Nem rontja. Tedd bele minél előbb. Jobb lett volna már cefrézéskor beletenni, mert most ismét alaposan át kell keverned,ami nem túl kedvező. Bár ha még most cefréztél, talán nem nagy baj.
A körte könnyen romló cefre. Vigyázz vele, ahogy kész, főzd egyből.
"határozott" lekondenzálás,majd újra párolgás,A- ból B- be....!
Te ezt az üveg toronyban látod megvalósulni? Én azt látom, hogy átbugyborékol. Nekem az a véleményem. hogy ez sehol nem valósul meg "határozottan". Részemről lezárom ezt a szemináriumot, nekem hasznos volt. :)
Más.
Van valamilyen konkrét szempont, hogy a szűrődbe a Hagyó által használt pamut helyett pp-t raktál?
Mostanában meggyűlt a kozmaolajjal a bajom, volt alkalmam szűrni és azt vettem észre, hogy a pamut jobban működik, arra gondoltam a Hagyó sem használ véletlenül azt.
Én a Müller féle tornyot nem tartom rektifikátornak,mert a gőz nagy része,sőt legnagyobb része átsuhan a spirál és a fal között,és a deflegmátor sem hűti vissza ugye csak egy részét ott is.
Ha mondjuk a spirál egy ívében töltet lenne,akkor már igen.Én ezt öszvér megoldásnak tartom,de nem állítom hogy rossz,viszont azt igen,hogy 2 lépcsőben finomabb pálinkát lehet vele készíteni,mint egyben.
Lentebb bemásoltam a rektifikákás definícióját.Itt nem történik ilyen "határozott" lekondenzálás,majd újra párolgás,A- ból B- be....!
Egy összemosódott folyamat,ami sokak szerint már rektifikációt jelent.Elméleti síkon magyarázható,én akkor sem tartom annak.:-)
Hidd el, jól működik hidegen is...forralva már a gőzei is veszélyesek szerintem és hidegen a gyári akkusavnál nem kell töményebb hozzá...ha nincsen seb a kezemen, akkor gumikesztyű nélkül is gond nélkül mosogatom a dörzsivel a lemezt, meg sem érezni...
Én is kénsavval állítom a pH -t ha kell tudom, hogy nem desztillál át rajta. :)
Vegyiparban bevett szokás , hogy úgy tisztítanak csöveket készülékeket etc. , hogy az üstben(reaktor) erős szerves sav (hangya vagy ecet sav) vagy kénsav vizes odatát melegítve elforraljak azt, végig járatják a megfelelő helyeken és a csővezeték végén egy kondenz edényen lecsapatják, ezek a savak melegen szinte minden szennyezőt oldanak feltapadt olaj, zsír,leégés, vízkő etc. szinte fém-zománc tisztára a lényeg hogy nem kell fizikai tisztitás. Ha nincsen 'durva' szennyezés akkor a sima 2-3 báros gőz is elegendő a tisztításra.
Ezt az eljárást a költség hatékonysága és környezetbarátossága miatt használják illetve a forró gőzölt ecetsav kénsav hatékonyabb mint a hideg áztatás de nem olyan káros mint a forró savban történő áztatás.
Én próbáltam -működött - 5 l ecetsav kb 20 literes vizes oldatát elforralni a főzőben és végig járatni a páracsövön és a leengedett hűtő spirálján kb 3 órán keresztül , hát legalább 2 szer majd megfulladtam az ecet gőztől illetve összecsődültek az utcán járó emberek meg a szomszédok. Kénsavval nincs szagélmény, hatása még jobb, viszont a koncentrációt alaposan meg kell választani, a forró nem elég híg kénsav is viszi savállót fölég a hegesztésnél viszont ha jól be van állítva működik,
Mivel nálam nem szempont a gazdaságosság és kb két literrel feltudom tölteni a spirált, rezmester1 ajánlásait meg fogom próbálni csak a hűtőt feltölteni akkusavval hidegen , hátha bejön.
Ha nem, akkor marad, a kénsavas próbálkozás mondjuk 0,5 százalékosról indulva persze nyilván az lenne a megoldás, ha nem égetem oda de ahhoz meg idő kell az meg nincs és sajnos nem is lesz .....
A végén azt még hozzá kell tennem, hogy a főzöm előzőéletében illóolaj lepárló volt, sikerült íz mentesre kimosnom és pálinka főzősre befogni , viszont ha odaégetek, valamit jön ez a barna nyák az égettség íze és megint beköszön a kamilla és a cicka illata.
Jóvanna, legyen akkor egy nullkilóméteres összefoglaló.
A rektifikátor önmagában l.f.szt nem erősít.
A deflegmátor önmagában keveset erősít.
A rektifikátor egy fölé tett deflegmátorral sokat tud erősíteni (egylépcsős, "tornyos" technológia).
Az egyes rektifikátor megoldások közt nincs lényi különbség.
A Müller-féle spirál az egy rektifikátor.
