Így van, ozmózis jelensége ebben az esetben az, hogy a sejten kívüli térből hígabb oldat, a víz belép a sejten belül térbe(koncentráltabb) ez a folyamat addig tart elvileg amíg az adott oldott anyag koncentrációja ugyanannyi nem lesz kívül belül, ehhez sok folyadékra van szükség amit nem bír el a sejthártya(ozmózis nyomás) és felszakad, így a sejten belüli részek is oldatba kerülnek amitől jobban hozzáférhetővé válnak az élesztők számára illetve az aroma anyagok hígabb vizes oldatba kerülnek, szerintem jól szemléltetheti ezt amikor az értet cseresznye megázik és felreped. Ez minden anyagra igaz külön külön aroma, nyomelem, mono és diszaharidok .
Érdemes azt is vizsgálni, a cukrozást mikor végzi el az ember,mert ha töményebb cukor szerint a kinti oldat akkor az szívja a vizet kifelé azaz ellentétes a fentiekkel.
Én keverőszárral keverek mindennap 2szer, azt is megfigyeltem, hogy a vizes cefre kisebb viszkozitása miatt jóval gyorsabban forog a fej , annak élein jóval nagyobb nyírófeszültség ébred ami pedig tovább aprít mikroszkopikus és makroszkopikus szinten is.
A Miklós1-féle egyszeregy, meg a saját gyakorlatom miatt is a zsíros leválasztást erőltettem, de ez a fóliás módszer sokkal megbízhatóbbnak tűnik. A széles cellux is jó gondolat, bár asszem maradok a saját folpackos elgondolásomnál, a celluxot sztem nehezebb lenne ráncmentesen rásimítani az edényem kiforduló peremére.
Hát igen, olvasni... A tanuló, meg aktív hobbifőző időszakomban én is napi szinten követtem a fórumot, de mióta a pálinkafőzés besimult a rutintevékenységek közé, azóta csak szórványosan nézek rá, több tízezer poszt lemaradást visszaolvasni meg képtelenség, ezért jól jön az útbaigazítás az aktív tagok részéről :)
Ozmózis jelenségéhez féligáteresztő hártyával elválasztott két anyagrészre van szükség. Ez jelen esetben a sejthártya és a sejt belső tere, illetve a lé körülötte. Ha kívül töményebb a folyadék, akkor víz lép ki a sejtből. De minek? Azzal nem vagyunk előrébb... Ha kívül hígabb az oldat, akkor víz megy be a sejtekbe és a sejtben megnövekedett nyomás akár szét is repesztheti a sejtfalat. Ez már mindjárt jobban hangzik...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Még egy forrásanyag,ami hasznos! "A rektifikálás a folyadékelegyek elválasztásának leggyakoribb alapművelete. A rektifikáló kolonnákat folyamatos üzemben, állandósult állapotban üzemeltetik. Elterjedten használják a kőolaj-feldolgozás során, tiszta oldószerek előállításában, illetve oldószer-regeneráláskor, etanolgyártásban stb. A folyamatos egyensúlyi desztillációnál láttuk, hogy egy folyadékelegy részleges elpárologtatásával a visszamaradó folyadék az illékonyabb komponensben szegényedik. Ha ezt a folyadékot egy újabb egyensúlyi fokozatba vezetjük, a maradék koncentrációja tovább csökken. A részleges elpárologtatás többszöri ismétlésével a maradék koncentráció közelít a tiszta, kevésbé illékony komponenshez (miközben egyre kevesebb lesz a folyadék mennyisége). Az egyensúlyi desztillációban kapott gőzfázis többszöri részleges (parciális) kondenzációjával a megmaradó gőz összetétele közelít a tiszta, illékony komponenshez (ennek a fázisnak a mennyisége is csökken az ismételt kondenzáció miatt). Ha a többszöri részleges elpárologtatást és részleges kondenzációt egy folytonos ellenáramú "műveletben valósítják meg, a műveletet rektifikálásnak nevezik."
