> Nagyon régen vándorolhatott szlovák területre ez a Majer, ha már szlovákosodott a neve.
Régen bevándoroltak a németek szlovák területre. A Pilisben az időlépték kisebb, de az ide-oda asszimiláció ott is megtörtént.
Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy egy Majer nevűnek német felmenői voltak. A majer ’a falutól távolabb eső (nagy)birtok; gazdasági épületek a (nagy)birtokon; kisebb, a (nagy)birtokon dolgozó parasztok házaiból álló település’ ugyanis szlovák közszó is. Ebből szlovák alapon is lesz családnév, hasonlóan, mint a magyarban a major közszóból a Major vezetéknév.
Bár nem ebbe a topikba tartozik, de ez így úgy érzem, kevés.
Kevés márpedig abból a szempontból, hogy csak a születéseket nem érdemes önmagában vizsgálni.
Én a további feltártást a három Máriával kezdeném. Minimium egyik elhalálozott a 3. születése előtt.
Szintén érdemes megnézni, hogy a két János ugyanattól a pártól van-e?
S ugyancsak sürgős volt a házasság, ha 2 hónapra rá már megszüetett az ifjabb György.
Tehát ugyanezen gyerekek halálozását is érdemes lenne megkeresni, és további névvariánsokat találnál. :-)
"(és ez így is maradt az anyakönyv végéig)."
Vagyis már végignézted 1895-ig az anyakönyveket? Tresza név megmaradt a Tréfa mellett?
És visszakanyarodva a topik témájához: Szerintem ha a Tréfa maradt a véglelges, akkor az lehetett az eredeti is, csak beköltöző révén torzult a neve. Én is találkkoztak hasonlóval, hogy össze-visszaírták a más nyelvű környezetbe költözőt, de végére a név maradt az eredeti.
Ja igen, és hozzátenném, hogy utólag vizsgálva a dátumok alapján úgy tűnik, hogy kellett legyen egy Tariffai György és egy Tresza György, akik mindketten Szanyitrik lányt vettek el, hiszen ez a két születés nem lehet egy nőtől:
1810.12.17.: Trefsa György oo Sanetrik Mária → János 1811.03.02.: Tréfa György oo Szaletrin Anna → József
(De azt továbbra is úgy látom, hogy valamelyik Tresza elírás kell legyen.)
Három évvel ezelőtti kérdést (7803) megismételném. Akkor LvT pont nem volt a fórumon, hátha most okosabb leszek egy megfejtéssel.
>>>>>>>>>>>>>>>>>
Borsodi anyakönyvet nézegettem (Garadna, Novajidrány, Göncruszka, stb. térségből.). Visszafelé haladtam az időben, de most rendes kronológiában leírok pár bejegyzést. Hátha valaki tudja a három (?) családnév jelentését, és hogy miképpen alakulhattak át... és miből...és... na mindegy.
Házassági bejegyzés:
1798.01.14.: Tariffai György oo Szanyitrik Anna (göncruszkai árva szolgáló) - tanú: Tresza György
Születési bejegyzések:
1798.03.25.: Tarifaj György oo Szanyisztrik Anna → György 1798.11.30.: Tresza György oo Szanyi Mária → Mária 1799.10.21.: Tarifa György oo Szanyitrik Anna → Mária 1801.03.30.: Tresza György oo Szanyitrik Anna → Mária 1801.12.12.: Tresza György oo Szanyitrik Anna → Anna 1806.07.31.: Tresza György oo Szanyitrik Anna → Borbála 1808.10.07.: Terafái György oo Szányetrik Anna → Terézia 1810.12.17.: Trefsa György oo Sanetrik Mária → János 1811.03.02.: Tréfa György oo Szaletrin Anna → József 1815.04.01.: Tréfa György oo Szanisztrik Anna → Erzsébet 1818.07.14.: Tréfa György oo Sanistrik Anna → János
Végül tehát a Tariffai alakban indult (?) családnév 13 év alatt (1811-re) megszilárdult, mint Tréfa (és ez így is maradt az anyakönyv végéig).
