Ezen már én is gondolkodtam.:-)) (mivel a hőgyüjtő és a csövek is hőszigeteltek....)
Főleg nyáron, kánikula után egy 28fokos éjszakában, a padlás ahol a DB van 40 fokos....
Én azt találtam ki, hogy:
A napkolis indirekt az 2 hőcserélős.
A felsőre dolgozik a vegyes, külön keringetővel, A vegyeshez van puffer is.
Ha kizárom a vegyest , a keringető a felső hőcserélő vizét, átkeringeti a pufferen. > ami lehűti az indirektben lévő vizet
Nyáron, ha nem leszünk otthon, beállítom (külön termosztáttal) , hogy mondjuk 70 fokos tartályfelső elérésekor indul a szivattyú és a puffer vizével visszahűti az indirektet.
Így legalább nem "kidobom" a megtermelt meleget :-))
A keringető úgy is menne ha éjszaka keringetné, és ki tudja mennyire hűtené vissza.
Ha már a visszahűtésról esik szó, lenne egy gyakorlatias kérdésem.
Egy jól megépített, vagyis minimális hőveszteségű vákumcsöves rendszer mennyire képes erre. Az, hogy a házibarkács vagy olcsóbb, nem vákumos síkkollektornál elég jól működhet, azt el tudom képzelni.
Nagyon könnyű túlhúzni ezt a hollanert, mert a tömítés silány. Nagyobb tételnél szilikongumiból süttettünk kb 3x vastagabbat mint a gyári tömítés, az bevált . Annak az a baja, hogy 500 db alatt nem sütnek belőle. De épgép üzletekben néha fellelhető hasonló.
Szerintem nem a kollektorod a féreg, hanem az inox gégecső. Azoknak problémás a hollandi alatti tömítése a kis peremfelület miatt. A kolid valójában jól viselte a kiképzést.
Az érzékelőszonda hüvelyét amúgyis érdemes 1 beleillő szerszámmal megbökni (pl. csavarhúzó), mert így helyet csinálsz az érzékelőnek, meg a gyári keményforrasztás fekete revéjét kitisztítod a jobb hőkontaktus végett.
Én ezzel nem értek teljesen egyet. Az én vákuumcsöves DB kolimat elég jól megviselte a nyári félnapos áramszünet. Valószínű azért mert a GTC kollektorom nem tartozik a "jó" minőségűek közé. Ezt olvasd el:
"Sziasztok! Történt a múlt héten mikor még igazi nyár volt, hogy a már hónapok óta hibátlanul működő vákuumcsöves kollektorom egyszer csak pánikrohamot hozott a gazdájára. Mármint, hogy rám! Minden eshetőségre felkészítettem, túlnyomásvédelem, bojler túlmelegedés védelem, fagyvédelem. Még az sem lett volna gond, ha pár órára rátörne az áramszünet. Hát bizony kiderült, a sors mindég megtalálja a kiskapukat ahonnan a frászfenét tudja az emberre ráhozni! Épp egy délelőtti munkanapon ment el az áram (köszönhetem a Szarbijai áramszolgáltatónak) amikor nem voltam otthon, és a nap tiszta erejéből sütötte a csöveket vízhűtés nélkül délelőtt fél 9-től délután fél 1-ig. De, hogy ez ne legyen elég, mikor az áramot nagy nehezen elkezdte szolgáltatni a szolgáltató, a kollektor akkorára úgy felforrósodott, hogy a vezérlő hibát észlelve blokkolta a vízpumpát. Így szárazon tovább napozhatott a kollektorom még haza nem értem fél 4-ig. A kollektort megvizsgálva a következő hibákat találtam: meglazultak az inox csövek csavarjai és kiszökött a levegőnyomás, a vezérlő hő érzékelőjét a kollektor belső szigetelése a tágulástól szinte kitolta a kis csövén keresztül. De mind ezek ellenében, hogy mondjak valami jót is, az említett hibák kijavítása után a kollektor semmit nem veszített a teljesítményéből. Ne értsen senki se félre nem bántam meg, hogy vákuumcsöves kollektort építettem de azt megtanultam forró napsütésben a VÍZ SOHA NEM ÁLLHAT LE A RENDSZERBEN!!! Szünetmentesíteni fogom az áramellátást!"
