Szerintem nincs közvetlen köze. Az apja fuvaros volt, tehát az esetükben a paraszti réteg névadási gyakorlata várható el. A Husinec > Hus változás önmagában is példa nélküli és indokolatlan lehetett.
A falu a Hus váráról (németül: Burg Gans) kapta a nevét, amelyet 1341-től kezdtek építeni a névadó Na husi ’(szó szerint) a libánál, (értelem szerint kb.) libalegelő’ nevű helyen. Mint parasztok nem innen kapták a nevüket Husz János felmenői, hanem onnan, hogy ők legeltethették azokat a libákat, amelyről a Na husi toponíma kaphatta a nevét.
Amikor Hus tanai elterjedtek a várat bíró, vezető huszitává lett Mikuláš, aki addig a „z Pístného”, azaz ’pístný-beli’ előnevet viselte, tiszteletből felvette a „z Husi” ’Hus (vára)-beli’ előnevet is. Emiatt a német források Nikolaus von Hus-nak említették.
De ez a nemesi előnévből lett névvonal független a reformátor által viselt névtől, és csak ez utóbbit írjuk magyarul Husz-nak (ami a kérdés volt). A közös elem annyi tehát, hogy ez utóbbi felmenői ott őrizték a libát, ahol az előbbiek elődei várat építenek.
És ez most hogy jön ide? Az én őseim egy csoportja az 1720-as években vándorolt az Alföldre: akkor sem volt Szlovákia, de akkor is szlovákok voltak szlovák névvel.
A Gábris név pedig akkor is lehet szlovák etimológiájú is, ha ez neked mint magyarnak nem tetszik. Ezt írtam korábban: „[m]indenesetre egyik név sem alkalmas az elnevezők nyelvének behatárolására”. Ebben benne van, hogy tudom, „anno” a viselője lehetet magyar, de azt is tudom, hogy szlovák is lehetett: ezt viszont te nem bírod elfogadni. Nyelvészeti alapon hajlandó vagyok a kérdést diszkutálni, de egyértelmű etnicista „lehetett”-ekkel nem foglalkozom.
Az hogy most Gabrisova, anno lehetett magyar és Gábris ezt te is tudod, számtalan példa van rá, illetve Skultéty 1738-ban szerepelt, ami a Te általad említett évszámtól kb. 150 évre van. Nyoma sem volt Szlovákiának akkoriban.
Köszönöm, a Kirchknopf esetében nekem is megfordult a fejemben az összetett név-lehetőség. A Pretsch kapcsán magyarországi névviselő esetében elsősorban szerintem a sváb változatra kell gondolnunk.
Még valami foglalkoztat a napokban: rákérdeztem Nálatok a Pleyer-re (eredeti formában Bleier), mely az ólmos foglalkozásnevet takarja (ólomműves, ólomolvasztó), ez a legvalószínűbb verzió. Érdekelt a Blei szó etimológiai háttere is, tájékozódásom során erre jutottam: germán eredetű, a bli ógermán ( ófelnémet blio, ószász és ófríz bli) szóból ered, mely ragyogót, fényeset jelent, utalva a fém ezen tulajdonságára. A Duden is így határozza meg a keletkezésének körülményeit: "kék ragyogó". Mit gondoltok erről?
Benne van persze, mert értelmezhető magyar névnek IS. Azonban az -is a magyarban fiatal és periférikus kicsinyítő képző, míg a szlovákban régi és gyakori. Továbbá, ha megnézed a címszólistát, amelyet belinkeltél, produktív magyar kicsinyítő képzők nem találhatók meg a Gábr- tőhöz járulva: nincs *Gábró, csak Gabó, *Gábros, csak Gabos stb. Ellenben a szlovákban van Gábrik, Gabron stb. A Gábriš név tehát úgyannyira szlovák családnév (ha nem jobban), mint amennyire magyar a Gábris.
Még egy dolog: Mojtény (mert Skultéty-Gábris László nem Hosszúmajtényban született, hanem Mojtényban) mindig is szlovák falu volt: az 1890. évi népszámláláskor 806 lakosából 797 szlovák anyanyelvű volt, 8 német és egyetlen magyar: ebben a kontextusban értelmezendő az ott élő Gábriš-ok nevének nyelvi alapja. A falu mai szlovák polgármesterasszonyát is Gábrišová-nak hívják.
Kirchknopf: Vö. német Kirchknopf családnév; a telefonkönyvben nem szerepel, de Ausztriában is előfordul: vö. itt. Ha ezt szó szerint lefordítjuk, akkor az értelme ’templomgomb’. Szótárban nem találtam meg, de szerintem értelmezhető a templomtorony tetején lévő csúcsdísznek: talán készítőre, vagy felhelyezőre utal.
