Sziasztok! Örülök Éleskőnek, hogy egyáltalán - Nagyon Várbarátnak köszönhetően - részletesebben szó esik róla. Megragadnám az alkalmat, s megkövetem magam, mert Nagyon Várbarát-kollégánk fotó-sorozatában látható Éleskő talán legtöbbet publikált részlete, a felső vár kaputornya Ény-ról és az emeleti részen mégiscsak megmaradt eredeti helyén egy kőkonzol. Valószínű erkélyt, árnyékszéket tarthatott, a rom iránt közömbös utókor embere pedig innen nem tudta kibányászni...
A berencsi vár kasszájánál vettem meg a szlovák Civertan által készített 2007-es várnaptárt... akarjátok tudni, mikorra esik pl. május elseje? Hát keddre! :-)))
Folytatom tovább a felvidéki Kis-Kárpátok hegységben emelkedő Éleskő {Ostry Kamen} várának ismertetését. Talán, így utólag persze már tudja az ember, a Bikszárd {Bukova} községből DNy-i irányban induló közúton lehet a legjobban megközelíteni a Várhegyet. Az út vége felé egy behajtani tilos táblánál autót és motorkerékpárt is láttam leparkolva, utasaikkal pedig a várban vagy affelé tartva találkoztam is. Tehát minden nehézség ellenére itt is voltak kirándulók {még női változatban is!}
A piros turistajelzés csalóka, jó darabig szinte vízszintesen, a mesterséges tóval párhuzamosan vezet, kiváló sétaút, majd egyszer csak brutális módon nekifordul a Várhegynek, sokszor 30 %-os emelkedőt produkálva! A legkutyább persze, amikor a csapadékvíz által kimosott fagyökereken kell ballagni, itt jeges időszakban szinte lehetetlen volna átlábalni. Az erősség eredeti szekérútját csak a felsőbb részen érni el, ami valahol a hegyoldalban vezet a falu felé. Egyszer ha időm lesz, majd azt is felfedezem, mert az kényelmes kétnyomú földút, ezen szekereztek évszázadokon keresztül a várba élelmiszert beszolgáltató jobbágyok is, meg persze a várbeli népek, lovasok és talpasok egyaránt. Most én is a talpasok közé tartoztam, de jó 40 percnyi kapaszkodás után már farkasszemet nézek Éleskő várának maradványaival.
Sajnos az erődítményt, annak 1707-es ostroma után felrobbantották a császáriak, majd köveinek legjavát elbontották a környékbeli dolgos népek. Sorsára hagyatva pusztul napjainban is, területét benőtték a fák és bokrok, nehéz a tájékozódás. Igazából távoli fotót csak a lombhullás utáni időszakban lehet róla készíteni. Pedig elég látványos, három részből álló erősség volt egykoron! A tüzérségi lövegek elhelyezésére alkalmas ágyútornyok, szögletes és kerek változatban tagolták falait, de benne megtalálható a XVI. századi reneszánsz palota maradványai is. Legérdekesebb része a számomra a különálló, minden oldalról zárt kerek ágyútorony, amit egy hatalmas sziklára emeltek.
Tetszett még a szlovák várbarátok által felállított ismertető tábla, amit {eddig} még nem csúfítottak el firkálással. Erről való a tegnap bemutatott rekonstrukciós rajz is. Mellette egy "várfüzet" amibe a kirándulók tudnak üzenni. Ezt is jó ötletnek tartom! :-) Lassan felértem a sziklacsúcs legmagasabb pontjára, ahol a XIV. századi felsővár kaputornya és palotája emelkedett. Valami fantasztikus a kilátás, közel és távol zöldellő hegyek és mély völgyek, még a madarak is a messzeségből hallatják hangjukat. A mesterséges tó felől lenézek a civilizált világra, de legszivesebben itt maradnék és 600 évvel visszatekerném az időórámat... :-)
Annak örülök, hogy elkészül Essegvár egyetlen meglévő tornyának felújítása, annak már kevésbé, hogy védőtető nélküli kilátó lesz! Eredeti állapotában természetesen tető fedte, a földesúri erősség többi épületéhez hasonlóan. De persze örüljünk ennek a szép teljesítménynek is, a folytatása még a jövő titka...
Légy szíves írd már le angolul Bibraxnak, hogy a 8129-es rajz nem Éleskőt, hanem az Éger városától É-ra emelkedő Szarvaskőt ábrázolja, valószínűleg egy XX. század elejéről való rajz 1929-es közlése alapján!
A közhiedelemmel ellentétben a Habsburg császári csapatok sem romboltak le minden elfoglalt várat! Gondolom, hogy a vezénylő generális gondosan megnézte, hogy az adott erődítmény kinek a birtokát képezte?
Így menekült meg a felrobbantástól ezen a vidékén pl. Szomolány és Vöröskő várai, amiket a rendíthetetlenül császárhű Pálffy Miklós horvát bán {a trencséni győző} mondhatott a magáénak. De megmenekült még a közeli Korlátkő is.
Nem voltak ilyen szerencsés pl. Lednic, Oroszlánkő és Éleskő várai. Sajnos én sem tudok több részletet róla. Nem hiszem, hogy több napos ostrom után vették volna be, annak nagyobb híre lenne a forrásokban... inkább gyors kapituláció, majd a bevonuló zsoldosok aknamunkája következett... és már robbantak is a lőporos hordók! :-(((
A létfontosságú dolgokról eszembe jut a Nagykanizsa melletti Romlott-vár, amely igen takaros várkastély volt. Nem mint erődítmény lényeges, hanem kényelmes lak, aztán be is rendezték kéj-laknak, új, kevésbé nemes - ám annál szórakoztatóbb - funkciót találva neki. Igaz, ez nem török építés, viszont a fenntartás-üzemeltetés kitűnő megoldása.
Éleskő 1707-es ostromáról és annak körülményeiről lehet tudni részletesebben? Csak annyit tudok, hogy áprilisban gróf Stahremberg Guidó vezette császári csapatok morva területről indulva a Kis-Kárpátok É-i várait - így Berencset, Jókőt, Szomolányt is - sorra bevették.(Csorba)
Hasonlóan Sirok várában, de idézhetném a budai állapotokat is a török hódoltság alatt. A megszálló muzulmánoknak nem volt érdekük bármit is kijavítani .. most nem a katonai létesítményekre gondolok, mert azt létfontosságú volt -- hanem a saját használatú lakóépületekre... a szultáni parancs ugyanis bármikor áthelyezhette a katonákat {a legmagasabb rangú pasát v. csak egyszerű szpáhi lovast} a hatalmas birodalom bármelyik távoli szegletére.
Így abszolut nem volt érdeke javítani, díszíteni a házat, amit valamikor a keresztényektől vettek el! Mit is épített Magyarországon a török?
Dzsámit, minaretet és fürdőket -- mert erre a vallása kötelezte!!!
Bél Mátyás 1730 körül járt Szarvaskőn és - pontosan nem tudom idézni - azt írja, tökéletes hely az elmélkedéshez, ha valaki el akar vonulni a világ zajától. A várba nem ment fel, mert zárva(!) volt, azaz ekkor még üresen, de elhanyagolva állt. Viszont a püspök nem érezhette túl kényelmesen itt magát, mivel a hajdani török helyőrség az épületeket egyáltalán nem javította, sőt a várudvaron fából emeltek maguknak épületeket. Egyszóval karbantartással alig foglalkoztak.