Tényleg nem konfrontálódási szándékkal, de 1 kicsit folytatnám:
A DB rendszer bár zárt, de mégsem nyomott rendszer. Ezért felhasználható az alupex cső (kolitól távolabb). Hiába van hőterhelés a csövön, ha nincs jelentős nyomás.
Ennek fontos szerep jut az elektrokorrózió csökkentésében. (tartályspirál-vas; cső,koli-réz)
Feltételezés:
Fagyállósnál veszélyesebb lehet a helyzet, mert kénytelenek vagyunk galvánelemként zártra kötni a csőrendszert, bármiféle műanyag megszakítás nélkül. Ebbe már csak 1 csipet savasodás kell. Olyan gyenge, hogy akár még megnyalhatjuk is, akkor sem érzünk semmit. Csak idő kérdése lehet a hatás.
Szóval nem tudom.
De visszatérve a kiindulási helyzetre:
Nem értem, hogy az ÚSZT, miért nem tartja számon a DB-t?
Tudom, hogy ez mindig örökös vitatéma marad. (Persze nem azért hoztam föl. Csak az ÚSZT végett.)
Én ott látom a problémát, ha mondjuk elköszön 1 tömítés a primerkörben. (Ez lehet a leggyakoribb hibalehetőség. Főleg a saválló gégecsövek alatt.) Ekkor kókad a védőnyomás.
Ám ezt a gazda nem veszi észre. Boldogan battyog a rendszere úgy, hogy nagyon lassan, de szivárog. Minél kisebb lesz a nyomás, annál lassabban szivárog és annál tovább üzemel így hibásan.
A DB-nél nincs ilyen. Én úgy jártam az enyémmel, hogy létrázgattam a házam mellett. Persze pont a koli mellett vesztettem el az egyensúlyom (hol másutt?), így bele kellett csimpaszkodnom a csőbe a koli csonkjánál. (nekem falon van a koli és menetes csonk csatlakozású) Nem is volt semmi baj. Csak kb 1/2 év múlva vettem észre, hogy igen foghíjas a lé a primerkörben. Nagyon lassan és nyom nélkül kipisálta a víz 1 részét.
Így leállítottam 1 percre, vártam 1 másodpercet míg visszafolyik a víz, kicseréltem a megtaposott tömítést a hollandi alatt, visszabugyoláltam a csőhéjakat, felöntöttem találomra 1 csipet vízzel a DB-t, majd GO. Másnapra már azt is elfelejtettem, hogy tegnap volt valami.
(Persze más kérdés, hogy a téli kollektorfűtés jelentős túlméretezettsége okán jött fel a téma.)
Nem forr a fagyállós rendszer sem, mert az okosabb szabályozók éjszaka visszahűtik a puffertárolót, szabadság idején a hmv tárolót is. Fizikaiag nem is képes a folyadék forrni, mert a napkollektort ilyenkor vízgőz tölti ki, a savasodni képes glikol nincs a napkollektorban. A vízgőz pedig mehet 200C fölé is, ha akar, kit érdekel. A glikolt kell megóvni, de az 140C környékén, a víz adott nyomáson érvényes forráspontjánál a szó szoros értelmében kiszorul a napkollektorból.
A jól méretezett, hidraulikailag helyesen kialakított, okos szabályozóval ellátott zárt rendszer nem savasodik. A jól méretezett alatt azt is értem, hogy 300 +500 literes tárolókat nem 20 m2 napkollektor fűt...tehát a túlméretezéstől óvakodni kell.
"A vákuumos kollektorok ugye rosszul bírják ha egy forró júniusi napon áramszünet éri őket. Mit csinál a DB rendszer ilyenkor?"
Röhög a zárt rendszereken :))
A valóságban semmit. Felmelegszik a kollektor akár 150-200°C-ra, aztán, ha majd lehűlt a napsütés csökkenése miatt, megy minden tovább, mintha mi sem történt volna. Az én rendszerem már legalább 15-ször volt ilyen állapotban az elmúl 4 év alatt.Nem áramszünetek miatt volt ez leginkább, hanem mert "megtelt" a tároló meleggel, és a vezérlő leállította a keringetést. Az idén nyáron egyszer áramszünet miatt is volt ilyen, ezután már vettem egy akkumulátort a szünetmentesítéshez.
