Folytatom tovább a felvidéki Kis-Kárpátok hegységben emelkedő Éleskő {Ostry Kamen} várának ismertetését. Talán, így utólag persze már tudja az ember, a Bikszárd {Bukova} községből DNy-i irányban induló közúton lehet a legjobban megközelíteni a Várhegyet. Az út vége felé egy behajtani tilos táblánál autót és motorkerékpárt is láttam leparkolva, utasaikkal pedig a várban vagy affelé tartva találkoztam is. Tehát minden nehézség ellenére itt is voltak kirándulók {még női változatban is!}
A piros turistajelzés csalóka, jó darabig szinte vízszintesen, a mesterséges tóval párhuzamosan vezet, kiváló sétaút, majd egyszer csak brutális módon nekifordul a Várhegynek, sokszor 30 %-os emelkedőt produkálva! A legkutyább persze, amikor a csapadékvíz által kimosott fagyökereken kell ballagni, itt jeges időszakban szinte lehetetlen volna átlábalni. Az erősség eredeti szekérútját csak a felsőbb részen érni el, ami valahol a hegyoldalban vezet a falu felé. Egyszer ha időm lesz, majd azt is felfedezem, mert az kényelmes kétnyomú földút, ezen szekereztek évszázadokon keresztül a várba élelmiszert beszolgáltató jobbágyok is, meg persze a várbeli népek, lovasok és talpasok egyaránt. Most én is a talpasok közé tartoztam, de jó 40 percnyi kapaszkodás után már farkasszemet nézek Éleskő várának maradványaival.
Sajnos az erődítményt, annak 1707-es ostroma után felrobbantották a császáriak, majd köveinek legjavát elbontották a környékbeli dolgos népek. Sorsára hagyatva pusztul napjainban is, területét benőtték a fák és bokrok, nehéz a tájékozódás. Igazából távoli fotót csak a lombhullás utáni időszakban lehet róla készíteni. Pedig elég látványos, három részből álló erősség volt egykoron! A tüzérségi lövegek elhelyezésére alkalmas ágyútornyok, szögletes és kerek változatban tagolták falait, de benne megtalálható a XVI. századi reneszánsz palota maradványai is. Legérdekesebb része a számomra a különálló, minden oldalról zárt kerek ágyútorony, amit egy hatalmas sziklára emeltek.
Tetszett még a szlovák várbarátok által felállított ismertető tábla, amit {eddig} még nem csúfítottak el firkálással. Erről való a tegnap bemutatott rekonstrukciós rajz is. Mellette egy "várfüzet" amibe a kirándulók tudnak üzenni. Ezt is jó ötletnek tartom! :-) Lassan felértem a sziklacsúcs legmagasabb pontjára, ahol a XIV. századi felsővár kaputornya és palotája emelkedett. Valami fantasztikus a kilátás, közel és távol zöldellő hegyek és mély völgyek, még a madarak is a messzeségből hallatják hangjukat. A mesterséges tó felől lenézek a civilizált világra, de legszivesebben itt maradnék és 600 évvel visszatekerném az időórámat... :-)
Annak örülök, hogy elkészül Essegvár egyetlen meglévő tornyának felújítása, annak már kevésbé, hogy védőtető nélküli kilátó lesz! Eredeti állapotában természetesen tető fedte, a földesúri erősség többi épületéhez hasonlóan. De persze örüljünk ennek a szép teljesítménynek is, a folytatása még a jövő titka...
Légy szíves írd már le angolul Bibraxnak, hogy a 8129-es rajz nem Éleskőt, hanem az Éger városától É-ra emelkedő Szarvaskőt ábrázolja, valószínűleg egy XX. század elejéről való rajz 1929-es közlése alapján!
A közhiedelemmel ellentétben a Habsburg császári csapatok sem romboltak le minden elfoglalt várat! Gondolom, hogy a vezénylő generális gondosan megnézte, hogy az adott erődítmény kinek a birtokát képezte?
Így menekült meg a felrobbantástól ezen a vidékén pl. Szomolány és Vöröskő várai, amiket a rendíthetetlenül császárhű Pálffy Miklós horvát bán {a trencséni győző} mondhatott a magáénak. De megmenekült még a közeli Korlátkő is.
