet jelző toldaléknak vélhetjük. S minthogy az <ae> betűkapcsolat a mai <ä> betű írásváltozata, így a nevet *Stärbart alakban rekonstruálhatjuk. Ebből pedig már adódik párhuzamként a mai német Steer-Bartl családnév. Vagyis úgy tűnik, ez egy összeforrott kettős név, ahol vagy két vezetéknév (pl. a férjé és a feleségé) kapcsolódott össze, vagy egy ragadványnévvel egészült ki az eredeti egyszerű név.
Az előtag így vagy a mai német Steer vagy az umlaut alá esett Stahr vezetéknevekkel azonos.
Steer: 1. Metonimikus ragadványnév vagy a lakosra átragadt háznév a középfelnémet stēr(e) ~ sterre ’kos’ állatnévről. – 2. A német Stier ’bika’ névvel egyezően (bikatartóként) paraszti jogállásra, ill. goromba természetre vagy nagy termetre utaló ragadványnév; különösen, ha északnémet eredetre lehet gondolni. – 3. Az irodalom nem írja, de én nem zárnám ki a középfelnémet sterre (mai német starr) ’merev, konok; esetlen’ szóból származó ragadványnevet.
Stahr: 1. A német Star ’seregély’ szóra utalóan vagy madárfogót jelző foglalkozásnév, illetve vidám, beszédes vagy ügyes személyre utaló ragadványnév. – 2. A német Star ’hályog’ szóval azonos ragadványnév. – 3. A Steer-hez hasonlóan itt is felvetném a német starr ’merev, konok’ értelmű ragadványnevet.
Bart: 1. A német Bart ’szakáll, bajusz’ köznévvel egyezően (feltűnő) arcszőrzetre utaló ragadványnév. – 2. A Barthold (~ Berthold ’fényes+hatalom’) kéttagú német világi személynév rövidülése; elsősorban északnémet területen. – 3. A német Bartholomäus ’Bertalan’ egyházi személynév rövidülése. – 4. Esetleg a mecklenburg-előpomerániai Barth településnévre utaló képzőtlen lakosnév.
Bartl: Német -(e)l kicsinyítő képzős alakulat a Bart névből elsősorban a (2. és 3.) személynévi motivációihoz kapcsolódóan.
Reiserlein: Mivel ez is nő neveként fordul elő, a Reiserlein alak mellett elemezhetjük mint Reiserl(e) + -in nőinév-képző. Így vagy úgy, a név végi -lein ~ -le ~ -l kicsinyítő képző, amely a Reiser alapnévhez járul. Érdekes, hogy a mai német és osztrák névkincsből nem tudtam a Reiser név kicsinyített származékait kimutatni. Ennek ellenére, szerintem, ez nem értelmezhető másként.
Reiser: Igen sok motivációt említ az irodalom. – 1. A Reise ’utazás; hadjárat, hadba vonulás’ szóból katonát, katonaviselt, katonáskodásra kötelezett embert, vagy (elsősorban lovon) utazót jelölő foglakozás-, ill. ragadványnév. – 2. A középfelnémet rīse ’fátyol’ szóból származó, a készítőre utaló foglalkozásnév. – 3. A mai német reißen ige régi ’vés, metsz, ír, rajzol’ jelentéseihez kapcsolódó, (fém)sisakkészítőt, favágót vagy rajzolót jelölő foglalkozásnév. – 4. Ragadványnév a mai német reißen ige régi ’hevesen, zajosan mozog’ jelentéséből. – 5. A lakóhely jellegzetességére utaló név a középfelnémet rise, svájci német Risi ’csurgó, folyóka, deszka/kőcsatorna’ szóból. – 6. A türingiai Reiser, vagy a sziléziai Reisern (ma Dąbrowa része, Lengyelország) településre utaló lakosnév.
Ad Dind(e)l: Ha ezzel váltakozik a Tindl, akkor a 10651-es bejegyzésemből el kell hagyni azokat az északnémet ötleteket, amelyeknek z-vel kezdődő délnémet párhuzamai vannak. Viszont így képbe jöhetnek még olyan egyházi személynevek rövidülései, becézői, mint a Dionysius ~ Denis ’Dénes’, Demetrius ~ Demeter ’Demeter’.