Az áramszünetnek a DB rendszernél egy komoly következménye van: estére nem lesz elég melegvíz...
Egyszerű hárfa szerűen kialakított csőrendszert képzelj el, ne vákuumcsövet. Értelemszerűen a "hárfa" hőszigetelt dobozban van, de házilag simán kivitelezhető (polikarbonát vagy üveg fedés, fadoboz, hátulról kőzetgyapot hőszig)
Egyszerűen durván sarkítva: méred a kollektor hőmérsékletét amiben NINCSEN víz. ha eléggé felmelegedett, egy fagymentes helyen (beltér) lévő tartályból átkeringeted a rendszeren a vizet egészen addig amíg vissza nem hűl a kollektor. Ekkor lekapcsolod a szivattyút és a víz a kialakított lejtés miatt visszacsorog a fagymentes tárolóhelyen lévő tartályba.
Télen nem fagy el mert nincs benne víz
Nyáron nem forr fel mert nincs benne víz csak akkor ha kell.
Elvan az, mint a befőtt. Én annó hagytam forrni próbaképp. Kutya baja sem lett. Amúgy sem gyakori "üzem". Persze 1 szünetmentes sosem baj a háznál. Így akkor is van meleg víz, ha egész napos hálózatkarbantartás folyik.
DB: Drain-back. Víz-visszaejtős rendszer. Rengeteg leírás van róla a neten, ám a pályázat mégsem ismeri.
Ugye a DB rendszer abszolút gondozásmentes. Nyáron forrhat, ahogy kedve tartja. De szakmailag nem létezik.
Persze a fagyállós rendszer is életképes, de magas hőterhelésre savasodik. Ám épp itt van a móka! A téli fütésre kényszerűen túlméretezett kollektorfelület, nyáron kihasználatlanul forr magában.
Persze lehet vele medencét "perzselni", na de azt meg talán mégsem kéne támogatni.
Olyan sztringekbe csipegeted össze a paneleket, hogy ne lépje túl üresen sem a 600V-ot. (Napelemtípus-függő.) Ha a napelemtabellák magasabb delejre vannak hitelesítve (szigetelésileg), akkor az inverter max feszültségszintje az adott korlát
Ezt fokozottan kell figyelembe venni télen, mert akkor több lehet a feszülete a paneleknek, mint a 25°-os gyári mérésen. (Erre hívta fel a figyelmet Morlockté bátyánk.)
Az üres feszület (terheletlen) azért lényeges, mert télen, verőfényes napsütéses tükörtiszta égbolton is lehet olyan, hogy leáll az áramszolgáltatás, ezért letilt az inverter, vagyis kiesik a terhelése a napelemek felé.
Az MPPT tartomány általában megfelelő szokott lenni. Az indulási feszület alá ne méretezzünk. Én mondjuk az inverter legjobb hatásfokú feszületét tartom megcélzandónak. 1fázisnál, úgy cca. 360V körül.
Ne aggódj, én sem! Nekem csak primitív DB rendszerem van, miközben a szakmailag gondosan összeállított támogatás, csak a fagyállót ismeri. :-)
Ráadásul a kollektorral való fűtést is támogatja (hajrá neked fagyálló), gondolom evvel elősegítve a hazai takaróponyva-gyártó ipar majdani fellendülését.
Mivel a napelem max. rendszerfeszültsége 600 V, így ezt nem is érheted el. Ettől kezdve akár 20 KW naptelepet is ráköthetsz, a felesleges teljesítményt "eldobja". Jó pótelektronikával fűtésre felhasználhtod, vagy sokára térül meg a többlet beruházás.
Már csak ennél picit kevesebb napelemet kell rákötni, mert többen is jelezték, alkalmanként túlszárnyalja a gyári adatot. 50*200W kicsit sok lenne neki. Elvben a gyári adatok alapján nem, de néha túllőhet. Ha a napelemcsoport max. terheletlen feszültsége nem lépheti túl az SMC bemenőjét, akkor mehet. Legfeljebb nem hasznosítja a többletet.
Azaz úgy kell összeállítani a sorokat, hogy üresjáratban semmiképpen ne haladhassa meg a 700 voltot. Az 500-at túl lehet lépni, az csak az MPP-nek a felső határa, afölött már nem tud korrigálni.