Minden évben felmerül ez, hogy ilyen-olyan csodatoronnyal, aromaspirállal, stb. mennyivel jobb lesz a pálinka minősége. Nem. Ez nem erről szól. Ez a gyártók, ill. a szeszfőzdék reklámdumája, kellennek jól hangzó hívószavak, amivel el lehet adni a terméket.
Az egylépcsős (tornyos) főzés nem a minőség javításáról szól. Egyszerűen jobb hatásfokkal nyeri ki az alkoholt a cefréből, mint a kétlépcsős eljárás, ráadásul rövidebb idő alatt, és kisebb helyigénnyel. Snapszmester úgy fogalmazott, hogy ezek egyszerű "szeszprések". Cserében jóval érzékenyebb a pontos beállításra, mint a kisüsti technológia, könnyebb vele elrontani a pálinkát.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Olyan lendülettel kezdtél bele,azt hittem vegyészmérnök vagy.
" Szerintetek merjem híg kénsavval macerálva átgőzölögtetni ? Már az ecetes átgőzölögtetés során kondenzálódó pára is bekékült Cu2+ ionok miatt szóval a forró ecet gőz is oldja a készüléket .... a kénsav az minden lerakodást roncsol és talán a készüléket is egy kicsit tétova vagyok nem akarom beoldani a készüléket."
Kénsavval is lehet ph-t beállítani cefrénél,mert nem desztillál át!!Ahogy a foszforsav sem.
" flash desztilláció: Folyamatos egyensúlyi desztillációnak vagy flash lepárlásnak nevezzük azt a desztillációs műveletet,amelynek során egy folyadék elegyet felmelegítés után vagy egyidejű forralással állandó áramban egy desztilláló rendszerbe tápláljunk és a keletkező egyensúlyi gőz és folyadékfázist egy fázis szeparátorban (egyensúlyi kamrában) elválasztva külön-külön elvezetjük.
A művelet során az idő függvényében a rendszer össznyomása ,hőmérséklete, valamint a két egyensúlyi fázis összetétele nem változik."
Na ilyen a Müller féle spirálos torony.
"Rektifikálás:A rektifikálás más néven ismételt lepárlás, a desztilláció egy változata.Ezt folyamatos üzemű technológiában úgy képzelhetjük el, hogy folyamatos desztillálóberendezések desztillátumát egy következő berendezésbe vezetjük.
A gyakorlatban legtöbbször rektifikáló oszlopokat (kolonnákat) alkalmaznak az elegyek szétválasztására. A gőz- és a folyadékfázis érintkeztetése egy oszlopban történik, melynek hossza mentén többször beáll a termodinamikai egyensúly. Egy hagyományos rektifikáló oszlop három fő részből áll (oszlop, kiforraló, kondenzátor). Az oszloprészben töltettel vagy tányérokkal biztosítjuk a gőz - és folyadékfázis érintkeztetését."
" Pannon egyetem mérnöki kar desztillációs oktató anyag"
"Még a csákány nyeléből is a tuszmákolás-adagolása miatt került bele Bükk nyélből faforgács ami majd megadja azt a bizonyos különleges ízt és zamatot a Kiffer cefrémnél"
Ezen mondaton is elgondolkodtam. Az biztos, hogy a pálinkának a hordós érlelés alatt változik az íze és a színe is. Ugyanez vonatkozik arra is, amikor pl. a borászatban használatos tölgyfa chips-et rakunk a pálinkába néhány hétre.
De mi van akkor, hogyha a cefrébe, vagy az alszeszbe áztatjuk ezt a bizonyos chips-et? A kész párlaton lehet-e érezni az alábbi ízeket?
:)) Maradok inkább tudatlan! Konkrétan én személy szerint nem akarom megérteni:)) Nekem más szempontok a mérvadók. Legyen miből jót vagy még jobbat főzni...néha elb@szva,mert az hozzá tartozik...és működjön a főzőm még jó sokáig.Nem utolsó sorban pedig legyen egészségem,kedvem is hozzá. Mert ha ezek nincsenek "megette a fene":))
Azt próbálom kitalálni, hogy mit gondolhat egy " nullkilométeres" aki idetéved, és kérdezni szeretne. Közben meg és ilyeneket olvas, hogy: rektifikátor, ozmózis, plamolizis, parciális kondenzáció, EtAc, organoleptikus, deflegmáció, stb...
Szerintem úgy megijed, hogy azt is elfelejti mit akart és farokfelvágva menekül innen. :)
Néhai Szabó Zoltán Gábor a XX század legnagyobb kémikusa volt: 2X Kossuth Díjas Fiziko és Kémikus egyetemi tanár volt. (Ezt véletlenül pont tudom) :))..DD..
:)) Jó a meglátásod:)) Belőlem sem lesz Szabó Zoltán Gábor utód,kinőttem már az iskolapadból ilyen magas szinten...DD..:)) Magas ez a labda,el sem,fel sem érem,pedig nem vagyok egy alacsony tag,biztos az elmém befogadó képességeiben van a bibi...:))