Ad Zinger: Éppen el lehet képzelni, hogy összefügg a Zinke ’fog, csúcs, ág, él’ szóval. Azonban az eredetinek várt Zinker ritkább német névnek mutatkozik, mint a feltételezett Zinger módosulata, holott éppen fordítva várnánk. Ez arra utal, hogy a Zinger név eredete nem kereshető egyedül a Zinker < Zinke vonalán. Az én 10651-es hozzászólásom csupa bizonytalan etimológiát tartalmazott: ha nincs más, ilyenek is felvethetők. De ha van biztosabb, akkor az éppen lehetséges, ámbár bizonytalan, kevésbé valószínűt nem mindig vesszük számba.
A Staerbartin és Reiserlein családnevek eredetéről szeretnék minél többet megtudni! Mindkét név sváb betelepülőkhöz köthető - anya/feleség 'rovatban' szerepelnek az anyakönyvben. Előre is köszönöm!
1,Részletes, alapos elemzés, ismételten köszönöm! Az anyakönyvekben többféle alakban is előfordul: Tintl-Tintel, Dindl-Dindel, Tindel. Egy ancestry.com-os fórumozó is érdeklődik a kérdés iránt, nála a Dindl-változat jelenik meg: mivel szintén Pressburg, így gondolom, hogy egy családról beszélünk:
Heintze ( Die deutschen Familiennamen. Geschichtlich, Geographisch, Sprachlich...) hoz egy Zing nevet, melyet a Zinkerrel( Zanker, Zenger) kapcsol össsze: korábban rákérdeztem a Zinger/Czinger családnévre->ekkor fulco a zingarus-ból( cigány) vezette le. Lehetséges, hogy a fenti nevekkel is összefüggésben van, nem kizárólag csak a népnévből származna?
Kudar: Adatot nem találtam róla. Azonban hasonló neveket szlovák (Kuder, Kudera, Kudor), cseh (Kudr), lengyel (Kudarewski, Kudrej), ukrán (Kudarenko) területen lehet találni. E mögött egy ’bozont(os), göndör’ értelmű tő áll, amely a mai szlovák kudrlinka ’hajfodor, hajfürt’, cseh kudrna ’ua.’, orosz кудри (kudri) ’göndör haj(fürtök/tincsek)’, szerb-horvát kudra ’(bodor) hajfürt, tincs; bodor(hajú), göndör(hajú) ember’ szóban maradt fent.
Az /a/ lehet magyar fejlemény, vagy esetleg szerb-horvát jerkitöltő (ami a szlovák alakokban az /e/ és az /o/), bár éppen szerb-horvát területen nem mutatható ki ilyen név. Ugyanakkor a lengyel-ukrán alakokban is megtalálható az /a/, így lehet, hogy régen az északi szláv formákban (pl. a szlovákban) is megvolt.
Birke: Vö. német Birke családnév (vö. No., Au.). Ez:
a) A lakóhely azon jellegzetességére utaló név, hogy nyírfá(k) volt(ak) a közelében, vö. német Birke ’nyír(fa)’.
b) A német Birk, Birke, Birka településnevek egyikére utaló képzőtlen lakosnév.
c) A Burkhard név Bürk rövidülésének delabializálódott (ajakréses) alakváltozata.
Bilko: Vö. német Bilko családnév (vö. No., Au.). Szerintem szláv, ezen belül cseh vagy szorb eredetű név, vö. cseh bíly [bi:li] ’fehér’, szorb běły [bi͡ɪwɨ] ’ua.’ + -ko kicsinyítő képző. Vagyis hirtelenszőke hajra, vagy fehér bőrre utaló ragadványnév.
A Birke és a Bilko nem felcserélhetők, de német ajkon nem kizárt a Bilko > Birke népetimológia. A Brike szerintem íráshiba Birke helyett.
Zatykó: Vö. szlovák Zaťko családnév. Ennek névszói alapja a szlovák zať ’vő’ rokonsági szó, amelyhez a -ko kicsinyítő képző járult.
Két névre lennék kíváncsi, távoli felmenőim, ma találtam őket a levéltárban. Felvidéki magyar családokról van szó.
Az egyik a Birke, amit néhány helyen Brike alakban is olvastam, és valószínűleg ugyanarról a családról van szó. Ugyanabban az anyakönyvben előfordul a Bilko is. Szóval ezek gyakran összemosódnak. Először egyébként azt hittem, hogy Dirke vagy Dilko, csak a betűrendes névmutatóból derült ki, hogy az bizony nem D, hanem B.
