Valoszinuleg Feigler téglagyárábol valo az utolso darabod. Nekem 2 fajta is van ebbol. Igaz mindkettő csorba, de a jel szép. és mindkettot pozsonyban találtam Feigler feliratu téglák között, a betutipus is megegyezik, ugy hogy innen a következtetés.
Szia, csak egy ötlet: Mi van, ha a népszavazós téglán nem a téglagyáros monogramja szerepel, hanem a politikusé, aki igencsak jelentős szepet játszott a népszavazás kikényszerítésében?
"....Friedrich Istvánról tudni kell, az 1919. augusztus elsején megbukott patkányforradalom, a tanácsköztársaság után 1919. augusztus hetedike és tizenötödike között volt az úgynevezett ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány vezetõje, 1919. augusztus 15-e és 1919. november 24-e között pedig Magyarország miniszterelnöke. 1919. novembere és 1920. márciusa között a Huszár kormány hadügyminisztere, késõbb nemzetgyûlési képviselõ volt. 1951-ben, Grõsz József kalocsai érsek koncepciós perében elítélték, a váci börtönben halt meg 1951. november 25-én. Földi maradványait -2001 tavaszán - a váci börtöntemetõben, a Hóman Bálint sírja után kutató dr. Susa Éva igazságügyi antropológus és régész csapata találta meg. .... Friedrich István egyébként nem véletlenül bukkant fel, 1921-ben Sopronban, a Rongyos Gárda egyik vezetõjeként, Nyugat-Magyarország Ausztriához csatolása ellen harcolt. De itt harcolt Héjjas Iván és Prónay Pál is." (MNO online, Fórum) "Friedrich István volt miniszterelnök, mint magánember augusztus 17-én a Nép c. újságban nyílt levélben felkelésre buzdított. Nevét viselő fegyveres csoportot is szervezett." (Horváth Z.: Civitas Fidelissima)
Üdv. mindenkinek.Ma kaptam ezt a téglát Majsapusztáról MEH felirattal.Az Eszterházy kastély mögött található valamikor cselédháznak épült épület átalakítása közben került elő.Szerintem jelentése Herceg Eszterházy Miklós vagy Majsa .Alatta egy régebbi MEH más elrendezésben.
Végre megtaláltam! A szavazós téglán látható FI monogram viszont továbbra is kérdőjeles. Friedrich Istvánnak volt téglagyára Sopronban 1835 és 1868 között. Ezt az örökösök vitték tovább 1917-ig. A gyárat Hacker Lipót vette meg 1917-ben és üzemeltette 1948-ig.
Kérdéseidnek utánajárok. Asztalosról már fel is tettem nekik a kérdést. Ha az illető gyűjteményében netán vannak AP, AF téglák, azokat lefotózom, legalább tudjuk, hogy néznek ki.
szia, íme 2 másik Monorról. Az MT -gondolom- Monori Tgy, az MTR- ben az R mit jelölhet? Részvénytársaságot? A Gecse féle adattárban két hasonló név is szerepel: Appelsdorfer Ferenc és Appelshoffer M. Tedd meg lécci, hogy megkérdezed a helytörténészt, elírás lehet-e ? Aztán: Ugyancsak ebben az adattárban olvsni Asztalos Mihály téglagyáráról, ami a 30- as évektől a háborúig működött. Esetleg ugyanő, csak magyarosította a nevét?
Sajnos nagyon gyorsan tüntették el az épületet, így egyetlen példányt leltem csupán.
Az alábbi információk helytörténészektől származnak:
Az MT nyomatú téglának létezik számozott változata 1-7-ig, illetve MTR felirattal is.
Szintén monoriak az AM (Appelshoffer Mátyás), az AF (Appelshoffer Ferenc) jelzésű téglák.
A CA (Capitulum Agriense, azaz egri káptalan), valamint a VCA + évszám (Venerabile Capitulum Agriense, azaz Méltóságos Egri Káptalan) téglaégetőiben készült téglák is készülhettek itt, mivel a 17. századtól már volt Monoron téglagyártás.
"Szabadi Kisgát nevű településrészében álltunk meg."
1715-től a gróf Batthyány családé volt. 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány családok voltak a földesurai. Jelenleg őrgróf Pallavicini Edének van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik: Kisgát-puszta, mely 1849-ig gróf Batthyány Kázmér birtoka volt. Most szintén Pallavicini őrgrófé és itt lakik, Kasza Ferencz, az uradalom főintézője.
Tehát Pallavichini Ede adata stimmel, a többire nem találtam semmit, de feltételezem, hogy ez alapján, a helyi történésznek a többit illetően is igaza lehet!
Ma felkeresett egy lelkes, a téma után érdeklődő leendő gyűjtő Somlószőlősről. Meglepett egy szép darabbal , amit ez úton is köszönök! DEUTSCH ADOLF / Nagybogdány
V.mi nemesi darab lehet. Ettől függetlenül az e fajta betűket keretbe foglaló forma vagy ablak felénk, Orosháza és Hódmezővásárhely környékén volt használatban a gyártók körében. Sőt szeghalmi és sarkadi téglám is van amelyiken ez a fajta ablak forma található, de a zöme a fentiekben említett két településen volt elterjedt. Egyéb iránt úgy tűnik, hogy Hódmezővásárhelyről terjedt el. Orosházán Kristó Ferenc alkalmazta először. Ő pedig a HMV-i Kovács Téglagyár alkalmazottja volt orosházi vállalkozása előtt. Ha legközelebb Makón jársz érdemes megkérdezni a kupac köztes gazdáját, hogy honnan van a bontás, az esetleg segíthet. A helyi lakosok lokálpatriótább beállítottságú tagjai többé kevésbé tudják, hogy kik voltak az uraságok a múlt-múlt rendszerben.