Nem voltak ilyen szerencsés pl. Lednic, Oroszlánkő és Éleskő várai. Sajnos én sem tudok több részletet róla. Nem hiszem, hogy több napos ostrom után vették volna be, annak nagyobb híre lenne a forrásokban... inkább gyors kapituláció, majd a bevonuló zsoldosok aknamunkája következett... és már robbantak is a lőporos hordók! :-(((
A létfontosságú dolgokról eszembe jut a Nagykanizsa melletti Romlott-vár, amely igen takaros várkastély volt. Nem mint erődítmény lényeges, hanem kényelmes lak, aztán be is rendezték kéj-laknak, új, kevésbé nemes - ám annál szórakoztatóbb - funkciót találva neki. Igaz, ez nem török építés, viszont a fenntartás-üzemeltetés kitűnő megoldása.
Éleskő 1707-es ostromáról és annak körülményeiről lehet tudni részletesebben? Csak annyit tudok, hogy áprilisban gróf Stahremberg Guidó vezette császári csapatok morva területről indulva a Kis-Kárpátok É-i várait - így Berencset, Jókőt, Szomolányt is - sorra bevették.(Csorba)
Hasonlóan Sirok várában, de idézhetném a budai állapotokat is a török hódoltság alatt. A megszálló muzulmánoknak nem volt érdekük bármit is kijavítani .. most nem a katonai létesítményekre gondolok, mert azt létfontosságú volt -- hanem a saját használatú lakóépületekre... a szultáni parancs ugyanis bármikor áthelyezhette a katonákat {a legmagasabb rangú pasát v. csak egyszerű szpáhi lovast} a hatalmas birodalom bármelyik távoli szegletére.
Így abszolut nem volt érdeke javítani, díszíteni a házat, amit valamikor a keresztényektől vettek el! Mit is épített Magyarországon a török?
Dzsámit, minaretet és fürdőket -- mert erre a vallása kötelezte!!!
Bél Mátyás 1730 körül járt Szarvaskőn és - pontosan nem tudom idézni - azt írja, tökéletes hely az elmélkedéshez, ha valaki el akar vonulni a világ zajától. A várba nem ment fel, mert zárva(!) volt, azaz ekkor még üresen, de elhanyagolva állt. Viszont a püspök nem érezhette túl kényelmesen itt magát, mivel a hajdani török helyőrség az épületeket egyáltalán nem javította, sőt a várudvaron fából emeltek maguknak épületeket. Egyszóval karbantartással alig foglalkoztak.
Éleskőn a középsővár sarkán emelkedő kerek torony égnek meredő egyik fala dőlt le teljesen! Ugye, eredetileg lőrések vagy nagyméretű ablakok voltak a falában, majd miután leomlottak a nyílászárók áthidalói, egy-egy falcsonk maradt meg. Ennek viszont már nincs tartása, így a téli fagyok és a szél együttesen kikezdték...
és győztek is felette! :-(((
Mivel az egész Várhegy természetvédelmi terület a sziklákon élő gyönyörűszép virágok miatt, nem hiszem, hogy túl sok esély mutatkozik a halaszthatatlanul szükséges helyreállítások megkezdésére! :-(((
Szóval csak 1929-es a rajz? Mert az akkori archív képeslapokon a baloldali torony csonkja már nem látszik, tehát valóban szerintem is sokkal régebbi lehet az eredetije!
Dédes várát még csak-csak megértem, mert azt már 1567-ben felrobbantotta a menekülő helyőrség, de Szarvaskőben még 1711 után is lakott egy ideig a száműzetésre ítélt Thelekessy egri püspök! Tehát csak azután hordhatták szét a falait, épületeit a környékbeli népek!
Nemrégen megkezdték Cserépvár régészeti kutatását, kíváncsian várom, ez beindul-e Szarvaskőn is?
Pásztor 1933, bár ez már 1929-ben is megjelent. Ha jól tudom Pásztor József saját kezű rajza, viszont jóval korábbi állapotot mutat. Érdekes, hogy történetileg ilyen jól nyomon követhető, turisztikailag ilyen frekventált helyen álló várat, amely mellett még az országos kék jelzés is elhalad, ráadásul fantasztikus kilátás is nyílik, egyszerűen hagyják az enyészetnek! De minek kesergek, ha még Dédest is hagyják eltűnni.