Ugyanakkor vannak más Kirch előtagú összetételek is, amelyek motivációja nehezen érthető, pl. Kirchkessler ’templomüstös’. Ilyenkor az utótag önálló német név, így lehet, hogy ezek a nevek összeforrtak, és az utótaggal azonos nevű személy templomi, egyházi kötődését (szolgálatát, közeli lakhelyét stb.) jelzi.
Knopf: Vö. német Knopf szó, amelynek történeti jelentései ’gomb (ruhán is), ajtófogantyú; csomó, görcs (növényen, zsinóron); gömb, golyó; markolatgomb; toronygomb’, ill. ’vaskos fickó’. Foglalkozásnévi (gombkötő, golyóöntő stb.) vagy metonimikus ragadványnévi motivációra gondolhatunk.
Uhrland: Vö. német Uhrland családnév, ill. a gyakoribb Urland írásváltozata. Az ófelnémetben az ur még ’-ból/ből, -tól/től’ értelmű elöljárószó,, illetve ’ki(felé)’ jelentésű határozószó volt. A hangsúlytalan formájából lett a mai er- igekötő, a hangsúlyos használatából pedig az Ur- ’ős-’ előtag. De az Ursprung ’kezdet’ szó és a hasonlók még őrzik az eredeti ’ki-’ értelmet (’kiugrás, kitörés’, vö. Sprung ’ugrás’). Így a nevünk is azt jelenti, mint a mai Ausland ’külföld’: azaz olyan személyt jelöl, aki külföldön élt, majd visszatért; vagy valamelyik rokona élt külföldön, külföldről hozatott árut stb. Külföld alatt itt a szomszéd miniállam (grófság, hercegség) is érthető.
Pretsch: Vö. német Pretsch (No., Au.), Pretzsch (No., Au.) vezetéknév. Ez egyrészt a szász-anhalti Pretzsch, vagy a brandenburgi Pretschen helynevek egyikére utaló képzőtlen lakosnevek. Másrészt a német Pretzlaff (< szláv Pribyslav) személynév rövidült becézői. Harmadrészt alemann területen talán a Brezel ’perec’ szó ottani ejtésváltozatából eredő, pékre utaló foglalkozásnév.
Ha egyre gondolunk, akkor az eredeti vezetékneve Gábris volt. Nem találkoztam még forrással, amely megemlítette volna, hogy hogyan vette fel a Skultétyt. Mindenesetre egyik név sem alkalmas az elnevezők nyelvének behatárolására.
Köszönöm.A Sekmárj esetében én is a Szekmári/Szatmári nevet véltem felfedezni. Az adataimmind polgári anyakönyvfeldolgozásból származnak, így az említetted névtorzulás már korábban kellett hogy végbemenjen, és öröklődjön.
Az internet a Sekmárj alakra egyetlen adatot dob ki (az itteni hozzászólásokon kívül): egy kisszolyvai (Kárpátalja) hitelszövetkezet taglistáját (Sekmárj János és Sekmárj Vaszil). Ez ruszin eredetre mutatna, de önmagában ez nagyon kevés.
Gyikó: Magyar név, a Dikó palatalizált alakváltozata. Ez Kázmér Miklós szerint talán a Dienes (~ Gyenes ~ Dénes < görög Dionüsziosz ’Dionüszoszhoz tartozó, neki szentelt’) vagy a Dimjén ~ Dimény (~ Damján~ Domján < latin Damianus < görög ? ’szelidítő’, ? ’népből származó’) egyházi személynevek Di- rövidülésének és a -kó kicsinyítő képzőnek a kapcsolata.
Ehhez hozzá tenném az én gondolatomat, a magyar dikó ’keskeny, lócaszerű ágy’ szót. Amennyiben ez nem túl fiatal szó (erről azonban nincs infóm), ez is lehet a név alapja mint szavajárási név (pl. a környezetében szokatlan dikó szót használta) vagy szokásnév (pl. jellemzően dikón aludt).
Türk: fulcótól eltérően én nem zárnám ki a türk ’török’ népnévvel való összefüggést. Ennek személynévi használata adatolt, pl. a Türkös helynévben, amelynek eredetije Türkfalva volt. A magyar török népnév korábbi hangalakja a türk, amely már a XI. sz.-tól kimutatható, és nemcsak oszmán-törökökre értették, hanem mindenféle török nyelvű népességre (egyesek szerint pl. az úzokra). Lehet, hogy a személynévi használat alkalomszerűen fenntartotta a régi szóalakot (azt láttuk, hogy helynevekben megmaradt).