A másik név a Zatykó. Mivel felvidéki faluról van szó sok-sok szláv névvel, kapásból szláv eredetre tippeltem, aztán meglepődtem, hogy a google és a facebook is milyen sok magyart dobott ki ezzel a névvel, ami persze nem kizáró ok.
Addendum: A Tindl német rokonneveinek keresésekor találkoztam a Tinmaz-zal, amely érdekes a Csarmaz név szempontjából. A német Tinmaz-ról tudható, hogy oszmán-török név az ottani vendégmunkások révén. A Csarmaz-zal ellentétben ez világosan etimologizálható török alapon: oszmán tın(mak) ’hangot kiejt(eni), intonál(ni); jelentőséget tulajdonít(ani) valaminek’ + –maz ~ –mez tagadó képző: tınmaz ’(aki) nem ad ki hangot’. Vélhetőe a Balmaz ~ Bolmaz-hoz hasonlóan ez is óvónév, az ártó szellemek félrevezetésére „hazudja” azt, hogy az újszülött nem sírt fel, azaz halott.
Off: > Elnézést kérek a hibáért,nem tudom, hogy ez miként került ide ?!
Ami ilyen krikszkraksz tele van olyan szavakkal, amelyek „mso”-val kezdődnek, arról bizton lehet állítani, hogy Microsoft Office-szal (azon belül is Worddel) szerkesztették: ezek a szövegszerkesztő saját formátumdefiníciói, amelyek a betűk méretét, színét, a sortávolságot stb. írják elő. Ilyen krikszkraksz sokak hozzászólásában van, akik Worddel írt szöveget copypaste-elnek ide, de üzemszerűen ez nem látszik a felszínen, csak a hatásuk.
Van azonban, amikor a böngészőmezőbe való beszúráskor történő konverzió hibázik, és a láthatatlan, de hatásos formátum-előírások egy részéből ilyen látható, de hatástalan krikszkrakszok lesznek. Megfigyelendő, hogy melyik verziójú Wordből szúrunk be szöveget milyen böngészőbe, és azt milyen módon tesszük (sima Ctrl-V, vagy valamelyik ikonnal), a beszúrt szövegben vannak-e olyan specialitások, amelyeket máskor nem használtunk, és amelyen megkavarodhatnak a programok (pl. táblázat) s í. t. Ezzel talán azonosítható a probléma forrása.
> a már régebben taglalt Sur-cik (Szurcsik) változatnál korábbinak látszó Sul-czik ill. később Szul-csik változat, e vegyes etnikumú terület mely nyelvjárásából és szavából eredhet és mit jelenthet?
Az l ~ r tévesztés nem példa nélküli jelenség, így elképzelhető, hogy a Sulczyk ~ Sulczik ~ Sulčik ~ Sulčík (Szulcsik) névben is fellépett Surczyk ~ Surczik ~ Surčik ~ Surčík (Szurcsik) alakot eredményezve, amely stabilizálódott. Vö. német Bürger nyelvjárási Burger > magyar polgár (ha ez fordított irányú is).
Szulcsik: A Sul- kezdetű kéttagú világi szláv nevek rövidüléséhez (pl. Sulimir) járult a szláv összetett –czyk ~ –čík kicsinyítő képző. Ilyenformán ez képzőtlen apanév. A Szulcsik inkább mutat északra, mint a Szurcsik.
A csarmasz ’sovány, vén’ szóra alapozott etimológia éppen azért kérdéses, mert a jelenkorban eléggé periférikus nyelvjárási szó (és régi írásos forrásokból sem került elő). Emiatt az összefoglaló etimológiai irodalom látóterébe sem került be. Így ha van is hozzá etimológiai kísérlet, az olyan egyedi (szakfolyóiratbeli) publikáció lehet, amely bujkál előlem.
Mindenesetre adja magát a csimasz ’pajor, poloska’ szóval való hangalaki hasonlóság. Ennek a szónak az eredete bizonytalan, talán északolasz. Az EWUng a XVII. sz. legelejéről hoz geminált Csimmaz alakját, ha felteszünk ehhez képest egy mm > rm elhasonulást és hangrendi kiegyenlítődést, akkor eljutunk a csarmasz-hoz. A gond azonban szemantikai oldalon van: a ’pajor, poloska’ értelemből nem tűnik levezethetőnek a ’sovány, vén’.