Észrevételeim:
1. Biztosan nem ugyanaz a Tresza és a Tréfa, hiszen egyszerre fordulnak elő ugyanabban a házassági bejegyzésben. Másrészt viszont a Tresza nevet egyszer Trefsa alakban írja a pap (lehetne esetleg Tressa, de sehol máshol nem használt "f-alakú" s-t. Más kettős s-nél sem (pl. Kiss). De ezt tudjuk be valamilyen elírásnak a részéről.
2. A Szanyitrikot Göncruszkáról valónak írja és ebben az anyakönyvben (Novajidrány, Garadna, RKat) több tényleg nem szerepel belőle. És a másik két néven (Tariffai, Tresza) sincs ebben az időben több család!
Egyszerű lenne ezek után azt mondani, hogy a Tariffaiból lett Tréfa, a Tresza az pedig maradt Tresza. DE: Tresza feleségét - két bejegyzés kivételével - ugyanúgy hívják, mint Tréfa feleségét: Szanyitrik Anna. Abban a két bejegyzésben viszont Mária.
Innentől nehéz nem feltételezni, hogy valamelyik Tresza bejegyzés valójában Tarifai-Tréfát fedi.
De vajon lehetséges ez?
Kérdéseim:
1. Mit jelentenek a Tariffai, Tresza és Szanyitrik nevek? 2. Mi az eredeti alakjuk? 3. Hogyan alakulhatott át a Tariffai - ha ez volt az eredeti alak - Tréfává? Mi lehetett ennek a folyamata?
(Póbáltam magam elé képzelni azt a 13-20 évet azzal a talán 3 plébánossal, akik gyakorlatilag nem voltak képesek kétszer egymásután egyformán leírni egy házaspár nevét. Ennyire nehezen ejthető névről lenne szó? Vagy valamilyen erős beszédhibája volt a tulajdonosnak? Siket vénemberek voltak a plébánosok, akik nem tudták elolvasni a korábbi bejegyzéseket sem? Simán lesz*rták az egészet?
Mondjuk, amikor azt láttam, hogy a Szanyitrikből simán Szanyi lett, akkor ez utóbbi megoldásra gondoltam.)
<<<<<<<<<<<<
Erre még jött egy válasz (7804), miszerint "a kérdéses időszakban 5 papja volt a településnek. Az is igaz ugyanakkor, hogy a név változása nem esik egybe a pap személyének változásával."
Annyit fűznék még hozzá, hogy ma találtam Brika nevűt is, tehát az emíletett 'Brike' vagy elírás, vagy én olvastam rosszul. Így már számomra is kirajzolódott, hogy három különböző család, a Birke, a Bilko és a Brika éltek párhuzamosan ugyanabban a faluban.
Találtam ugyanott a Zatykó mellett Zsatkó vezetéknevűt is. Ez valószínűleg ugyanaz a név, nem?
Aztán találtam Islér nevűt, szintén ugyanabban a faluban, Udvardon, a Felvidéken. Ugyancsak távoli felmenőm, ezért is érdekelne a név eredete. Korábban itt a fórumon bizonytalanul rákérdeztem az 'Esler' névre, de ma egy másik anyakönyvi bejegyzésben tisztán olvashatóan Islérnek láttam.
Végül a már többször említett Zsuzsa/Zsuska családnév kapcsán kérdeznék rá a Zsóka névre. Logikusnak tűnik az azonos eredet...
Köszönöm az észrevételt, a „surc=kötény" megoldást azért vetettem fel, mert míg az említett szótár egy korábbi változatában valóban šurcik=zásterka-kötényke, míg a most látott oldalon már „surc=zastera - kötény”olvastam a szerkesztett sárosi (šarišško) szótárban.