Kúla: 1. Van magyar Kúla településnév. Ez a szerb kula ’torony; vártorony, bástya’ szóból való, amely a régi török kula (mai oszmán-török kule) ’torony’ szó átvétele. Lehet, hogy ez a török szó személynevet is adott, amely magyar családnévvé lett. A horvát-szerb Kulić apanév, amely elemezhető egy Kula név -ić képzős származékaként, mindenesetre támogatni látszik ezt.
2. Vö. cseh Koula, Kůla, morva Kula, szlovák Kuľa ~ Kula családnév. E mögött a cseh koule ’golyó’ szó (illetve a bibliai csehen keresztül annak szlovákba került formája) áll.
Lochtone: Engedelmeddel ezt a jelenleg is adatolható német Lochtove alakra javítanám, vagyis az <n>-t elírásnak tartom. Hasonló jelenlegi német nevek: Lochthofe, Lochthofen, Lochthowe.
Ez világosan összetett név, amelynek utótagja a mai német Hof ’udvar, major, tanya’ és Hufe ’jobbágytelek; <10-30 hold nagyságú> (szántó)föld; <ekkora területmérték>’ szavak közös középfelnémet hove megfelelője.
A Locht előtag önállóan is német családnévvé lett. Ennek változata a híres amerikai úszó, Ryan Lochte családneve, illetve a Löchte. A német Wikipedia ezt alnémet lakóhelyi névnek, dűlőnévnek mondja, amely a nedvesebb területből kiemelkedő területre utal. A Wikipedia mellé lehet állítani az olyan szavakat, mint német gelocht ’lyukas’, Loch ’lyuk, nyílás, nyiladék’, holland lucht ’levegő; (helynévként talán nyitott terület)’, középnémet lo ~ loch ~ loge ’bozótos, (kis) erdő’, északon ’tisztás; alacsonyabb füvű terület, erdei rét’.
A név tehát összességében lakóhelyi név: olyan tanyán, jobbágytelken lakót jelöl, amely vizenyős területből kiemelkedő helyen, tisztáson, ill. bozótos környékén helyezkedett el.
Köszi, Fulco, egy pillanatig sem hittem a török származtatásban, mint egy Hun nevű volt tanítványom nevének hún eredetében sem. Viszont el tudnám képzelni Pamuk nevű iskolatársam nevének török eredetét.
csak a Türk nevhez tudok hozzaszolni.Nincsen semmi kapcsolata a törökökhöz , mert a Dietrich (Rövid es mai napig hasznalatos keresztnev Dirk) szn. böl szarmaztathato.
Szanyitrik: Vö. szlovák Sanitrík ~ Sanitrik családnév, amely a saniter ~ sanitra ’salétrom, kálium-nitrát’ szó –ík kicsinyítő képzős származéka. Ilyenformán ’salétromfőző’ értelmű foglalkozásnév lehet. Az alapszó a latin sal nitri (< sal nitrum ’siksó’) kifejezésből ered: innen az elsődlegesen átvett szlovák salniter (salnitra) alak, amely nemcsak saniter-ré, hanem saliter (salitra) formájúvá is egyszerűsödött. Innen érthető a név Saletrin formája: bár az –in végződés miatt lehet, hogy ezt egyben német kéz is jegyezte le.
Tresza: Vö. szlovák Tresa családnév. Ez jellemző viseletre utaló ragadványnév lehet, vö. szlovák tresa ’(kereszt alakú felvarrt) szalag(dísz)’ szó.
Tariffai: Talán ezt kapcsolnám a Tréfa névhez. A tréfa köznévnek volt (van) magyarosodott teréfa hangalakja. Jobb híján elképzelhető, hogy ízéssel, ill. a hangrendileg semleges é ~ í miatti mély hangrendű illeszkedéssel kialakulhatott Tarífa formája, amelyhez járulhatott az –i apanévképző. Az is lehet, hogy végig együtt élt a népi Tarifa ejtés a normatív Tréfa formával, és esetleges volt, hogy ki melyik formát mondta be, illetve írta le. — Persze, ha tudnék etimológiát a Tarif(f)a(i) névre [de nem tudok], akkor a legszívesebben kizárnám a direkt kapcsolatot a Tréfa alakkal, mert elég unortodox teóriát írtam le.
> lehetne esetleg Tressa, de sehol máshol nem használt "f-alakú" s-t
Ugyanitt viszont a feleség nevei is egyedi alakú: szlovákosan csak S-sel írja a Sanetrik-ot (ha nem gépelted el), nem pedig magyarosan Sz-szel.
> De azt továbbra is úgy látom, hogy valamelyik Tresza elírás kell legyen.
Engedelmeddel, ez nekem csuang-cei dilemma, így feloldatlanul hagynám.