Én a cefrébe, víz és a szirup helyett ,ha kell, csak beleszórom a kabait, ennek egyik célja a fermentlé nyerése a gyümölcs víztartalmának kivonásával. Ennek következtében ozmózis útján és a sejtek plazmolízisével tápanyagok kerülnek a lébe az élesztő ill. az enzimek számára. Gereblyével szoktam kavarni a cefrét, eddig sosem ülepedett le a hordó aljára az oldott anyag. A diffúzió az egyensúlyi állapotig tart. Azért figyelni kell a (250g/ liter) arányra mert az élesztők nem szaporodnak.
Illetve arra a kérdésre (lehet, hogy csak nekem kérdés) is jó lenne pontot tenni, hogy a "tányéron áthaladva a gőz teljes egészében lecsapódik és újra elpárolog", kollégák ezt állítják, olvasom is, de elképzelni gyakorlatilag nem tudom. Lehet, hogy 100 kis sapkán áthaladva ez nagyrészt megvalósul, egy nagy tányér alól kibuggyan egy nagy buborék, ott nem hiszem, hogy az egész lecsapódna. Azt gondolom, hogy ez a gőz egy részével megtörténik, egy része átsüvít az 1-2cm flegmán, a flegmából valamit magával visz.
Én például ajánlom a következőt : az edény peremét tisztítsd le , kicsit finom polírpapírral dörzsöld meg , zsírtalanítsd , majd finoman sziloplaszttal alaposan rajzold körbe . A fedő idepasszoló részét széles fólia
ragasztószalaggal ( cellux ) ragaszd körbe ( ragasztó felület a fedőn , alul a sima nem ragadós ) .
Illeszd a helyére finoman terheld le , vagy húzd meg gyengén a csavarokat ,( kb 3-4 mm legyen a ragsztó réteg , nem baj ha kifolyik , majd ollóval levágod ha megköt .
Pár nap múlva a tetőt leveszed , a cellux nem tapad a sziloplasztra , viszont az edény peremén ott marad .
A celluxot a fedőről letéped , fedő a helyére lehet főzni ....
Víz nélkül , illetve kevés vízzel : Erős magíz jellegű íz a kész párlatban ( SM: így utólag igazad van , nem a darált mag miatt alakult , ki de arra rendkívül hasonlít . )
Sok vízzel ( 80 liter alma pép + 15-20 liter víz ( ugyan annyi - 100 literre 3 kg napfény ) eltűnt a mellék íz .
Régebben eleve vízzel készült a cefrém , répaszeletelő után annyi vízzel felöntve ami ellepi ....ezzel sem volt gond ....
Vagy féreg, vagy gutaütés. A beteg kérget maradéktalanul el kell távolítani! Amúgy ez tipikus féreg, meg fogod látni a rágást. Drótkefe, éles kés oltóviasz...
szerintem részben felületesek az elméleti alapok, valamilyen szinten mindenkinek van egy kis igaza.
Jól látszik, hogy keveredik, az egyszerű szakaszos desztilláció, a folyamatos egyensúlyi desztilláció illetve szakaszos rektifikáció művelet és nevezék- tana pedig mindegyik a egymással elegyedő biner rendszerek folyadék és gőz egyensúlyáról szól, ha mélységeiben szeretnétek érteni a témát akkor feltétlenül el kell sajátítani a linkelt irodalom 1.3 fejezetét.
Rektifikálás nem csak tányéros oszlopon, kivitelezhető, hanem rendezett(spirál, pall töltett etc) vagy rendezetlen(raschig gyűrű) töltetű oszlopon is.
Nem kell, hogy a felfelé szálló illékonyabb komponens átbugyborékoljon a nem illékonyabb komponens lefelé csorgó párlatán elég az ha azon a szinten(h) egyensúlyban vannak egymással .