Üdvözlet, két német eredetű családnév jelentése, keletkezése után érdeklődöm, vélhetően a 2. betelepítési hullámban érkeztek Baranyába az 1700-as évek közepén:
FILLÉRI - megtalált formái: Filerius (1761), Filleri (1785) később Filléri, esetleg Fileri
Nagyon régen vándorolhatott szlovák területre ez a Majer, ha már szlovákosodott a neve. Hasonló eset a már itt megjelent Payrits ( csak itt horvátok faragták át a német nevet). Viszont találtam most a locsmándi adózók között egy adozót: Mathias Kanicser. A Kanits gyakori horvát név ott Burgenlandban, tehát ebben az esetben pont a fordítottja történt: németesítették, kapott egy -er-t a végére, de vannak itt még érdekes nevek a listában: Tritnvolf-Trittenwolf, Geidesid-ezek az egész interneten belül csak ebben az összeírásban jelennek meg:
> úgy tűnik, hogy ebben a dialektusban az –ik képző nem is lágyítja a –c-t –č-vé, vö. šurc > šurcik és nem *šurčik.
Azóta teszteltem ezt az állításomat, és javítok: ez nem annyira nyelvjárási kérdés, mint produktivitási, mert a sárosi nyelvjárásban is dvorčik ’kis ajtó’ lesz a dvorec ’ajtó’ szóból. Vagyis a régi szavak, képzők esetén -čik lesz az -c + -ik-ből, új szavak esetén azonban a -c változatlan marad. Ezzel – legalábbis a szlovák esetén – a sulc ’kocsonya’ szóból is kizárható a sulčik alakulat.
Addendum ad Gashi: A szerb Wikipedia szerint a montenegrói Гашовић(и) ~ Гашић(и) [Gašović(i) ~ Gašić(i)] egy „bratstvo”, azaz ’nemzetség’. Ez világosan apanév, és csábító ennek Гаш(а) [Gaš(a)] alapját az albán Gash(i) nemzetségnévvel összevetni. Lehet, hogy van is kapcsolat.
Mindenesetre, a montenegrói társadalom is törzsekre (pleme) és nemzetségekre (bratstvo) bomlik. Az előbbi a Wikipedia szerint területi-önkormányzati egység, az utóbbi pedig részint exogám csoport, részint hadszervezeti egység; vö. http://en.wikipedia.org/wiki/Serb_clans
Vélhetően hasonló van az albánoknál is, de nem tudom, hogy a Gash(i) családnév implikálja-e hasonnevű nemzetségbe való tartozást. Illetve, hogy mi ezekhez képest a Gash(i) személynév viszonya.
A –csik < szlovák –čík végződés eredete kétféle lehet: vagy (1) egyetlen összeforrott kicsinyítő képző; vagy (2) a –č a szótőhöz (az alaptaghoz) tartozik, és a kicsinyítő képző csak az –ík.
(1) Az első esetben a biztos etimológiához az alaptagnak személynévnek kell lennie. A Majercsik < szlovák Majerčík is így értelmezendő. Az alaptag nem közvetlenül német szó, hanem szlovák név: Majer.
Így értékelendő a keletszlovák suľ ’só’ és a cseh sůl ’só’ felvetés. Mivel ezek így nem adnak személynevet (vezetéknevet), nem valószínű, hogy –čík képzővel bővültek volna. De ezeknél van további probléma is: a keletszlovák esetben a lágy ľ a *Suľčík névben is megmaradt volna lágynak, de ilyet nem találunk. Cseh *Sůlčík sem adatolható, ráadásul, ha ez átkerül a szlovákba, akkor hosszú ú-s *Súlčik alak lenne várható, de ilyen sincs.
(2) A másik esetben az –ík képző előtti –č voltaképpen az alaptag utolsó –k,–č, illetve –c mássalhangzója.
Ehhez képest a „surc=kötény” felvetés valójában šurc. Azaz, ha a szó vége alkalmas is lenne, de az eleje más hang (magyar /s/, nem magyar /sz/). Vö. még német Schürze ’kötény’, ahonnan ez a cseh-szlovák szó származik. — Ugye a „sarissko” maga is Šarišsko: nem érdemes az ékezeteket lehagyni, vagy olyan forrásból tájékozódni, amelyik lehagyja az ékezetet. — Az általam ismert, a nagyközönség által szerkesztett sárosi szlovák szótárból egyébként úgy tűnik, hogy ebben a dialektusban az –ik képző nem is lágyítja a –c-t –č-vé, vö. šurc > šurcik és nem *šurčik.
