- Lugosi Lugo László : Tükörképek - Ludwig Rohbock nyomában (A Hunfalvy János szövegével és Ludwig Rohbock acélmetszeteivel 1865 és 1864 között megjelent "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című topográfiai munka talán mindmáig a legismertebb a XIX. századi magyar honismertető albumok közül. Ennek az albumnak, mai fotókkal tükörképként bemutatott új kiadása. - gyönyörű várak is :)
- Thaler Tamás szerkesztésében: Édes Erdély (album jellegű)
Mindkét könyv nagyon elfogadható áron van. Én megvettem mindkettőt. :) Amennyiben szeretnétek belőle a civertan@civertan.hu címre írjatok, vagy az enyémre 15 óra után.
Gyorsan átnézve az alábbi könyvet, az alábbit találtam:
A XV. században kiépült a belsővár és azt övező téglafalak rendszere, amit a török veszély miatt a XVI. században kibővítettek egy nagyméretű Huszárvárral, ebben helyezve el a helyőrség döntő részét alkotó könnyűlovasságot. Ez így volt más helyeken is, a kisméretű kővár területét gyorsan kellett nagyobb katonaság elhelyezésére alkalmassá tenni, így palánkfallal bővítették ki. Szerintem Kerecsényi László főkapitány és elődei parancsára alkották meg a fa-föld alapú Huszárvárat, bár a korabeli feljegyzések szerint a mocsaras alapok megerősítéséhez két közelben lebontott templom anyagát is felhasználták.
Jelenlegi tudomásom szerint azonban a régészek csak gerendacölöpöket találtak a földben.
Szükségünk lenne felvidéki képekre (digitális): -Bajmóc, -Árva-vár, -Nagyszombat, -Beckó-vár, -Csallóközi templomok, -Gömöri templomok, -vagy bármely más témájú fotó is "jöhet" a felvidékről, hátha az jobb, mint a jelenleg rendelkezésre álló.
Ha valakinek lenne, a civertan@civertan.hu - ra jöhet. A részleteket pedig lelevelezzük. Köszönettel: T.
Az első védővonal a Maróti család korai magánvára, amit a későbbi évszázadokban a második, majd a harmadik várfallal öveztek. Ezeket valóban jobban fel lehetne magasítani + az egykori vizesárkot más oldalakról is visszalehetne állítani!
Vágyálmom: körbe lehetne csónakázni a gyulai várat! :-)))
De valahogyan tudatni kellene az oda érkező, tudatlan nem várbaráttal is, hogy évszázadokkal ezelőtt a környékről erőszakkal idehajtott jobbágyok verejtékük hullajtásával hoztak létre egy "magyar módra" fagerendákból és földtöltésből álló nagyméretű végvárat, amit a királyi zsoldban álló vitézeink vérük hullatásával próbáltak védelmezni a törökök tengere ellen!
Ötletem szerint esetleg az egykori nyomvonalon végighúzódó, leásott gerendasor jelölhetné a külsővár területét.
Történetek feltárások Gyula külsővárában, erről a Castrum Bene Hírlevelében lehet részleteket megtudni. Az odalátogatók közül csak nagyon kevesen tudják, hogy a napjainkban látható téglavár + ágyúrondella csak nagyon kis része az egykori végvárnak!!!
Az alábbi alaprajz az 1566-os nagy ostrom idején létezett kiépítettséget mutatja be. A szaggatott vonalak Mirandola itáliai hadmérnök terveit jelzik, ez azonban sohasem készült el!
Egyetértek veled, a várbarát legyen telhetetlen! :-)
Könyörgöm, ha már a csókakői vár öregtornyát felmagasították, miért nem lehet azt gyilokjárós erkéllyel körbevenni, amit védőtető koronázna? Ugyanezt a kérdést tettem fel pl. Hollókő esetében is...
Mindenkinek jót tenne: a torony köveit nem morzsolná a téli fagy, a fényképezni vágyó várbarátok vagy a magaslatról a panorámában gyönyörködni akaró kirándulók is elégedetten távoznának :-)
És látom, talán tudsz is annyit a magyar történelemről, mint jómagam! :-)))
Akkor tehát felveszem az elém dobott kesztyűt!
Kétszer aludtunk a tetőn, a vár falmaradványainál...
Ha jól tudom, a Nagyharsány község melletti Szársomlyó Várhegye szigorúan védett terület, még megközelíteni sem szabad... bár én is sátraztam már Murány várromjában, azt se lett volna szabad...
Garai,mint Erol Flynt, eltördeli a páncélja résein behatoló nyílvesszőket és hátát a királynék hintajához vetve a végsőkig harcol...
Valóban, a régmúlt históriánkból oly sok véres és felemelő pillanatot lehetne a filmvászonra vinni! Elég csak a XIX. századi romantikus festőink műveiből meríteni, híres és kevésbé ismert alkotók görnyedtek vásznaik felé, hogy megörökítsék a távolba vesző múltunkat...
Igen... ugyanolyan {részben} csalódás a várlátogatónak, mint Csesznek vára!
Tehát bejárhatjuk részben felmagasított falait, de mindenütt csak üresség fogad, sehol egy kis vártörténeti kiállítás vagy a manapság oly divatos középkori életkép panoptikum... persze ehhez előbb védőtetőkkel ellátott, zárható és őrzött helyiségeket kellene kialakítani!
Néhány erősség ahol történelmi panoptikum látható:
Ha a Várfolyóiratunkban felbukkan harsány-szársomlyó neve, igenis érdemes foglalkozni vele. Agytekervényeinket vértezzük fel! Elő a Nemeskürty könyvet, hajrá Horváti-liga. Kétszer aludtunk a tetőn, a vár falmaradványainál s mindig történt valami. Emlékszem, le kellett írnom miféle szellemekkel találkoztam a tetőn, de ez egyáltalán nem jelentett problémát. Hozzá kell tennem a királyné párti Garaiakat nem igazán,viszont ahogyan idősebb Garai védi a megtámadott királynéi kíséretet az hollywoody-elképzelésekbe igazodhatna! Garai,mint Erol Flynt, eltördeli a páncélja résein behatoló nyílvesszőket és hátát a királynék hintajához vetve a végsőkig harcol... Később valóban török fennhatóság alá kerül szársomlyó vára, azonban a török virágos nyelvén keresztül is világos, nem adták szépszerével, idővel meg kellett egyezni a váráért, földjéért. Ha jól emlékszem, így írtak: a falak oly magasak, a hetedik szféra lakói beszélhetnhek a vár lakosaival...Miután Siklós is törökké lett, itt már csak őrtornyot tartottak, a régi, a siklósinál is nagyobb várat hagyták az enyészetnek, az őrtorony prosperált egy ideig. Sajnos, a helyiek alig tudnak valamit várukról, viszont ezt számon lehet kérni, nyilván a tudásért borért fizetnek. Ismerve a villányi bort, idén sem jut fel senki! Miénk a kuriózum! Vagy, tudjátok mit, maradjatok otthon, úgysem juttok fel fényképezhető időben. Ha-ha-ha!Amadé ismét lesújt!!!
Ha jól tudom a csókakői várat a közelben található kőbányából kifejtett kőből építik vissza. Tehát nem kell a középkori kővárainkat feltétlenül tégla vagy beton förmedvényekkel elcsúfítani, azért hogy megkülönböztessük az eredeti és újabb falrészeket!!! Már Gerő László a magyar várrestaurálások Atyaistene is megjegyezte, hogy elegendő a választóvonal {didaktikus vonal} mentén másfajta faragási móddal megjelölni a határukat! Ez ugyebár a Velencei Charta alapelve!