Maga a páracső is deflegmátor illetve rektifikáló torony egyben ha infinitezimálisan kis méretben vizsgáljuk.
A páracső belső falának tetején lekondenzálódó folyadék az illó komponensben mindig gazdagabb mint az alján lekondenzálódó ez a rektifikálás alapja , ha abba tekersz egy nagy felületű spirált akkor akkor még jobban lesz az elválasztás ha megoldod , hogy 15 centinként meg tudod csapolni és el tudod vezetni akkor az már rektifikáló oszlop (elméleti tányérokkal) , ha ezt tányérokon keresztül valósítod meg akkor tányéros rektifikáló oszlopot kapsz.
A deflegmátor jellege meg abban nyilvánul meg , hogy az alja teteje nem egyforma hőmérsékletű, a belső felületén folyamatosan csapódik le az illékony és a nem illékony komponens ennek aránya, a hőmérséklettől azaz az üsttől való távolságtól függ és ez igaz a spirálra is így az is deflegmátor.
Szorgosan olvasgatom a fórumot de egyenlőre nem találtam leírást arról cukor cukormentes témában, mi történik akkor , ha jelentős mennyiségű 15-30 m/m% vizet adok a cefréhez induláskor és úgy cukrozom 2-4 százalékban. eddig nekem kedvezőek a tapasztalataim de érdekelne mások véleménye iránymutatása is , vegyipari megközelítés szerint hígabb anyalúgból jobb párlatot lehet desztillálni , illetve maga az anyalúg(cefre) is jobb lehet , alkoholra aromára minőségre szerintem többet ad kedvezőbb , az így végzett desztilláció mintha nem vizezném és úgy cukroznám természetesen használok enzimeket élesztőt tápsót és savat ha az szükséges.
Negyedik szezon után úgy döntöttem, hogy felújítom a főzőm fedelének a tömítését. Török fazékból készült a főző, átlátszó szilikon fugázóval volt tömítve, már elkezdett itt-ott leválni, beillesztéskor felgyűrődött, szóval ideje volt a cserének.
A fedőt lepucoltam fémtisztára, körbenyomtam szilóval. A fazék peremét bekentem vazelinnel jó alaposan, ahogy kell, és összeborítottam. Pár nap után szedném szét, hát összegyógyult. Szentségelés, feszegetés, drótkefézés, ismétlés. Másodjára vazelin helyett disznózsír formaleválasztó, ha lehet, még vastagabban kenve.
Megint összeragadt, pedig 4 éve is ugyanígy csináltam. Nem értem, hogy mi változhatott.
Nekiállok megint levakarni, és az a tervem, hogy harmadjára folpackkal vonom be a fazék peremét. Remélem hogy sikerül végre, ott áll 100 liter almacefrém főzésre várva.
Ha nem rontod el, akkor nagyon "erős" ize lesz, ha lecsavarod a kupakat, egyből tudni fogja mindenki, hogy mit bontottál ki. Különlegességnek jó, de egy barack nyomába sosem érhet.
Én is új fokolóra kényszerültem tavaly, a régi aljába elszabadultak a sörétek, nem biztonságos, vettem újat, 0-100 -ig skálázott volt, na ez is csal, kb 3 fokot mármint a régihez képest, rászámolok, idén már egész jól ment, nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni, :-)
Gondolj csak bele, hogy mennyire törékeny árut veszel, persze, hogy drága a postázás!
Pecával ellentétben az a véleményem, hogy mivel magadnak főzöl, jó az a tájékoztató jellegű fokoló is. Úgyis az számít, hogy neked mennyire ízlik a végtermék.
Keress a közeledben mezőgazdasági boltot, ott találsz 1000-1500 között is fokolót.
Személyesen vásárolsz a Fehér Kft.nél, vagy megrendeled postai úton? Úgy láttam, ha postai úton rendelem meg, akkor a kb. 3000 Ft-s szeszfokoló kiszállítása ugyan annyiba kerül, mint az ára.