Maradt a cseh sulc ’kocsonya’ (< n. Sülze ’ua’), mint szóba jöhető alap. Ez pedig egyrészt eléggé periférikus használatú, és vélhetően kései átvétel is ahhoz, hogy a családnévképzésben részt vehessen (a XVII. sz.-dal ezt le szokás zárni). Másrészt a Sulčík esetén éppen biztos etimológiánk van a Sulimir típusú régi világi szláv nevek képében. Az etimológia bizonytalansága a Surčík esetén merül fel, ott is csak egy bentebbi „hagymahéjon”, a Sur alapnév esetén.
(3) Az ukrán суржик (szurzsik) ’keverék’ ide nem jöhet, mert /zs/-ből nem lesz /cs/, és itt a /zs/ a tő része: ez Vasmer szerint eredetileg rozzsal kevert búzát jelentett [су- (szu) ’össze-’ előképző + rž- (rzs-) ’rozs’ szó töve + -ик (ik) kicsinyítő képző univerbációs szerepben].
Ismét a Szulcsik-Szurcsik névvel kapcsolatosan kérem még egy kicsit a véleményét. Elfogadtam eddigi értékes válaszait és azt, hogy régi egy szótagos személyneveket, mint a Sur- alapnév, nehéz etimologizálni a sok szóbajöhető lehetőség miatt.
Tudásközpont könyvtárában találtam még ehhez a témához, néhány, talán szóbajöhető lehetőséget:
sarissko (Sáros vm.) dialektusban - surc=kötény, suľ = só (ruszin?)
cseh szótárban - sul ( souti)=csúsztat, sůl = só, sulc = kocsonya (németből)
ukrán szótárban - суржик = keverék, elegy - hát ennyi...
> A Dindl-Tindl még néha Findl-formában is szerepel
Ez biztos, hogy íráshiba. A szó eleji /d/ ~ /t/ megfelelés német nyelvjárási alapokon nyugszik (egyrészt az ófelnémet hangeltolódáson, másrészt a fortis-lenis szembenállásban a zöngétlen-zöngés helyett). De ilyen /t/ ~ /f/ esetén nincs.
Pilinczes: Ezt már kérdezted és én válaszoltam rá a 10163-asban, ehhez képest nem tudok mást. (Mint most kiderült, a Csarmaz is duplázva lett, csak arra nem emlékeztem.)
Kuderna: Ez tulajdonképpen oldalvást meg lett említve a 10661-esben a Kudar kapcsán: „mai szlovák kudrlinka ’hajfodor, hajfürt’, cseh kudrna ’ua.’”. A kudrna szó egyébként a régi szlovákban is megvolt. A Kudrna tehát a hajviseletre utaló cseh vagy szlovák családnév, ennek magyarosodott hangalakja a Kuderna.
Sparing: Vö. német Sparing családnév. Nincs etimológiai adatom róla, de az -ing képző általában apanevet vagy lakosnevet képez. Apanévként leginkább közép- és északnémet. Ez esetben az alapnév lehet a német Spahr név, amelyet a Duden középfelnémet spar (ma Sperling) ’veréb’ szóval kapcsol össze mint kicsi vagy fürge emberre utaló ragadványnevet. A Spar- kezdetű összetett német vezetékneveket viszont a sparen ’(meg)kímél, megőriz, megtakarít’ igével kapcsolja össze: lehet, hogy önállóan is megáll ez a motiváció is. — Az elméleti lehetőség dacára alapul szolgáltahó helynevet nem találtam.
1, A Dindl-Tindl még néha Findl-formában is szerepel
2, a neten fellelhető szakirodalom a legtöbb esetben a népnévből eredezteti. Mikor kérdeztem Tőletek a Czingel eredetét (szigetközi sváb ősök-ennek az etimológiája világos), akkor találtam ezt a másik családnevet német névlistákban: nem is gondoltam volna, hogy létezik hasonló: Frank, Schwabe, Böhm, Bayer, Preuß, Engländer rendben, de Zinger-érdekesség.