A kopik ~ kopasz szópár ugyanakkor megmutatja, hogy a régi magyarban volt –z ~ –sz névszóképző (vö. még szár-: szárít ~ száraz, rov-: róka ~ ravasz). Így akár fel is feltehetünk egy kiveszett *csarm- (*sarm-) ige- vagy névszótövet, amelyből korai magyar alapon létrejöhetett a szó.
Idegen nyelvekben nem találtam olyan alapot, amely adná magát etimológiának. Egy *csarm- < *csarn- alakulással éppen a szláv čьrnъ ’fekete’ szóhoz kapcsolhatnánk a fent kibontott tövet, de szemantikailag ez sem tűnik alkalmasnak.
Próbáltam településnévi alapot keresni, ugyanakkor a nyilvánvalóan ilyennek tetsző Tindorf [< Tin(d)- + Dorf ’falu’] helynevet sem sikerült azonosítani. Ha ez valóban lakosnév, akkor az előtagja lehet, hogy összefügg a kérdéses név alapjával. – De persze az is meglehet, hogy az alakok sorozata eltérő irányban állítható fel, és inkább egy Tindo > Tindor > Tindorf népetimológiás fejlődést látunk, mint a Tindorf > Tindor ?> Tindo rövidülést. Így lehet, hogy hasonló helynév nem is volt. — Ha a nevünket északnémet eredetűnek véljük, akkor felnémet megfelelőnek adódna a Zindelstein (Stein ’kő’), a Zindlenspitz (Spitz ’csúcs’), a Zindelenhöhle (’Höhle ’barlang’), de ezekből nem lehet a nevet levezetni, legfeljebb az etimológiai motiváció lehet közös.
Kerestem közszói hátteret, ez sem volt az előzőnél sokkal sikeresebb. De mivel az –er ~ –ler ~ –ner képzőváltozatosság mégis ezt az érzetet kelti, a beírás végén erre még visszatérek.
Amit most a legperspektivikusabbnak látok, az a Steindl, Weindl nevekhez hasonló alakulás. Ezek vagy összetett germán személynevek (pl. Steinhard ’kő+kemény’, Weinhard ’barát+kemény’) rövidüléseiből, vagy az azonos hangalakú közszavakból (Stein ’kő’, Wein ’bor’) lettek –d– kötőhanggal és –l (–el, –le) kicsinyítő képzővel. A névalap vagy a Tinn, Tinne (Tinman, Tinnemann, Tinnemeier stb.) név lehet, vagy a Thien, Thiene. Az előbbiről később, az utóbbi a Duden szerint a Thegen- ~ Degen- ’(fiatal) harcos’ előtagú összetett nevek (pl. Degenhard) rövidülése, ill. képzőtlen lakosnév azonos alakú településnevekből.
Ennek a variációnak az a problémája, hogy a Steindl, Weindl nevek nem mutatnak olyan változatos, –d-vel bővült névbokrot, mint a Tindl: pl. van Tinder, de nincs *Steinder, *Weinder. Emiatt lehet, hogy a Tindl esetén a –d nem szervetlen kötőhang, hanem a tő része.
Visszatérve a közszói alap lehetőségére. Ezek mind, a II. (ófelnémet) hangeltolódás által nem érintett északnémet (alnémet, alsófrank, alsószász) etimológiák. Ennek tulajdonképpen nem mond ellent a fentebb említett nevek jelenkori elterjedése. A ritka sváb Tinnemayer a gyakoribb alsószász-alsófrank Tinnemeier ~ Tinnemeyer mellett mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen nevek délre is elkerülhettek.
A tőbeli –d hiánya miatt kérdéses a fentebb említett Tinn(e) névvel való összekapcsolás sem. Ezek a nevek északon koncentrálódnak, így vélhetően a II. német hangeltolódás által nem ennek vélhetően a köznémet Zinn ’ón, cin’, vagy a Zinne ’orom(fog), csúcs’ alnémet megfelelője lehet az alapja, vö. holland tin ’ón, cin’ és régi holland tinne ’orom(fog)’.
A német zünden ’meggyújt’ igének vannak északabbi párhuzamai, pl. angol tinder ’gyújtós, kanóc’, svéd tända ’meggyújt’. Alnémet, holland megfelelőt nem leltem (etimológiai szótárakban sem), de esetleg elképzelhető, hogy itt is lehetett egy *tinden ’meggyújt’ ige, amely a név alapját képezhetné.