Djebro: Mai horvát helyesírással: Đebro. A feltételezhető etimológiájához vö. horvát-szerb đebrati ’csutakol, súrol, kefél; fedd, korhol, szid; nyaggat, zaklat’ ige.
Gashi: A név végén az -i hátravetett határozott névelő (posztpozitív artikulus). A Gash tövet megtaláltam az albán Wikipedia férfi személyneveket felsoroló listáján: http://sq.wikipedia.org/wiki/Lista_e_emrave_të_përveçëm_mashkullorë:_G Tehát apanév (patronimikum). A végignéztem albán Wikipedia-cikkek a Gash-t egyébként „fis”-nek, azaz klánnak, nemzetségnek, törzsnek mondja, de nem tudom,, magyar vagy német fogalmak szerint ez mit jelent.
Köznévi alapját nem találtam (de ettől ez persze nem kizárt), más etimológiáját sem. De bennem felmerült, hogy esetleg összefügghet a szerb Gavril ’Gábor’ Gaša becézőjével.
> Remelem Magyarorszagon nincs ekkora arviz mint itt!
Ott nem tudom, mekkora van, de itt rekordmagasságú: magasabb, mint eddig bármikor. Embereket már evakuáltak, de nagy gond még nem történt. A Duna mente egyébként nálunk elég jól védett: a nagyobb bajok árvízkor a keleti országrészben szoktak történni. De a Tisza [még] nem árad.
a Reiserlein nevhez meg annyit hogy ez Frank kepzödmeny eppugy mint Seiferlein , ez Sigfriedböl szarmaztathato .Igy esetleg ez is egy keresztnevböl marpedig Ragizobol levezethetö.(Raginhart,Raginwalt....) Reiser kfn. Harcost is jelenthet.
Sziasztok -eppen egy eszmeletlen orkan erkezik es bezarom a gepet
Staerbartin: Minthogy a név az „anya/feleség” rovatban szerepel, az -in végződést női nevet jelző toldaléknak vélhetjük. S minthogy az <ae> betűkapcsolat a mai <ä> betű írásváltozata, így a nevet *Stärbart alakban rekonstruálhatjuk. Ebből pedig már adódik párhuzamként a mai német Steer-Bartl családnév. Vagyis úgy tűnik, ez egy összeforrott kettős név, ahol vagy két vezetéknév (pl. a férjé és a feleségé) kapcsolódott össze, vagy egy ragadványnévvel egészült ki az eredeti egyszerű név.
Az előtag így vagy a mai német Steer vagy az umlaut alá esett Stahr vezetéknevekkel azonos.
Steer: 1. Metonimikus ragadványnév vagy a lakosra átragadt háznév a középfelnémet stēr(e) ~ sterre ’kos’ állatnévről. – 2. A német Stier ’bika’ névvel egyezően (bikatartóként) paraszti jogállásra, ill. goromba természetre vagy nagy termetre utaló ragadványnév; különösen, ha északnémet eredetre lehet gondolni. – 3. Az irodalom nem írja, de én nem zárnám ki a középfelnémet sterre (mai német starr) ’merev, konok; esetlen’ szóból származó ragadványnevet.
Stahr: 1. A német Star ’seregély’ szóra utalóan vagy madárfogót jelző foglalkozásnév, illetve vidám, beszédes vagy ügyes személyre utaló ragadványnév. – 2. A német Star ’hályog’ szóval azonos ragadványnév. – 3. A Steer-hez hasonlóan itt is felvetném a német starr ’merev, konok’ értelmű ragadványnevet.
Bart: 1. A német Bart ’szakáll, bajusz’ köznévvel egyezően (feltűnő) arcszőrzetre utaló ragadványnév. – 2. A Barthold (~ Berthold ’fényes+hatalom’) kéttagú német világi személynév rövidülése; elsősorban északnémet területen. – 3. A német Bartholomäus ’Bertalan’ egyházi személynév rövidülése. – 4. Esetleg a mecklenburg-előpomerániai Barth településnévre utaló képzőtlen lakosnév.
Bartl: Német -(e)l kicsinyítő képzős alakulat a Bart névből elsősorban a (2. és 3.) személynévi motivációihoz kapcsolódóan.
Reiserlein: Mivel ez is nő neveként fordul elő, a Reiserlein alak mellett elemezhetjük mint Reiserl(e) + -in nőinév-képző. Így vagy úgy, a név végi -lein ~ -le ~ -l kicsinyítő képző, amely a Reiser alapnévhez járul. Érdekes, hogy a mai német és osztrák névkincsből nem tudtam a Reiser név kicsinyített származékait kimutatni. Ennek ellenére, szerintem, ez nem értelmezhető másként.
Reiser: Igen sok motivációt említ az irodalom. – 1. A Reise ’utazás; hadjárat, hadba vonulás’ szóból katonát, katonaviselt, katonáskodásra kötelezett embert, vagy (elsősorban lovon) utazót jelölő foglakozás-, ill. ragadványnév. – 2. A középfelnémet rīse ’fátyol’ szóból származó, a készítőre utaló foglalkozásnév. – 3. A mai német reißen ige régi ’vés, metsz, ír, rajzol’ jelentéseihez kapcsolódó, (fém)sisakkészítőt, favágót vagy rajzolót jelölő foglalkozásnév. – 4. Ragadványnév a mai német reißen ige régi ’hevesen, zajosan mozog’ jelentéséből. – 5. A lakóhely jellegzetességére utaló név a középfelnémet rise, svájci német Risi ’csurgó, folyóka, deszka/kőcsatorna’ szóból. – 6. A türingiai Reiser, vagy a sziléziai Reisern (ma Dąbrowa része, Lengyelország) településre utaló lakosnév.
Ad Dind(e)l: Ha ezzel váltakozik a Tindl, akkor a 10651-es bejegyzésemből el kell hagyni azokat az északnémet ötleteket, amelyeknek z-vel kezdődő délnémet párhuzamai vannak. Viszont így képbe jöhetnek még olyan egyházi személynevek rövidülései, becézői, mint a Dionysius ~ Denis ’Dénes’, Demetrius ~ Demeter ’Demeter’.
Ad Zinger: Éppen el lehet képzelni, hogy összefügg a Zinke ’fog, csúcs, ág, él’ szóval. Azonban az eredetinek várt Zinker ritkább német névnek mutatkozik, mint a feltételezett Zinger módosulata, holott éppen fordítva várnánk. Ez arra utal, hogy a Zinger név eredete nem kereshető egyedül a Zinker < Zinke vonalán. Az én 10651-es hozzászólásom csupa bizonytalan etimológiát tartalmazott: ha nincs más, ilyenek is felvethetők. De ha van biztosabb, akkor az éppen lehetséges, ámbár bizonytalan, kevésbé valószínűt nem mindig vesszük számba.
A Staerbartin és Reiserlein családnevek eredetéről szeretnék minél többet megtudni! Mindkét név sváb betelepülőkhöz köthető - anya/feleség 'rovatban' szerepelnek az anyakönyvben. Előre is köszönöm!
1,Részletes, alapos elemzés, ismételten köszönöm! Az anyakönyvekben többféle alakban is előfordul: Tintl-Tintel, Dindl-Dindel, Tindel. Egy ancestry.com-os fórumozó is érdeklődik a kérdés iránt, nála a Dindl-változat jelenik meg: mivel szintén Pressburg, így gondolom, hogy egy családról beszélünk:
Heintze ( Die deutschen Familiennamen. Geschichtlich, Geographisch, Sprachlich...) hoz egy Zing nevet, melyet a Zinkerrel( Zanker, Zenger) kapcsol össsze: korábban rákérdeztem a Zinger/Czinger családnévre->ekkor fulco a zingarus-ból( cigány) vezette le. Lehetséges, hogy a fenti nevekkel is összefüggésben van, nem kizárólag csak a népnévből származna?