Van német Zindel név: ez ’egyfajta szövet, tafota’. A Duden szerint a szó bizánci eredetű, itáliai közvetítéssel, és a középalnémet alakja sindal ~ sindel volt, tehát nem lehet ebből „rekonstruálni” egy északnémet *tindel megfelelőt.
Esetleg felvethetőnek tartom, hogy a holland hangutánzó tingelen ’cseng, csilingel’, tinkelen ’csilingel, pislákol’ igéknek, illetve északnémet megfelelőiknek lehet /g/ > /d/ hangváltozásos formájuk.
A ’bucó’ hal neve németül Zingel (innen van a jelenlegi tudományos nemzetségneve is), ez a bajor nyelvjárási Zangel és a stájer Zint(el) halnevekhez kapcsolható. Rácz János ezt a német Zacke ~ Zinke ’hegyes, kiálló, feltűnő csúcs’ szóbokorhoz kapcsolja, a motiváció alapja a hal tüskés, felálló hátuszonya. Ezzel tulajdonképpen „visszaértünk” a fentebbi német Zinne ’orom(fog), csúcs’ ~ régi holland tinne ’ua.’ szóhoz, amelynek eszerint van k~g-vel, ill. t~d-vel bővült tőváltozata. Ez éppen lehetne a Tindl nevünk Tind- tövének az eredete (az –l továbbra is kicsinyítő képző), és egyben megmagyarázná a már említett délnémet-svájci Zindelstein, Zindlenspitz, Zindelenhöhle helyneveket, amelyek mind kiemelkedő felszínformákhoz köthetők.
A Szurcsik név eredetét firtató kérdések és válaszok a 8866-os sz. hozzászólásban nagyon érdekesek voltak. Megértettem és elfogadom őket. Nos, azóta megkezdett családfakutatás során megtaláltam felmenőimet Nagybaracska környékén. Az 1700-s évek közepétől sorjázó neveket kezdetben Szultsik-nak, később Szurtsik-nak végül Szurcsik-nak írták a különböző anyakönyvekben, gondolom a szlovák írásmód magyar megfelőjeként. A név Felvidéki eredetét alátámasztja a Family Search segítségével végzett adatgyűjtés . Ezt valószinűsíti Ön is a kommentjében. A künönböző névvariációk területi eloszlását Google Maps segítségével rögzítettem. (lsd. link:http://goo.gl/maps/g771L)
A legtöbb találata szlovák-cseh- lengyel hármashatár közelébe a zsolnai kerület (anno Trencsén vm.) területére esett. Legkorábbi adatot Tuzovka-n (Turzófalva ) rögzítették, 1726-ban Sulczik néven, később ugyanitt vegyesen jegyezték az anyakönyvekbe a Szulcsik névvel, néha ugyanazon a családon belül is. A Szurcsik változat itt az 1700-as évek közepe után jelenik meg. Kivétel Fülek (1725)és Sóshartyán (1733) környéke. Lengyel területen az 1800-as évekből van bejegyzés Sulczik, Sulczyk változatban.
A talán kicsit hosszadalmas bevezetés után az a kérdésem, hogy a már régebben taglalt Sur-cik (Szurcsik) változatnál korábbinak látszó Sul-czik ill. később Szul-csik változat, e vegyes etnikumú terület mely nyelvjárásából és szavából eredhet és mit jelenthet?
Csarmaz: Azért tűnhet töröknek, mert hasonlít a Balmaz-ra. Ez azonban egyben az elgondolás gyengesége is, ugyanis ebben a -maz a tagadó igealak képzője: Balmaz < török bolmaz ’nem levő’ <: bol- ’létezik’. Így hát a csar-nak török igetőnek kellene lennie: de ilyet nem találtam. Ugyanakkor a tagadó értelem már eleve korlátozza az ilyen konstrukciókat: gyakorlatilag csak a ’nem lévő’ típusú óvónevek jöhetnek ide. Tehát az ige sem lehet akármilyen. Így szerintem ez a megközelítés nem vezet eredményre, igen kevéssé valószínű a török eredet.
Kázmér Miklós ezt e nevet Csarmasz alakban veszi fel a szótárába. Ő sem tud biztos etimológiát hozni, csak igen bizonytalanul említi a (mai Ormánságból adatolt) magyar csarmasz ’sovány, vén’ melléknevet, mint esetleg elképzelhető forrást (a gond a szó késői adatolásával van). Ha ez igaz, akkor testalkatra vagy korra utaló ragadványnév lehet.
